A közbizalom elleni és a közigazgatás rendje elleni bűncselekmények

A közbizalom elleni bűncselekmények

Közokirat-hamisítása

342. § (1) Aki

a) hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja,

b) hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál,

c) közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott közokirat-hamisításra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közokirat-hamisítást gondatlanságból követi el, vétség miatt elzárással büntetendő.

343. § (1) Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve

a) hamis közokiratot készít,

b) közokirat tartalmát meghamisítja, vagy

c) lényeges tényt hamisan foglal közokiratba,

bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) E § rendelkezéseit a külföldi állam igazságszolgáltatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó hatóságának a törvény alapján Magyarország területén eljáró tagjára is megfelelően kell alkalmazni.

Az elkövetési tárgy, közokirat meghatározása

A közokirat-hamisítás bűncselekményének elkövetési tárgya a közokirat. A közokirat fogalmát a Pp. 195. §-ában szereplőek szerint tudjuk meghatározni: az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít. A törvény meghatározza továbbá, hogy a közokiratnak milyen másolati példánya, arról készült felvétel minősül még közokiratnak. A közokiratot az ellenkező bebizonyításáig valódinak kell tekinteni.

Az elkövető személyének jelentősége

A közokirat-hamisítás egyes fordulatait attól függően tudjuk elhatárolni egymástól, hogy annak ki lehet az elkövetője tettesként. A közokirat-hamisítás 342. § szerinti fordulatát elkövetheti bárki, azonban a 343. § szerinti esetben csak a hivatali hatáskörében eljáró hivatalos személy lehet a bűncselekmény alanya.

Elkövetési magatartások

Az elkövetési magatartásokat az elkövetői kör szerint tudjuk kettéválasztani. A bárki által elkövethető közokirat-hamisítás elkövetési magatartásai a hamis közokirat készítése, a közokirat tartalmának meghamisítása, a hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokirat felhasználása, illetőleg az intellektuális hamisítás.

A hamis közokirat készítése esetében az elkövető olyan közokiratot készít, amelyet nem a kiállítóként feltüntetett szerv, hivatalos eljárása során állított ki. Ebben az esetben tehát az adatok valóságától függetlenül a közokirat, a kiállítás alapvető szabálytalansága folytán nem valódi.

A közokirat tartalmának meghamisítása esetében a közokirat valódi, a hivatalos szerv hivatalos eljárása során történő kiállítását követően eszközölnek rajta olyan változtatást, amellyel már a közokirat nem felel meg ezeknek a feltételeknek. Ilyen magatartás lehet például az adat átírása, törlése, fénykép kicserélése.

A más nevére szóló felhasználás esetében a közokirat formai és tartalmi szempontból is valódi, azonban nem a felhasználó személyét jogosítja, így a felhasználás megtévesztő jellegű magatartásnak minősül.

A hamis, hamisított vagy más nevére szóló közokirat felhasználása minden olyan magatartás, amely a közokirat bizonyító erejének érvényesítése körébe vonható. A bűncselekmény megvalósul függetlenül attól, hogy a közokirat felhasználása kiváltja-e az elérni kívánt joghatást, vagy arra egyáltalán nem alkalmas.

Az intellektuális közokirat-hamisítás esetében az elkövető közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba. A közokirat ebben az esetben hivatalos szerv megfelelő eljárása során kerül kiállításra, a kiállítást követően sem eszközölnek rajta szabálytalan változtatást, a közokirat tartalma mégis hamis, mert az elkövető tipikusan valótlan adatokat szolgáltat a közokirat készítéséhez. Az intellektuális közokirat-hamisítás esetében a hivatalos személy, szerv az adatok valótlanságáról nem bír tudomással, e vonatkozásban tévedésben van, ennek hiányában ugyanis a hivatalos személy által elkövethető közokirat-hamisításhoz kapcsolódó bűnsegédi magatartás miatt vonható az elkövető felelősségre. A valótlan adatnak, ténynek vagy nyilatkozatnak jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére kell vonatkoznia.

A hivatalos személy által hivatalos eljárása során elkövethető közokirat-hamisítás lényegében igazodik a bárki által elkövethető közokirat-hamisítás szerinti esetekhez. Az ilyen közokirat-hamisítást elkövethető hamis közokirat készítésével, a közokirat tartalmának meghamisításával, vagy lényeges tény hamisan történő közokiratba foglalásával.

Egyéb tényállási elemek

A közokirat-hamisítás az intellektuális közokirat-hamisítás esetét leszámítva csak szándékosan elkövethető. A bárki által elkövethető közokirat-hamisítás előkészülete büntetendő, ez esetben is kivételt képez azonban az intellektuális közokirat-hamisítás, értelemszerűen abból az indokból, hogy annak elkövetési magatartása lényegében a megtévesztő magatartás, így annak előkészülete fogalmilag is kizárt. A közokirat-hamisítás bűncselekményének rendbelisége a közokiratok számától függ.

Biztonsági okmány hamisítása

344. § Aki a külön jogszabályban meghatározott

a) belépésre jogosító hamis biztonsági okmányt készít,

b) belépésre jogosító biztonsági okmány tartalmát meghamisítja,

c) hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi belépésre jogosító biztonsági okmányt felhasznál,

ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az új Btk. egy új tényállásban rendeli büntetni a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendeletben szereplő belépésre jogosító biztonsági okmányok hamisítását.

Az elkövetési tárgy meghatározása

A hivatkozott Kormány rendelet értelmező rendelkezése szerint biztonsági okmány a természetes és jogi személyekkel, tárgyakkal, objektumokkal közvetlen vagy közvetett kapcsolatban lévő olyan irat, amely tulajdonosának (birtokosának) személyét hitelesen igazolja, vagy jogosultságok gyakorlását, illetve kötelezettségek teljesítését teszi lehetővé, amennyiben az irat jogszerűtlen, illetve rendeltetésellenes használata nemzetbiztonsági, közbiztonsági-bűnügyi, igazgatási vagy egyéb nemzetgazdasági érdekeket súlyosan sérthet. A biztonsági okmányok körét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A biztonsági okmányok köre széles, ide tartozik a személyi igazolvány, útlevél, stb. is, ezek azonban közokiratnak is minősülnek, így azok hamisítására nézve a közokirat-hamisítás bűncselekménye elkövethető. A biztonsági okmány hamisítása bűncselekményének tényállása kiemeli, hogy a biztonsági okmányok közül a belépésre jogosító okmányokat kell értékelni. A belépésre jogosító biztonsági okmányokat, a rendelet szóhasználata szerint a védelmet igénylő létesítmények, szervek, intézmények belépési engedélyei, belépésre jogosító igazolványait az 1. számú melléklet III. 2. pontja sorolja fel. Ilyen lehet a Köztársasági Elnöki Hivatal, Alkotmánybíróság, Kúria, a minisztériumok, stb. épületébe belépésre jogosító igazolványok.

