Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

A vagyon elleni erőszakos bűncselekmények. A vagyon elleni és a szellemi tulajdon elleni bűncselekmények.

(1. szint) Az új rendszertani felosztás, a változások összegző kiemelése

Gazdasági csalás

374. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági tevékenységet végez, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, gazdasági csalást követ el.

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a gazdasági csalás kisebb vagyoni hátrányt okoz.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a gazdasági csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz, vagy

b) a kisebb vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást

ba) bűnszövetségben,

bb) üzletszerűen

követik el.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a gazdasági csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy

b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást a (3) bekezdés ba) vagy bb) pontjában meghatározott módon követik el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a gazdasági csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy

b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást a (3) bekezdés ba) vagy bb) pontjában meghatározott módon követik el.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a gazdasági csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy

b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást a (3) bekezdés ba) vagy bb) pontjában meghatározott módon követik el.

A gazdasági csalás a Btk. -ban új bűncselekményként jelentkezik.

Az új szabályozás indoka

A tényállás megalkotásának jogalkotói indoka, hogy „a gyakorlatban több ízben fordult elő az, hogy a jellemzően állami tulajdonú gazdasági társaság vezetői olyan tevékenységet végeztek, amely a gazdasági társaságnak milliárdos kárt okozott. Természetes személy megtévesztésének hiányában a csalás ezen esetekben nem volt megállapítható, holott magát a gazdasági társaságot, illetve annak szerveit tévedésbe ejtették. A hűtlen kezelés törvényi tényállása nem értékeli e cselekmények legfőbb jellegzetességét, azaz a megtévesztő magatartást. Ugyanakkor e cselekményeknél a büntetőjogi megítélés szempontjából kevésbé releváns az, hogy az elkövetőre rá van-e bízva a vagyon és megállapítható-e a kötelességszegés. ”

Az egyes tényállási elemek

A bűncselekmény elkövethető bármilyen ingó, ingatlan vagyontárgyra, elkövetője a színlelt gazdasági tevékenységben részt vevő személy lehet. A bűncselekmény elkövetési magatartása a színlelt gazdasági tevékenység végzése. A színlelt gazdasági tevékenység folytatását jelenti az olyan szerződések megkötése, teljesítése, amelyek valós ügyleti akaratot nem takarnak, azok mögött tényleges gazdasági teljesítés vagy egyáltalán nincsen, vagy nem abban az arányban, amit az ellenérték mértéke indokolna. Fontos, hogy a gazdasági szereplők egymással összejátszanak, a színlelt helyzetről mindkét fél tudomással bír. A bűncselekmény eredménye a vagyoni hátrány, elkövetője a színlelt gazdasági tevékenységben részt vevő személy. A bűncselekmény szándékosan, a jogtalan haszonszerzés célzatára tekintettel csak egyenes szándékkal elkövethető.

Elhatárolási kérdések, gyakorlatban felmerülő problémák kiemelése

A gazdasági csalás alapvetően a hűtlen kezelés bűncselekményétől kell elhatárolnunk. A gazdasági csalást kell megállapítatnunk, amiben a vagyonkezelői kötelezettség akként kerül megszegésre, hogy az elkövető tényleges gazdasági tevékenység látszatát kelti, és ezáltal okoz vagyoni hátrányt a tulajdonos, vagy más személy számára. A jogalkotó a gazdasági csalás bűncselekményével a hűtlen kezelés köréből kívánta kiemelni a színlelt gazdasági tevékenységgel való elkövetést, így a specialitás folytán a gazdasági csalás szükségest megállapítani.

A szerződések színleltsége kapcsán kiemelten szükséges vizsgálni a teljesített szolgáltatásokat, azok ellenértéket és a két tényező egyenértékűségét. A jogalkalmazónak továbbá értékelnie kell azt is, hogy az esetleges értékaránytalanság már a színleltséget, vagy mindösszesen a polgári jogi szempontok szerinti feltűnő értékaránytalanságot jelenti-e. Fontos kiemelni, hogy a színlelt szerződés esetében mindkét gazdasági szereplő tudatának ki kell terjednie a színleltségre, a teljesítés hiányára. Amennyiben az egyik oldalon a szükségtelen és aránytalan költség, mint vagyoni hátrány eleme, a másik oldalon pedig a jó és előnyös üzlet motivációja található, színlelt szerződésről és gazdasági csalásról nem lehet szó. Amennyiben az egyéb feltétek fennállnak a vagyon kezelője részéről a hűtlen vagy hanyag kezelés bűncselekményét, a másik oldalon pedig büntetőjogi kategórián kívüli értékaránytalanságot állapíthatjuk meg.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás

375. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett információs rendszerbe adatot bevisz, az abban kezelt adatot megváltoztatja, törli, vagy hozzáférhetetlenné teszi, illetve egyéb művelet végzésével az információs rendszer működését befolyásolja, és ezzel kárt okoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás jelentős kárt okoz, vagy

b) a nagyobb kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás különösen nagy kárt okoz, vagy

b) a jelentős kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás különösen jelentős kárt okoz, vagy

b) a különösen nagy kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(5) Az (1) -(4) bekezdés szerint büntetendő, aki hamis, hamisított vagy jogosulatlanul megszerzett elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz felhasználásával vagy az ilyen eszközzel történő fizetés elfogadásával okoz kárt.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában a külföldön kibocsátott elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a belföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel azonos védelemben részesül.

