Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

4. Elzárással is sújtható szabálysértések.

4.2. Szabálysértési elzárással is sújtható szabálysértések II.

Rendzavarás, garázdaság, tiltott kéjelgés (tiltott prostitúció), veszélyes fenyegetés, valótlan bejelentés

Rendzavarás

169. § (1) Aki

a) verekszik, továbbá aki mást verekedésre felhív,

b) rendzavarás vagy garázdaság esetén a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy intézkedésével szemben engedetlenséget tanúsít,

c) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényen vagy a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó sportrendezvényen az arcát olyan módon eltakarva jelenik meg vagy tartózkodik, amely alkalmas arra, hogy meghiúsítsa a személyének a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy által történő azonosítását,

szabálysértést követ el.

(2) Aki nyilvános rendezvényen

a) lőfegyvert vagy robbanóanyagot, illetve az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas eszközt tartva magánál jelenik meg,

b) a rendező szerv, illetve a rendőrség biztonságra vonatkozó felhívásának, rendelkezésének nem tesz eleget,

szabálysértést követ el.

(3) E § alkalmazásában nyilvános rendezvény: a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény, továbbá az olyan rendezvény, amely mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll.

I.

Verekedés: Lehet egyoldalú is (csak az egyik személy üti/rúgja stb. a másikat, akár egy alkalommal, akár többször).

Nem követi el a szabálysértést az, akit megütnek, de nem üt vissza. Az sem elkövetője a szabálysértésnek, aki jogos védelmi helyzetben cselekszik.

Alkalmas lehet a verekedés megvalósítására a tettleges becsületsértés vagy testi sértés is. A büntetlenség ilyen esetben magánindítványtól független (tettleges becsületsértés vagy testi sértés vétsége esetén).

Verekedésre felhívás: Felbujtói magatartás. Nem kell, hogy eredményre vezessen.

Garázdaság vétségének minősül: ha verekedéssel, kihívóan közösségellenes módon követik el, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen.

II.

Engedetlenség: Jellemzően passzív magatartás, mert ha aktív (tevőleges), akkor hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy elleni erőszak is megvalósulhat.

Ha nem garázdaság vagy rendzavarás esetén követik el, akkor jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértés valósul meg, amely nem sújtható elzárással.

Az elkövető szándékának az intézkedéssel szembeni engedetlenségre kell kiterjednie (pl. felszólítás megtagadására).

Két jogalkalmazói álláspont alakult ki:

1. Csak a más által elkövetett garázdaság vagy rendzavarás esetén a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy intézkedésével szemben tanúsított engedetlenség esetén van helye a szabálysértés megállapításának.

2. Az elkövető által megvalósított rendzavarás vagy garázdaság esetén tanúsított engedetlenség esetén is helye van a szabálysértés megállapításának.

III.

Nyilvános rendezvény: a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény, továbbá az olyan rendezvény, amely mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll.”

A gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény: A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény szerint „a gyülekezési jog gyakorlása keretében békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések (a továbbiakban együtt: rendezvény) tarthatók, amelyeken a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják”.

A törvény hatálya nem terjed ki (3.§):

a) a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésekre;

b) a törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek területén szervezett vallási szertartásokra, rendezvényekre és a körmenetekre;

c) a kulturális és sportrendezvényekre;

d) a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre. ×4.2.1.

A bírósági tárgyalások, önkormányzati képviselő-testületi ülések, stb. szintén nem minősülnek nyilvános rendezvénynek.

Példa

Kérdés: A Szabs. tv. 169. §-nak (1) bekezdés c) pontja hogyan egyeztethető össze a törvény 1. § (1) bekezdésével, miszerint a szabálysértés veszélyes a társadalomra?

Garázdaság

170. § Aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, szabálysértést követ el.

I.

A kihívóan közösségellenesség: Kihívóan közösségellenes az adott helyen és időben általában elvárt közösségi, illetve társadalmi együttélési szabályokkal nyíltan (durván) szembeszegülő, azokat tudatosan figyelmen kívül hagyó, provokatív magatartás.

A köznyugalmat közvetlenül nem veszélyeztető, a társadalmi rendet kisebb mértékben zavaró magatartás nem minősül garázdaságnak még akkor sem, ha egyébként (másban) megbotránkozás vagy riadalom keltésére alkalmas.

Mindig az adott helyen, az adott körülmények között kell vizsgálni! (pl. a zenés-táncos szórakozóhelyen történő ordibálás nem minősül garázdaságnak akkor sem, ha másokban megbotránkozás keltésére alkalmas)

II.

Megbotránkozás: erkölcsi felháborodás

Riadalom: hirtelen kialakult rémület, nagyfokú félelem

Alkalmas: Nem feltétele, hogy az azt észlelőkből ténylegesen megbotránkozást vagy riadalmat váltson ki. × 4.2.2.

BH2010. 177. A megbotránkoztatás vagy riadalomkeltésre alkalmasság megállapíthatóságának nem feltétele mások tényleges jelenléte vagy észlelése, hanem elegendő annak akár távoli de reális esélye is.

III.