Elkövetési magatartás, egyéb tényállási elemek

A bűncselekmény elkövetési magatartásai a hamis okmány készítése, az okmány meghamisítása, vagy a hamis, hamisított vagy más nevére szolgáló okmány felhasználása. Az elkövetési magatartások körében utalunk a közokirat-hamistásnál részletesen kifejtettekre. A bűncselekmény eredményt nem tartalmaz, elkövetője az általános szabályok szerint bárki lehet, és csak szándékosan elkövethető. A bűncselekmény szubszidiárius, azaz akkor állapítható meg, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg.

Hamis magánokirat felhasználása

345. § Aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot felhasznál, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az új Btk. a 345. § alatt a korábbi elnevezése szerint magánokirat-hamisítás bűncselekményét rendeli büntetni. A jogalkotó indokai szerint a „magánokirat-hamisítás tényállásának hatályos szövege, valamint címe nincs egymással összhangban, ezért indokolt volt a tényállás címének olyan irányú megváltoztatása (hamis magánokirat felhasználása), amely alapján az elkövetési magatartás és a tényállás címe jobban illeszkedik egymáshoz. ” A tényálláson az új törvény egy ponton változtatott, a használ szó helyett a gyakorlat által már rögzített és kiemelt felhasználás szót vezette be.

Az elkövetési tárgy, magánokiratok köre

Magánokirat minden olyan okirat, amelyet jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására állítottak ki, és nem minősül közokiratnak. A magánokiratnak hamisnak, hamisítottnak, vagy valótlan tartalmúnak kell lennie. Hamis a magánokirat, ha az abban félként feltüntetett és szereplő személyek a magánokirat készítésében, aláírásában nem vettek részt. Hamisított a magánokirat, ha az minden szabálytalanságtól és visszaéléstől mentesen létrejött, azonban ezt követően változtatást eszközöltek rajta, amely így már nem az aláíró fél, vagy felek nyilatkozatát tükrözi. Valótlan tartalmú a magánokirat, ha az alakilag hibáktól mentes, azt a félként szereplő személyek írták alá, azonban az abban foglaltak nem felelnek meg a valóságnak. A büntetőjog szempontjából minden olyan magánokirat, amely ezeknek az alapvető feltételeknek megfelel, a bűncselekmény elkövetési tárgya lehet. Ennek tükrében megfelelő a teljes bizonyító erejű, vagy az egyszerű magánokirat is.

Elkövetési magatartás, az új szóhasználat „jelentősége”, egyéb tényállási elemek

A hamis magánokirat felhasználásának bűncselekményének elkövetési magatartása a felhasználás. Ebből következik, hogy a tényállásban értékelt magánokirat elkészítése önmagában még nem jelent bűncselekményi minőséget, szükséges, hogy azt jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására használják fel. Az elkövető a magánokiratot tehát joghatás kiváltására kívánja felhasználni. Ilyen magatartás lehet a bizonyítás érdekében való felmutatás, a hatóságok részére, vagy másnak a teljesítés kikényszerítése érdekében történő átadás. A korábbi tényállásban nem a felhasználás, hanem a használat szerepelt elkövetési magatartásként. A jogalkotó az igekötő használatával próbálta meg kifejezésre juttatni a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges tevékenység minőségét, vagyis az nem a puszta használat, amely lényegében magába foglalhat bármilyen magatartást, hanem pontosan a magánokirat rendeltetése szerinti, a joghatás kiváltására való felhasználása alapozza meg. A gyakorlat oldaláról azonban a változtatásnak nincsen jelentősége, ugyanis a tényállás szerint értékelt elkövetési mód (jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítása) már szükségszerűen magában hordozta e minőséget, a gyakorlat pedig ennek megfelelően az egyes elkövetői magatartásokat ekként értékelte.

A bűncselekmény eredményt nem tartalmaz, alanya bárki lehet, aki a magánokiratot felhasználja. Fontos kiemelni, hogy a tettesi minőség a felhasználáshoz kötődik. A bűncselekmény szándékosan elkövethető, az elkövetőnek fel kell ismernie, hogy a magánokirat hamis, hamisított, vagy valótlan tartalmú. Tekintettel arra, hogy a felhasználás célirányos, jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására szolgál, a szándék megléte kiemelt vizsgálatot igényel.

Okirattal visszaélés

346. § (1) Aki olyan közokiratot, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja,

a) mástól, annak beleegyezése nélkül jogtalanul megszerez,

b) jogtalanul megsemmisít, megrongál, vagy

c) a jogosult elől jogtalanul elvon, elvesz vagy eltitkol,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Ha más bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki jogtalan haszonszerzés céljából közokiratot átad vagy átvesz.

(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt magánokiratra azért követi el, hogy jogtalan előnyt szerezzen vagy jogtalan hátrányt okozzon, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az okirattal visszaélés esetében az új törvény változtatott az elnevezésen, pusztán annyiban, hogy az abban szereplő két szót felcserélte. A tényállás alapvetően megegyezik a korábbival. Az új törvényben a közokiratok számát, miszerint az egy vagy több okiratra nézve követhető el, az új törvény elhagyja. A közokiratok esetében az elkövetési magatartások körét a törvény az elvonással kibővítette, valamint a közokirat jogtalan haszonszerzés céljából való átadását, átvételét is büntetni rendeli.

