Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

3. A szankciók végrehajtása, nyilvántartási rendszer.

3.4. A szabálysértési nyilvántartás

Bevezető

A korábban egységes Központi Szabálysértési Nyilvántartást (KSZNY) egy több nyilvántartásból álló szabálysértési Nyilvántartási Rendszer (SZNYR) váltotta föl. Az SZNYR adattartalma jelentősen megváltozott a KSZNY-hez képest, különös tekintettel arra, hogy az SZNYR-ben a jogerős érdemi határozatot megelőző szabálysértési eljárás egyes eseményeit, eljárási cselekményeit is nyilván kell tartani. x 3.4.1.

Az SZNYR létrehozásának célja a szabálysértési eljárás gyors lefolytatása, a szabálysértési végrehajtási rendszer megerősítése, továbbá a nyilvántartásból történő adatszolgáltatás útján az érintett jogai gyakorlásának biztosítása, valamint mások jogainak és biztonságának védelme (Szabs.tv.152.§ (2) bekezdés)

Mindezek érvényre juttatása érdekében jött létre az SZNYR, amely a hatálya alá tartozó természetes személyek szabálysértéssel kapcsolatos adatinak közhiteles, hatósági nyilvántartása.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A szabálysértési nyilvántartási rendszer

2.1. Általános alapvetések

A szabálysértési nyilvántartási rendszer részét képező nyilvántartások közhiteles, hatósági nyilvántartások. A szabálysértési nyilvántartási rendszer vezetésével kapcsolatos hatósági eljárás szabályait a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény tartalmazza a Szabs. tv-ben meghatározott eltérésekkel. Az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseket szintén ezen háttérjogszabály tartalmazza, de itt az eltéréseket a Szabs. tv. végrehajtására kiadott miniszteri rendelet (21/2012.(IV.13.)BM rendelet) szabályozza, illetve szabályozhatja. Az SZNYR vezetésére a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) kapott felhatalmazást, látja el az adatkezelői feladatokat. x 3.4.2.

Az adatfeldolgozási feladatok ellátására csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg, kivéve ha egyedi felmentést kap.

A törvényességi felügyeletet a Legfőbb Ügyészség látja el. x 3.4.3.

A nyilvántartott személy személyazonosító adatit a nyilvántartó szerv által képzett ún. kapcsolati kód rendeli hozzá a szabálysértési nyilvántartásokban kezelt adatihoz, amely egy alfanumerikus azonosító.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A szabálysértési nyilvántartási rendszer tagozódása

A szabálysértési nyilvántartási rendszer két fő részre tagozódik:

Szabálysértési nyilvántartások elemeit mutatja be az ábraSzabálysértési nyilvántartások további részekre tagozódnak

Vissza a tartalomjegyzékhez

Személyazonosító adatok

A személyazonosító adatok nyilvántartásának célja azon személyek azonosítása, akiktől a szabálysértési nyilvántartások adatot tartalmaznak.

Ennek tartalma:

A nyilvántartó a személyi adatokat addig kezeli, amíg a nyilvántartott adatai a szabálysértési nyilvántartásokban szerepelnek, az adatokat összehasonlító módszerrel, továbbá adatváltozás esetén adategyeztetés után folyamatosan és szükség szerint frissíti.

A szabálysértési nyilvántartások több részre tagozódnak

a.) A szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásában annak a személynek az adatait kell nyilvántartani, aki a szabálysértési hatóság vagy a bíróság szabálysértés elkövetése miatt jogerősen elmarasztalt, vagy akivel szemben helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy helyszíni bírságot szabott ki.

A nyilvántartás tartalmazza:

Helyszíni bírság esetén a nyilvántartás tartalmazza:

A Szabs. tv. taxative felsorolja a fenti adatok közlésére kötelezettek körét, továbbá rendelkezést tartalmaz perújítás, illetve helyszíni bírságolás felülvizsgálata esetén a korábbitól eltérő adatok közlési kötelezettségére.

b.) A szabálysértési eljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani, akivel szemben szabálysértési eljárás indult.

A fenti adatokat az a szabálysértési hatóság, valamint bíróság köteles közölni, amely előtt a szabálysértési eljárás folyamatban van.

A nyilvántartó a felvett adatokat a büntetést vagy intézkedést megállapító határozat jogerőre emelkedésétől, illetve a helyszíni bírság kiszabásától számított 3 évig, míg a folyamatban lévő eljárást annak jogerős befejezéséig kezeli. Ezen időpontok eltelte után az érintett adatait a nyilvántartásokból – így a személyi nyilvántartásból is – törölni kell. Törölni kell, továbbá annak a személynek az adatait, akinek ügyében az Alkotmánybíróság a bíróság jogerős határozatát megsemmisítette. x 3.4.6.

c.) A szabálysértési nyilvántartási rendszer használatára jogosultak nyilvántartását a szabálysértési törvény részleteiben nem szabályozza, de annak körét felsorolja.

d.) Garanciális szabályok szem előtt tartása végett került beépítésre a nyilvántartási rendszerben az ún. adattovábbítási nyilvántartás. Ez a nyilvántartási rész az előzőekben felsorolt szabálysértési nyilvántartási területekről teljesített adatszolgáltatásokról tartalmaz nyilvántartást, mely több más adat mellett tartalmazza az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját és az adattovábbítás célját is. A szolgáltatott adatok nem képezhetik az adattovábbítási nyilvántartás részét és az érintetten kívül az adatigénylésre jogosultak köre szűk és behatárolt. Ezen nyilvántartást az adattovábbítástól számított 5 évig kell megőrizni.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.