Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

4. Elzárással is sújtható szabálysértések.

4.5. Szabálysértési elzárással is sújtható szabálysértések V.

A tulajdon elleni szabálysértés

A tulajdon elleni szabálysértés

177. § (1) Aki

a) ötvenezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, orgazdaságot,

b) ötvenezer forintot meg nem haladó kárt okozva csalást, szándékos rongálást,

c) ötvenezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva hűtlen kezelést

követ el, úgyszintén, aki e cselekmények elkövetését megkísérli, szabálysértést követ el.

(2) Aki idegen, nem gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, szabálysértést követ el.

(2a) Aki földmérési jelet vagy az államhatár megjelölésére szolgáló jelet elvisz, áthelyez vagy elmozdít, szabálysértést követ el.

(3) Aki a kulturális örökség védett elemeit, az államhatár, a megye-, város-, községhatár vagy a birtokhatár megjelölésére szolgáló hivatalos jelet vagy létesítményt, tömegközlekedési vagy távközlési eszközt, közúti jelzést, parkot vagy ahhoz tartozó felszerelést, természetvédelmi hatósági és tájékoztató táblát vagy egyéb közérdeket szolgáló jelet vagy létesítményt gondatlanul megsemmisít, megrongál, elvisz, áthelyez vagy elmozdít, szabálysértést követ el.

(4) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szabálysértés miatt az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője, a halászati őr, valamint a mezőőr, a természeti és védett természeti területeken a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr is szabhat ki helyszíni bírságot.

(5) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye, ha a sértett az elkövető hozzátartozója.

(6) Az elkövetési érték, kár, illetve okozott vagyoni hátrány összegének megállapítása céljából érték-egybefoglalásnak van helye, ha az eljárás alá vont személy az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott ugyanolyan cselekményt több alkalommal, legfeljebb egy éven belül követte el és ezeket együttesen bírálják el. Nincs helye érték-egybefoglalásnak, ha az üzletszerű elkövetés megállapítható.

I.

A tulajdon elleni szabálysértés alapcselekményei:

Lopás: Btk. 316. § (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.

A lopás célzatos cselekmény, így csak egyenes szándékkal követhető el! Az eshetőleges szándékkal, illetve gondatlanságból való elkövetés kizárt.

Dolog: Dolognak minősül minden olyan tárgy amely elvétellel birtokba vehető (tehát az ingatlan ellopása fogalmilag kizárt). Dolognak minősülnek a növények, gombák és állatok is, valamint a Btk. 333§ 1. pontja alapján: a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energia is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okirat, dematerializált értékpapír is, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában - illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja.

Idegen dolog: Másnak a tulajdonában, vagy birtokában áll (lopásból származó dologra is el lehet követni). Nem minősül az elkövető számára idegennek és ekképp a lopás elkövetési tárgya sem lehet a közös tulajdonban lévő ingó dolog.

A gyakorlat különbséget tesz az elhányódott, véletlenül szemétbe került, elveszett dolgok – amelyek a tulajdonos szándékától függetlenül tévedésből kerültek ki birtokából –, és az elhagyott dolgok között. Míg az előbbiek tekintetében még nem szűnt meg annak a lehetősége, hogy a tulajdonos a dolgát ismét birtokba vegye – azaz a dolog az elkövetőnek idegen –, addig az elhagyásnál maga a tulajdonos tett olyan intézkedést, amely a tárgyról való lemondást jelenti.

Elvétel: A lopás elkövetési magatartása ténylegesen az elvétel. A lopás az elvétellel válik befejezetté.

A mástól való elvétel esetében a más fogalmán értendő mind a dolog tulajdonosa, mind a birtokosa, de az elkövető semmiképpen nem.

Jogtalan eltulajdonítási szándék: Jogellenesség hiányában nem valósul meg bűncselekmény. Jogtalannak abban az esetben minősül a cselekmény, ha az elvételt sem jogszabály, sem az erre jogosult nem engedi meg.

Rendbeliség: A lopás (és az azzal megvalósított tulajdon elleni szabálysértés) rendbelisége a sértettek számához igazodik, függetlenül attól, hogy az elkövető tudata átfogta-e a sértettek kilétét, illetőleg azt, hogy a lopás tárgyát képező dolgok hány sértett tulajdonában, illetőleg birtokában vannak.