Az elkövetési tárgyak

A bűncselekmény elkövetési tárgyai lehetnek a közokirat és a magánokirat. A bűncselekmény azonban a saját közokiratra vagy magánokiratra nézve nem elkövethető, így a bűncselekmény elkövetője is csak az lehet, aki nem kizárólagos tulajdonosa a köz- vagy magánokiratnak.

Elkövetési magatartások, egyéb tényállási elemek

Az okirattal visszaélés elkövetési magatartásai a megszerzés, megsemmisítés, megrongálás, elvonás-elvétel, eltitkolás és átadás-átvétel.

• A megszerzés a dolog viszonylag hosszabb idejű birtokbavételét jelenti.
• A megsemmisítés az okirat elpusztítását foglalja magába.
• A megrongálás a dolog állagának sérelmét okozza.
• Az elvonás új elkövetési magatartás a törvényben. Ennek indokait a jogalkotó az alábbiak szerint adta meg. „A törvény az okirattal visszaélés elkövetési magatartásai körében külön nevesíti a jogosult elől való elvonás esetét. Mivel a megszerzés a joggyakorlat szerint hosszabb ideig tartó, visszaélésszerű birtokbavételt jelent, a bíróság nem állapít meg lopás mellett okirattal visszaélést olyan esetekben, amikor a lopott dolog (pl. pénztárca) a közokirat szokásos tárolási helye (BH2008. 292) . A törvény ezen a gyakorlaton változtatni kíván, ugyanis a lopás sértettjének sokszor nagyobb hátránya keletkezik a közokiratok eltulajdonítása miatt, azok pótlása több időt vesz igénybe, és több pénzbe kerül, mint a lopási érték. Ettől a sérelemtől a jogalkotó nem tekinthet el az elkövető javára, ezért a törvény külön nevesíti az elvonást és az elvételt, mint elkövetési magatartást. ”
• Az eltitkolás a jogosult elől történő eltagadást jelenti.
• Az átadás-átvétel a jogalkotó indokai szerint az okirattal való kereskedést jelöli. Az átadás-átvétel kapcsán fel kell hívni a figyelmet, hogy csak közokiratra nézve elkövethető, és csak abban az esetben, ha arra jogtalan haszonszerzés céljából kerül sor. Az átadás-átvétel kapcsán azt is ki kell emelni, hogy csak akkor bűncselekmény, ha más bűncselekmény nem valósul meg.

A bűncselekmény szándékosan elkövethető, az átadás-átvétel esetében jogtalan haszonszerzési célzattal, a magánokiratra nézve történő elkövetés esetében jogtalan előny vagy hátrány okozása céljából, azaz csak egyenes szándékkal.

Egyedi azonosító jellel visszaélés

347. § (1) Aki

a) egyedi azonosító jelet eltávolít vagy meghamisít,

b) olyan dolgot szerez meg, használ fel, vagy olyan dologról rendelkezik, amelynek egyedi azonosító jele hamis, hamisított, vagy amelynek egyedi azonosító jelét eltávolították,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el.

(3) E § alkalmazásában egyedi azonosító jel: az olyan dolognak, amelynek a birtoklását vagy rendeltetésszerű használatát jogszabály hatósági engedélyhez köti, a gyártónak vagy a hatóságnak a dolgon, illetve annak alkotórészén alkalmazott, egyedi azonosításra szolgáló jelölése.

Az egyedi azonosító jellel visszaélés korábban az egyedi azonosító jel meghamisítása nevet viselte. Változást jelent, hogy az elkövetési magatartások köre kibővül a dologgal való rendelkezéssel, a törvény továbbá a korábban a Btk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendeletben (a továbbiakban: Btké.) lévő egyedi azonosító jel fogalmát meghatározza.

Egyedi azonosító jel meghatározása

Egyedi azonosító jel: az olyan dolognak, amelynek a birtoklását vagy rendeltetésszerű használatát jogszabály hatósági engedélyhez köti, a gyártónak vagy a hatóságnak a dolgon, illetve annak alkotórészén alkalmazott, egyedi azonosításra szolgáló jelölése. Ilyen például a gépkocsi alvázszáma, rendszámtáblája.

Elkövetési magatartások, egyéb tényállási elemek

Az elkövetési magatartás az egyedi azonosító jel eltávolítása, meghamisítása, hamis, hamisít vagy egyedi azonosító jellel nem rendelkező dolog megszerzése, felhasználása vagy azzal való rendelkezés.

Az eltávolítás folytán az egyedi azonosító jel megszűnik. A meghamisítás az egyedi azonosító jel megváltoztatása, minden olyan magatartás, amely erre alkalmas, tényállásszerű lehet, pl. átütés. A megszerzés akkor minősül bűncselekménynek, ha az adott dolog egyedi azonosító jele hamis, hamisított, vagy egyedi azonosító jellel nem rendelkezik. Az, hogy a megszerzés milyen jogviszonyon alapul, nem bír jelentőséggel. Az ilyen dolog felhasználása alatt, igazodva a hamis magánokirat felhasználása során részletezett értelmezéshez, a joghatás kiváltására alkalmas cselekményeket kell érteni.

A rendelkezés körébe vonható minden olyan magatartás, amely az előzőeken kívül valamely tulajdonosi jogosultság szerinti tevékenységhez kapcsolódik.

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, elkövetője bárki lehet, a dolog tulajdonosa is. A bűncselekmény súlyosabban minősül, ha bűnszövetségben, vagy üzletszerűen követik el. Az egyedi azonosító jel kifejezett specialitása folytán szinte minden esetben halmazatban állhat a lopással, rablással, orgazdasággal, közokirat-hamisítással.

Gépjármű kilométer-számláló műszer által jelzett érték meghamisítása

348. § Aki jogtalan haszonszerzés végett a közúti gépjármű kilométer-számláló műszere által jelzett értéket a műszerre gyakorolt behatással vagy a mérési folyamat befolyásolásával meghamisítja, illetve a műszer működését megakadályozza, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A gépjármű kilométer-számláló műszer által jelzett érték meghamisítása bűncselekménye új tényállás a Btk. -ban.

