Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Tanulási útmutató

Összefoglalás

Követelmény

Önállóan megoldható feladatok

A gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények.

A számvitel rendjének megsértése

403. § (1) Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt bizonylati rendet megsérti vagy könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét megszegi, és ezzel

a) a számvitelről szóló törvény szerinti megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy

b) az adott üzleti évet érintően vagyoni helyzete áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az egyéni vállalkozó, valamint a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó más gazdálkodó is, aki jogszabályban meghatározott nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettségét megszegi, és ezzel vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja.

(3) A büntetés az (1) bekezdés esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság körében követik el.

A bűncselekmény tárgya

Mivel a piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára a döntéseik megalapozása érdekében mind a vállalkozók, mind a nem nyereségorientált szervezetek, valamint az egyéb gazdálkodást folytató szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról objektív információk álljanak rendelkezésre, alapvető társadalmi érdek fűződik a számviteli fegyelem akár büntetőjogi úton is történő kikényszerítéséhez. A bűncselekmény tárgya a számviteli előírások törvényes rendje, a gazdasági tevékenységet érintő korrekt és pontos információhoz fűződő érdek.

A számvitelről szóló, többször módosított 2000. évi C. törvény meghatározza a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, a beszámoló összeállítása, a könyvek vezetése során érvényesítendő elveket, az azokra épített szabályokat, valamint a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket. A törvény által deklarált számviteli alapelvek a következők:

Az elveket a törvény részletszabályai töltik meg tartalommal, köztük hierarchia nem állítható fel, de a vizsgált bűncselekmény szempontjából kiemelten fontos szerepe van az óvatosság és a lényegesség elvének. A számviteli törvény mellett, e törvény felhatalmazása alapján több kormányrendelet is szabályozza egyes speciális intézmények számvitelének az általánostól eltérő, speciális szabályait.

A bűncselekmény tárgyi oldala

A bűncselekmény elkövetési magatartásai a következők:

1. nem egyéni vállalkozók esetében:

a) beszámoló készítési kötelezettség megszegése,

b) könyvvezetési kötelezettség megszegése,

c) bizonylati rend megsértése,

2. egyéni vállalkozók estében:

a) nyilvántartási kötelezettség megszegése,

b) bizonylatolási kötelezettség megszegése.

(A felsoroltak nem kifejezett elkövetési magatartások, csupán azokat a területeket jelölik ki, amelyekre többféle magatartással megsérthető részletes előírások vonatkoznak.)

A gazdálkodó a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően, a Számviteli törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles – magyar nyelven – készíteni. A beszámoló tehát írásos dokumentum, egy bizonyos gazdasági időszak – rendszerint egy év – utólagos pénzügyi tükre. A beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről. A törvényben előírtakon túlmenő, további információkat kell a kiegészítő mellékletben megadni, amennyiben a törvény előírásainak alkalmazása, a számviteli alapelvek érvényesítése nem elegendő a megbízható és valós összképnek a mérlegben, az eredmény-kimutatásban történő bemutatásához.

A beszámoló lehet:

a) éves beszámoló,

b) egyszerűsített éves beszámoló,

c) összevont (konszolidált) éves beszámoló,

d) egyszerűsített beszámoló.

A gazdálkodónak a beszámolót kettős könyvvitellel kell alátámasztania. Ez alól a szabály alól egy kivétel van: egyszeres könyvvitellel alátámasztott egyszerűsített beszámolót készíthet a gazdálkodó, ha azt a fenti törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi.

Éves beszámolót és üzleti jelentést köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó a következő kivétellel: egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

a) a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot,

b) az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot,

c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.

Összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést is köteles készíteni fő szabály szerint az a vállalkozó, amely egy vagy több vállalkozóhoz fűződő viszonyában a Számviteli törvény értelmében anyavállalatnak minősül.

A könyvvezetés az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja. A könyvvezetési kötelezettség tehát a gazdálkodás körébe tartozó vagyoni helyzet pontos alakulását, a gazdasági forgalmat befolyásoló eseményeket híven és folyamatosan követő nyilvántartás vezetését jelenti. A könyvvezetés az egyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében, csak magyar nyelven történhet. Kettős könyvvitelt köteles vezetni ma már csaknem minden vállalkozó. (Egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített beszámolót készítő gazdálkodó.)

A bizonylati rend a számviteli adatfeldolgozás során felhasznált minden bizonylat, okmány, és dokumentum hitelességét, pontosságát garantáló előírások összessége. Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni) . A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.

Itt is hangsúlyozandó, hogy az előírások megsértése önmagában nem jelenti a bűncselekmény megállapíthatóságát, e körben különösen gyakori lehet pl. a büntetőjogilag indifferens gondatlanságra történő eredményes hivatkozás.

A bűncselekmény eredménye a megbízható és a valós képet lényegesen befolyásoló hiba előidézése vagy a vagyoni helyzet áttekintésének vagy ellenőrzésének meghiúsítása. Az áttekintés rendszerint a gazdálkodó szervezet általános helyzetére (pl. hitelképességére, likviditására, forgalmára) vonatkozó informálódás, és szükségessége általában valamely gazdasági partner részéről merül fel. Ezzel szemben az ellenőrzés gyakran – bár nem szükségszerűen – hatósági eljárás keretében jelentkezik, amikor az ellenőrzésre jogosult szervek jogszabályi kötelezettségeik keretében informálódnak a gazdálkodó szerv számviteli helyzetéről. (Olykor persze az „áttekintés” az „ellenőrzés”' feltétele, de lehet az egyik a másik mellőzhetetlen része is.)

