Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

Hatodik Könyv: Szerződésen kívüli károkozás / 6. A termékfelelősség

6. A termékfelelősség

Az ipari termékek tömeges előállítása és megjelenése a piacon, a termékek technikailag egyre nagyobb fejlettsége és bonyolultsága kisebb-nagyobb veszélyt rejtenek önmagukban és jelentenek a felhasználókra nézve is. A termékfelelősségi törvény [1993.éviXtv.] megalkotása előtt is megállapítható volt a hazai jogszabályozás alapján a termelő felelőssége, a kártérítés megítélése azonban már a kialakult bírói döntéseken alapult. A termékek és szolgáltatások minőségi hibáival kapcsolatosan keletkezett károk rendezését a Polgári Törvénykönyv kezdetben kizárólag a kontraktuális (szerződésszegéssel okozott károkért való) felelősségi szabályok, később azonban már a deliktuális (szerződésen kívüli károkozás) felelősség körébe tartozóként bírálta el, és marasztalta az általános kártérítés szabályai szerint a gyártót a felróhatósága esetén a fogyasztót ért károkban. Az Európai Közösség Tanácsának 1985.július 25-i irányelve a tagállamoknak a hibás termékek miatti felelősségre vonatkozó jogszabályi és igazgatási rendelkezései egységesítéséről szóló [85/375/EGK Irányelv] irányelve a gyártókat terhelő objektív felelősséget írt elő a hibás termék által okozott károk megtérítésére. Az Európai Közösségek Irányelve csak a tagországokat kötelezi a jogharmonizációra, a társult tagokat nem. A magyar termékfelelősségi törvény tartalmában mégis követi az Irányelv rendelkezéseit. Az Irányelv három esetben ad lehetőséget eltérő szabályozás alkalmazására. Az egyik: az hogy a törvény hatálya nem terjed ki a mezőgazdasági és vadászati feldolgozatlan termékekre. A másik: hogy a gyártónak nem kell viselnie a tudomány és a technika állásának fejlődésével járó kockázatot. A harmadik: a törvény nem tartalmazza a gyártó felelősségének korlátozását 70 millió ECU összes kártérítésre a szériahiba által okozott halál vagy testi sérülés folytán bekövetkezett károk esetén. A termékfelelősségi törvény [ 1993.évi.X.tv.] alkalmazásának elsődleges célja az volt, hogy a gyártót a hibás terméke által okozott kárért szigorúbb felelősség ( objektív felelősség) terhelje, emellett a fogyasztók számára biztosítsa a termékek használata során az elvárható biztonságot. A másik fontos szempont, hogy a piacra kerülő termékek fejlesztése, korszerűsítése révén, magasabb műszaki színvonal és minőség elérésével elnyerjék a fogyasztók elégedettségét. A törvényhozó most azt az elvi álláspontot teszi magáévá, hogy a termékfelelősség intézménye a Ptk-ban és az egyes felelősségi alakzatok között nyerjen elhelyezést.

Megjegyzés

Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat bő 10 évvel megelőzően megalkotott termékfelelősségi törvény megszületése során már vitatott volt, hogy a szabályokat a Ptk-ban, vagy külön törvényben kellene elhelyezni. Akkor a törvényhozó a külön törvény megalkotása mellett döntött. Az áruforgalom biztonsága és a fogyasztók érdekeinek védelme azt kívánta, hogy a termékfelelősség intézménye az új Ptk-ban az egyes felelősségi alakzatok között kerüljön elhelyezésre.

6.1. Felelősség a termékkárért

6:550.§. [Felelősség a termékkárért]

A termékkárért a hibás termék gyártója felelősséggel tartozik.

A törvény rendelkezései szerint a termék előállítója felel a termék hibája által okozott kárért, a károsult a kár megtérítése iránti igényét közvetlenül a kárt okozó hibás termék gyártójával szemben érvényesítheti. A termékfelelősség jogintézménye közvetlen kapcsolatot teremt a károsult és a gyártó között, és a felelősség szempontjából figyelmen kívül hagyja a forgalmazót. A termékfelelősség sajátossága abban nyilvánul meg, hogy a felelősséget odatelepíti, ahol a hiba oka ténylegesen keletkezett, és a termék hibájával közvetlen okozati összefüggésben álló - a fogyasztó személyében és vagyonában bekövetkezett - károk érvényesítését teszi lehetővé.