A kiemelt szabályozás szükségessége, tényállási elemek

A bűncselekmény lényegében teljes mértékben megegyezik a korábbi Btk. 300/C. § (3) és (4) bekezdésével, azonban a jogalkotó indokolása szerint „az információs rendszer felhasználásával elkövetett, kárt okozó magatartások elsősorban vagyoni érdekeket sértő, csalásszerű magatartások”, ezért önálló tényállásként történő kiemelés és a vagyon elleni bűncselekmények fejezetében történő elhelyezésük indokolt.

A Btk. 459. § (1) bekezdésének 15. pontja értelmében információs rendszer az adatok automatikus feldolgozását, kezelését, tárolását, továbbítását biztosító berendezés, vagy az egymással kapcsolatban lévő ilyen berendezések összessége.

A tényállás lényegében minden olyan cselekményt értékel, amely az információs rendszerben tárolt adatok megváltoztatását eredményezi, magának a rendszernek a működését befolyásolja, és ezzel károkozást idéz elő. A korábbi tényállás az akadályozás elkövetési magatartását tartalmazta, azonban a jogalkotó álláspontja szerint az nem pontosan fejezi ki az üldözendő magatartást, ezért az új Btk. és tényállás az egyéb művelettel való befolyásolást vonja az elkövetési magatartás körébe.

A tényállás (5) bekezdése szerint büntetendő, aki hamis, hamisított vagy jogosulatlanul megszerzett elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz felhasználásával vagy ilyen eszközzel történő fizetés elfogadásával okoz kárt. A jogalkotó ezzel az elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel elkövetett csalásszerű visszaéléseket is e bűncselekmény körében szabályozta, tekintettel arra, hogy szükségszerűen információs rendszer felhasználásával valósulnak meg. Ebben az esetben az elkövetési tárgy az elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, azaz elektronikus úton, információs rendszer útján felhasználható fizetési eszköz. Ez a fordulat a korábbi törvényben szereplő készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés bűncselekményével lényegében megegyező, azzal a különbséggel, hogy a korábbi tényállás nem mindegyik fordulatában értékelt körülmény a jogtalan haszonszerzés célzata, azonban a szabályozás egységessége folytán indokolt a lehetséges elkövetői magatartásokat mindegyiket e körre kiterjeszteni.

A hamis és hamisított elkövetési tárgyak körében utalunk a korábban előadottakra. A törvény a (6) bekezdés szerinti értelmező rendelkezés pontosítja az elkövetési tárgyat, miszerint a külföldön kibocsátott elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a belföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel azonos védelemben részesül.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Hűtlen kezelés

376. § (1) Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a hűtlen kezelés kisebb vagyoni hátrányt okoz, vagy

b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a hűtlen kezelés nagyobb vagyoni hátrányt okoz, vagy

b) a kisebb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a hűtlen kezelés jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy

b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a hűtlen kezelés különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy

b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében e minőségében követi el.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a hűtlen kezelés különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy

b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el.

A hűtlen kezelés bűncselekményének tényállásán a jogalkotó nem változtatott, a minősítő körülmények közé a gyám vagy gondnoki minőségben történő elkövetést felvette.

Az elkövetési tárgy, a sikkasztástól történő elhatárolás

A hűtlen kezelésének elkövetési tárgya az idegen vagyon. A vagyon a természetes, jogi személyiségű vagy jogi személyiség nélkül személyösszesség tulajdonában álló vagyontárgyak és vagyoni jogainak összességét jelenti. A vagyon körébe tartozhat ingó és ingatlan vagyontárgy, vagyoni jogosultság egyaránt. Idegennek a vagyon akkor minősül, ha az nincs az elkövető tulajdonában, e körben a közös tulajdonban álló vagyon is idegennek minősül, arra nézve a bűncselekmény elkövethető.

Az idegen vagyon akkor lehet a hűtlen kezelés elkövetési tárgya, ha azt az elkövető kezelésére bízták, ez alapulhat jogszabályon, jogszabály szerinti megbízási jogviszonyon, vagy egyéb jellegű szerződésen, kinevezésen, munkaköri leíráson, ügyrenden, stb. A kezelésre bízás lényege, hogy azáltal az elkövető jogosulttá, egyben kötelezetté válik a vagyonnal rendelkezni, az jogi alapokon nyugvó felelősséget eredményeztet számára.

Jól látható tehát, hogy a hűtlen kezelés esetében nem egyszerű rábízási elem szükséges csak, hanem annak a vagyon gazdálkodására kell vonatkoznia, ennyiben a sikkasztáshoz képest minőségi többletet kíván.