A bűncselekmény alanya

A tényállás (2) bekezdése kivételével alanyként a Számviteli törvény – illetve a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok – hatálya alá tartozó szervezetek és személyek jöhetnek szóba. Ha a magatartás mulasztással valósult meg, természetesen csak az felel, akit az elmulasztott kötelezettség teljesítése terhel. A (2) bekezdésben szereplő alapeset alanya az egyéni vállalkozó.

A bűncselekmény alanyi oldala

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, kivéve az ellenőrzés, áttekintés teljes meghiúsításával járó minősített esetet, amely elkövethető gondatlanságból is. (Bezárult tehát az a kiskapu, amikor a különféle számviteli mulasztásokkal gyanúsítható személyek védekezésükben eredményesen hivatkozhattak arra az átlátszó kifogásra, hogy a gazdasági tevékenységüket érintő dokumentáció elégett, elázott, az iratokat autójukból ellopták stb.)

Rendbeliség, halmazat, elhatárolások

A bűncselekmény rendbelisége a beszámolási időszakok számához igazodik. Ha a számvitel rendjének megsértése a költségvetési csalás eszközcselekménye, akkor a halmazat valóságos lehet.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Csődbűncselekmény

404. § (1) Aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén

a) a vagyon vagy annak egy része elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével,

b) színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével, vagy

c) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon

a gazdálkodó szervezet vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet

a) fizetésképtelenné válását vagy annak látszatát az (1) bekezdésben meghatározott magatartások valamelyikével idézi elő, és ezzel vagy

b) fizetésképtelensége esetén az (1) bekezdésben meghatározott magatartások valamelyikével

a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a csődbűncselekményt stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetre nézve követik el, vagy

b) a tényleges vagy színlelt vagyoncsökkenés mértéke különösen jelentős.

(4) Aki a felszámolás elrendelését követően valamely hitelezőjét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott kielégítési sorrend megsértésével előnyben részesíti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Az (1) -(3) bekezdésében meghatározott bűncselekmény akkor büntethető, ha

a) a csődeljárást megindították,

b) a felszámolást, kényszertörlési, illetve kényszer-végelszámolási eljárást elrendelték, vagy

c) a felszámolási eljárás megindítása törvény kötelező rendelkezése ellenére nem történt meg.

(6) A csődbűncselekményt tettesként az követheti el, aki az adós gazdálkodó szervezet vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, vagy arra lehetősége van, akkor is, ha a vagyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen.

A bűncselekmény tárgya

A bűncselekmény tárgya a hitelezők érdeke a csőd-, illetve felszámolási-, valamint kényszer-végelszámolási eljárás eredményes lefolytatása révén. Az (1) -(2) bekezdés közvetlen „vagyonvédelmi” funkciója mellett az (4) bekezdésben írt magatartás a felszámolás hitelezők törvényes érdekeinek megfelelő lefolytatását is biztosítja. A hitelezők alapvető érdeke, hogy a velük szerződő felek is maradéktalanul betartsák a szerződéseket, és a kölcsönös bizalom mellett megfelelő vagyon is biztosítsa az adós kötelezettségeinek teljesítését.

A bűncselekmény tárgyi oldala

Az elkövetési tárgy a gazdálkodó szervezet vagyona. Lényeges hangsúlyozni, hogy szemben a vagyon elleni bűncselekményeknél szereplő „idegen vagyonnal” itt a vagyonnal rendelkezni jogosult személy saját vagyonáról van szó. Az új Btk. mellőzi a korábbi tényállás elem „tartozás fedezetéül” szolgáló kifejezést, mivel a gazdálkodó szervezet vagyona, erre irányuló külön jognyilatkozat nélkül is a tartozás fedezetét szolgálja. A csődtörvény 3. § (1) bekezdésének e.) pontja alapján vagyon mindaz, amit a számviteli törvény befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minősít. Előbbiek például a vállalkozás tevékenységet tartósan szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök és befektetett pénzügyi eszközök, az utóbbiak körébe például a készletek, követelések, pénzeszközök tartoznak. A vagyonnak végrehajtás alá vonhatónak kell lennie. Az (5) bekezdés objektív büntethetőségi feltételt szabályoz, miszerint a bűncselekmény akkor büntethető, ha a csődeljárást megindították, a felszámolást, kényszertörlési, illetve kényszer-végelszámolási eljárást elrendelték, vagy a felszámolási eljárás megindítása törvény kötelező rendelkezése ellenére nem történt meg. A bűncselekmény elkövetési magatartásai a következők:

A vagyon elrejtéséről, eltitkolásáról általában akkor beszélünk, ha a vagyon megvan, de a hitelezők számára hozzáférhetetlen, ha tehát például az adós a vagyont vagy annak valamely elemét nem tünteti fel a nyilvántartásban, de akkor is, ha az érintett vagyontárgyakat az elkövető fizikai értelemben rejti el, mondjuk átcímkézi vagy átcsomagolja. A vagyon eltitkolása mindössze annyiban különbözik az elrejtéstől, hogy a hitelező ez esetben nem is szerez tudomást a vagyon létezéséről, ezért azt gyakorlatilag már elrejteni sem kell, mindössze nem kell mások tudomására hozni. Ilyenkor a vagyon nem is kerül be a nyilvántartásba. A megrongálás lényege az állagsérelemben ragadható meg, rendszerint korlátozza a vagyontárgy használhatóságát, csökkenti értékét. A megsemmisítés a vagyontárgy állagának megszüntetése, végleges kizárása a természetes rendeltetésszerű használatnak. A használhatatlanná tétel esetén az elkövető magatartása a rendeltetésszerű használatot időlegesen vagy véglegesen kizárja, de az állag károsítása nélkül. Színlelt ügylet esetében az ügylet mögött vagy egyáltalán nincs szerződési akarat, vagy a felek tényleges akarta eltér a szerződésben rögzítettektől. A bűncselekmény elkövetése során az ilyen ügyletek rendszerint azt célozzák, hogy a hitelező előtt leplezzék a kielégítés alapjául szolgáló vagyon tényleges tulajdonjogát. Kétes az a követelés, melynek ténybeli vagy jogi indokoltságát vitatják, vagy e nélkül is, ha behajthatóságát illetően ésszerű kételyek támaszthatók. Ilyen lehet például a fennálló, ám bírósági úton nem érvényesíthető, elévült követelés. Ésszerűtlen a gazdálkodás, ha a kitűzött gazdasági eredmény bekövetkezésének lehetősége kisebb, mint a veszteségé, viszont ennek megítélése igazságügyi szakértő közreműködését indokolja. Amint látjuk, a nagyobb kockázatvállalás nagyobb eredményt produkálhat, és látványosan sikeresebb lehet, mint a kevesebbet kockáztató, de szolidabb nyereséget elkönyvelő vállalkozás. Az ésszerűséget gyakorlatilag a kockázatvállalás mértéke és gazdasági indokoltsága, illetve ezek egymáshoz viszonyított aránya határozza meg. A kockázatvállalás tehát az előre látható hátrány és a várható előny bekövetkeztének egymáshoz viszonyított arányát jelenti.

A bűncselekmény alanya

A Btk. 404. §-a szerinti értelmező rendelkezés alkalmazhatóságának feltétele, hogy a gazdálkodó szervezet az (adós) vagyonával vagy annak egy részével való rendelkezési jogosultságot valamely érvényes vagy érvénytelen jogügylet alapozza meg. A jogügyleten alapuló jogosultság a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezésekor, illetve ezt követően is fenn kell állnia. Ennek megfelelően az lehet a bűncselekmény tettese, aki a gazdálkodó szervezet vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult vagy arra lehetősége van. A vagyon feletti rendelkezésre jogosultak körét elsősorban jogszabály (Gt., Ptk., stb.), illetve szerződés (társasági szerződés, alapszabály, alapító okirat) vagy bírósági (hatósági) határozat alapozza meg. A tettes jellemzően, de nem kizárólagosan a gazdálkodó szervezet vezetője, vezető tisztségviselője, de más szerződéskötési jogosultsággal bíró személy is lehet. Az új törvény már a rendelkezési jogosultság lehetőségével történő visszaélést is büntetni rendeli. A bűncselekmény részese személyes képesítettséggel nem rendelkező személy is lehet. Például bűnsegédként valósítja meg a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett csődbűntettet, aki a jogutód nélküli megszüntetés előtt álló gazdasági társaság fizetésképtelensége látszatának keltéséhez és a hitelezők kielégítésének alapjául szolgáló vagyon eltüntetéséhez színlelt ügyletek megkötésével nyújt segítséget. (BH 2003. 443.)

A bűncselekmény alanyi oldala

A bűncselekmény valamennyi fordulata csak szándékosan követhető el, a szándéknak valamennyi változat esetében az eredményre is ki kell terjednie. Az elkövető tudatának át kell fognia a gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségét (vagy éppen a fizetésképtelenségi helyzet közeli mivoltát), azt, hogy az adósnak tartozása(i) van(nak), valamint azt is, hogy az e helyzetben kifejtett magatartása a hitelezők kielégítését legalább részben meghiúsítja.

Minősített esetek

A bűncselekmény fenti három [(1) és (2) bekezdés] alakzatának minősített esete valósul meg, ha a csődbűncselekményt stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetre nézve követik el, vagy ha a tényleges vagy színlelt vagyoncsökkenés mértéke különösen jelentős. A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet fogalmával az új Btk. adós maradt, értelmező rendelkezés hiányában a bírói gyakorlatra hárul a fogalom meghatározása. Pozitívumként könyvelhető el, hogy bevezetésre került objektív mérceként a különösen jelentős feletti vagyonelvonás, mint minősített eset. Ez kétségkívül objektívvé tette e minősített esetek megállapításának lehetőségét, azonban itt kell megjegyezni, hogy aligha – vagy a bűncselekmény gyakorlatára tekintettel kevés százalékban – beszélhetünk 500.000.000 forint feletti hitelezőket megkárosító vagyonmentő tevékenységről hazánkban.

