Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

6.1. A szakszervezet

6.1.1. A szakszervezet fogalma és jogállása

Az Alaptörvény VIII. cikk (5) bekezdése értelmében a szakszervezetek és más érdek- képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.

Az Alaptörvény idézett rendelkezése, továbbá az 1976. évi 9. számú törvényerejű rendelettel kihirdetett gazdasági, szociális és kulturális jogokról szóló 1966. évi nemzetközi egyezségokmány előírásaival egyezően határozza meg az Mt. 270. § (2) bekezdés a) pontja a szakszervezet fogalmát.

A szakszervezet létesítéséről, működéséről az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadók. E törvény 4. § (1) bekezdése szerint az un. különös formában működő egyesület, így a szakszervezet elnevezésének is tartalmaznia kell a különös forma megnevezését, azaz a munkavállalói érdek-képviseleti tevékenységet ellátó szervezet nevében benne kell lennie a szakszervezet megnevezésének. Ezzel szemben a gazdasági, szociális és kulturális jogokról szóló nemzetközi egyezségokmány, amely a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 87. számú egyezményének alkalmazását is előírja, kimondja: a munkavállalói érdek-képviseleti szervezeten (szakszervezeten) a munkavállalók minden olyan szervezetét érteni kell, amelynek célja a munkavállalók érdekeinek előmozdítása és védelme. E rendelkezésesekből tehát az következik, hogy Mt-ben biztosított jogok alkalmazása szempontjából tovább él az a bírói gyakorlat (BH 1992.499.), amelynek értelmében a nem szakszervezet elnevezésű munkavállalói érdek-képviseleti szervezet is a szakszervezet jogosítványait gyakorolhatja, jogállása megegyezik a szakszervezetével.

Az Mt. 270. § (2) bekezdés b) pontja – tekintettel arra, hogy az Mt. XXI. fejezete e szervezet számára biztosít jogosítványokat – meghatározza a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet fogalmát.

A szakszervezeti jogosítványok mellett lényeges, hogy garanciális védelmet kapjanak a szakszervezet tagjai arra nézve, hogy tagsági viszonyuk következtében őket hátrány ne érje. Az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket az Mt. 271. § tartalmazza. Az Mt. 271. § (1) bekezdése kimondja: a munkáltató nem követelheti, hogy a munkavállaló szakszervezethez való tartozásáról nyilatkozzék. Ugyanakkor a szakszervezetet megillető munkaidő-kedvezmény szempontjából döntő jelentősége van a szakszervezet tagjai számának. A gyakorlatban a két rendelkezés összhangjának megteremtése jogvitát generáló helyzeteket eredményezhet. Az Mt. 271. § (2)-(4) rendelkezései a szakszervezeti tagsággal összefüggő sajátos diszkriminációt tilalmazzák.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.