Minősített esetei:

A Btk. 316.§ (2) bekezdése alapján a büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a lopást kisebb értékre, vagy a szabálysértési értékre elkövetett lopást

a) bűnszövetségben,

b) közveszély színhelyén,

c)üzletszerűen,

d) dolog elleni erőszakkal - ideértve azt is, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt állagsérelem okozása nélkül eltávolítják, vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik -,

e) egy vagy több közokirat, magánokirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz egyidejű elvételével

f) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve,

g) hamis vagy lopott kulcs használatával,

h) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére,

i) zsebtolvajlás útján

követik el.

Dolog elleni erőszak: A gyakorlatban leggyakrabban a dolog elleni erőszak vizsgálatával találkozhatunk.

A dolog elleni erőszak megállapítható, ha az elkövető az elvétel érdekében az azt gátló fizikai akadályt rendellenes módon küzdi le. (A csokoládé – elfogyasztás előtti – kibontása pl. nem dolog elleni erőszak mert rendeltetésszerűen történik a fizikai akadály leküzdése.) × 4.5.1.

A dolog elleni erőszak körébe tartozik az elkövető minden olyan magatartása, amely az eltulajdonítani szándékolt dolog elvételét a megszerzést nehezítő fizikai akadály leküzdésével, a vagyontárgyat védő, rögzítő berendezések rendeltetésellenes felnyitásával, eltávolításával valósítja meg. A dolog elleni erőszak megvalósulásának tehát az állagsérelem létrejötte, illetve a jelentősebb erőkifejtés nem feltétele.

Mindezekre figyelemmel tehát, ha a dolog elvétele különböző áruvédelmi eszközök, az árucikkekre helyezett öntapadós, vonalkódos vagy hurokkal rögzíthető kemény címkék, műanyagból készült, tűzéssel vagy patentszerűen rögzíthető etikettek, illetőleg ragasztható mágneses csíkok eltávolításával történik, a dolog elleni erőszak, mint minősítő körülmény megállapítható.

Ugyanúgy dolog elleni erőszaknak tekinthető, ha nem kerül sor az dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszköz eltávolítására, csupán annak működésképtelenné tétele történik meg (pl. ha valaki egy könyvbe ragasztott chipet nagy frekvenciával jelzésre alkalmatlanná tesz).

BH1995. 73. I. Befejezett a lopás akkor, ha az elkövető az önkiszolgáló boltban á polcról levett árut a ruházatába rejti, az pedig, hogy a bolt kijáratánál jelzőberendezés van felszerelve, amely a kifizetetlen áru kivitele esetén csipogó hangot ad, nem alapozza meg a lopási cselekménynek kísérletként történő értékelhetőségét.

II. Az önkiszolgáló boltban egymás mellett, közös megegyezéssel, akaratelhatározással, a közös vagyoni érdekek biztosítása érdekében tevékenykedő tolvajok társtettesek, ezért a cselekmény érték szerinti minősítése szempontjából az áruk összesített értéke az irányadó.

BH1986. 402. Nem minősül dolog elleni erőszakkal elkövetettnek a fa kivágásával, illetve a gallyainak letörésével elkövetett lopás.

BH1985. 177. I. A lopás dolog elleni erőszakkal elkövetett, ha a tolvaj a gépkocsiban lévő dolgot úgy veszi el, hogy a szélvédő üveget állagsérelem nem okozva kiemeli.

Példa

Kérdés: Mi az elkövetési érték akciós árú dolog eltulajdonítása esetén?

Ajánlás: Vizsgálni kell, hogy a dolog értéke a beszerzési ár alatt vagy felett van-e. Beszerzési ár feletti akciós termék esetén az elkövetési érték az akciós árral egyenlő. Beszerzési ár alatti akciós árnál az elkövetési érték a tényleges, valós piaci ára a dolognak. Ennek magyarázata, hogy ilyenkor az akciós ár nem a dolog tényleges értékén kerül értékesítésre, hanem reklám fogásként, vevő csalogatásként jóval a beszerzési ár alatt. (Pl: Hétvégi akció: Áruházunkban 1 kg fehérkenyér 49 forint / kereskedelmi mennyiségben nincs kiszolgálás!)

Példa

Kérdés: Csokoládé kibontása és elfogyasztása kimeríti-e a dolog elleni erőszak fogalmát?

Ajánlás: Nem mert az állagsérelem okozás rendeltetésszerűen történik.

