Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

2. A szabálysértés elbírálásának szabályai, jogorvoslati rendszer.

2.4. Eljárás elzárással is sújtható szabálysértések esetén

Melyek az elzárással is sújtható szabálysértések? – A Szabs. tv. XXIII. fejezete tartalmazza az elzárással is sújtható szabálysértések felsorolását: X 2.4.1.

Előkészítő eljárás lefolytatása:

Példa

Kérdés: Felmerült, hogy a bírósági hatáskörbe tartozó tulajdon elleni szabálysértéseknél a rendőrségnek az előkészítő eljárás lefolytatására milyen időtartam áll rendelkezésre?

Helyes-e az az álláspont, hogy az általános szabályok szerint 30 napos ez a határidő?

Ajánlás: A Szabs. tv. 117. § (2) bekezdése határozza meg azt, hogy a rendőrség előkészítő eljárására a szabálysértési hatóság eljárására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy azt harminc napon belül be kell fejezni, kivéve, ha a felettes rendőri szerv annak időtartamát a rendőrség indítványára újabb harminc nappal meghosszabbítja.

Ezen határidő egy alkalommal, azonos tartammal meghosszabbítható, ha az ügy bonyolultsága vagy más elháríthatatlan akadály indokolja.

Példa

Kérdés: Az eljárás (különösen a helyszíni szemle és a ház, lakás stb. átvizsgálása) során beszerzett adatok valóságtartalmát és hitelességét milyen mértékben kell igazolni („bizonyítás”)? Az ügyészség és a bíróság milyen mélységben vizsgálja mindezt?

Ajánlás: Ha törvényes, jogszabályi előíráson nyugvó bizonyítási eljárás eredményeként beszerzett adatokat rögzítik az előkészítő eljárás iratai, azok valóságtartamát, hitelességét külön igazolni nem kell. Ha a bizonyítási eljárás során alapos kétség merül fel azok hitelessége, valóságtartama, törvényes beszerzése vonatkozásában, úgy az eljáró rendőrök tanúkénti meghallgatásával, hatósági tanúk meghallgatásával tisztázható azok felhasználhatósága.

A szemle az Szabs. tv. 70. §-ában szabályozott bizonyítási eszköz, a ház, lakás átvizsgálásáról az Szabs. tv. 117. § (3) bekezdés rendelkezik. A szemléről és az átvizsgálásról készült jegyzőkönyvben rögzítettek valóságtartalmát és hitelességét, minthogy azok a hatóság által kiállított közokiratok nyilvánvalóan nem kérdőjelezi meg a bíróság, hacsak valamilyen okból nem aggályos.

Az átvizsgálás garanciális szabályai, hogy az azt elrendelő határozatnak tartalmaznia kell, hogy mit keres, közölni kell a határozatot az érintettel és az érintett vagy képviselője jelenlétében kell azt végrehajtani.

Ha az a törvényi előírásoknak megfelelően készül, nincs ok azt más módon „bizonyítani”.

befejezés után: iratokat, adatokat, megállapításokat tartalmazó jelentés megküldése a bíróságnak. (kivétel: büntethetőséget kizáró vagy megszüntető ok fennállása esetén: eljárás megszüntetése)

Mit kell tartalmaznia az összefoglaló jelentésnek?

Ezen adatok hiányában a bíróság – mint elbírálásra alkalmatlant – visszaküldi az ügy iratait a rendőrségnek.

Példa

Kérdés: A visszaesők (ismételt elkövetés) esetén kell-e előkészítő eljárást lefolytatni, melyet a törvény csak elzárással sújtható szabálysértések esetén ír elő olyan esetben, ha a visszaeső nem elzárással sújtandó szabálysértést követett el?

Ajánlás: A törvény egyértelműen fogalmaz, hogy nem, mivel a Szabs. tv. 117. § (1) bekezdése az elzárással is büntethető szabálysértéshez köti az előkészítő eljárás kötelező lefolytatását, nem pedig a várhatóan kiszabható büntetéshez.