Elkövetési magatartás, a vagyonkezelői kötelezettség alapjai

A hűtlen kezelés elkövetési magatartása a vagyonkezelői kötelezettség megszegése. Ahhoz, hogy a vagyonkezelői kötelezettség megszegését meg tudjuk állapítani, mindenekelőtt szükséges a vagyonkezelői kötelezettség tartalmát megállapítani. A vagyonkezelőre vonatkozó kötelezettségek alapvetően két körre bonthatóak. A vagyonkezelésnek, mondhatjuk így, vannak általános, a dolog természetéből eredő szabályai, a vagyonkezelővel szemben támasztható alapvető kötelezettségek. Ilyenek a vagyon őrzése, védelme, gyarapítása, a tulajdonos tájékoztatása, utasításainak betartása, stb. Ehhez képest az adott jogviszony természetéből eredően állapíthatunk meg egyedi szabályokat. Ezek az egyedi szabályok eredhetnek az adott ágazat szerinti jogszabályok kötelező előírásaiból, vagy a vagyonkezelői kötelezettségre vonatkozó megállapodásból. Fontos kiemelni, hogy ezeknek a kötelezettségeknek kötelező előírásként kell megjelenniük, amelynek megszegéséhez köthető a szándékosságot igénylő büntetőjogi felelősség.

Egyéb tényállási elemek

A vagyon kezelőjének kötelezettségszegése folytán vagyoni hátránynak kell bekövetkeznie. A vagyoni hátrány a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenés és az elmaradt vagyoni előny. Ki kell emelni, hogy a vagyonkezelői kötelezettség megszegése és a vagyoni hátrány bekövetkezése között okozati összefüggés fennállását kiemelten szükséges vizsgálni és bizonyítani.

A hűtlen kezelés szándékosan elkövethető bűncselekmény. A vagyonkezelőnek ezért fel kell ismernie, hogy a vagyon kezelésére kötelezett, ezirányú kötelezettséget megszegi és ebből kifolyólag a kezelt vagyonban vagyoni hátrány idéz elő. A megengedett kockázatvállalás, bekövetkezett vagyoni hátrány és a bűnösség kapcsolódásának körében fel kell hívni a figyelmet arra, hogy nem elegendő a bekövetkező vagyoni hátrányt előre látni, ugyanis ez majd’ minden vagyongazdálkodással járó tevékenység velejárója és kockázata, a körültekintő vezető esetében szinte kötelezően értékelt lehetőség, hanem az elkövetőnek bűnös szándéka kell, hogy ehhez kapcsolódjon, azaz abba vagy belenyugodjon, vagy kívánja azt.

A hűtlen kezelés bűncselekményének pontos minősítése a bekövetkezett vagyoni hátrány értékéhez kötődik. Az új törvényben a jogalkotó minősítő körülményként értékelte a gyám és gondnoki minőségben történő elkövetést, akként, hogy annak megvalósulása esetében a szabálysértési értékhatárra történő elkövetést bűncselekménnyé, ezt meghaladó értékek esetében pedig mindig „eggyel súlyosabban” minősíti a cselekményt.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Hanyag kezelés

377. § (1) Akit idegen vagyon törvényen alapuló kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, és az ebből eredő kötelességének megszegésével vagy elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a hanyag kezelés különösen nagy vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okoz.

A hanyag kezelés bűncselekményén a jogalkotó egyáltalán nem változtatott, az a korábbi törvényben szereplővel teljes mértékben megegyező.

A hanyag kezelés bűncselekménye alapvetően épül a hűtlen kezelés során elmondottakra, ezért e ponton csak a releváns és kiemelendő különbségeket részletezzük.

A bűncselekmény elkövetési tárgya, alanya, elkövetési magatartása

Az idegen vagyon körében elsősorban hivatkozunk a hűtlen kezelésénél írtakra. Fontos azonban felhívnunk a figyelmet arra, hogy a hanyag kezelés olyan vagyonra nézve követhető el, amelynek kezelése és felügyelete kizárólag törvényen alapulhat. A hanyag kezelés esetében tehát nem csak a vagyon kezelése, hanem annak felügyelete is megalapozhatja a büntetőjogi felelősséget. A felügyelet mások által végzett vagyonkezelés feletti ellenőrzést jelenti. Az elkövetési tárgyból eredően a hanyag kezelés elkövetője tettesként csak a törvényen alapuló vagyonkezelői kötelezettséggel vagy felügyelettel megbízott személyek lehetnek. A törvényen alapuló kitételt a 4/2003. Büntető jogegységi határozat akként magyarázza, hogy csak „konkrétan körülírt vagyonkezelői vagy felügyeleti kötelezettség megszegésével követhető el a hanyag kezelés vétsége, s ehhez mind a vagyonra, mind a kezelő vagy felügyelő jogállására, kötelmeire nézve törvényi előírás szükséges; ezt alacsonyabb rendű jogszabály nem pótolhatja. ”

A bűncselekménye elkövethető nem csak a kötelezettség megszegésével, hanem annak elhanyagolásával is. Az elhanyagolás a büntetőjogi gondatlan és a vagyonkezelői körbe vonható polgári jogi mérce szerint meghatározható, az elkövető nem tesz meg mindent, ami tőle a vagyon kezelése vagy felügyelete körében elvárható. Az elhanyagolás értelemszerűen csak mulasztással követhető el.