Példa

Kérdés: Mi a teendő, ha árukód sérülés esetén a sértett a dolog visszavételezése esetén is kéri az eltulajdonítani kívánt áru teljes értékének megtérítését mondván, hogy az eladhatatlanná vált?

Ajánlás: Egyéb törvényes útra kell utasítani a sértett kártérítési igényét, hiszen itt nem a termék ára a kár, hanem az újracsomagolása folytán felmerült költség.

Példa

Kérdés: 5 mm-nél kisebb átmérőjű fa, gally engedély nélküli gyűjtése illetve gomba, vadgyümölcs, gyógynövény gyűjtése tulajdon elleni szabálysértés-e?

Ajánlás: Még rőzsét vagy korhadt ágat sem szabad kivinni az erdőkből engedély nélkül, akár állami, akár magánterületről van szó.

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról 2009. évi XXXVII. törvény VII. Fejezet és az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet rendelkezései alapján: Az egyéni szükségletet meg nem haladó gomba, vadgyümölcs, gyógynövény az állami erdőkben szabadon, magánerdőkben a tulajdonos engedélyével gyűjthető. Ha a mennyiség több, és eladásra szánt, akkor a tételért ki kell fizetni azt az összeget, amit az erdészet megállapít. A tüzelőanyag gyűjtése a vágástakarításban (az erdészet fakitermelése utáni helyszínen) az illetékes kerületvezető erdész utasítása alapján, az erdészet igazgatója által aláírt, névre és erdőrészletre szóló engedéllyel lehetséges. Mindennemű fát, gallyat, rőzsét is csak írásos engedély alapján, az érték kifizetése után lehet elvinni. Erdőben nem hordhatunk magunknál fél kilónál nagyobb fejű baltát vagy fűrészt, mert tilos. A helyi erdész a fagyűjtési lehetőségekről minden információt megad.

Sikkasztás: Btk. 317. § (1) Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el.

Kizárólag szándékosan követhető el!

Rábízás: A sikkasztásnál az elkövető (a lopással ellentétben) jogszerűen kerül az idegen dolog birtokába, miután azt rábízták. A rábízás a dolog birtokba adását jelenti, amelynek jogcíme közömbös. Ez lehet akár áruszállítás, gazdálkodás, használat, kezelés, gondozás, vagy személyes őrizet. Ugyancsak közömbös a sikkasztás szempontjából a rábízás időtartama.

Eltulajdonítás: Az eltulajdonítás lényegében a tulajdoni állapotok megváltoztatását jelenti. (Nem kell elbirtoklásnak történnie, hiszen az nem is mehetne végbe, mivel a Ptk. 121.§ (2 bekezdés szerint aki bűncselekménnyel jutott a dolog birtokához, elbirtoklás útján nem szerez tulajdonjogot.)

Sajátjaként rendelkezés: Ez az elkövetői magatartás azt jelenti, hogy a terhelt a jogosult személy engedélye nélkül időlegesen tanúsít olyan magatartást, amelyre csak a tulajdonos, vagy annak hozzájárulásával más lenne jogosult. × 4.5.2.

Minősített esetei:

A Btk. 317.§ (2) alapján a büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a sikkasztást kisebb értékre vagy a szabálysértési értékre elkövetett sikkasztást

a) bűnszövetségben,

b) közveszély színhelyén,

c) üzletszerűen,

d) követik el.

BH2000. 47. Sikkasztás esetén a sajátjaként rendelkezés a tulajdonost megillető jogosítványok egy részének a jogellenes használatát jelenti, aminek során az elkövető időlegesen olyan magatartást tanúsít, amely a tulajdonosi jogosítvány tényleges gyakorlásában nyilvánul meg; nem valósítja meg ezért a sikkasztást az a terhelt, aki a vele elszámolási vitában álló sértettel szemben a szerződésből adódóan átutalandó összeget visszatartja.

BH2007. 114. Nem bűncselekmény, hanem a polgári jog szabályaiba ütköző szándékos károkozás valósul meg, ha az elkövető a más tulajdonát képező ingóságot rábízás nélkül, a saját elhatározása alapján magához veszi, majd azt eldobja.

BH2011. 92. II. A sikkasztás és a csalás az üzletszerűség szempontjából hasonló cselekmény. Az üzletszerűség egy bűncselekménnyel kapcsolatban is megállapítható, ha a terhelt rendszeres haszonszerzésre törekvő akarat-elhatározása további bűncselekmények elkövetése tekintetében is felismerhető.