A bűncselekmény elkövetési tárgya a közúti gépjárművek mechanikus vagy elektronikus működési elvű kilométer-számláló műszere, illetve a gépjármű futásteljesítményének mérését végző – a kilométer-számláló műszer számára értékelhető adatokat szolgáltató – műszaki rendszer, amelyen a kilométer-számláló műszerhez kapcsolt mechanikus vagy elektronikus érzékelők, jeladók, jelfogók, illetőleg az azokat összekötő vezetékek, továbbá a működésükhöz szükséges tápfeszültséget biztosító energiaforrások, akkumulátorok értendők. A tényállás alkalmazásában közúti gépjárművön a KRESZ 1. számú függeléke II. fejezetének b) pontjában felsorolt járművek értendők, amelyekkel kapcsolatban a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 93. § (1) bekezdése kötelezővé teszi minden sík úton önerőből 40 km/óránál nagyobb sebességgel haladni képes gépjármű kilométer-számláló műszerrel való felszerelését.

A bűncselekmény elkövetési magatartása a műszer által jelzett érték meghamisítása, illetve a műszer működésének megakadályozása. A meghamisítás módját is meghatározza a tényállás, miszerint arra a műszerre gyakorolt behatással vagy a mérési folyamat befolyásolásával kerülhet sor. A meghamisítás folytán a műszer nem a valóságnak megfelelő adatot mutatja, méri. A műszer működésének megakadályozás minden olyan magatartás, amely eredményeképpen a műszer a gépjármű futásteljesítményét időlegesen, vagy véglegesen nem méri.

A bűncselekmény csak szándékosan, a jogtalan haszonszerzés célzata folytán egyenes szándékkal elkövethető. A bűncselekménye elkövetője bárki lehet. A tényállás csak akkor megállapítható, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. A szóba jöhető bűncselekmények a csalás, a közokirat-hamisítás, az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás.

Termőföld jogellenes megszerzése

349. § (1) Aki

a) termőföld tulajdonjogának megszerzése,

b) termőföldre vonatkozó haszonélvezeti jog vagy használat jogának alapítása

céljából az ezekre vonatkozó jogszabályi tilalom vagy korlátozás kijátszásával semmis szerződést köt, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az az ügyvéd, jogtanácsos vagy közjegyző, aki az (1) bekezdés szerinti szerződés megkötésében közreműködik.

(3) Korlátlanul enyhíthető az (1) bekezdés szerinti bűncselekmény elkövetőjének a büntetése, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény értelmében termőföld az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván. A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések szerint a dologi jogok közül a termőföld tulajdonjogának megszerzése, valamint a termőföldre vonatkozó haszonélvezeti jog és használat jogának alapítása meghatározott személyi kör számára tiltott, illetve korlátozott. A Ptk. szabályai szerint semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek. Aki tehát olyan szerződést köt, amely folytán a jogszabályi tilalmat, korlátozást kijátszva termőföld tulajdonjogát, haszonélvezeti jogát vagy használat jogát arra nem jogosult személy szerzi meg, szükségszerűen semmi szerződést köt. A termőföld jogellenes megszerzése ezeket a cselekményeket, az ilyen szerződés megkötését kívánja pönalizálni.

A jogalkotói indokolás szerint azonban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a” termőföldre vonatkozó haszonbérleti vagy használati jog (legyen az akár szívességi használat vagy bármely más, a termőföld puszta birtoklására lehetőséget biztosító kötelmi jog) létesítése nem tiltott, nem semmis, ezek a cselekmények csak akkor válnak bűncselekménnyé, ha a termőföld tulajdonjogának megszerzése, haszonélvezeti jogának vagy a termőföldre vonatkozó használat jogának alapítása céljából az erre vonatkozó tilalmat kijátszva kötnek ilyen szerződést. ”

Az (1) bekezdés szerinti fordulatot bárki elkövetheti, de szükségszerűen több elkövető közreműködését igényli. A (2) bekezdés alanya speciális, ezen alapesetet csak ügyvéd, jogtanácsos vagy közjegyző követheti el.

Korlátlanul enyhíthető annak az (1) bekezdés szerinti bűncselekmény elkövetőjének a büntetése, aki a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti és az elkövetés körülményeit feltárja. Ez a lehetőség nem vonatkozik a közreműködő ügyvédre és közjegyzőre.

A választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény

350. § (1) Aki a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás, népi kezdeményezés vagy európai polgári kezdeményezés során

a) a jelölési eljárás szabályait megszegve erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást,

b) népszavazás kezdeményezése, népi kezdeményezés vagy európai polgári kezdeményezés indítványozása érdekében erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez aláírást,

c) jogosultság nélkül szavaz,

d) jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel,

e) arra jogosultat a választásban, a népszavazásban, a népi kezdeményezésben vagy az európai polgári kezdeményezésben akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, illetve anyagi juttatással befolyásolni törekszik,

f) megsérti a választás vagy a népszavazás titkosságát,

g) meghamisítja a választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés vagy az európai polgári kezdeményezés eredményét,

h) a jelölési eljárás során az ajánlásáért, illetve a népszavazás kezdeményezése, népi kezdeményezés vagy európai polgári kezdeményezés indítványozása során az aláírásáért anyagi juttatást fogad el,

i) szavazatát anyagi juttatás nyújtásától teszi függővé, és erre tekintettel anyagi juttatást fogad el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki nemzetiségi önkormányzati képviselőjelöltként történő nyilvántartásba vételhez szükséges nyilatkozatában korábbi nemzetiségi önkormányzati képviselőjelöltségére vonatkozóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz.

A bűncselekmény a korábbi törvényhez képest pár ponton változott. Az új tényállás egyrészről elkövethetővé válik a szavazó, választó oldaláról is, amikor anyagi juttatást fogad el, vagy döntését anyagi juttatástól teszi függővé, további változás, hogy a nemzetiségi önkormányzati eljáráshoz szükséges nyilatkozat tekintetében is kiterjeszti az ú törvény a büntetőjogi védelmet.

A bűncselekmény körében a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény rendelkezései irányadóak. A választási eljárásról szóló törvény határozza meg pontosan, hogy milyen választások, szavazások hatályára, így a büntetőjogi védelemre is terjed ki.

A tényállás az alábbi elkövetési magatartások szerint elkövethető:

• erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással történő ajánlás szerzés, aláírás szerzés, jogosultat befolyásolni törekvés,
• jogosultság nélküli szavazás,
• jogosulatlanul történő aláírás, hamis adat feltüntetése,
• a titkosság megsértése,
• eredmény meghamisítás,
• a jelöléshez szükséges aláírásért anyagi juttatást elfogadása,
• a szavazást anyagi juttatás nyújtásától való függővé tétel, vagy elfogadása,
• a nemzetiségi önkormányzati választások tekintetében ellentétes nyilatkozatot tétele.

A bűncselekmény alanya bárki lehet, a választás eredményét azonban értelemszerűen csak a szavazatszámlálók követhetik el. A bűncselekmény csak szándékosan elkövethető.

Egyesülési joggal visszaélés

351. § (1) Aki a bíróság által feloszlatott egyesület vezetésében részt vesz, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki a bíróság által feloszlatott egyesület működésében a köznyugalom megzavarására alkalmas módon vesz részt, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki a bíróság által feloszlatott egyesület vezetéséhez vagy működéséhez szükséges vagy azt könnyítő feltételeket biztosítja, vagy ahhoz anyagi eszközöket szolgáltat, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az egyesülési joggal visszaélés bűncselekménye annyiban változott, hogy a jogalkotó nem a társadalmi szervezet általános, hanem az egyesület fogalmát használja, a bűncselekmény erre nézve követhető el.

Az egyesület fogalma

Az egyesület fogalmát a Ptk. 61. § (1) bekezdése határozza meg, miszerint az egyesület olyan Magyarországon önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét, az egyesület jogi személy.

Elkövetési magatartás, egyéb tényállási elemek

A bűncselekmény elkövetési magatartása a vezetésben való részvétel, az egyesület működésében a köznyugalom megzavarására alkalmas módon való részvétel, vagy a vezetéshez, működéshez szükséges vagy azt könnyítő feltételek biztosítása. A vezetés az egyesület irányítását jelenti, azaz döntési pozícióban való részvételt feltételez. A köznyugalom megzavarására alkalmas módon való részvételnek feltétele, hogy az egyesület életében való részvétel objektíve alkalmas legyen a köznyugalom megzavarására, nem szükséges, hogy az ténylegesen megzavarja a köznyugalmat. A harmadik fordulat az egyesület működéséhez szükséges bármely feltétel biztosítása, azaz a fizikai bűnsegéd sui generis tényállása.

A bűncselekmény csak akkor valósul meg, ha az a bíróság által feloszlatott egyesülethez kapcsolódik, a szándékos elkövetés feltételezi ennek a körülménynek a felismerését. Az egyesület vezetésével elkövethető fordulat szubszidiárius, azaz akkor megállapítható, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg.

Közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése

352. § Aki

a) olyan, a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló tevékenységet szervez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel, vagy

b) a közbiztonság, közrend fenntartásának látszatát keltő tevékenységet szervez,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bűncselekmény az új törvényben nem változott, a korábbival teljes mértékben megegyező.

Az Alaptörvény 46. cikke értelmében a közbiztonság és közrend védelme az állam feladata, ennek teljesítésére különösen a rendőrséget, nemzetbiztonsági szolgálatokat veszi igénybe. Ez az állami feladat állami felügyeletet és kezelést igényel. A bűncselekmény ezért a közbiztonság és közrend szabályszerű fenntartásához fűződő társadalmi érdek.

A bűncselekmény elkövetési magatartása a szervezés. A szervezés valamely közösségnek meghatározott célra való koordinálása, meghatározott tevékenységre való összefogása. A szervezés akkor valósít meg bűncselekményt, ha az közbiztonság, közrend fenntartására irányuló tevékenységre vonatkozik és arra az elkövetőnek jogszabályi felhatalmazása nincsen. Erre való tekintettel az eljárás során vizsgálni szükséges az adott csoport, vagy a szervező tevékenység irányát, tartalmát, valamint azt, hogy erre mennyiben szabályszerűen, jogszabályi felhatalmazás alapján, jogszabályi keretek között került sor.

A (2) bekezdésben foglaltak szerint büntetendő az is, aki a közbiztonság és közrend fenntartásának látszatát keltő tevékenységet szervez.

A bűncselekmény csak szándékosan elkövethető.

Embercsempészés

353. § (1) Aki államhatárnak más által a jogszabályi rendelkezések megszegésével történő átlépéséhez segítséget nyújt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az embercsempészést

a) vagyoni haszonszerzés végett, vagy

b) államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva

követik el.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az embercsempészést

a) a csempészett személy sanyargatásával,

b) fegyveresen,

c) felfegyverkezve,

d) üzletszerűen vagy

e) bűnszövetségben

követik el.

(4) Aki embercsempészésre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A tiltott határátlépés bűncselekményt már nem valósít meg, az szabálysértésnek minősíthető. Ennek ellenére az ehhez nyújtott segítség esetében a büntetőjogi védelem további fenntartása indokolt, egyben kötelezettsége Magyarországnak.

Az államhatár meghatározása

Az államhatár fogalmát a nemzetközi jog és azok alapján megkötött nemzetközi szerződések határozzák meg. Az államhatár az a képzeletbeli függőleges síkok összefüggő sorozata, amelyek az országokat a légtérben, a földön, a víz felszínén, a föld vagy víz mélyében egymástól elválasztják.

Magyarországon jogszerűen tartózkodó személyek és magyar állampolgárok Magyarországot szabadon elhagyhatják, a külföldre utazás joga, legfőképpen az 1998. évi XII. törvényben meghatározottak szerint gyakorolható, illetve korlátozható.

Elkövetési magatartás, egyéb tényállási elemek, minősített esetek köre

A bűncselekmény a jogellenes határátlépéshez nyújtott segítséggel valósul meg, így az elkövetési magatartása a segítségnyújtás. Segítségnyújtás minden olyan magatartás, amely a jogosulatlan határátlépésben az adott személyt segíti, például az ahhoz szükséges feltételeket szolgáltatja, tanácsokat ad, tehát mind a pszichikai, mind a fizikai segítségnyújtás is tényállásszerű lehet. Ugyan az előzőekben hivatkoztunk rá, hogy a tiltott határátlépés bűncselekményt nem valósít meg, az embercsempészés bűncselekménye esetében mégis vizsgálni szükséges, hogy a határátlépés mennyiben volt tiltott, jogellenes, ugyanis bűncselekmény csak a tiltott határátlépéshez kapcsolódhat. Tiltott a határátlépés, ha arra engedély nélkül, vagy nem megengedett módon kerül sor. Ennek kapcsán utalnánk a már előzőekben hivatkozott 1998. évi XII. törvény egyes rendelkezéseire és a szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvény 204. § (1) bekezdésére.

