Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

1. A szabálysértési eljárás általános szabályai

1.5. A bizonyítási rendszer a szabs. tv-ben. A kényszerintézkedések.

A bizonyítási rendszer a Szabs. tv-ben

Az ügy megítélése szempontjából lényeges körülmények tisztázandók.

Ha nincs ehhez elegendő adat – bizonyítási eljárást folytat le.

A bizonyítási eszközök: /szabad bizonyítás elve érvényesül, de csupán azok a bizonyítási eszközök használhatók fel, amelyeket az arra feljogosított hatóságok törvényes eljárásuk keretében szereztek meg/

Példa

Kérdés: A más eljárásban tett vallomást tartalmazó okirat felhasználható-e a szabálysértési eljárásban? Iratismertetés útján a bizonyítás anyagává tehető-e korábban tett vallomás, vagy mindenképp tanúként kell meghallgatni az ilyen személyt?

Ajánlás: A Szabs. tv. 57.§ (2) bekezdése szerint a szabálysértési eljárásban bizonyítékként felhasználhatók azok a bizonyítási eszközök is, amelyeket az arra feljogosított hatóságok törvényes eljárások keretében szereztek meg. Ezen szabályhely analóg alkalmazásával a vallomást tartalmazó okirat akkor is felhasználható, ha egyébként a vallomást tevő meghallgatható. Ezen szabályozás alkalmazása azonban nem jelenti az előkészítő eljárás megkerülését a rendőrség részéről.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Tanúvallomás

Példa

Kérdés: Mire kell figyelmeztetni a tanút a meghallgatása előtt?

Ajánlás: Az Sztv. által rögzített jogok és kötelezettségek mindegyikére figyelmeztetni kell a tanút a vallomás megkezdése előtt, így

1. a tanú vallomástételének akadályaira

2. a tanúvallomás megtagadásának lehetőségeire

3. a személyes adatainak zártan kezelésének lehetőségére

4. a megjelenéssel járó és megjelenéssel felmerült költségeinek megtérítési jogosultságára

5. igazmondási kötelezettségére

6. hamis tanúzás és a hamis vád jogkövetkezményeire, kivéve: 14. életévét be nem töltött tanú

Példa

Kérdés: Minden esetben ki kell-e küldeni az eljárás alá vont személyt és az eljárás egyéb résztvevőjét, az olyan tanú meghallgatásáról, aki az adatai zártan kezelését kérte?

Ajánlás: Kategorikus a törvényi szabályozás, ezért ha a bíróság vagy a szabálysértési hatóság elrendelte a tanú adatainak zártan kezelését, az eljárás alá vont személy és az eljárás egyéb résztvevője nem lehet jelen a tanú meghallgatásakor.

Ezért csak nagyon indokolt esetben kell elrendelni a tanú kérelmére adatainak zártan kezelését vagy esetleg a részbeni zártan kezelés is megoldást jelenthet.

Példa

Kérdés: A tanú adatainak zártan kezelése esetén az eljárás alá vont személy hogyan kérdezhet vagy tehet észrevételt a tanú vallomására?

Ajánlás: A Szabs. tv. 62. § (7) bekezdése kategorikusan fogalmaz, miszerint a még meg nem hallgatott tanú nem lehet jelen az eljárás alá vont személy, más tanú és szakértő meghallgatásakor, a tanú meghallgatásán nem lehet jelen az eljárás alá vont személy és az eljárás egyéb résztvevője, ha a tanú minősített adatról tesz vallomást, továbbá ha elrendelték a tanú adatainak zártan kezelését. Bármennyire is indokolatlan a törvényi előírás, ha a bíróság vagy a szabálysértési hatóság elrendelte a tanú adatainak zártan kezelését, az eljárás alá vont személy nem lehet jelen a tanú meghallgatásakor, azonban részére a tanú vallomását fel kell olvasni, és indítványozhatja kérdések feltételét. A törvény hibás szövegezése semmiképpen sem válthatja ki azt a reakciót a bíróságból, hogy megtagadja a tanú kérését a zárt adatkezelésre vonatkozóan.

Ha az eljárás alá vont személy vagy a tanúk felé a figyelmeztetések elmaradnak, akkor a rendőri jelentésben, illetve a helyszíni szemle jegyzőkönyvben rögzített vallomásokat később bizonyítékként nem lehet felhasználni. Ezt erősíti egyébként az Sztv. 53.§ (2) bekezdésében foglaltak analóg alkalmazása is, miszerint a szabálysértési eljárásban bizonyítékként felhasználhatóak azok a bizonyítási eszközök is, amelyeket az arra feljogosított hatóságok törvényes eljárásuk keretében szereztek meg. Ezen jogszabályi előírás szerint más hatósági eljárásban beszerzett bizonyíték is csak akkor használható fel a szabálysértési eljárásban, ha az törvényes eljárásban történt. Ebből a logika szabályai szerint levezethető az is, hogy a szabálysértési eljárásban is csak olyan bizonyítékok használhatók fel, amelyek törvényesen kerültek beszerzésre. Mivel törvényi előírás az eljárás alá vont személlyel szemben, illetve a tanúkkal szemben a megfelelő figyelmeztetések, illetve az arra adott válaszok rögzítése, így azok elmaradása esetén törvényesnek nem tekinthető az adott hatóság tagjának eljárása, tehát szabálysértési eljárásban bizonyítékként ezen jelentések, helyszíni szemle jegyzőkönyvek bizonyítékként nem felhasználhatóak, ezen jogszabályhely analóg alkalmazásának figyelembe vételével.