Erőszakos magatartás, vagyis elhatárolás a garázdaság vétségi alakzatától:

Btk. 271. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Erőszak: Egyaránt irányulhat személy ellen a sértett testének támadó szándékú érintésével; de dolog ellen is, abban állagsérelmet okozva.

A törvény a joggyakorlatban felmerült értelmezési probléma orvoslása érdekében kimondja, hogy erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, akkor is, ha a ráhatás nem alkalmas testi sérülés okozására.

A csendháborítástól, illetve becsületsértéstől a kihívóan közösségellenesség ténye határolja el.

BH1989. 52. Ha a garázdaság vétsége dolog elleni erőszak folytán valósul meg, a rongálás szabálysértése nem állapítható meg.

FBK 1995/15. II. A garázdaság vétségének megállapításánál irányadó szempontok, ha az egyébként közösségellenes magatartás nem jár a dolog állagsérelmével - nincs dolog elleni erőszak - legfeljebb a garázdaság szabálysértése valósulhat meg.

IV.

A garázdaság (akár szabálysértés, akár bűncselekmény) megvalósulásának nem feltétele, hogy azt ténylegesen többen észleljék!

A megállapításához elegendő az is, ha az adott helyen, ahol elkövetik, meg van az esélye annak, hogy többen észleljék (pl. lakótelepen, nyílt utcán stb.)!

BH1982. 501. I. A kihívóan közösségellenes erőszakos magatartás, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkoztatást vagy riadalmat keltsen, akkor is megvalósítja a garázdaságot, ha ezt az elkövetéskor nem észlelik többen.

Tiltott kéjelgés

(2013. július 1-től tiltott prostitúció)

172. § Aki a külön törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján hozott önkormányzati rendeletben a szexuális szolgáltatással összefüggő korlátozást, illetve tilalmat megszegi, szabálysértést követ el.

legtipikusabb esete: a védett övezetben szexuális szolgáltatásra felajánlkozás

I.

Védett övezet:

A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4. § h) pontja szerint:

védett övezet: a közterületnek az e törvény, illetve a települési (Budapesten a fővárosi) önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) képviselő-testülete rendeletében meghatározott azon része, ahol a prostituált a szexuális szolgáltatásra nem ajánlkozhat fel, szexuális szolgáltatást nem nyújthat...”

A 7.§ (1) bekezdés határozza meg, hogy a törvény szerint mi minősül a védett övezetnek:

a) a közútnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló területe;

b) az autópályától, az autóúttól, illetve lakott területen kívül az egy-, illetve két számjegyű főútvonaltól számított 100 méteren belüli terület;

c) lakott területen a főútvonaltól számított 50 méteren belüli terület;

d) a népképviseleti, közigazgatási, bírósági, ügyészi szervek, valamint diplomáciai és konzuli képviseletek és az ezzel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek és tagjaik elhelyezésére szolgáló épületek, köz- és felsőoktatási, köznevelési, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, szociális, közművelődési feladatok ellátására rendelt épületek, a személyforgalom célját szolgáló terminálok (repülőtér, pályaudvar, hajóállomások), a nyilvántartásba vett egyházak szertartásaira szolgáló intézmények, a Magyar Honvédség objektumai, valamint a temetkezési és egyéb kegyhelyek területén, illetve a közterületen azoktól számított 300 m távolságon belüli terület;

e) az olyan mellékutcák, ahol a kiskorúak oktatását, nevelését, gyógyítását, tartós elhelyezését szolgáló, valamint gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény működik.

(2) Az (1) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott távolságot közterületen az épület, illetőleg a közút határvonalának bármely pontjától lehet számítani.

(3) A többlakásos ház közös tulajdonban vagy használatban álló területén, közterületen elhelyezett létesítményekben, illetőleg járműben, valamint a védett övezeten belül a nem lakás céljára szolgáló helyiségben a prostituált szexuális szolgáltatást nem nyújthat.

II.

Felajánlkozás:

9. § (1) A prostituált a szexuális szolgáltatása igénybevételére csak 18. életévét betöltött személyt hívhat fel, illetőleg csak 18. életévét betöltött személy erre irányuló ajánlattételét fogadhatja el.

(2) Tilos a szexuális szolgáltatásra felajánlkozás mást, illetőleg másokat zaklató módja.

4.§ k) szexuális szolgáltatásra felajánlkozás: a prostituáltnak közterületen vagy nyilvános helyen máshoz címzett, a szexuális szolgáltatása nyújtására irányuló szóbeli felhívása (aktív felajánlkozás), a prostituáltnak a szexuális szolgáltatásra irányuló ráutaló magatartása (passzív felajánlkozás), illetve a szexuális szolgáltatást igénybe venni kívánó felhívásának elfogadása;

l) a szexuális szolgáltatás zaklató jellegű felajánlása: más személy mozgásának, illetve a más személy által vezetett jármű elindulásának, mozgásának megakadályozása, megzavarása, agresszív, szeméremsértő szóbeli felhívás, illetőleg a prostituált erre utaló magatartása;

III.

Példa

Kérdés: A védett övezeten kívül prostituáltakkal szemben foganatosított rendőri intézkedés során van-e helye szabálysértési eljárás kezdeményezésének orvosi igazolás hiánya miatt?