Jogtalan elsajátítás: Btk. 325. § (1) Aki a talált idegen dolgot eltulajdonítja, avagy nyolc nap alatt a hatóságnak vagy annak, aki elvesztette, nem adja át, úgyszintén aki a véletlenül vagy tévedésből hozzá került idegen dolgot eltulajdonítja vagy nyolc nap alatt vissza nem adja, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Kizárólag szándékosan követhető el!

Talált dolog: Amit a birtokosa elvesztett, azaz a jogosított akaratán kívül került ki az uralma alól. Az elveszítés feltétele, hogy az oly módon történik, ami kizárja annak a reális lehetőségét, hogy a tulajdonos ismét birtokba vegye a dolgot.

Tévedés: Amikor a dolog tulajdonosa tesz olyan rendelkezést, amelynek eredményeként a dolog az elkövetőhöz kerül, de ez a rendelkezés a tulajdonos tudattartalmi hiányosságának eredményeként a tényleges akaratával ellenkezik.

Véletlenül: Az elkövető nem ismeri a dolog hozzákerülésének útját, és azt nem láthatta előre.

Az elkövetés módja: A bűncselekmény mind aktív - eltulajdonítás -, mind passzív - vissza nem adás - magatartással elkövethető.

Az eltulajdonításon olyan aktív magatartást értünk, amely bármely tulajdonosi részjogosítvány tanúsításával megvalósul. Amennyiben az elkövető a talált dolgot eltulajdonítja, akkor a cselekmény az eltulajdonítással akkor is befejeződött, ha a találástól számított nyolc nap még nem telt el.

Az átadás, visszaadás elmulasztása útján megvalósuló bűncselekmény tiszta mulasztásos cselekmény, ezért a jogalkotó meghatározta az az időt is - 8 nap -, ami az elkövető rendelkezésére áll a dolog visszaadására.

BH1989. 97. Az eltulajdonításra irányuló szándék megállapíthatóságának hiányában nincs helye a jogtalan elsajátítás vétségében való bűnösség megállapításának.

BH1992. 14. I. A tolvaj által elrejtett dolog eltulajdonítása nem jogtalan elsajátítást, hanem lopást valósít meg.

BH1996. 629. A felismerhetően tévedésből vagy bűncselekmény folytán a községi szeméttelepre került, eredeti csomagolású és fémzárolási cédulával is ellátott, lucernamagot tartalmazó zsákok nem tekinthetők uratlan dolognak, elvételük jogtalan elsajátítást valósíthat meg.

Orgazdaság: Btk. 326. § (1) Aki költségvetési csalásból származó vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árut vagy jövedéki adózás alól elvont terméket, továbbá lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból vagy orgazdaságból származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik, orgazdaságot követ el.

Célzatos cselekmény, tehát csak egyenes szándékkal követhető el!

Alapcselekmények: A törvényi tényállás taxatíve felsorolja őket. Az elkövető tudatának pedig át kell fognia, hogy a dolog az alapcselekmények valamelyikéből származik! × 4.5.3.

Megszerzés: Az elkövetési tárgy tényleges birtokba vételét jelenti, ami az alapcselekmény elkövetőjének és az orgazdának a megállapodásán nyugszik. Nem feltétel, hogy az orgazda ellenérték fejében szerezze meg a dolgot, és annak sincs jelentősége, hogy az adott ellenszolgáltatás arányban áll-e a dolog értékével.

Elrejtés: Az elrejtés megvalósulásakor az orgazda oly módon szerzi meg a dolog feletti rendelkezés lehetőségét, hogy formálisan nem veszi birtokba. Ennek az elkövetési módnak a tipikus példája, amikor az orgazda rejtekhelyet biztosít a vagyon elleni bűncselekményből származó dolog elrejtésére.

Elidegenítésben közreműködés: Az orgazdaság csak szándékosan követhető el, a szándékon túl célzatos is. A cselekmény célja a vagyoni haszonszerzés.

Az orgazdaság alanya bárki lehet kivéve, aki alapcselekmény elkövetésében bármilyen minőségben részt vett, illetve a dolog tulajdonosa.

Csalás: Btk. 318. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el.

