Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Tanulási útmutató

Összefoglalás

A munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó szabályok a törvény Harmadik Részében helyezkednek el, melyek közül a tananyag az alábbi ismeretek elsajátítását tekinti fontosnak. A munkaügyi kapcsolatok körében a törvény általános rendelkezéseket alakít ki, döntően a 2002/14/EK irányelv követelményeire tekintettel. A kollektív szerződésre vonatkozó szabályozás kialakításában a törvény szemléletét az határozza meg, hogy a legkevésbé korlátozza a felek ún. kollektív autonómiáját, azaz egymáshoz fűződő viszonyuk rendezését és a munkaviszonyok szabályozását. A munkajogi szabályozás rendszertani kérdései körében alapvető jelentőségű a különböző szintű kollektív szerződések egymáshoz való viszonyának rendezése. A kollektív szerződések egymáshoz való viszonya tekintetében a törvény az alacsonyabb szintű (szűkebb személyi hatályú) kollektív szerződés számára - a magasabb szintű kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - azt teszi lehetővé, hogy a magasabb szintű szabálytól a munkavállaló javára térjen el. A kollektív szerződés mellett a törvény lehetővé teszi, hogy az üzemi tanács és a munkáltató között létrejött üzemi megállapodás is tartalmazzon munkaviszonyra vonatkozó szabályokat. Az új Mt. alapvetően változtatja meg a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet helyzetét, illetve a munkáltató e tekintetben érvényesülő kötelezettségeit.

5. Az üzemi tanács funkciója, tagjai és működési formái

5.1.1. Az üzemi tanács funkciója

Az Mt. Javaslatának indokolása szerint az üzemi tanács a munkavállalók közösségének képviseleti szerve, amelynek általános feladata a munkaviszonyra vonatkozó szabályok érvényesülésének figyelemmel kisérése, valamint a munkáltató döntéseiben való részvétel. Ennek megfelelően az Mt. 235. § (1) bekezdése a munkáltató és a munkavállalók együttműködésében, a munkáltató döntéseiben való részvételben jelöli meg az üzemi tanács funkcióit.

Az üzemi tanács nem jogi személy, és a munkáltató szervezeti egységének sem tekinthető, mivel nem épül be a munkáltató hierarchikus szervezetébe. Ugyanakkor a jogainak gyakorlása és kötelezettségének teljesítése körében az üzemi tanács perjogi jogalanyisággal rendelkezik.

Vissza a tartalomjegyzékhez

5.1.2. Az üzemi tanács tagjai

Az üzemi tanács tagjainak számát az Mt. 237. §-a határozza meg.

Az üzemi tanácstaggá választás feltételeit az Mt. 238. §-a írja elő. Ilyen, un. passzív választójoggal értelemszerűen nem rendelkezik az a munkavállaló, aki beosztásánál, jogkörénél fogva a munkáltató képviseletében jár el.

Vissza a tartalomjegyzékhez

5.1.3. Az üzemi tanács működésének formái, az üzemi megbízott

Az Mt. 235. § (2) bekezdése értelmében üzemi megbízott, üzemi tanács, központi üzemi tanács, valamint vállalatcsoport szintű üzemi tanács képviseli a munkavállalókat.

Az üzemi tanács választására a munkáltatónál vagy a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél abban az esetben kerül sor, ha a munkavállalóknak a választási bizottság megalakítását megelőző fél évre számított átlagos létszáma az ötven főt meghaladja.

Amennyiben az előzőekben említett munkavállalói létszám az ötven főt nem, de a tizenöt főt meghaladja, üzemi megbízott megválasztására kerül sor. Az üzemi megbízott az üzemi tanács jogkörében jár el, azzal, hogy üzemi megállapodás megkötésére nem jogosult. Az üzemi megbízott védelmére az üzemi tanács elnökére vonatkozó szabályok az irányadók, s ez esetben az üzemi tanácsot megillető jogosultságot a munkavállalók közössége gyakorolja.

Az Mt. 240. § (1) bekezdésében foglalt szabályból következik, hogy a munkáltatónak az üzemi tanács létesítésére, üzemi tanácsi választás kiírására nincs kötelezettsége, ellenkezőleg, e kérdésekben tartózkodó magatartást kell tanúsítania. Az általános felfogás szerint ezért, ha fenn is állnak az előbbiekben említett törvényi feltételek, de üzemi tanács (üzemi megbízott) választására nem kerül sor, e tekintetben a munkáltató mulasztása nem állapítható meg. Meghatározott esetekben – így különösen a csoportos létszámleépítés során – e körülménynek abból a szempontból van jogi jelentősége, hogy az üzemi tanács részére biztosított jogokat a munkavállalók közössége gyakorolja.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.