Rendbeliség, halmazat, elhatárolások

A csődbűncselekmény rendbeliségét nem a hitelezők, hanem a csőd alatt álló szervek száma határozza meg. A hitelezők száma tehát a büntetés kiszabása során és esetleg a minősített eset megállapításánál jöhet szóba. Nem csődbűncselekmény, hanem a Btk. 405. §-ába ütköző tartozás fedezete elvonása megállapításának van helye, ha a fedezetül lekötött vagyont vonják el jogellenesen, akkor is, ha a kérdéses vagyon a csődeljárásban is a kielégítési alap lenne. A csődbűncselekmény és a tartozás fedezete elvonásának bűntette az azonos jogtárgysértés folytán látszólagos alaki halmazatban áll egymással, ezért a tartozás fedezete elvonásának bűntette, mint generális bűncselekmény helyett, az ahhoz képest speciális bűncselekmény, a csődbűncselekmény megállapításának van helye. A tartozás fedezete elvonásának bűntette megvalósul, ha a terhelt a tartozás fedezetéül szerződésben megjelölt ingatlanvagyont a jelzálogjognak az ingatlan nyilvántartásba való bejegyzése előtt elidegeníti. A Btk. 404. §-ának (2) bekezdésében szabályozott, a felszámolási eljáráshoz kapcsolódó, cselekmény a számvitel rendje megsértése többi fordulatával halmazatban állhat. A halmazat akkor látszólagos, ha az utóbb megvalósított bűncselekmény csak a korábban elkövetett bűncselekmény feltárásával lenne elkerülhető.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Tartozás fedezetének elvonása

405. § (1) Aki írásbeli szerződés alapján fennálló követelés fedezetéül szolgáló vagyont részben vagy egészben elvonja, és ezzel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyonra követi el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt különösen nagy vagy azt meghaladó értékre követik el.

(4) Tartozás fedezetének elvonása miatt az elkövető nem büntethető, ha a tartozást a vádirat benyújtásáig kiegyenlíti.

A bűncselekmény tárgya

A tartozás fedezetének elvonása bűncselekményén a jogalkotó több ponton változtatott, strukturális változást jelent, hogy összevonásra került az eddig két külön fejezetben elhelyezett, önálló bűncselekményként szereplő tartozás fedezetének elvonása és a hitelsértés bűncselekményei. Az új Btk. -ban a két bűncselekmény azonos név alatt, a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények fejezet alá kerül, egyben az elkövetési magatartás és egyéb körülmények tekintetében is egységesül.

A bűncselekmény a hitelezők védelmét hivatott biztosítani. A bűncselekmény védett jogi tárgya a piacgazdaság, hitelezés biztonságos működéséhez fűződő társadalmi érdek.

A bűncselekmény elkövetési tárgya és a büntetőjogi értékelés alapvető feltétele valamilyen alapul szolgáló tartozás. A tartozás a fizetésben megnyilvánuló teljesítésre vonatkozó igény.

Az (1) bekezdés szerinti esetben szerepel, hogy a tartozásnak írásbeli szerződésen kell alapulnia, egyéb formai feltételt a törvény nem ír elő. A (2) bekezdéses fordulat elválasztásának alapját jelenti, hogy a tartozásnak gazdasági tevékenységből kell származnia. A gyakorlat szerint a gazdasági tevékenység körébe vonható minden a bevétel elérése érdekében, üzletszerűen végzett tevékenység.

A tényállás nem határozza meg, ezért a tartozás bármilyen jellegű szerződésen alapulhat, leggyakoribb példa a hitel- és kölcsönszerződések.

A bűncselekmény csak arra a vagyonra követhető el, amely az adott tartozás fedezetéül szolgál. A bűncselekmény csak a fedezetként szerződéssel lekötött vagyon elvonása által valósulhat meg. A szerződés, így a fedezeti jelleg típusa nem bír jelentőséggel, lehet az dologi és kötelmi jellegű biztosíték egyaránt. Minden kifejezett korlátozás, lekötés, azaz lényegében minden rendelkezés, amelynek a felek egybehangzó akarata szerint az a célja, hogy az adott vagyon (vagyoni kör) a tartozás, hitel visszafizetésének a biztosítását szolgálja, tényállásszerű.

A bűncselekmény tárgyi oldala

A bűncselekmény elkövetési magatartása a fedezetül szolgáló vagyon elvonása. Az elvonás alatt értendő minden jog- vagy szerződésellenes magatartás, amely a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja. Ilyen lehet a vagyon eladása, eltitkolása, elrejtése, megsemmisítése, megterhelése.

A bűncselekmény eredménye, hogy a tartozás kiegyenlítése részben vagy egészben meghiúsul. A meghiúsulás körében értékelni kell az időben és mértékében való megtérülést egyaránt. Befejezetté válik a bűncselekmény a részben történő meghiúsulás esetében is, amikor vagy időben, átmenetileg, vagy mértékében teljesen, vagy egy részében hiúsul meg a tartozás kiegyenlítése.

A bűncselekmény alanya

A bűncselekmény elkövetője tettesként bárki lehet. Ki kell emelni, hogy előforduló eset, hogy a vagyon jogosultja és az adós személye elkülönül egymástól, ilyenkor a bűncselekmény elkövetője a tényleges elvonást megvalósító személy.

