Tanulási útmutató
Összefoglalás
A munkaügyi viták szabályozása körében a törvény a munkajogi igények érvényesítésének rendjét állapítja meg, szemben a korábban alkalmazott megoldással, amely az ún. munkaügyi jogviták szabályozására irányult. A munkajogi igények érvényesítésének rendjét a törvény elsősorban a kialakult bírói gyakorlatra figyelemmel határozta meg. A kollektív munkaügyi viták szabályozásában a tananyag elsősorban azt mutatja be, hogy az új Mt. jelentősen szűkíti a jogalkotói beavatkozást, csupán garanciális jellegű rendelkezéseket tartalmaz.
8.1. A munkajogi igény és az igényérvényesítés módja
Az Alaptörvény XVIII. cikkén alapuló alkotmányos alapjog a munkajogi igény bíróság előtti érvényesítése.
A munkáltató, a munkavállaló, a szakszervezet és az üzemi tanács egyaránt bíróság előtt érvényesítheti munkajogi igényét, általában peres és csak kivételesen nemperes eljárásban [Mt. 285. § (1) bek.].
A munkajogviszony alanyainak igénye alapvetően és főszabály szerint a munkaviszonyból származik, így alapulhat a munkaszerződésen, kollektív szerződésen vagy üzemi megállapodáson, illetve más munkaviszonyra vonatkozó szabályon is. Ezen túlmenően a munkajogi igény eredhet nem csupán a munkaviszonyból, hanem magából a Munka Törvénykönyvéből is. Ennek kiemelése az Mt. 285. § (1) bekezdésében azt eredményezi, hogy az egyébként nem a munkaviszonyból, de az Mt-ből eredő igény is munkajogi vitának minősül.
A munkáltató és a munkavállaló esetében tehát munkajogi igényről akkor beszélünk, ha az a munkaviszonyból (munkaszerződésből, kollektív szerződésből, üzemi megállapodásból) vagy az Mt-ből származik. A Munka Törvénykönyvéből eredő igény például a munkáltató, illetőleg a munkavállaló elállásának joga a munkavállalónak a munkába lépését megelőzően, hiszen a felek a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közötti időszakban a munkaszerződéstől elállhatnak, ha a munkaszerződés megkötését követően körülményeikben olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna (Mt.49. § (2) bekezdés).
A szakszervezet és az üzemi tanács igénye a Munka Törvénykönyvéből vagy kollektív szerződésből, illetőleg üzemi megállapodásból származhat [Mt. 285. § (1) bek.].