Megjegyzés

Lásd: a polgári jog általános kártérítési kérdéseit: a vagyoni kár (Damnum emergens), az elmaradt haszon (Lucrum cessans), a közvetett és közvetlen kár (a termékfelelősség szempontjából nincs különbség, mindkét kárt meg kell téríteni), személyi kár, dologi kár egyéb kár (pld. szabadalmi jog megsértése, bojkott, verseny szabadságának megsértése stb).

Megjegyzés

Jogeset: A termékfelelősség a szerződésszegéssel, illetve a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai, valamint más jogszabályok mellé lépnek. A károsult választása szerint továbbra is élhet a szerződésszegéssel, illetve a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályain alapuló vagy külön jogszabályokban meghatározott igényérvényesítési lehetőségével.[BDT.2004.1044.]

Jogeset: 3-H-PJ-2011-40. bírósági határozat

Vissza a tartalomjegyzékhez

6.2. A termék fogalma

6:551.§.[ A termék]

Termék minden ingó dolog, akkor is, ha utóbb más dolog alkotórészévé vált.

A törvényben a felelősségi szabályokat megelőzik azok alapjait képező fogalmak meghatározásai, mint a termék, a termékkár fogalma, a gyártó (importőr), a termék hibája definíciói.

A törvény szerint terméknek a termékfelelősség szempontjából csak az ingó dolgok minősülnek. Az adott ingó dolog jellegét nem érinti, ha utóbb más ingó vagy ingatlan alkotórészévé vált. Nem terjed ki azonban az egyes szolgáltatásokra, továbbá a földművelés, az erdőgazdálkodás, az állattenyésztés, a halászat és a vadászat ősterményeire, azaz a feldolgozatlan, természetes állapotú termékeire.[1993.évi X. tv.1.§.(1) bekezdés]

Ugyanakkor nem tartoznak a termékfelelősség szempontjából az ingók közé: például az implantátumok, szoftverek, mikroorganizmusok stb.

A termékfelelősségi törvény - bár nem ingó dolog – a villamos energiát is a termék fogalmába sorolta.

A termék fogalmának tág meghatározásából (nyersanyag, feldolgozott késztermék stb.) az következik, hogy minden kereskedelmi forgalomba kerülő termék hibájára alapozva érvényesíthetők a termékfelelősség szabályai, miként az is, hogy a hibás szolgáltatások miatt keletkezett károkra a termékfelelősség szabályai nem vonatkoznak.

Megjegyzés

Lásd: Európában a szolgáltatásokra nem, míg az Egyesült Államokban kiterjed.

Vissza a tartalomjegyzékhez

6.3. A termékkár fogalma

6:552.§.[A termékkár]

Termékkár

a./ valakinek a hibás termék által okozott halála, testi sérülése vagy egészségkárosodása miatt bekövetkezett kár; és

b./ a hibás termék által más dolgokban okozott, a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónak a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama szerinti forintösszegénél nagyobb összegű kár, ha a károsodott dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya, és azt a károsult is rendszerint ilyen célra használta.

A termékkár fogalmának meghatározása tekintetében a törvény csak a halál, testi sérülés vagy egészségkárosodás folytán bekövetkezett vagyoni és nem vagyoni károk esetében ad lehetőséget a teljes kártérítésre azzal, hogy személyi sérelemért járó sérelemdíjat is a termékfelelősségi szabályok szerint kell megítélni.

Egyéb vagyoni károk megtérítése körében a kompenzáció szűkebb:

Megjegyzés

Jogeset: A termékfelelősségről szóló1993.évi X. tv. alapján hibás teljesítés estén a kártérítési felelősség vizsgálatának szempontjai (1993.évi X. tv. 1.§.(4) bekezdés a.) és b.) pont.[BH.2005.354]

Jogeset: Termékfelelősség alapján a gyártó a hibás termék által más dologban okozott, úgynevezett következménykárok megtérítésére kötelezhető. A szolgáltatás tárgyában, a termékben bekövetkezett károkkal kapcsolatban a termékfelelősség nem alkalmazható.

A gépkocsiba beépített elektromos panel és maga a gépjármű nem minősül „más”, elkülönült dolognak, ha a hibás panel már az értékesítés előtt a gépkocsi alkotórésze volt.[BDT.2013.2927.]