Példa

Kérdés: Ha a rendőrség törvényi kötelezettsége a teljes bizonyítási eljárás lefolytatása előkészítő eljárása során és ennek nem tesz eleget, visszaküldhető-e az ügy a rendőrségre az előkészítő eljárás hiányosságára hivatkozva, azzal hogy alkalmatlan az elbírálásra? A kérdés jelentősége, hogy a rendőrség jellemzően a költséges bizonyítást nem folytatja le, így például nem szerzi be az elmeorvos szakvéleményt.

Vissza lehet fenti okból küldeni a rendőrségnek az iratot hogy az előkészítő eljárása során pótolja a hiányosságokat, így szerezzen be szakvéleményt, hallgassa meg a szakértőt.

Ajánlás: A Szabs. tv. 117. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a rendőrség a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés tényállásának felderítése, az elkövető kilétének megállapítása, valamint a bizonyítási eszközök felkutatása és biztosítása érdekében a bírósági eljárást előkészítő eljárást folytat le.

A bizonyítási eszközök felkutatása és biztosításának kötelezettsége kiterjed a szakértő kirendelésére, szakértő, szaktanácsadó meghallgatására – amennyiben ennek szükségessége már az előkészítő eljárás során felmerült -, eljárás alá vont személy, sértett, más tanúk meghallgatására. Ha tehát ezen tényállás felderítése szempontjából fontos, sok esetben költségigényes bizonyítékok hiányoznak, az iratot vissza kell küldeni a rendőrségnek, melynek módja lehet áttétel az előkészítő eljárás lefolytatásához szükséges hatáskör hiánya miatt.

Amennyiben a lefolytatott előkészítő eljárás ellenére az elkövető személye ismeretlen marad: az eljárás megszüntetésének van helye. (rendőrség szünteti meg)

Példa

Kérdés: Amennyiben elzárással is sújtható szabálysértés elkövetése miatt a nyomozó hatóság hatáskör hiányában az ismeretlen elkövetővel szemben tett feljelentést az eljárás lefolytatása végett megküldi a bíróságnak, milyen eljárást kell lefolytatni?

Ajánlás: A Szabs. tv. 117. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint a rendőrség a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés tényállásának felderítése, az elkövető kilétének megállapítása, valamint a bizonyítási eszközök felkutatása és biztosítása érdekében a bírósági eljárást előkészítő eljárást folytat le.

A 117.§ (5) és (7) bekezdése az előkészítő eljárás befejezését követő kötelezettséget határoz meg a rendőrség eljárására vonatkozóan.

Az (5) bekezdés rendelkezik arról, hogy az előkészítő eljárás befejezését követően a rendőrség az előkészítő eljárás során keletkezett iratokat, adatokat, megállapításokat tartalmazó jelentését – a (7) bekezdésben foglalt eseten kívül – haladéktalanul megküldi a bíróságnak.

A (7) bekezdés szerint a rendőrség az e törvényben meghatározott büntethetőséget kizáró vagy megszüntető ok fennállása esetén megszünteti a szabálysértési eljárást.

A Szabs. tv. általános eljárási szabályokat tartalmazó XII. fejezetében található 83. § (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontja szerint a szabálysértési eljárást meg kell szüntetni, ha az eljárás adatai alapján nem állapítható meg az eljárás alá vont személy kiléte. A 83. § (3) bekezdése szerint az (1) bekezdés a)-c), e) és f) pontja alapján a szabálysértési hatóság által hozott határozat egy példányát az ügyésznek is meg kell küldeni.

A fentiekből egyértelműen következik, hogy – mivel az előkészítő eljárás egyik és legfontosabb célja az elkövető kilétének megállapítása – amennyiben az előkészítő eljárás során nem volt megállapítható az elkövető kiléte, az általánosan alkalmazandó szabályok szerint, a 83. § (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontja alapján a rendőrség köteles megszüntetni a szabálysértési eljárást.