A bűnösség vizsgálata

A hanyag kezelés gondatlanul elkövethető bűncselekmény. A gondatlanság formája lehet tudatos és hanyag egyaránt. A tudatos gondatlanság esetében az elkövető a kötelezettséget, annak megszegését vagy elmulasztását felismeri, azonban könnyelműen bízik a vagyoni hátrány bekövetkezésének elmaradásában, a hanyag gondatlanság esetében azonban a büntetőjogi felelősség alapját a törvényen alapuló kötelezettség ellenére való figyelem és kellő körültekintés, ebből eredően pedig a lehetséges következmények felismerésének hiánya képezi.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Jogtalan elsajátítás

378. § (1) Aki

a) a talált idegen dolgot eltulajdonítja, vagy nyolc napon belül a hatóságnak vagy annak, aki elvesztette, nem adja át, illetve

b) a véletlenül vagy tévedésből hozzá került idegen dolgot eltulajdonítja, vagy nyolc napon belül nem adja vissza, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogtalan elsajátítást védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre követik el.

A jogtalan elsajátítás törvényei tényállásán az új törvény érdemében nem változtatott. A jogalkotó a tényállás formai tagolásával próbálta a jogtalan elsajátítás bűncselekményét átláthatóbbá tenni, egyben a bűncselekmény pár tényállási elemén pontosított. Ilyen pontosítás, hogy a visszaszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó határidőt a jogszabályi nyelvezethez szokott módon, „nyolc napon belül” és nem „alatt” kifejezéssel határozta meg.

Tényállási elemek bemutatása

A jogtalan elsajátítás elkövetési tárgya körében utalunk a lopásnál előadottakra, azaz az lehet ingó, idegen, értékkel rendelkező dolog. A dolgot azonban az elkövető vagy találta, vagy tévedésből, véletlenül került hozzá.

A bűncselekmény elkövetési magatartása az idegen dolog eltulajdonítása, vagy az át- vagy visszaadás elmulasztása. Az eltulajdonítás körében utalni szükséges a sikkasztás körében leírtakra, az elkövető ilyen esetben tehát a tulajdonost megillető rendelkezési jogosítványokkal él, például eladja, megterheli azt.

Az átadási, visszaadási kötelezettség megszegése azonban csak mulasztással elkövethető. A bűncselekményi minőség alapja, hogy mindenki köteles a talált dolgot vagy a hatóságnak, vagy annak, aki elvesztette, nyolc napon belül átadni. Ha ezt szándékosan elmulasztja, a jogtalan eltulajdonítás miatt büntetendő.

Elhatárolási kérdések

A jogtalan elsajátítást a lopástól az önmagában még nem jogellenes birtok, míg a sikkasztástól a rábízás elemének hiánya szerint tudjuk elhatárolni. A jogtalan elsajátítás esetében a dolog megtalálója, véletlen birtokosa a dolognak tehát időszerűen jogosult tulajdonosa, ez a jogosultság azonban nem a tulajdonos, vagy tényleges jogosított rendelkezéséből ered. Fontos kiemelni, hogy jogtalan elsajátítás esetében, ellentétben a sikkasztással a visszaszolgáltatás elmulasztása bűncselekményi minőséget eredményez, ez nyilvánvalóan ered a birtoklás jogosságát megalapozó aktus alapvető különbözőségéből.

A csalástól a megszerzés szándéka szerint tudjuk a jogtalan elsajátítást elhatárolni, miszerint a jogtalan eltulajdonítás esetében a megszerzés még jóhiszemű, a csalás esetében már annak megszerzésére is a bűnös szándék szerint kerül sor.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Orgazdaság

379. § (1) Aki

a) költségvetési csalásból származó vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árut,

b) jövedéki adózás alól elvont terméket, vagy

c) lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból vagy orgazdaságból származó dolgot

vagyoni haszon végett megszerez, elrejt, vagy elidegenítésében közreműködik, orgazdaságot követ el.

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot

a) kisebb értékre vagy

b) szabálysértési értékre üzletszerűen

követik el.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot

a) nagyobb értékre,

b) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra, műemlékre, régészeti lelőhelyre vagy régészeti leletre,

c) kisebb értékű nemesfémre vagy

d) kisebb értékre üzletszerűen

követik el.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot

a) jelentős értékre vagy

b) nagyobb értékre üzletszerűen

követik el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot

a) különösen nagy értékre vagy

b) jelentős értékre üzletszerűen

követik el.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot

a) különösen jelentős értékre vagy

b) különösen nagy értékre üzletszerűen

követik el.

Az orgazdaság bűncselekményén a jogalkotó nem változtatott, az orgazdaságot megalapozó bűncselekmények köre is változatlan maradt.

Elkövetési tárgy, felsorolt bűncselekmények értékelése

Az orgazdaság elkövetési tárgya a tényállásban felsorolt bűncselekményekből származó dolog. A tényállás összesen 11 bűncselekményt sorol fel. A felsorolás taxatív, az orgazdaságot csak ezekből a bűncselekményekből származó dologra nézve lehet elkövetni.

A dolog akkor származik bűncselekményből, ha ahhoz az adott bűncselekmények véghezvitele útján jut az elkövető. A bűncselekmény útján szerzi meg a dolgot az elkövető, ha arra nézve közvetlenül valósította meg a bűncselekményt, vagy a közvetlenül megszerzett dolog helyébe lépő dologhoz jut hozzá.