Ajánlás: Van, ugyanis az 1999. évi LXXV. törvény 9.§ (3) bekezdése a felajánlkozás feltételeként előírja, a 3/2012. (I. 3.) NEFMI rendelettel módosított 18/1998. (VI. 3.) NM rendeletet 22.§ (10) bekezdése pedig kimondja, hogy az 1999. évi LXXV. törvény 9. § (3) bekezdésében meghatározott személy számára a (8) bekezdésben meghatározott esetben az 5. számú melléklet szerinti orvosi igazolást kell kiállítani, amely orvosi igazolás három hónapig érvényes. ×4.2.3.

Orvosi igazolás:

9.§ (3) A prostituált szexuális szolgáltatásra akkor ajánlkozhat fel, ha rendelkezik az egészségügyért felelős miniszter rendeletében előírt orvosi igazolással.

A 4. § h) pont alapján védett övezetben a 9.§ (1)-(3) bekezdésben írt feltételek teljesítésével is tilos a felajánlkozás!

Az orvosi igazolásról a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet rendelkezik. E rendelet 22.§-ának (1), (6), (8) és (10) bekezdése és 5. sz. melléklete alapján:

Az orvosi igazolás kiadására jogosult: a bőr- és nemibeteg gondozó egészségügyi szolgáltató, valamint a bőr- és nemibeteg szakorvosi tevékenységre engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató

Az egészségügyi szolgáltató a rendelet 5. számú melléklete szerinti orvosi igazolást adja ki a prostituált részére, ha a (6) bekezdésben felsorolt fertőtő betegségek egyike sem mutatható ki.

Érvényességi idő: 3 hónap

IV.

Az eljárás alá vont személyeknél talált óvszer, illetve pénz:

Mivel a szabálysértés elkövetése már a felajánlkozással befejezetté válik, az elkövetőnél talált pénz nem kobozható el a 18.§ (1) bek. e) pont alapján, az óvszer pedig értelemszerűen nem lehet az elkövetés eszköze [18.§ (1) bek. a) pont]. × 4.2.4.

Veszélyes fenyegetés

173. § Aki mást félelemkeltés céljából a megfenyegetett személyre vagy annak hozzátartozójára vonatkozó, a becsület csorbítására alkalmas tény nagy nyilvánosság elé tárásával komolyan megfenyeget, szabálysértést követ el.

Becsület csorbítására alkalmas tény: A valóságtartalma közömbös, a lényeg a fenyegetés félelemkeltésre alkalmas módja. × 4.2.5.

Nagy nyilvánosság: A nagy nyilvánosságon a bírói gyakorlat a jelenlévő személyek nagyobb számát tekinti, akiknek létszáma egyszeri ránézéssel nem állapítható meg. Ide kell érteni a sajtó, egyéb tömegtájékoztatási eszköz, sokszorosítás, illetőleg elektronikus hírközlő hálózaton való közzétételt is.

Haszonszerzési szándék: Fennállása esetén zsarolás bűntette (Btk. 323.§) valósul meg.

Ha a fenyegetés tárgya személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetése, akkor zaklatás vétsége [Btk. 176/A. § (2) bek.] valósul meg.

Valótlan bejelentés

175. § (1) Aki a hatóságnál vagy közfeladatot ellátó szervnél vészhelyzetről vagy rendzavarásról valótlan bejelentést tesz, szabálysértést követ el.

(2) Szabálysértés az is, ha a hamis bejelentés alapján a hatóság vagy a közfeladatot ellátó szerv szükségtelenül a bejelentésben megjelölt helyszínre vonul vagy egyéb intézkedésre kényszerül.

A valótlan bejelentés szándékos cselekmény, az elkövetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy nem áll fenn intézkedési kényszer, tehát alaptalanul kívánja az adott szervet „foglalkoztatni”. × 4.2.6.

I.

Valótlan a bejelentés: ha – a közléssel ellentétben – nem történt rendzavarás, vagy nem alakult ki vészhelyzet.

A már bekövetkezett vészhelyzetről vagy rendzavarásról tett valótlan bejelentéssel lehet elkövetni. Más alaptalan bejelentés nem valósítja meg.

II.

Elhatárolás a hatóság félrevezetésétől:

Btk. 237. § Aki hatóságnál büntetőeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan - amennyiben a 233. § esete nem forog fenn - vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ha a bejelentés büntetőeljárás alapjául szolgál, akkor a hatóság félrevezetésének vétsége valósulhat meg, ha a bejelentés nem minősül hamis vádnak.

III.

Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak egymáshoz való viszonya:

A (2) bekezdés szerinti cselekmény az Sztv.-ben még súlyosabban minősült az (1) bekezdésben meghatározott elkövetésnél, itt azonban a „szabálysértés az is” meghatározással szerepel. Ez azt jelenti, hogy a nem vészhelyzetről vagy rendzavarásról tett hamis bejelentéssel is elkövethető a szabálysértés, ha a közfeladatot ellátó szerv szükségtelenül a bejelentésben megjelölt helyszínre vonul vagy egyéb intézkedésre kényszerül.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.