A bűncselekmény szándékosan elkövethető, a minősített esetek szerint a vagyonszerzési célzat folytán egyenes szándékkal.

A bűncselekmény súlyosabban minősül az előzőek szerinti célzat és több személy számára történő segítségnyújtás esetében. Még súlyosabban minősül a bűncselekmény, ha a csempészett személy sanyargatásával, fegyveresen, felfegyverkezve, üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el. A bűncselekmény előkészülete is büntetendő.

Jogellenes tartózkodás elősegítése

354. § (1) Aki

a) az Európai Unió tagállamának,

b) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam vagy

c) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgárával azonos jogállású állampolgár államának

területén történő jogellenes tartózkodáshoz vagyoni haszonszerzés végett segítséget nyújt olyan személy részére, aki ezen államok egyikének sem állampolgára, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki vagyoni haszonszerzés végett külföldi személy magyarországi jogellenes tartózkodásához nyújt segítséget.

A könnyebb értelmezés érdekében a jogellenes tartózkodás elősegítése bűncselekményének kisebb újrastrukturálására került sor.

A bűncselekmény az alábbi országok területén való jogellenes tartózkodáshoz nyújtott segítség esetében elkövethető. Ilyen az

• Európai Unió tagállama,
• Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam,
• Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam vagy állampolgáréval azonos jogállású állampolgár állama.

A bűncselekmény elkövetési magatartása a jogellenes tartózkodásban való segítségnyújtás. E körben utalunk az embercsempészésnél leírtakra. A segítségnyújtás azonban nem a határátlépéshez, hanem a jogellenes tartózkodáshoz kötődik. A segítségnyújtás kapcsán fontos kiemelni, hogy a bűncselekmény elkövetését csak akkor jelenti, ha a jogellenesen ott tartózkodó embert segíti, és az adott személy nem az előzőekben hivatkozott államok állampolgára. A segítségnyújtást továbbá vagyoni haszonszerzés érdekében kell az elkövetőnek kifejtenie. Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy az elkövetési magatartásnak mindenképpen aktívnak kell lennie, passzív magatartás bűncselekmény elkövetését nem eredményezheti.

A bűncselekmény szándékosan elkövethető, a vagyonszerzési célzat folytán csak egyenes szándékkal. Az elkövető tudatának át kell fognia az előzőekben részletezetteket, így a jogellenes tartózkodás tényét, az állampolgárság hiányát.

A bűncselekmény szubszidiárius, azaz csak akkor állapítható meg, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg.

Családi kapcsolatok létesítésével visszaélés

355. § Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki anyagi haszonszerzés céljából, kizárólag tartózkodási jogosultságot igazoló okmány kiadása érdekében létesít családi kapcsolatot, vagy az apaságot megállapító teljes hatályú elismerő nyilatkozathoz hozzájárul, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel büntetendő.

A családi kapcsolatok létesítésével visszaélés bűncselekménye a Btk. -ban új tényállásként jelentkezik. A jogalkotó indokolása szerint az utóbbi időben gyakran merült fel, hogy magyar állampolgár harmadik országbeli személlyel történő házasságkötésére, illetve ilyen személyek között a családi kapcsolat létesítésére kizárólag a Magyarországon tartózkodás joga és az ehhez kapcsolódó egyéb jogosultságok megszerzése érdekében került sor. A migráció ilyen formája illegálisnak tekinthető, így az ilyen visszaélésekkel szembeni eredményes fellépés érdekében büntetőjogi védelem vált szükségessé.

A bűncselekményt csak tizennyolcadik életévét betöltött személy követheti el. A bűncselekmény elkövetési magatartása a családi kapcsolat létesítése, vagy apaságot megállapító teljes hatályú elismerő nyilatkozathoz való hozzájárulás.

A bűncselekmény csak akkor valósul meg, ha a kapcsolat létesítésére, vagy a nyilatkozat megtételére kizárólag tartózkodási jogosultságot igazoló okmány kiadása érdekében kerül sor, továbbá az elkövetőt anyagi haszonszerzés vezeti. E körben a jogalkalmazó szervek értékelése kiemelt szerepet kap, az egyéb és kizáró okokat is szükséges feltárni. Megjegyezzük azonban, hogy az anyagi haszonszerzés célzata és eleme már önmagában annyira karakterizálhatja a cselekményt, hogy az egyedüli érdek megalapozására adhat okot.

A bűncselekmény szubszidiárius, csak akkor állapítható meg, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg.

Harmadik országbeli állampolgár jogellenes foglalkoztatása

356. § (1) Aki keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel nem rendelkező

a) harmadik országbeli állampolgárt rendszeresen vagy tartósan, illetve

b) jelentős számú harmadik országbeli állampolgárt egyidejűleg

foglalkoztat, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki

a) keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel nem rendelkező harmadik országbeli állampolgárt különösen kizsákmányoló foglalkoztatási feltételek között foglalkoztat,

b) olyan, keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel nem rendelkező harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztat, akinek sérelmére emberkereskedelmet követtek el.

(3) E § alkalmazásában

a) különösen kizsákmányoló foglalkoztatási feltételek alatt a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott fogalmakat kell érteni;

b) jelentős számú: legalább öt személy.

A tényállás a korábbi törvényben szereplőével lényegében megegyező.

Harmadik országbeli állampolgár a szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező nem magyar állampolgár és a hontalan. Az olyan harmadik országbeli állampolgár lehet a bűncselekmény alanya, aki a keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel nem rendelkezik. A harmadik országbeli állampolgárok kereső tevékenységre vonatkozó engedély kiadásának feltételeit a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény adja meg.