Lásd: a kommentár utal arra, hogy a törvényben meghatározott károk úgynevezett következménykárok, amelyek a termék hibája miatt következtek be, ezek tehát a termékkárok, míg magának a terméknek a hibájával kapcsolatban a törvényben szabályozott termékfelelősség nem alkalmazható [Lásd azonban a 6:168.§.]

Vissza a tartalomjegyzékhez

6.4. A gyártó

6:553.§.[A gyártó]

(1)E fejezet alkalmazásában gyártó a végtermék, a résztermék, az alapanyag előállítója, valamint, aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével, vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát a termék gyártójaként tünteti fel.

(2)Importtermék esetén a terméket gazdasági tevékenysége keretében az Európai Gazdasági Térség területére behozó személyt is gyártónak kell tekinteni. Ez a szabály nem érinti az importálónak a gyártóval szemben érvényesíthető visszkereseti igényét.

(3)Ha a termék gyártója nem állapítható meg, a termék minden forgalmazóját gyártónak kell tekinteni mindaddig, amíg a forgalmazó a gyártót vagy azt a forgalmazót, akitől a terméket beszerezte, a károsultnak meg nem nevezi. Ezt a szabályt importtermék esetén akkor is megfelelően alkalmazni kell, ha a termék gyártója feltüntetésre került, de az importálója nem állapítható meg.

(4)A forgalmazó ezt a nyilatkozatát a károsult írásbeli felhívásától számított harminc napon belül teheti meg.

A gyártó

A termékfelelősségi szabály szerint a termékkárért a hibás termék gyártója objektív felelősséggel tartozik.

A törvény értelmében gyártónak minősül a gyártási folyamatban részt vevő valamennyi gyártó, legyen az végtermék, résztermék vagy alapanyag előállítója. Az előállítástól függetlenül gyártó az is, aki önmagát a terméken elhelyezett nevével, védjegyével, vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával a termék gyártójaként tünteti fel.

Az importőrnek a gyártóval megegyező szigorú felelősségét szabályozza a jogalkotó akkor, amikor kimondja, hogy az importtermék esetén azt is gyártónak kell tekinteni, aki a terméket az EGT területére behozza. Ez a rendelkezés nem érinti az importáló azon jogát, hogy visszkereseti igényét érvényesítse a gyártóval szemben.

A károsult igényérvényesítési lehetőségét biztosítja a törvény azon rendelkezése, hogy amennyiben a termék gyártója nem állapítható meg, a termék minden forgalmazóját gyártónak kell tekinteni mindaddig, amíg a forgalmazó a gyártót, vagy azt a forgalmazót, akitől a terméket szerezte a károsultnak meg nem nevezi. (A forgalmazó felelőssége másodlagos és feltételes.) Ez a szabály vonatkozik arra az esetre is, ha a termék gyártója ugyan feltüntetésre került, de az importálója nem állapítható meg.

A jogalkotó határidőt szab a forgalmazónak a gyártó, korábbi forgalmazó megnevezésére, ezt a károsult írásbeli felhívásától számított 30 napon belül teheti meg. Ezzel a forgalmazó mentesül a termékfelelősség alól. Amennyiben a megadott határidőben ennek nem tesz eleget, a felelősség alól nem mentesül.(valójában másért való felelősség alapján lesz köteles helytállni.)

Azáltal, hogy a termékfelelősség intézménye speciális felelősségi formaként bekerült a törvénybe, a kártérítés általános szabályainak értelemszerű alkalmazására nyílik lehetőség. Abban az esetben például, ha a gyártó megnevezése elmarad, több forgalmazó esetén a károsulttal szemben a felelősségük egyetemleges.[vö.1993.évi.X .tv.5.§.]

Megjegyzés

Jogeset: Hibás termék forgalmazója a gyártó, illetve a forgalmazói láncolatban előtte álló forgalmazó megnevezésével mentesül a termékfelelősség alól. (1993.évi X. tv. 4.§.(1)-(2) bekezdés, 1959.évi IV. tv. 558.§. (1) bekezdés.[BH.2000.350.]

Vissza a tartalomjegyzékhez

A tananyag az ELTESCORM TESZT keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések