Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Tanulási útmutató

Összefoglalás

A bírói gyakorlatban - a korábbi Mt. ilyen tartalmú kifejezett szabálya hiányában is – elfogadott volt az jogtétel, amely szerint a munkajogban a polgári jog szabályai (és jogelvei) alkalmazandók, feltéve, hogy a munkajogi jogszabály eltérően nem rendelkezik, illetve a polgári jogi jogszabály alkalmazása nem ellenkezik az alapvető munkajogi jogelvekkel.

Az új Mt. erre a korábbi jogtételre támaszkodva fenntartja azt a megoldást, hogy a polgári jogi szabályok az új Mt. mögöttes jogát képezik, ugyanakkor a polgári jogi szabályok alkalmazásának metodikáján változtat.

E változás egyrészt abban áll, hogy az Első Részben, az Általános Rendelkezések körében a törvény kialakítja a felek magatartására vonatkozó általános szabályokat, valamint a jognyilatkozatok, illetve az érvénytelenség és jogkövetkezményei sajátos munkajogi szabályait és ezzel részben mellőzi a Ptk. szabályainak alkalmazását.

A változás másrészt abban is tükröződik, hogy a törvény rögzíti, hogy az egyes munkajogi jogintézmények tekintetében mely polgári jogi szabályok mögöttes alkalmazását (miként) rendeli, illetve mely polgári jogi szabályok alkalmazását korlátozza.

A tananyag a fentiekre tekintettel az alkalmazandó tételes polgári jogi szabályokat is hangsúlyosan szerepelteti.

1. Az Mt. hatálya

1.1. Az Mt. személyi és tárgyi hatálya

Az Mt. személyi és tárgyi hatálya szoros összefüggést mutat, hiszen a törvény meghatározott jogalanyok jogviszonyait (egymással szembeni jogait és kötelességeit) szabályozza. Az Mt. szabályozási tárgya elsődlegesen a munkajogviszony (keletkezése, módosulása, megszűnése, tartalma, a felelősségi viszonyok), azaz az Mt. személyi hatálya a munkáltatóra és munkavállalóra terjed ki [Mt. 2. § (1) bek. a)-b) pontok].

Az Mt. – a korábbi Mt. 75/A. §-tól eltérően - nem tartalmaz külön rendelkezést a munkavégzésre irányuló jogviszony minősítéséről. A munkajogviszony tartalmára vonatkozó rendelkezések (Mt. 42. §, Mt. 51-55. §§) alapján rögzíthető, hogy az Mt. a bírói gyakorlatban kialakult minősítési elveket változatlanul hagyja: a munkajog szabályozási tárgya a függő (önállótlan) munka, amelynek során a munkavállalói teljesítés a munkáltató irányítási joga mellett történik.

Az Mt. a kollektív munkajogi jogviszonyokat is szabályozza. E jogi kapcsolatok a munkáltatók, munkáltatói érdekképviseletek, valamint a választott munkavállalói képviseleti (részvételi) szervek, továbbá szakszervezetek között jönnek létre. A kollektív munkajogi viszonyokat az Mt. Harmadik Része rendezi (a munkavállalói részvétel, a szakszervezetek jogállása és a kollektív szerződés körében).

Az Mt. 2. § (2) bekezdése arra utal, hogy az Mt-nek számos olyan kapcsolat is tárgya, amely három alanyú, azaz az Mt. nemcsak munkaviszonyban álló felek (munkáltató ás munkavállaló) jogviszonyára terjed ki. Az Mt. e rendelkezése nem teljes körű, ilyen típusú kapcsolatok nemcsak a munkaerő-kölcsönzés vagy az iskolaszövetkezeti tag munkaviszonyban való foglalkoztatási esetében jönnek létre, hanem számos egyéb esetben is. Példaként említhető az Mt. 37. §-a, amely az ún. átadó és átvevő munkáltatók közötti kapcsolatot rendezi, vagy az Mt. 297. §-a a külföldön foglalkoztatottak tárgyában. Nem a munkaviszony a tárgya az Mt. 228. és 229. §§-nak, amelyek a munkaviszonyhoz kapcsolódó egyéb megállapodásokat szabályozzák.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.