A bűncselekmény alanyi oldala

A bűncselekmény szándékosan elkövethető, annak mindkét fajtája elképzelhető. Az elkövető tudatának át kell fognia az alapul szolgáló jogviszonyt és az abból eredő tartozást, az adott vagyon fedezeti jellegét, és előre kell látnia, hogy cselekménye következtében a tartozás kiegyenlítése részben vagy egészben meghiúsul.

Rendbeliség, minősített eset

A bűncselekmény rendbelisége a tartozás alapjául szolgáló jogviszonyok számához kötődik.

A gazdasági tevékenységből származó tartozás esetében súlyosabban büntetendő az elkövető, ha különösen nagy, vagy az meghaladó értékre követi el a bűncselekményt. Az elkövető nem büntethető, ha a tartozást a vádirat benyújtásáig kiegyenlíti.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Engedély nélküli nemzetközi kereskedelmi tevékenység

406. § Aki árut a behozatalához vagy kiviteléhez szükséges engedély nélkül az ország területére behoz, vagy onnan kivisz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bűncselekmény tárgya és tárgyi oldala

A bűncselekmény tárgya a nemzetközi (külkereskedelmi) tevékenység ellenőrzésére szolgáló állami engedélyezési rendszer működtetéséhez kapcsolódó társadalmi érdek. Elkövetési tárgy az áru. Elkövetési magatartás az import illetve export. A törvény elkövetési módot is értékel: csak a szükséges engedély hiányában tényállásszerű a cselekmény. A szükséges engedélyeket a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal adja ki.

A bűncselekmény alanya és alanyi oldala

A bűncselekményt bárki elkövetheti, és csak szándékosan követhető el.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Saját tőke csorbítása

407. § A részvénytársaság, a korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, az európai részvénytársaság vagy az európai szövetkezet vezető tisztségviselője vagy tagja, aki a társaság saját tőkéjét részben vagy egészben elvonja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bűncselekmény tárgya

A bűncselekmény jogi tárgya részvénytársaság, a korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, az európai részvénytársaság vagy az európai szövetkezet tagjainak és vezető tisztségviselőinek a szervezet törvényes működéséhez fűződő érdeke és a hitelezők vagyoni érdeke. Elkövetési tárgya a saját tőke, melynek fogalmát a Számviteli törvényben találhatjuk meg. A Számviteli törvény 35. § (2) bekezdése szerint a saját tőke a – jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett – jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze.

A bűncselekmény tárgyi oldala

A bűncselekmény elkövetési magatartása a saját tőke jogtalan elvonása (részben vagy egészben). Ha tehát az elvonás nem jogtalan, vagyis a saját tőke részben vagy egészben a rendes gazdálkodás körében enyészik el, a bűncselekmény megállapítására nem kerülhet sor. A bűncselekmény eredménye a saját tőke részben vagy egészben történő elvonása, ennek okozati összefüggésben kell állnia az elkövető által tanúsított elkövetési magatartással.

A bűncselekmény alanya

A bűncselekmény alanya tettesként a jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek vezető állású személye lehet, és csak szándékosan követhető el.

Rendbeliség, halmazat, elhatárolások

A bűncselekmény rendbelisége az érintett jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek számához igazodik. Látszólagos halmazatban áll számos vagyon elleni bűncselekménnyel (pl. sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés), illetve a csődbűncselekménnyel. Ilyen esetekben a súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett bűncselekmény állapítandó meg a konszumpció elve alapján.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Jogosulatlan pénzügyi tevékenység

408. §Aki törvényben előírt engedély nélkül

a) pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási,

b) befektetési szolgáltatási, illetve befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél,

c) biztosítási, viszontbiztosítási vagy független biztosításközvetítési, illetve

d) önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási

tevékenységet végez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bűncselekmény tárgya

A Btk. egy bűncselekményben foglalja össze azokat a pénzügyi közvetítői tevékenységeket, amelyek engedély nélküli végzését a társadalomra olyan fokban veszélyesnek tartja, hogy a büntetőjogi védelem indokolt. A bűncselekmény a tényállásban megjelölt pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevő természetes és jogi személyek védelmét szolgálja, ez tehát a bűncselekmény jogi tárgya.

A bűncselekmény tárgyi oldala

A bűncselekmény elkövetési magatartása a különféle háttérnormákban pontosan körülírt tevékenységek engedély nélküli végzése. Egyetlen tranzakció lebonyolítása még csak kísérlet, hiszen a Btk. az ilyen tevékenységek végzését (vagyis folytatását) rendeli büntetni.

A bűncselekmény alanya és alanyi oldala

A bűncselekmény alanya bárki lehet, aki a fent felsorolt tevékenységet engedély nélkül végzi, így nem szükséges, hogy a megadott szervezeti kereteken belül (például egy bankban vagy biztosítóban) tevékenykedjen. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.