Elkövetési magatartás és egyéb tényállási elemek

Az orgazdaság elkövetési magatartása a megszerzés, elrejtés, elidegenítésben való közreműködés.

A megszerzés a dolog tényleges birtokbavételét jelenti. Ennek az orgazda elhatározásából kell erednie, annak azonban nincsen jelentősége, hogy ez milyen megállapodás folytán, ellenérték fejében, vagy ingyenes, időlegesen, vagy végleg kerül-e az elkövető birtokába. Ennek kapcsán ki kell emelni, hogy a megszerzés a felek megállapodása szerint, ugyanakkor az alapbűncselekménytől elkülönülten történik.

Az elrejtés minden olyan cselekmény, amely mások számára a dolog fellelhetőségét, megtalálását megnehezíti. Az elrejtés gyakran együtt jár a megszerzéssel, azt feltételezi, ilyen esetben az elrejtés már büntetlen utócselekményként értékelendő. Ebből kifolyólag azonban az elrejtés megvalósulhat akként is, hogy az elrejtő személy tényleges birtokot a dolog felett nem gyakorol, azonban ekként is közreműködik a feltalálás megnehezítésében.

Elidegenítésben közreműködés minden olyan magatartást magába foglal, amely a dolog eladásában segítséget nyújt.

A bűncselekmény alanya és a szándékosság kérdése, a kiemelt vizsgálat gyakorlati jelentősége

A bűncselekmény alanya az a személy lehet, aki az alapcselekmények elkövetésében semmilyen elkövetői minőségben nem vett részt és a dolog nem áll a tulajdonában. Az alapcselekmény elkövetője az orgazdaság elkövetője nem lehet, az orgazdaság körébe vonható magatartása büntetlen utócselekményként értékelhető.

A bűncselekmény egyenes szándékkal, vagyoni haszonszerzés célzatával elkövethető. Az elkövetőnek tudnia kell, hogy az adott dolog bűncselekmény elkövetéséből származik. E körben a jogalkalmazó következtetésre van szorítva, így az alapul szolgáló cselekmény, átvétel körülményeit vizsgálhatja, értékelheti, azonban minden esetben szükséges a tényleges tudati tartalom meglétét bizonyítani, a „túlságosan jó üzlet” miatt gyanús körülmények, vagy a körültekintés hiánya nem alapozhatják meg a bűncselekmény elkövetését.

A bűncselekményhez szükséges, hogy az elkövető vagyon haszon végett cselekedjék. Annak, hogy a vagyoni haszon kinél jelentkezik, egy esetet leszámítva nincsen jelentősége, a bűncselekmény megállapítható. Abban az esetben azonban, ha ez a vagyoni haszon egyedül az alapcselekmény elkövetőjénél jelentkezik már a bűnpártolás bűncselekményét kell megállapítani.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Jármű önkényes elvétele

380. § (1) Aki idegen gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, vagy az így elvett, illetve a rábízott ilyen járművet használja jogtalanul, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) erőszakkal, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel,

b) bűnszövetségben

követik el.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekményt fegyveresen, felfegyverkezve vagy bűnszövetségben követik el.

A bűncselekmény elkövetési tárgya az idegen, gépi meghajtású jármű.

A bűncselekmény elkövethető akként, hogy az elkövető a járművet mástól elveszi, hogy azt jogtalanul használja, és elkövethető akként, hogy a rábízott járművet használja jogtalanul. Mindkét fordulatnak elkövetési magatartása tehát a jogtalan használat. Az első fordulat esetében azonban, ahhoz, hogy az elkövető a járművet használni tudja, az elvételt is meg kell valósítani, a második fordulat esetében azonban a rábízás folytán már a jármű birtokában van. Az első fordulat esetében azt szükséges kiemelten vizsgálni, hogy az elkövető szándéka az elvételt követően pusztán a használatra és nem a jogtalan eltulajdonításra, így a lopásra irányult. A második fordulat esetében azonban a használatot kell vizsgálni, ugyanis ezen túlmutató, a tulajdonosi jogosultság körébe vonható rendelkezés már a sikkasztás bűncselekményét jelenti. Mindkét fordulat esetében a bűncselekmény alapvető feltétele, hogy a jármű használatára az elkövetőnek ne legyen jogosultsága, a tulajdonostól származó felhatalmazása. Erre való tekintettel, ha a felek között kapcsolat volt, a jármű vonatkozásában esetleges megállapodásukat tisztázni szükséges.

A bűncselekmény csak szándékosan elkövethető, az elvételt igénylő fordulat esetében csak egyenes szándékkal, miszerint az elvétel célja a jogtalan használat. Ahogyan hivatkoztunk rá, a szánék pontos tartalma tudja a bűncselekményt a lopás, sikkasztás és rablás bűncselekményétől elhatárolni.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Uzsora-bűncselekmény

381. § (1) Aki más rászorult helyzetét kihasználva olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amely alkalmas arra, hogy annak teljesítése a megállapodás kötelezettjét, a megállapodás kötelezettjének a vele közös háztartásban élő hozzátartozóját, illetve a megállapodás kötelezettje által tartási kötelezettség alapján eltartott személyt súlyos vagy további súlyos nélkülözésnek tegye ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az uzsora-bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(3) Uzsora-bűncselekmény elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.

(4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az uzsora-bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

Az uzsora bűncselekményét az új Btk. korábbival megegyezően szabályozza. A jogalkotó annyi változtatást eszközölt, hogy az átláthatóbb tényállás érdekében tartási kötelezettséget megalapozó eseteket a tartási kötelezettség gyűjtőfogalma alá rendezte.

A bűncselekmény passzív alanya a rászorult helyzetben lévő személy vagy hozzátartozója, eltartottja lehet. A rászorult személy vagyoni, jövedelmi helyzete folytán kerül a bűncselekményt megalapozó kényszerhelyzetbe.

A bűncselekmény elkövetési magatartása különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodás megkötése. A megállapodás körébe vonható minden olyan polgári jogi jogviszony, amely mind az elkövető, mind a passzív alany részéről szolgáltatás teljesítését igényli. A különösen aránytalan mérték vizsgálata körében a polgári jogi feltűnő értékaránytalanság szabályait kell szem előtt tartani.

A bűncselekmény eredményt is tartalmaz, amely a súlyos vagy további súlyos nélkülözés. A joggyakorlat szerint a nélkülözés körében a tartás elmulasztása vonatkozásában használt fogalmak irányadóak. A bűncselekményt valósít meg az is, ha a megállapodás teljesítésének eredménye nélkülözés vagy a további nélkülözés fenntartása.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények

Az új Btk. a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekményeket a vagyon elleni bűncselekmények köréből kiveszi és önálló fejezetben szabályozza azokat. Ennek oka, hogy azok egységes jogi tárgya a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos sajátos érdekek védelme. Ugyan a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények is a vagyoni viszonyokat sértik, azonban a védelem jellege alapvetően más. Sajátos a szabályozás abban is, hogy a jelen fejezet alatt szereplő tényállások keretdiszpozíciók, az egyes tényállási elemeket az egyes ágazati jogszabályok töltik ki tartalommal.

A szellemi tulajdonjog megalapozó fogalmai

Az e fejezet alá tartozó bűncselekmények a szerzői vagy szerzői joghoz kacsolódó jogok, vagy iparvédelmi jogok körébe tartozó jogosultságokat védik. Ezeket a fogalmakat a kapcsolódó jogszabályok töltik ki pontos tartalommal, a büntetőjogi vizsgálathoz szükségszerűen kapcsolódnak, a pontos minősítéshez alapul szolgálnak. Nem kívánjuk ezeket a rendelkezéseket részleteiben bemutatni, ezen a ponton csak utalunk arra, hogy a jogalkalmazó milyen jogszabályokkal és alapvetően milyen keretek között dolgozhat.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI törvény definiálja a szerzői jogi védelem tárgyát, amely szerint minden irodalmi, tudományos és művészeti alkotás a védelem hatálya alatt áll. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény szerint szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén.

A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény alapján használati mintaoltalomban részesülhet valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás, ha új, ha feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható.

A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény szerint formatervezési mintaoltalomban részesülhet minden új és egyéni jellegű formatervezési minta, amely termék egészének vagy részének megjelenését eredményezi, tekintettel magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességeire.

Az 1991. évi XXXIX. törvény a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának biztosít jogi védelmet, topográfia alatt egy mikroelektronikai félvezető termék elemeinek (amelyek között legalább egy aktív elem is van) és összekötéseinek vagy ezek egy részének bármely formában kifejezett, térbeli elrendezését, vagy egy gyártásra szánt félvezető termékhez készített ilyen térbeli elrendezést értjük.

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény szerint földrajzi árujelzőként oltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól és a kereskedelmi forgalomban a termék földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi jelzés és eredetmegjelölés.

Bitorlás

384. § (1) Aki

a) más szellemi alkotását sajátjaként tünteti fel, és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz,

b) gazdálkodó szervezetnél betöltött munkakörével, tisztségével, tagságával visszaélve más szellemi alkotásának hasznosítását vagy az alkotáshoz fűződő jogok érvényesítését attól teszi függővé, hogy annak díjából, illetve az abból származó haszonból vagy nyereségből részesítsék, illetve jogosultként tüntessék fel,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) E § alkalmazásában szellemi alkotás:

a) a szerzői jogi védelem alá tartozó irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotás,

b) a szabadalmazható találmány,

c) az oltalmazható növényfajta,

d) az oltalmazható használati minta,

e) az oltalmazható formatervezési minta,

f) a mikroelektronikai félvezető termék oltalmazható topográfiája.

A bűncselekmény elkövetési tárgya a (2) bekezdésben lévő értelmező rendelkezés szerinti szellemi alkotás. Az egyes fogalmakat az előzőekben hivatkozott jogszabályok töltik ki tartalommal.

A bűncselekmény alanya az a) pont esetében bárki lehet, míg a b) pont szerinti esetben csak olyan személy, akinek olyan munkaköre, tisztsége vagy tagsága van, amelynek keretein belül szellemi alkotás hasznosítását vagy a jogok érvényesítését érdemben befolyásolni képes.

