Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

1. A szabálysértési eljárás általános szabályai

1.6. Általános eljárási szabályok

A szabálysértési eljárás megindulása

Vissza a tartalomjegyzékhez

A feljelentés elutasítása

Megjegyzés

Megjegyzés: Mivel a szabálysértési eljárás csak akkor indul meg, ha 8 napon belül nem kerül sor a feljelentés elutasítására, ezért nincs helye 8. napon belül az eljárás megszüntetésének, csupán a feljelentés elutasításának.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Ügyintézési határidő

A szabálysértési eljárás kezdőnapja: - a feljelentésnek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szabálysértési hatósághoz érkezését követő nap, illetve az előkészítő eljárás befejezését követő nap.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A szabálysértési eljárás felfüggesztése

A felfüggesztésre az eljárás bármely szakaszában sor kerülhet, időtartama az elévülés tartamába nem számít bele.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A szabálysértési eljárás megszüntetése

Közölnie kell az eljárás alá vont személlyel és a sértettel, feltéve, hogy az eljárás megindításáról tudomást szereztek, továbbá azzal, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A határidő és a határnap

Az órákban megállapított határidőbe minden megkezdett óra egész órának számít.

A napokban megállapított határidőbe nem számít bele az a nap, amelyre a határidő kezdetére okot adó körülmény esik (kezdőnap).

A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amelynek száma a kezdőnapnak megfelel, ha a hónapban nincs ilyen nap, akkor a hónap utolsó napján.

Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.

A szabálysértési hatósághoz vagy a bírósághoz intézett beadvány előterjesztésének és az előttük teljesíthető cselekménynek a határideje a hivatali munkaidő végével jár le. Nem számít a határidő elmulasztásának, ha a beadványt a határidő utolsó napján postára adták.

A határnap az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott időpont. A határnapot a szabálysértési hatóság vagy a bíróság állapítja meg.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A mulasztás igazolása

Igazolási kérelmet nyújthat be, aki:

Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni.

Ha a mulasztás később jutott tudomására vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól, illetőleg az akadály megszűnésétől kezdődik.

Az elmulasztott határnaptól (határidő utolsó napjától) számított három hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.

Tartalmaznia kell a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik. Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt az elmulasztott cselekményt is pótolni kell. Az igazolási kérelmet méltányosan kell elbírálni, figyelemmel a 87. §(7) bekezdésére.

Az a szerv határoz, amelynek eljárása során a mulasztás történt.

Ha az igazolási kérelemnek helyt adnak, a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság az eljárás folytatását rendeli el, és a korábbi határozatot hatályában fenntartja, vagy hatályon kívül helyezi és új határozatot hoz.

Nincs halasztó hatálya.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az idézés és az értesítés

Akit a szabálysértési hatóság, a bíróság, valamint a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy az eljárási cselekményre idéz, köteles megjelenni. Azt idézik, akinek a meghallgatása indokolt.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A megjelenési kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos költségek viselése

Határozattal kell kötelezni a meghallgatásának elmaradásával okozott költségek megtérítésére azt az idézett személyt, aki az idézésre nem jelenik meg és ezt alapos okkal előzetesen nem menti ki vagy önhibájából meghallgatásra alkalmatlan állapotban jelenik meg, illetve a meghallgatását megelőzően engedély nélkül távozik a meghallgatás helyéről. ×1.6.2.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A kézbesítés

A kézbesítés történhet

Vissza a tartalomjegyzékhez

A kézbesítési vélelem megdöntése

A kézbesítési vélelem megdöntése iránt a címzett terjeszthet elő kérelmet a kézbesítési vélelem beálltáról történő tudomásszerzéstől számított nyolc napon, de legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított három hónapos jogvesztő határidőn belül. Annál a szabálysértési hatóságnál, illetve bíróságnál kell előterjeszteni, amely a kézbesítésről intézkedett.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A jegyzőkönyv

Az eljárási cselekményekről jegyzőkönyvet kell készíteni.

Tartalma:

Fontos, hogy az eljárási szabályok megtartását is nyomon lehessen követni a jegyzőkönyvből. A szabálysértési hatóság tagja, illetve a bíró, valamint a jegyzőkönyvvezető a jegyzőkönyvet aláírja.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A szabálysértési költség

Az eljárás során igazolni kell, ha felmerül.

Ide tartozik:

Példa

Kérdés: Mi szerint adható költségmentesség, és mire terjed ki?

Ajánlás: A közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló 180/2005. (IX.9.) Korm. rendelet szabályozza a szabálysértési eljárás során biztosítandó költségmentességet. Az erről szóló felhatalmazást a Szabs. tv. 92. § (5) bekezdése biztosítja.

A hivatkozott kormányrendelet szerint teljes vagy részleges költségmentességet lehet adni. A részleges költségmentesség esetén bizonyos eljárási költségfajták vagy az eljárási költségek meghatározott százalékának viselése alól mentesül az eljárás alá vont személy, azonban a költségmentesség nem foglalja magában a jogellenes magatartás miatti többletköltséget. A teljes költségmentesség az összes eljárási költségfajtára és az eljárási költségek teljes összegére vonatkozik, de ott is kivétel az, hogy ha az eljárás alá vont személy önhibájából mulasztott eljárási határidőket, cselekményeket, az ezáltal felmerült költségre nem terjed ki a költségmentesség.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A szabálysértés által okozott kár megtérítése

A kártérítés illetékvonzata: a kártérítés megállapítása és a megfizetésre kötelezés szabálysértési eljárásban nem illetékköteles, mert az Itv. nem rendelkezik róla.

Példa

Kérdés: Kötelező-e a bíróság számára a kártérítésről való rendelkezés minden esetben?

Ajánlás: A Szabs. törvény 93. § (2) bekezdését nem lehet úgy értelmezni, hogy amennyiben az eljárás alá vont személy a kárt az elsőfokú bíróság határozatának meghozataláig nem fizette meg, úgy a határozatban minden esetben kötelezni kell annak megtérítésére, a kár értékét az eljárás adatai alapján megállapítva. Ezen álláspont rendszertanilag és a jogalkotó akarata alapján is alátámasztható, s a jogszabály szövegét nem nyelvtanilag kell értelmezni.

Példa

Kérdés: A kártérítés megállapítása a sértetti kérelemhez kötött-e?

Ajánlás: A kártérítésre kötelezés kizárólag a sértetti kérelemhez kötött. Amennyiben a sértett nem kéri a kárának megtérítését, hivatalból a bíróság nem kötelezheti arra az eljárás alá vont személyt.

Példa

Kérdés: A szabálysértési eljárás során a kártérítésnek van-e illetékvonzata?

Ajánlás: A szabálysértési eljárások során érvényesített kártérítési igények illetékmentesek.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.