Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

2.1. A távmunkavégzés

2.1.1. A távmunkavégzés fogalma (Mt. 196. §)

A távmunkavégzés a munkáltató székhelyén, telephelyén kívüli munkavégzés azon esete, amikor a munkavállaló számítástechnikai eszközzel dolgozik, és a munkavégzés eredményét elektronikusan továbbítja [Mt. 196. § (1) bek.].

Példa

Például, távmunkás az a könyvelő, aki otthonában, a munkáltató által biztosított programmal és az általa megküldött adatok alapján végzi a könyvelési feladatokat.

A munkavállaló nem utasítható távmunkavégzésre, ezért a feleknek magában a munkaszerződésben kell megállapodni, hogy a jogviszony távmunkára jön létre [Mt. 196. § (2) bek.]. A távmunkavégzésre vonatkozó speciális előírásokról – a munkáltató ellenőrzési joga, a munkáltató által biztosított eszközök használatának korlátozása – a munkáltató a munkaviszony létesítésekor köteles külön tájékoztatni a munkavállalót az Mt. 46. § szerinti általános tájékoztatón túl [Mt. 196. § (3) bek.].

Mivel a távmunkás munkavállaló nem integrálódik úgy a munkáltató szervezetébe, mint egy hagyományos munkavállaló, a törvény korlátozza a túlzott elszigetelődés veszélyeit. Így a munkáltató a távmunkásnak is köteles minden tájékoztatást megadni, amelyet más munkavállalónak biztosít, informálnia kell arról a szervezeti egységről, amelyhez a munkája kapcsolódik, illetve köteles számára biztosítani, hogy területére beléphessen és más munkavállalóval kapcsolatot tartson [Mt. 196. § (4)-(5) bek.].

Fontos

Fenti szabályoktól megállapodásban eltérni nem lehet [Mt. 213. § c) pont].

Vissza a tartalomjegyzékhez

2.1.2. A távmunkavégzés jellemzői (Mt. 197. §)

A távmunka jellegzetessége a munkavállaló fokozottabb önállósága. Egyrészt, a munkáltató utasítási joga kizárólag a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki [Mt. 197. § (1) bek.]. Másrészt, a munkavállaló munkarendje kötetlen, azaz a munkaidő-beosztását, felhasználását maga jogosult meghatározni [Mt. 197. § (5) bek.].

Példa

E szabályoktól azonban a felek eltérően is megállapodhatnak, kevesebb önállóságot biztosítva a munkavállalónak. A munkáltató például azt is előírhatja, hogy az általa biztosított számítástechnikai vagy elektronikus eszközt a munkavállaló kizárólag a munkavégzéshez használhatja [Mt. 197. § (2) bek.].

A munkáltatót a távmunkát végző munkavállaló felett is megilleti az ellenőrzési jog. A magánszféra védelme érdekében azonban ez az ellenőrzési jog csak bizonyos törvényi korlátok között gyakorolható. Az ellenőrzés módjáról és annak előzetes bejelentési határidejéről a felek egyezhetnek meg. Külön megegyezés hiányában viszont e kérdésekben a munkáltató dönt [Mt. 197. § (4) bek.]. Az ellenőrzés azonban nem jelenthet a munkavállaló, valamint a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet. Tilos tehát az előzetes bejelentés nélküli, vagy a munkaidőn kívül, éjszaka tartott ellenőrzés. A munkáltató nem tekinthet be a munkavállalónak a munkavégzéshez használt számítástechnikai eszközön tárolt, nem a munkaviszonyból összefüggő adataiba. Amennyiben a munkáltató előírta, hogy az általa biztosított számítástechnikai vagy elektronikus eszközt a munkavállaló kizárólag a munkavégzéshez használhatja, e szabály betartásának ellenőrzéséhez szükséges adat a munkaviszonyból származó kötelezettséggel összefüggő adatnak minősül [Mt. 197. § (3) bek.].