A bitorlás egyik elkövetési magatartása az elkövetési tárgy sajátjaként történő feltüntetése, azaz az elkövető azt állítja, azt a látszatot kelti, hogy az adott szellemi alkotás az ő szellemi terméke. Bűncselekmény akkor valósul meg, ha ez a magatartás alkalmas vagyoni hátrány okozására.

A b) pont szerinti eset a szellemi alkotásból való részesedés követelésével valósul meg.

A bitorlás bűncselekménye csak szándékosan elkövethető, a második esetben csak egyenes szándékkal.

A bitorlás annyi rendbeli, ahány jogosított sérelmét okozza a bűncselekmény.

Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése

385. § (1) Aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a szerzői jogról szóló törvény szerint a magáncélú másolásra tekintettel a szerzőt, illetve a kapcsolódó jogi jogosultat megillető üreshordozó díj, illetve reprográfiai díj megfizetését elmulasztja.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését nagyobb vagyoni hátrányt okozva követik el.

(4) Ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését

a) jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig,

b) különösen nagy vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés két évtől nyolc évig,

c) különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés öt évtől tíz évig

terjedő szabadságvesztés.

(5) Nem valósítja meg az (1) bekezdés szerinti bűncselekményt, aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait többszörözéssel vagy lehívásra történő hozzáférhetővé tétellel sérti meg, feltéve, hogy a cselekmény jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálja.

Az új Btk. a jogtalan haszonszerzési célzatot mellőzi a tényállásból, tekintettel arra, hogy az elkövetés minden esetben vagyoni hátrányt eredményez, amelyhez így szükségszerűen kapcsolódik a haszonszerzési célzat. Az új szabályozás a büntetőjog ultima ratio elvének érvényre juttatása érdekében rendezi továbbá az egység halmazat problémáját, alsó elkövetési értékhatárt határoz meg, és büntethetőségi akadályt alkot.

Az első alapeset ún. nyitott törvényi tényállás, a törvény lényegében csak a vagyoni hátrányt, mint eredményt határozza meg, amely a szerzői és szomszédos jogok megsértése által valósul meg. A megsértés elkövetési magatartását a szerzői jogról szóló törvény rendelkezései szerint határozhatjuk meg, minden olyan magatartás, amely a törvényben foglalt kötelező szabályok megsértését eredményezi, tényállásszerű lehet.

A második alapeset szerint az elkövető az üreshordozói vagy a reprográfiai díjat elmulasztja megfizetni. Ez a fordulat csak mulasztással elkövethető, tehát ún. tiszta mulasztásos bűncselekmény, e körben is a szerzői jogról szóló törvény ad eligazítást, hogy pontosan milyen díjak megfizetésére kötelezett a használó.

A bűncselekmény szándékosan követhető el, tényállásszerű lehet az egyenes és eshetőleges szándék is. Fontos, hogy az elkövető felismerje a szerzői jogi törvény szerinti védelmet és fizetési kötelezettségét, és mindezek ellenére szegje meg azokat, vagy mulassza el a fizetést.

A minősített esetek meghatározása az okozott vagyoni hátrány mértéke szerint, a vagyon elleni bűncselekményekéhez hasonlóan került meghatározásra.

Az új törvény az (1) bekezdésben meghatározott cselekményhez kapcsolódóan új büntethetőséget kizáró okot hozott létre. A mentesség kizárólag a jelentős mértékűnek nem tekinthető, kisebb súlyú cselekményekhez kapcsolódóan kerül bevezetésre.

Védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszása

386. § (1) Aki a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott hatásos műszaki intézkedést haszonszerzés végett megkerüli, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott hatásos műszaki intézkedés megkerülése céljából

a) az ehhez szükséges eszközt, terméket, számítástechnikai programot, berendezést vagy felszerelést készít, előállít, átad, hozzáférhetővé tesz, vagy forgalomba hoz,

b) az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő gazdasági, műszaki vagy szervezési ismeretet másnak a rendelkezésére bocsátja.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a műszaki intézkedés kijátszását üzletszerűen követik el.

(4) Nem büntethető a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott hatásos műszaki intézkedés megkerüléséhez szükséges eszköz, termék, berendezés, felszerelés készítése vagy előállítása miatt az, aki mielőtt tevékenysége a hatóság tudomására jutott volna, azt a hatóság előtt felfedi, és az elkészített, illetve az előállított dolgot a hatóságnak átadja, és lehetővé teszi a készítésben vagy az előállításban részt vevő más személy kilétének megállapítását.

Az új törvényben a bűncselekmény tagolása megváltozott, a bűncselekmény már két alapesetet szabályoz.

Műszaki intézkedésnek minősül minden olyan eszköz, alkatrész vagy technológiai eljárás, illetve módszer, amely arra szolgál, hogy a szerzői jog jogosultja által nem engedélyezett cselekményeket – rendeltetésszerű működése révén – megelőzze, illetve megakadályozza. A műszaki intézkedést akkor hatásos, ha hozzáférést ellenőrző vagy védelmet nyújtó olyan eljárás, amely alkalmas a védelem céljának elérésére.

Az első bekezdés szerint követi el a bűncselekményt, aki a mű jogosulatlan felhasználásával szemben védelmet biztosító műszaki intézkedés megkerüli, kijátssza. Bármilyen eljárás szóba jöhet, amely a műszaki intézkedés védelmi hatékonyságát hatástalanná teszi.