A bűncselekmény elkövetési magatartása a foglalkoztatás. Bármilyen jellegű munka és tevékenység megalapozhatja a büntetőjogi minőséget. A foglalkoztatás azonban akkor jelent bűncselekményi minőséget, ha rendszeresen vagy tartósan, illetve egyidejűleg jelentős számú harmadik országbeli állampolgárra nézve történik. A tényállás meghatározza, hogy a jelentős szám az a legalább öt személy foglalkoztatása.

A bűncselekmény elkövetője bárki lehet, a bűncselekmény csak szándékosan elkövethető. Súlyosabban minősül a bűncselekmény, ha a foglalkoztatásra különösen kizsákmányoló foglalkoztatási feltételek között, vagy olyan személy sérelmére, akivel szemben emberkereskedelmet követtek el, kerül sor.

Műemlék vagy védett kulturális javak megrongálása, védett kulturális javakkal visszaélés

357. § (1) Aki a tulajdonában álló műemléket, védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat vagy a tulajdonában álló ingatlanon lévő régészeti lelőhelyet megrongálja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki a tulajdonában álló

a) műemléket vagy védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat megsemmisíti,

b) műemlék olyan helyrehozhatatlan károsodását idézi elő, amelynek következtében az elveszti műemléki jellegét, vagy

c) védett kulturális javak körébe tartozó tárgy vagy régészeti lelőhely helyrehozhatatlan károsodását idézi elő,

egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az új törvény a műemlék és a kulturális javak megrongálása bűncselekményét összevonja és egységes tényállást alkot. A többi kulturális javakat védő bűncselekményhez hasonlóan kiemeli, hogy csak a védett kulturális javakra elkövethető a bűncselekmény. Újdonság, hogy a rongálás bűncselekménynél értékelt régészeti lelőhely büntetőjogi védelmét egyértelműsíti és kiemeli, ugyanis e bűncselekmény keretei között büntetendő, aki a saját tulajdonban álló ingatlanon lévő régészeti lelőhelyet rongálja.

Műemlék, védett kulturális javak és régészeti lelőhely meghatározása

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény határozza meg a műemlék, a kulturális javak és a régészeti lelőhely fogalmát. Műemlék az olyan műemléki érték, amelyet jogszabállyal védetté nyilvánítottak. Kulturális javak az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai – az ingatlanok kivételével –, valamint a művészeti alkotások. Régészeti lelőhely a nyilvántartásba vett, a törvény által általános védelem alatt álló, földrajzilag körülhatárolható terület, amelyen a régészeti örökség elemei történeti összefüggéseikben találhatók.

A Btk. 459. § (1) bekezdés 30. pontja szerint a védetté nyilvánított kulturális javak is büntetőjogi védelmet érdemelnek. Fontos, hogy ezek a tárgyak a bűncselekmény elkövetés tárgyai csak akkor lehetnek, ha azok az elkövető tulajdonában állnak, egyéb esetben a rongálás, vagy annak minősített esetei szerint felel az elkövető.

Elkövetési magatartások, egyéb tényállási elemek

Az elkövetési magatartások a megrongálás, a megsemmisítés, károsodás előidézése. A tényállás ún. nyitott törvényi tényállás, tehát az elkövethető minden olyan módon, amely az eredmény előidézésére alkalmas, azaz akár tevéssel, akár mulasztással. A bűncselekmény azonban csak szándékosan követhető el.

358. § (1) Aki

a) a védett gyűjteményhez tartozó tárgyat vagy védett tárgyegyüttes darabját jogszabályban előírt előzetes hozzájárulás nélkül elidegeníti,

b) védett kulturális javak körébe tartozó tárgy, gyűjtemény vagy tárgyegyüttes tulajdonjogában bekövetkezett változásra vonatkozó, jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségét elmulasztja,

c) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat, gyűjteményt vagy tárgyegyüttest engedély nélkül külföldre juttat, vagy a kiviteli engedély kereteit túllépi,

bűntettet miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a kulturális javak körébe tartozó és kiviteli engedélyhez kötött tárgyat engedély nélkül külföldre juttat, vagy a kiviteli engedély kereteit túllépi.

E bűncselekmény körében utalunk az előzőekre. A bűncselekmény elkövetési magatartásai az előzetes hozzájárulás nélküli elidegenítés, bejelentési kötelezettség elmulasztása, engedély nélküli külföldre juttatás, vagy kiviteli engedély kereteinek túllépése. A bűncselekményi minőséget jelentő magatartásokat tartalommal már az előzőekben hivatkozott kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény határozza meg és tölti ki tartalommal.

Veszélyes állat, illetve veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése

359. § (1) Aki

a) veszélyes állatot engedély nélkül tart, szaporít, elidegenít, vagy az ország területére behoz,

b) a veszélyes állat tartására vonatkozó jogszabályban előírt biztonsági előírást megszegi,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki

a) veszélyes ebet

aa) szaporít, az ország területére behoz, onnan kivisz, versenyeztet, vagy engedély nélkül tart,

ab) jogszabály megszegésével elidegenít vagy megszerez, illetve

b) a veszélyes eb

ba) ivartalanítására vonatkozó jogszabályban előírt kötelezettségét megszegi, vagy

bb) tartására vonatkozó jogszabályban előírt biztonsági előírást megszegi.

(3) Aki veszélyes ebet őrző-védő feladat végzésére tart, kiképez, illetve veszélyes ebbel ilyen feladatot végeztet, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) E § alkalmazásában veszélyes eb a hatósági határozatban egyedileg veszélyes ebbé nyilvánított eb.

A veszélye eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegését az új törvény kiegészíti a veszélyes állat fogalmával, és az ahhoz kapcsolódó cselekmények elleni büntetőjogi védelemmel.

A veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet határozza meg a veszélyes állatok körét, míg az 1998. évi XXVII. törvény a veszélyes eb fogalmát. Az állatvédelmi hatóság továbbá egyedileg is veszélyessé nyilváníthat ebet.

A bűncselekmény elkövethető az ilyen állatok engedély nélküli tartásával, szaporításával, elidegenítésével, az ország területére történő behozatalával és a biztonsági előírások megsértésével. A veszélyes eb tekintetében büntetendő még a versenyeztetés, az ivartalanítási szabályok megszegése. Súlyosabban minősül a bűncselekmény, ha őrző-védő feladat elvégzésére szánt ebre nézve követik el.