Célzatos cselekmény, tehát csak egyenes szándékkal követhető el! Az elkövetőnek nem célja a károkozás, hanem kizárólag a jogtalan haszonszerzés, a kár pedig a csalás eredménye, tehát annak bekövetkezése nélkül csak kísérlet megállapításának lehet helye.

Tévedés: Valakinek helytelen elképzelése a valóságról, annak tényleges folyamatairól.

Tévedésbe ejtés: A tévedésbe ejtés ennek megfelelően az elkövető azon magatartása, amikor a valótlanságot valódiként tünteti fel, valódi tényt elferdít, megmásít. A törvény nem követeli meg, hogy a tévedésbe ejtés kifejezetten fondorlatos, elháríthatatlan legyen, egyszerű hazugsággal is megvalósítható.

Tévedésben tartás: Ebben az esetben a tévedés az elkövetőtől függetlenül keletkezett, az elkövető azonban felismerve a másik fél tévedését nem oszlatja el, esetleg erősíti azt.

Kár: A bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés (Btk. 137.§ 5. pont).

Sértett: A csalás sértettje az, akinél a kár keletkezik, míg passzív alanya az, akit tévedésbe ejtettek vagy tévedésben tartottak (a passzív alany és a sértett lehet ugyanaz a személy is).

Rendbeliség: A csalás rendbelisége a sértettek számához igazodik. × 4.5.4.

Minősített esetei:

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a csalás kisebb kárt okoz, vagy a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást

a) bűnszövetségben,

b) közveszély színhelyén,

c) üzletszerűen

d) követik el.

EBH2010. 2124. Ha valaki azzal a szándékkal vesz igénybe szállást, hogy annak ellenértékét nem kívánja kifizetni, az elmaradt ellenérték a szálloda kára, nem pedig elmaradt haszna, ezért a csalás megállapítható.

BH2011. 332. I. Internetes hirdetéssel megvalósított csalás esetén az elkövetési magatartás – a megtévesztés – akkor (és ott) valósul meg, amikor (és ahol) a sértett megnyitja a honlapon megtévesztési szándékkal közzétett eladási ajánlatot.

BH2010. 268. I. Nem állapítható meg csalás bűncselekményében a bűnössége annak a terheltek, akinek a kölcsön felvételekor szándékában áll a kölcsön visszafizetése és ennek reális lehetősége is adott, azt rendszeresen törleszti, de a hitel megszerzése érdekében a köztisztviselők részére biztosított és kiegészítő kamattámogatással nyújtott hitel folyósításának a feltételei tekintetében a hitelintézetet tévedésbe ejti.

BH2009. 317. I. Csalás elkövetése esetén az elkövetési magatartás (a tévedésbeejtés) kifejtésének és az eredmény bekövetkezésének helye mellett a károkozó magatartás kifejtésének a helye is megalapozhatja a bíróság illetékességét.

Példa

Kérdés: Árukód csere esetén mi a minősítés, ha az eljárás alá vont személy a kasszánál fizetési szándékkal megjelenik?

Ajánlás: Ilyenkor tulajdon elleni szabálysértésként nem lopást, hanem csalást kell megállapítani. Az árukód csere sem dolog elleni erőszak.

Rongálás: Btk. 324. § (1) Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el.

Szándékosan és gondatlanul is elkövethető (a bűncselekmény csak szándékosan!). A Szabs. tv. 177.§ (1) bekezdésének b) pontja a szándékos rongálást említi. Az ugyanezen § (3) bekezdésében írt felsorolás taxatív, a törvény ezekben az esetekben határozza meg tulajdon elleni szabálysértésként a gondatlan rongálást. × 4.5.5.

Egyéb esetekben csak polgári jogi felelősségről lehet szó gondatlan rongálás esetén.

Idegen vagyontárgy: Az oszthatatlan közös tulajdonban lévő dolog idegen a rongálás szempontjából, mert az elkövető az ilyen dolog megrongálásával, vagy megsemmisítésével szükségszerűen a tulajdonostárs dolgát is megrongálja.

Megrongálás: Felöleli a dolog állagának olyan károsítását, amelynek következtében a vagyontárgy értéke a korábbihoz képest csökken. Elegendő, ha a vagyontárgy esztétikai sérülést szenved csupán - a gépkocsi fényezése sérül, a ruha pecsétessé válik - nem szükségeltetik a használhatóság csökkenése, vagy kizárttá válása.

Minősített esetei:

(2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a rongálás kisebb kárt okoz,

b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálást falfirka elhelyezésével vagy bűnszövetségben követik el.