Rendbeliség

A rendbeliség szempontjából közömbös a tevékenységek típusa és száma, ezek természetes egységbe olvadnak. A bűncselekmény rendbelisége az egyes önállóan működő vállalkozásokhoz igazodik.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása

410. § (1) A gazdálkodó szervezet vezető állású személye, aki közreműködik abban, hogy

a) a gazdálkodó szervezet a székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén ne legyen fellelhető,

b) közhitelű nyilvántartásba olyan személy kerüljön a gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult személyként bejegyzésre, akinek lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen, illetve ismeretlennek minősül, vagy

c) közhitelű nyilvántartásba a gazdálkodó szervezet tulajdonosaként olyan személy vagy gazdálkodó szervezet kerüljön bejegyzésre, akinek a lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen vagy ismeretlennek minősül, illetve amely a székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén nem lelhető fel, vagy aki, illetve amely nem a tényleges tulajdonos,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki közhitelű nyilvántartásba bejegyzendő, gazdasági tevékenységhez kapcsolódó adat, jog vagy tény bejelentését, illetve ilyen adat, jog vagy tény változásának bejelentését elmulasztja, ha a bejelentési kötelezettségét jogszabály írja elő, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) E § alkalmazása szempontjából tényleges tulajdonosnak minősül az a személy vagy gazdálkodó szervezet, aki, illetve amely a gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább tíz százalékával vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti meghatározó befolyással rendelkezik.

A bűncselekmény tárgya

A cégbíróság a cég megszüntetésére irányuló eljárást kezdeményezhet az ismeretlen székhelyű céggel szemben, ha a cég tagjai (részvényesei) a törvényes működés helyreállítása érdekében nem teszik meg a szükséges intézkedéseket. (A cég ismeretlen székhelyű, ha a székhelyén, illetve telephelyén, fióktelepén sem található, és a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye is ismeretlen vagy ismeretlennek minősül, mivel a cég képviseletére jogosult személy lakóhelye külföldön van és nincs a cégjegyzékbe bejegyzett kézbesítési megbízottja) . A cégek „fantomizálódása” veszélyezteti a forgalom biztonságát, és rendszerint a gazdálkodó szervezet törvényellenes működését jelzi.

A bűncselekmény védett jogi tárgya a közhitelű nyilvántartások, elsősorban a cégnyilvántartás hitelességéhez fűződő társadalmi érdek. Megjelenik a tényállásban az úgynevezett offshore bűncselekmények üldözésére vonatkozó törvényhozói szándék is.

A bűncselekmény tárgyi oldala

Az (1) bekezdés esetében az elkövetési magatartás a közreműködés, amely tág kategória, minden tettesi, felbujtásszerű ás bűnsegélyszerű elkövetési magatartást magába foglal. Gyakorlatilag minden vezető állású személy csak tettes lehet, a részesség ebben a körben elméletileg kizárható. (lehet azonban felbujtó vagy bűnsegéd az offshore céget bejegyző ügyvéd vagy tanácsadó.)

Az (1) bekezdés c) pontja az úgynevezett offshore bűncselekmény, amennyiben büntetni rendeli azt, ha nem a tényleges tulajdonos, hanem úgynevezett nomine (stróman) kerül a nyilvántartásba.

A (2) bekezdés tiszta mulasztási bűncselekményt tartalmaz.

A bűncselekmény alanya

Az első bekezdés esetében a bűncselekmény alanya tettesként csak a gazdálkodó szervezet vezető állású személye lehet, a második bekezdésben foglalt bűncselekmény alanya pedig az a személy lehet, aki a fenti adatok stb. bejelentésére köteles.

A bűncselekmény alanyi oldala

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.

Rendbeliség

Az első alapeset rendbelisége az érintett gazdálkodó szervezetek számához igazodik, a második alapeset pedig annyi rendbeli, ahány bejelentési kötelezettsége volt az elkövetőnek.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Bennfentes kereskedelem

410. § Aki

a) bennfentes információ felhasználásával pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet köt,

b) a birtokában lévő bennfentes információra tekintettel mást azzal bíz meg, hogy a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet kössön, vagy

c) előnyszerzés végett bennfentes információt illetéktelen személynek átad,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bűncselekmény tárgya

A bűncselekmény tárgya a tőzsdei ügyletek megkötése során elengedhetetlen esélyegyenlőség, közvetve pedig a tisztességes piaci magatartás is. Elkövetési tárgy a pénzügyi eszköz. A btk. 414. § (1) bekezdése szerint pénzügyi eszköz:

(1) A 409. és a 410. § alkalmazásában pénzügyi eszközön

a) a pénzügyi eszközt, az egyéb tőzsdei terméket és bármilyen más eszközt, amelynek a forgalmazását az Európai Unió valamely tagállama szabályozott piacán engedélyezték, vagy amelyre vonatkozóan az ilyen piacon történő forgalmazásra engedélyezés iránti kérelmet nyújtottak be,

b) azt a pénzügyi eszközt, amely nincs jelen szabályozott piacon, de értéke valamely, az a) pontban felsorolt pénzügyi eszköz értékétől vagy árfolyamától függ, és

c) a rendszeres vagy rendkívüli tájékoztatási kötelezettség megszűnéséig a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírt

is érteni kell.

