Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

2. A szabálysértés elbírálásának szabályai, jogorvoslati rendszer.

2.3. A szabálysértési tárgyalás

Általános szabályok a bíróság előtti eljárásban (107. §)

Példa

Kérdés: A Szabs. tv. 107.§ (2) bekezdés szerint általános szabály a bírósági eljárásban, hogy a szabálysértési ügyben az iratok beérkezését követő 30 napon belül végzéssel határoz. Ha 30 napon túl történik a határozat hozatala, az relatív eljárási szabálysértésnek számít-e?

Ajánlás: A törvény nem rendelkezik arról, hogy ez a határidő jogvesztő lenne, a határidő túllépése bár relatív eljárási szabálysértésnek számít, de jogkövetkezmény nem fűződik hozzá, így a határozat 30 napon túl is meghozható (az eljáró bíró vagy bírósági titkár önhibájából eredő mulasztása esetén „esetleges” fegyelmi felelősségük terhe mellett).

Példa

Kérdés: A Szabs. tv. 107.§ (3) bekezdés szerint a pervezető végzést nem kell indokolni, de azt nem írja, hogy fellebbezhető-e a pervezető végzés és általános szabály a jogorvoslati lehetőség. Kell-e fellebbezési jogot biztosítani a pervezető végzés ellen?

Ajánlás: A törvény a Szabs. tv. 35.§ szerint itt is kivételt tesz és kizárja kifejezett rendelkezés nélkül is a fellebbezés, azaz jogorvoslat lehetőségét a pervezető végzésekkel szemben, figyelemmel arra, hogy az esetleges jogorvoslattal támadott határozat nem tartalmaz indokolást, így nem lehet a határozat indokait sem vitatni.

Példa

Kérdés: Érvényesül-e a szabálysértési eljárásban a bírósági szakban a feljelentéshez kötöttség elve?

Ajánlás: Abban a kérdésben, hogy a feljelentéshez kötöttséget értelmezhetjük-e egyfajta vádhoz kötöttség elveként, az alábbiak pontosítása szükséges kifogással kapcsolatos ügyekben.

Ha a feljelentés alapján megindult eljárásban más szabálysértés elkövetésére is bizonyítékok merülnek fel, akkor az elévülési határidőn belül azt el kell bírálnia az első fokú szabálysértési hatóságnak.

A feljelentésben foglalt adatok, tények (nem a határozati tényállás) az eljáró bíróságot kötik a tekintetben, hogy azokat ki kell meríteni az első fokú szabálysértési hatóság határozatának elbírálása során, de azokon túlterjeszkedni nem lehet, hiszen az első fokú szabálysértési hatóságnak van hatásköre a szabálysértés miatti felelősségre vonásra.

Van tehát feljelentéshez kötöttség, hiszen az eljárás alá vont személy védekezéshez való joga csorbul, ha olyan cselekmény miatt is marasztalja a bíróság, amelyet még a feljelentés sem tartalmazott.

Intézkedések a kifogás alapján (108. §)

A kifogás elintézése tárgyalás tartása nélkül (109. §)

Ha az előző fejezetben írt intézkedéseknek nincs helye és a kifogásban nem kérték kifejezetten az ügy tárgyaláson történő elbírálását, a bíróság a kifogást tizenöt napon belül (a 15 napos határidő az érkezéstől kezdődik) tárgyalás tartása nélkül, az iratok alapján bírálja el (feltéve, hogy az eljárás az iratok alapján lefolytatható)

Példa

Kérdés: A Szabs. tv. 109.§-ban írt 15 napos határidő az érkezéstől számít vagy érkezéstől számított 5 nap leteltét követően (Sztv. 108.§ (1) bekezdés), ami az áttétel, felfüggesztés, megszüntetés intézkedésre áll nyitva?

Ajánlás: A 15 napos határidő az ügy érkezésétől kezdődik. Ennek indoka a szabálysértési törvény belső logikájából fakad.

A kifogás elintézése tárgyaláson (110. §)

A bíróság tárgyalást tart:

Példa

Kérdés: Ha a fiatalkorú elkövető az eljárás során nagykorúvá válik, megilleti-e a tárgyalás kérési jog a törvényes képviselőt?