Fontos

A munkaviszonnyal össze nem függő adatok ellenőrzésének tilalmától nem lehet eltérni, ám a többi rendelkezéstől munkaszerződésben a munkavállaló javára, kollektív szerződésben pedig akár a munkavállaló hátrányára is megengedett az eltérés [Mt. 213. § d) pont].

2.2. A bedolgozói munkaviszony

Vissza a tartalomjegyzékhez

2.2.1. A bedolgozói munkaviszony fogalma (Mt. 198. §)

A bedolgozói munkaviszony két legfőbb sajátossága: a munkavállaló önállóan végezhető munkát lát el, és a felek a munkabért kizárólag teljesítménybérként [Mt. 137. § (3) bek.] határozzák meg [Mt. 198. § (1) bek.]. A munkavégzés általában a munkáltató szervezetétől elkülönült helyen történik, például a munkavállaló lakóhelyén, de felek a munkáltató által biztosított helyet is meghatározhatják munkahelyként [Mt. 198. § (3) bek.].

A távmunkavégzéssel szemben azonban itt nincs szó számítástechnikai eszközök használatáról. Tipikus bedolgozói munkaviszonyban ellátható feladat a csomagolás, címkézés, vagy az egyszerű összeszerelési munka.

A munkaszerződésben a munkavállalói feladatait nem munkakörszerűen kell megjelölni, hanem a munkavállaló által végzett (konkrét) tevékenységet kell meghatározni. A munkaszerződés kötelező tartalmi eleme ezen felül a munkavégzés helye és a költségtérítés (Mt. 200. §) módja, mértéke is [Mt. 198. § (2) bek.].

Fontos

Fenti szabályoktól eltérni nem lehet [Mt. 213. § e) pont].

Vissza a tartalomjegyzékhez

2.2.2. A bedolgozói munkaviszony jellemzői (Mt. 199-200. §)

A bedolgozó munkáját önállóan végzi [Mt. 198. § (1) bek.]. Ebből eredően, a munkáltató utasítási joga a munkavállaló által alkalmazandó technika és a munkavégzés módjának meghatározására korlátozódik, a munkavállaló feladatát a saját eszközeivel, kötetlen munkarendben végzi. E sajátosságoktól azonban a felek eltérően is megállapodhatnak [Mt. 199. § (1)-(2) és (4) bek.].

Az ellenőrzési jog a távmunka szabályai szerint alakul. Így az ellenőrzés módjáról és annak előzetes bejelentési határidejéről a felek egyezhetnek meg. Külön megegyezés hiányában viszont e kérdésekben a munkáltató dönt. Az ellenőrzés azonban nem jelenthet a munkavállaló, valamint a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet. Tilos tehát az előzetes bejelentés nélküli, vagy a munkaidőn kívül, éjszaka tartott ellenőrzés [Mt. 199. § (3) bek.].

Fontos

A bedolgozói munkaviszony e szabályai diszpozitívak, amelyektől munkaszerződésben a munkavállaló javára, kollektív szerződésben pedig akár a hátrányára is el lehet térni (Mt. 213. §).

Mivel bedolgozói munkaviszonyban a munkavégzés tipikusan a munkavállaló otthonában, a saját eszközeivel történik, a munkáltató köteles megtéríteni a munkavégzés során felmerült költséget. Ha a tényleges költség nem állapítható meg, átalányt kell a munkavállaló részére fizetni [Mt. 200. § (1) bek.]. A költségtérítés módját és mértékét a munkaszerződésben kell meghatározni [Mt. 198. § (2) bek.]. Nem jár díjazás és költségtérítés, ha a teljesítés az előírt követelménynek a munkavállalónak felróható okból nem felel meg (pl. a munkavállaló nem tartja be a technológiai előírásokat, és ezért selejtet gyárt). Csökkentett díjazás és költségtérítés jár, ha a munkáltató a munka eredményét – a hibás teljesítés ellenére – részben vagy egészben felhasználhatja [Mt. 200. § (2) bek.].

Fontos

A költségtérítés ezen szabályaitól nem lehet eltérni [Mt. 213. § f) pont].

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.