A bűncselekmény tárgyi oldala

Elkövetési magatartás az ügylet kötése, a bűncselekmény elkövethető a tőzsdén kívül is. Az „ügyletet köt” fordulat nem jelenti azt, hogy az elkövető kizárólag saját maga kötheti meg az ügyletet, sőt nem is ez a tipikus, általában valamilyen értékpapír-kereskedő vagy bizományos közreműködését veszik igénybe. A befektetési szolgáltató – ha nem tud az ügyletkötés bennfentes jellegéről – tévedése miatt mentesül a büntetőjogi felelősség alól. (Ha azonban kellő gondosság mellett fel kellett volna ismernie a bennfentes ügyletet, a PSZÁF megbírságolhatja.) Nem tényállási elem az első két fordulatban sem az eredmény (előnyszerzés), de az előnyszerzési célzat sem, tehát akkor is megvalósul a bűncselekmény, ha az elkövetőnek történetesen vesztesége származik az ügyletből. A bennfentes információ előnyszerzés végett történő átadása gyakorlatilag az ilyen információ eladását jelenti.

Elkövetési mód az első fordulatban a „bennfentes információ felhasználásával”, a másodikban pedig „a birtokában lévő bennfentes információra tekintettel”.

A bűncselekmény alanya

A bűncselekmény alanya bárki lehet, tehát bárki elkövetheti a bennfentes kereskedelmet, aki bennfentes információval rendelkezik. A bennfentes információval rendelkező úgynevezett bennfentes személyek körét szintén a háttérnormában találjuk meg.

A bűncselekmény alanyi oldala

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, az első két fordulat eshetőleges szándékkal is, a harmadik – a célzatra figyelemmel – csak egyenes szándékkel.

Rendbeliség

A bűncselekmény rendbeliségét a bennfentes információval érintett szervezetek száma határozza meg.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Tőkebefektetési csalás

411. § Aki

a) a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetéről vagy vezető állású személyéről e tevékenységével összefüggésben, illetve a gazdálkodó szervezetre vonatkozóan pénzügyi eszközről valótlan adat közlésével vagy híresztelésével, illetve adat elhallgatásával, vagy

b) pénzügyi eszközre vonatkozó színlelt ügylet kötésével

másokat tőkebefektetésre vagy a befektetés emelésére, illetve tőkebefektetés eladására vagy a befektetés csökkentésére rábír, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bűncselekmény tárgya

A bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés) szóló 2003. január 28-i 2003/6/EK parlamenti és tanácsi irányelv tilalmazza a piac meg nem engedett módon történő befolyásolását, a piaci visszaélést, manipulatív piaci gyakorlat alkalmazását. Az Irányelv fogalom-meghatározásaiból látható, hogy igen kiterjedt és állandóan változó a piaci manipuláció esetköre. Számos esetben azt, hogy a cselekmény piacbefolyásolásnak minősül vagy sem, az dönti el, hogy a szabályozott piacon az adott befolyásolás elfogadott gyakorlat-e. Mivel állandóan változó és az ésszerű gazdasági gyakorlattól függően tilalmazott cselekményekről van szó, ráadásul az Irányelv szerinti piacbefolyásolás számos fogalmi meghatározása igen tág, illetve általános, így a normavilágosság, illetve az egyértelműség követelményének szem előtt tartásával lehetetlen az Irányelv szerinti tilalmazott esetek büntetőjogi tényállásként egy az egyben történő meghatározása.

A törvény kiegészíti a tényállást a pénzügyi eszközre vonatkozó színlelt ügylet elkövetési fordulattal, ha ez késztet más személyt tőkebefektetésre, annak emelésére vagy eladására. A pénzügyi eszközre vonatkozó színlelt ügylet kötésével a valós piaci folyamatok által kialakított ártól mesterségesen el lehet téríteni a tőzsdei árfolyamokat, amely így valótlanul magas, illetve alacsony árfolyam kialakuláshoz vezethet. Ez a megtévesztő magatartás indít másokat tőkebefektetésre vagy annak eladására. A piacbefolyásolás e módja, mivel nem valós piaci eseményeken alapul, mindenképpen káros a piac működésére, ezért teremti meg büntetőjogi fenyegetettségét a törvény. A tőkebefektetés eladása, illetőleg a befektetés csökkentése is olyan piaci ügylet, amelynek kiváltója az eredményes piacbefolyásolás, és amely nem a reális piaci folyamatokat tükrözi, ezért a büntetőjogi védelem kiterjesztése ez esetben is indokolt.

A bűncselekmény jogi tárgya a piacgazdaság és ezen belül a tőkepiac működésének a törvényes rendje. A bűncselekmény elkövetési tárgya a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetével, illetve a vezető állású személyével és tevékenységével, illetve a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos adat. Az adat valakinek, vagy valaminek a megismeréséhez, jellemzéséhez hozzásegítő tény. Tény pedig az, ami létezik, ami megtörtént, mindaz, ami a valóság része. A bűncselekmény elkövetése szempontjából azonban csak azoknak az adatoknak van jelentősége, amelyek a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetére vonatkoznak és valótlanok.