Ajánlás: A törvényes képviselőt ilyenkor a tárgyaláskérés joga már nem illeti meg kivéve, ha a fiatalkorú elkövető a törvényes képviselőjének meghatalmazást adott a védelme ellátására.

Eljárási szabályok:

Példa

Kérdés: A Szabs. tv. csak nyilvános tárgyalást ismeri, de néha indokolt lehet a zárt tárgyalás, pl. erkölcsi okból. Van-e lehetőség zárt tárgyalást elrendelni?

Ajánlás: A Szabs. tv. nem teszi lehetővé a zárt tárgyalás elrendelését, nem enged kivételt.

Megjegyzendő ugyanakkor, hogy ezt a korábbi Sztv. sem tette lehetővé a bírói gyakorlat mégis áttörte. (Bírósági Határozatok 2000. évi 11. szám: „a) A szabálysértési tárgyalás az Sztv. 95. § rendelkezései szerint nyilvános, azonban a büntetőeljárási szabályok értelemszerű alkalmazásával a nyilvánosság kizárható”).

Példa

Kérdés: Megszüntető határozatot kell-e hozni, ha az eljárás alá vont személy a kifogását visszavonta?

Ajánlás: A bíróság a kifogás visszavonása nyomán az előtte folyamatban lévő eljárást megszünteti és az iratokat a szabálysértési hatóságnak visszaküldi további intézkedések (a szabálysértési hatóság határozatának jogerősítő záradékkal történő ellátása és a végrehajtás iránti intézkedések) megtétele végett, tájékoztatva a szabálysértési hatóságot a jogerő beálltának napjáról.

A szabálysértési tárgyalás szabályai (111-115. §)

A bíróság az ügyet lehetőleg egy tárgyalási napon befejezi.

A tárgyalás megnyitása:

Iratok (lényegének) ismertetése:

Az eljárás alá vont személy, a képviselője, valamint a szabálysértési hatóság képviselője az ismertetés kiegészítését kérhetik.

A bizonyítás (felvételének sorrendjét és terjedelmét a bíró állapítja meg):

A bíróság a bizonyítási indítványok felől külön indokolás nélkül dönt, elutasításukat csak az ügydöntő végzésben kell indokolni.

Ha a bizonyítás felvétele a tárgyaláson jelentős nehézségbe ütközne, a bíróság kiküldött bíró vagy megkeresett bíróság útján jár el.

Az elnapolt tárgyalást a tárgyalás korábbi részéről felvett jegyzőkönyv lényegének ismertetésével kell kezdeni (feltéve, hogy az eljárás alá vont személy vagy a képviselője ezt szükségesnek tartja).

Álláspontok kifejtése, felszólalások:

Példa

Kérdés: A szabálysértési hatóság képviselője felszólalhat-e a tárgyalás végén?

Ajánlás: A Szabs tv. 115.§ (1) bekezdése nem teszi lehetővé a szabálysértési hatóság képviselőjének felszólalását. × 2.3.6.

Határozathozatal és kihirdetése:

A kifogás elbírálása tárgyában hozott ügydöntő végzés (116. §)

Példa

Kérdés: Megváltoztatható-e a szabálysértési hatóság határozata, ha a bíróság csak a büntetés mértékével nem ért egyet?

Ajánlás: A Szabs. tv. 21.§ szerint a büntetést és intézkedést úgy kell megállapítani, hogy igazodjék a szabálysértés súlyához. Ha a határozati rendelkezéssel kiszabott szankció nem igazodik a szabálysértés súlyához a bíróság megállapítja, hogy a szabálysértési hatóság jogszabályt (a Szabs. tv. 21.§-t) helytelenül alkalmazta és a kiszabott szankció mértékét megváltoztatja. ×2.3.7.

A bíróság a kifogást elbíráló végzésében rendelkezik a szabálysértési költség viseléséről.

A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek (a végzés a közlés napján jogerős).

Példa

Kérdés: Ha a bíróság végzése ellen nincs helye fellebbezésnek a végzés mikor jogerős? A kihirdetés vagy a közlés napján?

Ajánlás: A közlés napján, vagyis ha a rendes jogorvoslattal nem támadható végzés kihirdetésekor nem volt jelen az érintett, csak a határozat szabályos közlésével/kézbesítésével emelkedik jogerőre és válik végrehajthatóvá. ×2.3.8.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.