Példa

Kérdés: A szabálysértési eljárásban a tanú tehet-e írásbeli tanúvallomást?

Ajánlás: Az írásbeli tanúvallomás engedélyezése a szabálysértési eljárásban nem alkalmazható, hiszen erre a Szabálysértési törvénynek a tanú meghallgatására vonatkozó szabályai nem adnak lehetőséget. Okiratként az ilyen vallomás a szabad bizonyítás elve miatt viszont felhasználható.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szakértő és a szakvélemény

Példa

Kérdés: Az igazságügyi szakértői nyilvántartásban szereplő igazságügyi szakértőt ki kell-e oktatni a hamis szakvélemény adás következményeire, hiszen a Szabs. tv. ilyen kötelezettséget nem ír elő?

Ajánlás: Az igazságügyi szakértői nyilvántartásban szereplő igazságügyi szakértő által készített szakvélemények kioktatás nélkül is aggálymentesen felhasználhatóak bizonyítékként, amennyiben azok nem hiányosak, önmagukkal ellentmondóak, mellyel kapcsolatban a Szabs. tv. 64.§ (6) bekezdése ad útmutatást. Eseti szakértő esetén viszont indokolt a kioktatás.

A tulajdon elleni szabálysértések esetén, figyelemmel az Sztv.58.§ (3) bekezdésére, hivatalból nincs helye szakértő kirendelésének.

Tolmács - a szakfordító is tolmácsnak minősül

A tárgyi bizonyítási eszköz

Az okirat

A Szabs. tv. 69.§ is lehetővé teszi az okirati bizonyítást.

A szemle - A szemle alkalmával a bizonyítás szempontjából jelentős körülményeket kell rögzíteni. Ha szükséges, a szemle tárgyáról fényképet vagy más felvételt, rajzot kell készíteni és azt a jegyzőkönyvhöz kell csatolni

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az eljárás alá vont személy vallomása

Figyelmeztetni kell:

Arra a szabálysértési cselekményre nézve, amelyre a vallomás tételét megtagadta, hozzá további kérdések nem intézhetők, nem szembesíthető, kivéve, ha előtte úgy dönt, hogy vallomást tesz. A vallomás tételének megtagadásától függetlenül kérdezési, észrevételezési és indítványtételi joga van

Példa

Kérdés: Ki kell-e oktatni az eljárás alá vont személyt a hamis vád törvényes következményeire?

Ajánlás: A Szabs. tv. 71.§ (3) bekezdése kifejezett rendelkezést ad az eljárás alá vont személy vonatkozásában a hamis vádra történő kioktatásra.

Példa

Kérdés: Mi a következménye, ha a rendőri jelentésben nem került rögzítésre, hogy az eljárás alá vont személy vagy a tanúk felé a törvényes figyelmeztetés megtörtént?

Ajánlás: Ha az eljárás alá vont személy vagy a tanúk felé a figyelmeztetések elmaradnak, akkor a rendőri jelentésben, illetve a helyszíni szemle jegyzőkönyvben rögzített vallomásokat később bizonyítékként nem lehet felhasználni.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Kényszerintézkedések

Példa

Kérdés: Elrendelhető-e elővezetés igazságügyi orvos-szakértői vizsgálat céljából, ha valaki önkánt nem jelenik meg?

Ajánlás: Az egészségügyi szerv elé állítást igazságügyi orvosszakértői vizsgálat céljából a törvény biztosítja, azonban erre figyelmeztetni kell az érintetteket.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szabálysértési őrizet

Példa

Kérdés: Van-e helye az őrizet megszüntetése ellen fellebbezésnek, a rendőrség fellebbezhet-e?

Ajánlás: Senki nem fellebbezhet az őrizet megszüntetése elleni határozattal szemben.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Ruházat, csomag és jármű átvizsgálása

Vissza a tartalomjegyzékhez

Lefoglalás

Vissza a tartalomjegyzékhez

Rendbírság

A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság eljárási kötelességek teljesítése érdekében, továbbá az eljárás rendjének megzavarása miatt rendbírsággal sújthatja bármely szabályszegés miatt, a szabálysértési eljárás bármely résztvevőjét. ×1.5.5.

Nincs taxatív felsorolás, a meg nem jelenés miatti rendbírsági ok esetén is rendbírságnak van helye.

Legalacsonyabb összege ötezer, legmagasabb összege százezer - ha a ugyanabban az eljárásban ismételten szabják ki, százötvenezer - forint. Bírósági eljárásban a legmagasabb rendbírság százötvenezer, ismételt esetben kétszázezer forint.

Fellebbezésnek van helye a rendbírságot kiszabó határozattal szemben.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.