A bűncselekmény tárgyi oldala

Elkövetési magatartás a valótlan adat közlése vagy híresztelése, illetve adat elhallgatása vagy pénzügyi eszközre vonatkozó színlelt ügylet kötése. A valótlan adatnak a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetére kell vonatkoznia A valótlan adatok közlése mindig aktív tevékenységet, magatartást feltételez és közömbös, hogy az milyen formában – szóban vagy írásban – történik, netán a potenciális befektetővel történő tárgyalás vagy hirdetés útján valósul meg. Feltétel viszont, hogy a valótlan adatközlés a címzetthez jusson el. Az elhallgatás valaminek a nem közlését jelenti, ezért kérdésként merül fel, hogy valaminek a nem közlésével, elhallgatásával hogyan lehet aktív, rábíró hatást kifejteni. A színlelt szerződés esetén mindkét fél színlelt nyilatkozatot tesz, amelynek rendszerinti célja harmadik személy jogainak, jogvédte érdekeinek kijátszása. A színlelt szerződés érvénytelen.

A bűncselekmény eredménye a tőkebefektetés, illetve a befektetett tőke emelése vagy a tőkebefektetés csökkentése, illetve a befektetett tőke eladása. A tőkebefektetés csökkentése, illetve eladása ugyancsak alkalmas a piac befolyásolására és ugyanúgy nem a reális piaci folyamatokat tükrözi.

A bűncselekmény alanya

A bűncselekmény alanya bárki lehet tettesként, akár a gazdálkodó szervezet tagja, vezető tisztségviselője vagy akár kívülálló személy. A Btk. 414. § (2) szerint a 409. és a 411. § alkalmazásában vezető állású személy:

a) a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja,

b) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye vezetésére kinevezett személy, és

c) minden olyan személy, akit a gazdálkodó szervezet alapszabálya, alapító okirata vagy társasági szerződése ilyenként határoz meg.

A bűncselekmény alanyi oldala

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Az elkövető szándéka kiterjed a passzív alany magatartására is, vagyis az elkövető szándéka túlmutat saját magatartásán és a rábírás révén további magatartás kiváltását célozza meg.

Rendbeliség, halmazat, elhatárolások

A bűncselekmény rendbelisége nem függ a valótlan adatok számától, ilyen esetekben természetes egység létesül.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Piramisjáték szervezése

412. § Aki mások pénzének előre meghatározott formában történő, és kockázati tényezőt is tartalmazó módon való összegyűjtésén és szétosztásán alapuló olyan játékot szervez, amelyben a láncszerűen bekapcsolódó résztvevők a láncban előttük álló résztvevők számára közvetlenül, vagy a szervező útján pénzfizetést vagy más szolgáltatást teljesítenek, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bűncselekmény rövid jellemzése

A piramisjáték (vagy másik nevén: pilótajáték) a kilencvenes évek első felében meglehetősen divatos volt, a számos károsult csak utólag szembesült a ténnyel: a „matematikailag bizonyított”, biztos nyereményt csak a piramis csúcsán vagy legalábbis a felső szinteken állók realizálták, a piramis alsó fele finanszírozta a felső szintek meggazdagodását. A cselekményt büntetőjogilag nem lehetett csalásnak minősíteni, hiszen a játékosok az azonos feltételeket tartalmazó, és a kockázati tényezőket sem elhallgató játékleírást megkapták, tévedésbe ejtésük vagy tévedésben tartásuk fel sem merülhetett. A jogalkotónak tehát reagálnia kellett. Ezért ez a tevékenység 1995. június 30. óta tiltott pénzügyi tevékenységnek minősül (korábban már a bankok is kezdtek „beszállni” ebbe az üzletbe), és 1996 augusztus 15. óta bűncselekmény is, azóta változatlan tartalommal.

Ez a tényállás alapvetően a kisbefektetői piac biztonságát védi. A „piramisjáték” az a játék, amely a következő ismérveknek megfelel:

A játék voltaképpen attól működik, hogy a várható nyereség bizonyos határig nagyobb valószínűséggel meghaladja a befektetést.

Meg kell jegyeznünk, hogy az úgynevezett Multi Level Marketing (MLM), bár néhány hasonló vonást mutat a piramisjátékkal, nem minősül bűncselekménynek. Itt is piramisszerűen történik az üzletkötők beszervezése, de ezek felfelé nem pénzfizetést teljesítenek, hanem általában jutaléki rendszer alapján az általuk realizált forgalomból kapnak sikerdíjat az őket beszervezők.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Gazdasági titok megsértése

413. § (1) Az a bank-, értékpapír-, pénztár-, biztosítási vagy foglalkoztatói nyugdíjtitok megtartására köteles személy, aki bank-, értékpapír-, pénztár-, biztosítási vagy foglalkoztatói nyugdíjtitoknak minősülő adatot jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő

(2) Nem valósítja meg a gazdasági titok megsértését, aki

a) a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó törvényben meghatározott kötelezettségének tesz eleget, vagy

b) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával, a bennfentes kereskedelemmel, piacbefolyásolással és a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos, törvényben előírt bejelentési kötelezettségének tesz eleget, vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan volt.

A bűncselekmény rövid jellemzése

Titoknak azok a tények, adatok, következtetések minősülnek, amelyek elleplezéséhez valamilyen érdek fűződik. Legnagyobb jelentősége ebben a körben a banktitoknak van, amely a bank ügyfeleinek titkait jelenti. Ebbe a körbe gyakorlatilag az ügyfél nevén és bankszámlaszámán kívül minden adat beletartozik. A bűncselekmény tényállásában vagylagosan szerepel a célzat (jogtalan előnyszerzés) és az eredmény (vagyoni hátrány) .

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.