(7) E § alkalmazásában falfirka: festékszóróval, filctollal, vagy bármilyen más felületképző anyaggal létrehozott képi, grafikus, vagy szöveges felületbevonat, amely nem a vagyontárgy rendeltetésszerű használatához szükséges.

BH1995. 200. Rongálás esetén a kár összegét a kiskereskedelmi ár alapulvételével kell megállapítani, amelynek része azonban az általános forgalmi adó.

BH1983. 57. Rongálás valósul meg, ha elkövető a vagyonközösség megszüntetése után a házastárs vagyontárgyait megsemmisíti.

EHB2012. 24. Ha az elkövető másokkal szándékegységben bekapcsolódik egy emlékmű lerombolására irányuló cselekménybe, cselekedete – függetlenül attól, hogy az a dolog melyik elemének megrongálását eredményezte – az állag egésze elleni magatartás jogi sorsát osztja.

Hűtlen kezelés: Btk. 319. § (1) Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.

Megbízás szükséges hozzá, illetve a vagyoni hátránynak is be kell következnie!

Vagyoni hátrány: A vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny (Btk. 137.§ 5. pont).

II.

A Szabs. tv. 73.§ (8) bekezdése szerint „a tulajdon elleni szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt bárki visszatarthatja, köteles azonban őt a rendőrségnek haladéktalanul átadni”.

III.

Nem gépi meghajtású jármű önkényes elvétele:

Szabs. tv. 177.§ (2) Aki idegen, nem gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, szabálysértést követ el. × 4.5.6.

A jogtalan használat célzatára figyelemmel csak egyenes szándékkal követhető el!

A célzat nem eltulajdonításra, hanem jogtalan használatra irányul. A használati célzat határolja el más tulajdon elleni szabálysértéstől.

KRESZ II. a) Jármű: közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is.

A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék - ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska - azonban nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek gyalogosoknak minősülnek.

Nem gépi meghajtású járművek (példák):

Járműnek nem minősülő közlekedési eszközök (példák):

Példa

Kérdés: Hogyan nevezzük meg a cselekményt, mit tekinthetünk helyes megjelölésnek (minősítésnek)?

Ajánlás: Az Szabs. tv. 177. § valamennyi itt szabályozott elkövetési magatartást „tulajdon elleni szabálysértés”-ként nevesít, azaz valamennyi ide sorolható szabálysértés helyes megjelölése a határozat rendelkező részében: „tulajdon elleni szabálysértés”. Szükségtelen a konkrét elkövetési formát a rendelkező részbe beemelni, azonban a határozat rendelkező részéből és indokolásából pontosan ki kell tűnnie annak, hogy az elkövető a tulajdon elleni szabálysértések közül mely konkrét szankcionálandó magatartást valósította meg.

IV.

Érték-egybefoglalás: Szabs. tv. 177.§ (6) bekezdés: Az elkövetési érték, kár, illetve okozott vagyoni hátrány összegének megállapítása céljából érték-egybefoglalásnak van helye, ha az eljárás alá vont személy az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott ugyanolyan cselekményt több alkalommal, legfeljebb egy éven belül követte el és ezeket együttesen bírálják el. Nincs helye érték-egybefoglalásnak, ha az üzletszerű elkövetés megállapítható. × 4.5.7.

Üzletszerűség megállapításának van helye: ha az elkövető ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények (vagy szabálysértések) elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik (a Btk. 137.§ 9. pontja alapján)

Érték-egybefoglalásra két módon kerülhet sor:

1. A szabálysértési ügyek egyesítésével.

2. Nincs akadálya annak sem, hogy a részcselekményekre szabálysértési eljárás meg se induljon, magyarán eleve büntetőeljárásra kerüljön sor.

Fontos

Fontos:

  • A (6) bekezdés szerinti tulajdon elleni szabálysértés (tehát ha érték-egybefoglalásnak van helye) akkor is hivatalból üldözendő, ha a sértett az elkövető hozzátartozója. Az (5) bekezdés erre a minősített esetre nem vonatkozik.
  • Ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak és üzletszerűség megállapításának nincs helye, akkor az ügyet át kell tenni az ügyészségnek. [Ha üzletszerűség megállapításának van helye, akkor is, csak akkor a Btk. 316.§ (2) bek. c) pontjára hivatkozással.]

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.