Tiltott szerencsejáték megszervezése

360. § Aki

a) tiltott szerencsejátékot rendszeresen szervez, vagy

b) tiltott szerencsejáték rendszeres szervezéséhez helyiséget bocsát rendelkezésre,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az új törvény a tényállást a korábbiakkal teljes mértékben megegyezően szabályozza. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény szabályozza a szerencsejáték szervezésének szabályait, sorolja fel a szerencsejátékok körét. Aki a felsorolt játékokat törvényen meghatározott kereteken kívül rendszeresen szervezi, vagy ennek szervezéséhez helyiséget bocsát rendelkezésre, e bűncselekményt követi el. A szervezés a játékosok irányítását, gyűjtését, a játék lebonyolítását jelenti. A bűncselekmény szándékosan elkövethető.

Járványügyi szabályszegés

361. § Aki

a) a zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása végett elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályait megszegi,

b) járvány idején az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályait megszegi,

c) a fertőző állatbetegségek vagy növényi zárlati károsítók be- és kihurcolásának, valamint terjedésének megakadályozása vagy előfordulásának felszámolása végett elrendelt növény-egészségügyi vagy állatjárványügyi intézkedés szabályait megszegi,

vétség miatt elzárással büntetendő.

A bűncselekmény a közegészség elleni bűncselekmények köréből került áthelyezésre, lényegében teljes mértékben azonos tartalommal. A jogalkotó az indokolatlan megkülönböztetés folytán a második fordulat tekintetében az első bekezdés szerinti intézkedéseket értékeli.

A járványügyre vonatkozó rendelkezéseket az Eütv. III. Fejezetének 6. Címe az 56. §-tól kezdődően tartalmazza. A fertőző állatbetegségek vagy a növényeket pusztító veszélyes kártevők tekintetében az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény szabályai irányadóak. A bűncselekmény elkövetési magatartása a szabályok megszegése. A szabályszegés tevékenységgel és mulasztással is megvalósítható.

Géntechnológiával módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettség megszegése

362. § Aki az Európai Unióban

a) engedéllyel nem rendelkező géntechnológiával módosított növényfajta szaporítóanyagát az ország területére jogellenesen behozza, tárolja, szállítja, forgalomba hozza, vagy a környezetbe kijuttatja,

b) termesztési célú felhasználásra ki nem terjedő engedéllyel rendelkező géntechnológiával módosított növényfajta szaporítóanyagát a környezetbe jogellenesen kijuttatja,

c) termesztési célú engedéllyel rendelkező géntechnológiával módosított növényfajta szaporítóanyaga vonatkozásában a védzáradéki eljárás időtartamára biztonsági intézkedésként elrendelt behozatali, előállítási, tárolási, szállítási, forgalomba hozatali, felhasználási tilalmat megszegi,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A géntechnológiával módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettség megszegése bűncselekmény új bűncselekményként került bele a Btk. -ba, azon belül is a közigazgatás rendje elleni bűncselekmények körében. A kriminalizáció alapját az Alaptörvénye XX. cikk (2) bekezdésében foglaltak képezik, miszerint a testi és lelki egészséghez való „jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, (. . .) segíti elő. ”

Az alapul szolgáló jogszabályok meghatározása

A tényállás alapjául szolgáló két törvény a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény, valamint a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény.

Elkövetési magatartások, egyéb tényállási elemek

A bűncselekmény elkövetési magatartásai az ország területére történő jogellenes behozatal, tárolás, szállítás, forgalomba hozatal, vagy környezetbe való kijuttatás, vagy a tilalom megszegése. Az elkövetési magatartások körében utalunk a korábbiakra, így különösen a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények körében leírtakra. A környezetbe való kijuttatás folytán a környezet az adott anyaggal közvetlen kapcsolatba kerül. A bűncselekmény szándékosan elkövethető, a b) és c) pontokban speciális alanyisággal bíró személy követheti csak el.

A számvevőszéki ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegése

363. § (1) Aki az Állami Számvevőszék ellenőrzése során az Állami Számvevőszékről szóló törvényben meghatározott közreműködési kötelezettségét megszegi, és ezzel az ellenőrzés lefolytatását akadályozza, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az ellenőrzött szervezet vezetője, ha írásbeli felszólítás ellenére nem küld intézkedési tervet az Állami Számvevőszék részére.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény az ellenőrzés lefolytatását meghiúsítja.

A bűncselekmény az új törvényben nem változott.

A passzív alany, Állami Számvevőszék meghatározása

A bűncselekmény passzív alanya az Állami Számvevőszék. Az Állami Számvevőszék fogalmát, szerepét, jogait és kötelezettségeit az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény határozza meg.

Elkövetési magatartás, egyéb tényállás elemek

A törvény az Állami Számvevőszék által ellenőrzött szervekre, azok vezetőire kifejezett szabályokat fogalmaz meg. Az ellenőrzött szervezetnek kötelessége a törvényben előírtak szerint az ellenőrzésben közreműködni, a számvevők részére a helyiségekbe való belépést biztosítani, az iratokba és az adatnyilvántartásokba történő betekintést, továbbá az iratokról és adatokról való másolat készítését lehetővé tenni. Az ellenőrzött szervezet kötelessége továbbá a számvevőszéki ellenőrzés megállapításaihoz kapcsolódóan intézkedési tervet készíteni, és azt a Számvevőszék elnökének megküldeni. A tényállás ezeknek a kötelezettségeknek a szándékos megszegését pönalizálja. Az (1) bekezdéses fordulat eredményt is tartalmaz, miszerint a bűncselekmény akkor válik befejezetté, ha a közreműködési kötelezettség megszegése az ellenőrzés lefolytatását akadályozza. A (2) bekezdés szerinti tényállás az intézkedési terv elküldésének mulasztását bünteti, azonban csak az írásbeli felszólítást követően van ennek büntetőjogi következménye. A bűncselekmény súlyosabban minősül, ha az elkövetés az ellenőrzés lefolytatását meghiúsítja.

Vissza a tartalomjegyzékhez