A bíróság meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozata: Szabs. tv. 118.-119. §: tárgyalás mellőzésével hozott határozat

Feltételei:

Határidő: az ügy iratainak bírósághoz érkezésétől számított 15 nap alatt kell meghozni a határozatot, a rendelkezésre álló iratok alapján

Kizárt: ha az eljárás alá vont személy őrizetbevételére került sor.

Kiszabható szankciók: figyelmeztetés, pénzbírság. X 2.4.3.

Példa

Kérdés: A meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozat ellen az előkészítő eljárást lefolytató szerv (rendőrség képviselője) kérheti-e tárgyalás tartását?

Ajánlás: Az előkészítő eljárást lefolytató szerv (rendőrség képviselője) nem kérheti a meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozattal szemben tárgyalás tartását. X 2.4.4.

A bíróság tárgyaláson hozott határozata: a szabálysértési tárgyalás általános szabályai érvényesek

Tárgyalást kell tartani:

Példa

Kérdés: A Szabs. tv. 120. § (1) bekezdés második mondatában kizárólag a tárgyalás tartása iránti kérelem esetén kell 5 napon belül kibocsátani az idézést vagy más esetekben is?

Ajánlás: Figyelemmel arra, hogy a jogalkotó az öt napos határidőt kifejezetten csak a legutolsó esetre konkretizálta, így csak akkor kell 5 napon belül idézést kibocsátani, ha az eljárás alá vont személy vagy képviselője a tárgyalás tartását kérte.

Intézkedések a tárgyalás előkészítése során: amennyiben fennállnak a feltételek: tárgyaláson kívül

Ezen végzések ellen nincs helye fellebbezésnek X 2.4.6.

Példa

Kérdés: Van-e helye fellebbezésnek az áttételről, az eljárás felfüggesztéséről, illetőleg az eljárás megszüntetéséről rendelkező tárgyaláson kívül hozott végzésekkel szemben?

A tárgyaláson a tényállás tisztázása érdekében bizonyítást vesz fel:

Tárgyalás eredménye:

Jogorvoslati jogosultság: fellebbezés

Meg kell jelölni a fellebbezés okát, célját

Elkésett/nem jogosulttól származó fellebbezés: határozatot hozó bíróság utasítja el (elsőfokú bíróság)

Példa

Kérdés: Ha a kifogás elkésett vagy nem jogosulttól származik, a Szabs. tv. 106.§ alapján nincs helye jogorvoslatnak az elutasítás ellen. A bírósági határozat esetén az Szabs. tv. 121.§ (3) bekezdése nem rendelkezik a jogorvoslat kizártságáról, így az általános szabályok szerint van-e helye fellebbezésnek az ilyen végzésekkel szemben?

Ajánlás: Ha a Szabs. tv. 121.§ (3) bekezdése alapján hozott határozat elleni elkésett vagy nem jogosult által előterjesztett fellebbezést a bíróság elutasítja, ezen végzés ellen ellen van helye fellebbezésnek.

Felterjesztés: törvényszékre, a fellebbezés beérkezését követő 5 napon belül

Másodfokú elbírálás: törvényszék: 30 napon belül, tanácsülésen bírálja el

határozatok:

Példa

Kérdés: A másodfokú eljárásban mikor kerülhet sor hatályon kívül helyezésre a Szabs. tv. 123.§ (1) bekezdése alapján, mivel nincs nevesítve és visszautalás sincs?

Ajánlás: Mivel konkrétan a jogszabály nem nevesítette az indokokat, így a jogszabály szelleméből fakadóan eljárásjogi szabálysértés esetén lehetőség van a határozat hatályon kívül helyezésére és a Szabs. tv. 83.§-ban foglalt okok megállapítása esetén a szabálysértési eljárás megszüntetésére, bizonyítottság hiánya, tényállást nem tisztázó eljárás során új eljárás lefolytatására, valamint lehetőség van a végzés megváltoztatására, akár a kiszabott szankció enyhítésére vagy súlyosítására.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.