A második bekezdésben az előkészületi és bűnsegédi magatartásokat külön értékeli a jogalkotó, ezáltal siu generis bűncselekményt alkotva. A jogalkotó felsorolja, hogy az első bekezdés szerinti fordulat elkövetéséhez nyújtott mely segítségek teszik lehetővé a bűncselekmény elkövetését.

A bűncselekmény csak egyenes szándékkal elkövethető, ugyanis mindkét fordulat célzatot tartalmaz.

A bűncselekmény súlyosabban büntetendő, amennyiben az elkövetésre üzletszerűen kerül sor.

A törvény büntetlenséget biztosít az elkövető számára, ha az elkövető a tevékenységét, mielőtt a hatóság tudomására jutott volna a hatóságnak felfedi, az elkészített, illetőleg előállított dolgot egyidejűleg a hatóságnak átadja, és bizonyítékok szolgáltatásával lehetővé teszi a készítésben, előállításban részt vevő más személy kilétének megállapítását.

Jogkezelési adat meghamisítása

387. § Aki haszonszerzés végett

a) hamis jogkezelési adatot készít,

b) a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott jogkezelési adatot eltávolítja vagy megváltoztatja,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az új Btk. egyszerűsítette az elkövetési tárgy meghatározását, az elkövetési magatartásokat pedig kiegészítette a hamis jogkezelési adat készítésével.

Az elkövetési tárgyát az Szjt. határozza meg, jogkezelési adatnak kell tekinteni a szerzőktől és más jogosultaktól származó minden olyan adatot, amely a művet, a szerzőt vagy a műre vonatkozó jogok más jogosultját azonosítja, vagy a felhasználás feltételeiről tájékoztat, ideértve az ilyen adatokat megjelenítő számokat vagy jelzéseket is. A jogkezelési adatot a mű példányához kell kapcsolni, illetve a mű nyilvánossághoz történő közvetítésével összefüggésben meg kell jeleníteni. A jogkezelési adat a szerző és más jogosultak azonosíthatósága révén biztosítja a szerzői és szomszédos jogokból eredő vagyoni jogok érvényesíthetőségét.

Az elkövetési magatartás a hamis jogkezelési adat készítése, illetve a valódi jogkezelési adat eltávolítása vagy megváltoztatása. A hamis adat készítéseként valótlan tartalmú jogkezelési adat jön létre, a megváltoztatás ezzel szemben részben vagy egészben módosítja a valódi jogkezelési adatot, míg az eltávolítás folytán a továbbiakban az nem felismerhető.

A bűncselekmény a haszonszerzés célzatát tartalmazza, így az csak egyenes szándékkal követhető el.

A bűncselekmény rendbelisége a jogosultak száma szerint megadható.

Iparjogvédelmi jogok megsértése

388. § (1) Aki a jogosultnak törvény, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy európai uniós jogi aktus alapján fennálló iparjogvédelmi oltalomból eredő jogát

a) az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével,

b) az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével előállított áru forgalomba hozatalával, vagy az ilyen áru forgalomba hozatal céljából való megszerzésével vagy tartásával

megsérti, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az iparjogvédelmi jogok megsértését üzletszerűen követik el.

(3) Ha az iparjogvédelmi jogok megsértését

a) jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés egy évtől öt évig,

b) különösen nagy vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés két évtől nyolc évig,

c) különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés öt évtől tíz évig

terjedő szabadságvesztés.

(4) E § alkalmazásában

a) iparjogvédelmi oltalom:

aa) a szabadalmi oltalom,

ab) a növényfajta-oltalom,

ac) a kiegészítő oltalmi tanúsítvány,

ad) a védjegyoltalom,

ae) a földrajziárujelző-oltalom,

af) a formatervezésiminta-oltalom,

ag) a használatiminta-oltalom,

ah) a topográfiaoltalom;

b) áru alatt értendő minden birtokba vehető forgalomképes ingó dolog és a szolgáltatás.

A korábbi Btk. -hoz képest a tényállás annyiban egyszerűsödött, hogy az oltalmakat önálló értelmező bekezdésben pontosan megadja a törvény.

Az elkövetési tárgyakat a (4) bekezdés szerinti értelmező rendelkezés határozza meg, amely fogalmakat az ágazati jogszabályok töltik ki tartalommal.

A bűncselekmény elkövetési magatartásai az oltalom tárgyának utánzása, átvétele vagy az így előállított áru forgalomba hozatala, illetve ennek céljából történő megszerzése, tartása.

Utánzás az oltalom tárgyához hasonló megjelenítés, amely alkalmas arra, hogy a szemlélőben az eredeti oltalom alatt álló árut látszatát keltse. A többi elkövetési magatartás körében utalunk a korábban előadottakra.

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, az elkövető szándékának arra kell irányulnia, hogy az iparjogvédelmi oltalom alatt álló teljesítményt vagy árujelzőt a saját céljaira használja.

A minősített esetek a vagyoni hátrány nagyságától meghatározhatóak.

A bűncselekmény rendbelisége a sértettek számához igazodik.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.