Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

2. A szabálysértés elbírálásának szabályai, jogorvoslati rendszer.

2.2. A kifogás és a kifogás elbírálása

Benyújtására jogosultak:

Példa

Kérdés: Az érdemi határozattal szemben nyújthat-e be kifogást a sértett képviselője?

Ajánlás: A Szabs. tv. 105. § (1) bekezdése szerint érdemi határozattal szemben az eljárás alá vont személy és képviselője, továbbá az okozott kár megtérítésére kötelezés esetén, kizárólag e rendelkezéssel szemben a sértett az érdemi határozatot hozó szabálysértési hatóságnál a határozat közlésétől számított nyolc napon belül kifogást nyújthat be. A sértett képviselője nem. Látszólagos ellentmondás a Szabs. tv. 95. § (2) bekezdéssel, ahol a szabálysértési hatóság közli a határozatot a sértett képviselőjével is. Az egyik határozat a nem jogerős kártérítést megállapító, a másik a felelősséget megállapító vagy megszüntető határozat.

Határideje:

a szabálysértési hatóság érdemi határozatával szemben az érdemi határozatot hozó szabálysértési hatóságnál a határozat közlésétől számított nyolc napon belül (amennyiben a pénzbírság összegét külön jogszabály állapította meg, a pénzbírság mértéke miatt nincs helye kifogás benyújtásának).

Tartalma:

Példa

Kérdés: Új ténynek minősül-e az eljárás alá vont személy anyagi és szociális helyzete?

Ajánlás: Új ténynek minősül bizonyítékokkal alátámasztottan az eljárás alá vont személy anyagi és szociális helyzete.

Arra tekintettel, hogy ezzel az eszközzel ne élhessen vissza a szabálysértési hatóság, a szabálysértési hatóság e határozata ellen az eljárás alá vont személy és képviselője a közléstől számított nyolc napon belül ismételt kifogást nyújthat be, amelyben azonban csak a határozat megváltoztatással érintett megállapításait lehet sérelmezni.

Példa

Kérdés: Csak a megváltoztatással érintett megállapítások vonatkozásában van helye ismételt kifogás benyújtásának? Mi van az első kifogásban vitatott, de a szabálysértési hatóság által megváltoztatással nem érintett körülményekkel?

Ajánlás: Mind az eljárás alá vont személy javára, mind a hátrányára tett megállapítások kimerítik a „megváltoztatással érintett megállapítások” fogalmát, tehát kifogással támadható a határozat szabálysértési hatóság által megváltoztatással nem érintett része is.

A szabálysértési hatóság lehetőségei az ismételt kifogás benyújtása esetén:

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.