Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Tanulási útmutató

Összefoglalás

Követelmény

Önállóan megoldható feladatok

A közbiztonság elleni és a köznyugalom elleni bűncselekmények (csak köznyugalom elleni része)

A köznyugalom elleni bűncselekmények

A korábbi Btk. a köznyugalom elleni bűncselekményeket a közrend elleni bűncselekmények között, a köznyugalom elleni bűncselekmények alcím alatt szabályozta. Az új törvény a köznyugalom elleni bűncselekmények fejezet alatt továbbra is külön tárgyalja a köznyugalmat, azaz a kölcsönös megbecsülést, a polgárok jogos érdekeinek elismerését, a békés együttélést védelmező tényállásokat.

A háborús uszítás tényállása a béke elleni bűncselekmények közül került áthelyezésre, az önbíráskodás pedig kikerült a fejezetből. A fejezet alá tartozó bűncselekmények így az alábbiak:

Háborús uszítás

331. § Aki nagy nyilvánosság előtt háborúra uszít, vagy egyébként háborús hírverést folytat, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bűncselekmény a béke elleni bűncselekmények köréből került áthelyezésre, a korábbi alapeset és a nagy nyilvánosság előtt történő elkövetést a jogalkotó összevonta, azt a bűncselekmény elkövetéséhez feltételként előírva. A jogalkotó indokai szerint „a mai kommunikációs viszonyok között, az internetes kapcsolattartás tömegessé válásával nem képzelhető el olyan eset, amelyben a cselekményt nem a nagy nyilvánosság útján követnék el, illetve ez az elkövetési mód éri el a társadalomra veszélyességnek azt a fokát, amely esetben indokolt a büntetőjogi fellépés. ” A nagy nyilvánosság körében utalunk a korábban előadottakra. (Gyermekpornográfia, kiszolgáltatott személy megalázása)

Az új tényállás a bűncselekmény büntetési tételét is jelentős mértékben csökkentette, az előkészületi magatartás büntetendőségét pedig megszüntette.

A bűncselekmény elkövetési magatartásai a háborúra uszítás és a háborús hírverés folytatása. A háború fogalmát az új Btk. 459. § (1) bekezdésének 10. pontja határozza meg, e körben utalunk az ott leírtakra. A háborúra uszítást az követi el, aki valamely háborús konfliktus kirobbantására, vagy már zajló háborús eseményben való részvételre buzdít. Az uszítás alapvetően a rábírás magatartását jelöli, akként, hogy elsősorban az érzelmekre hatva próbálja az adott személyt háborús cselekvésre buzdítani. A háborús hírverés folytatása háborús propaganda kifejtése, az elkövető a háborút pozitív színben tünteti fel, annak szükségességét hangsúlyozza, a háborús pszichózist táplálja. Ez megvalósulhat szóban és írásban is egyaránt, valós és valótlan tények közlésével, azok elferdítésével, vagy hangulatkeltő környezetben ágyazva is elkövethető. Míg az uszítás egyszeri elkövetéssel is megvalósítható, addig a hírverés folytatása folyamatos tevékenységet feltételez.

A bűncselekmény csak szándékosan elkövethető, eredményt nem tartalmaz, a kísérlet a szóban történő elkövetés esetében fogalmilag kizárt, míg írásban elméletileg megvalósulhat.

Közösség elleni uszítás

332. § Aki nagy nyilvánosság előtt

a) a magyar nemzet ellen,

b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport ellen, vagy

c) a lakosság egyes csoportjai ellen – különösen fogyatékosságra, nemi identitásra, szexuális irányultságra tekintettel -

gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bűncselekmény elnevezése megváltozott. A korábbi törvényben közösség elleni izgatásként szerepelt, az új elnevezés szerint viszont közösség elleni uszítás, azaz igazodik az elkövetési magatartáshoz. A tényállás azonban lényegében változatlan maradt, ugyanúgy a nagy nyilvánosság előtti elkövetés büntetendő, ugyanúgy a magyar nemzet, nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport, vagy a lakosság egyes csoportjai ellen elkövethető. Újdonság, hogy az új tényállás a lakosság egyes csoportjai körében példálózó jelleggel határozza meg a fogyatékosság, nemi identitás, szexuális irányultság szerint meghatározható csoportot.

Az elkövetési tárgyak köre

A bűncselekmény elkövethető a magyar nemzet, valamint a nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport, vagy a lakosság egyes csoportjai ellen. E körben utalnánk a közösség tagja elleni erőszak bűncselekménye során leírtakra. (Ha technikailag megoldható, ajánlja fel az oda való átugrást.)

Elkövetési magatartások, egyéb tényállási elemek

A közösség elleni uszítás bűncselekményének elkövetési magatartása a gyűlöletre uszítás. A gyakorlat megítélése szerint az uszítás nem egyszerűen gyűlölködést és annak kifejezését jelenti, hanem olyan gyűlölet felkeltésére irányul, amely aktív tevékenységbe megy át. Aki gyűlöletre uszít az másokat aktív, tevékeny gyűlöletre ingerel. A gyűlöletre uszítás tehát nem csak a vélemény, akár gyűlölködő formában történő kifejezése, hanem hangulatkeltő, gerjesztő megnyilvánulás, ami alkalmas arra, hogy az emberek nagyobb tömegében a szenvedélyeket oly mértékben tüzelje fel, amely a gyűlölet kiváltására és ezzel a társadalmi rend és béke megzavarásához vezet. A gyűlöletre uszítás nem az elkövető személyében már kialakult gyűlölet közlése, hanem ennek a gyűlöletnek a másokba való „átültetését”, kialakítását célozza, az indulatokra és érzelmekre oly módon építve és hatva, hogy annak eredményeképpen reális veszélye legyen az aktív tevékenységbe, erőszakos jellegű sérelembe átforduló gyűlölet kifejezésének. Ahogyan az Alkotmánybíróság megfogalmazta: a gyűlöletre uszítás valójában visszaélés a véleménynyilvánítás szabadságával, és nem más, mint az erőszak érzelmi előkészítése. Az elkövetés helye e bűncselekmény esetében is a nagy nyilvánosság előtt történő elkövetést jelenti.

A bűncselekmény eredményt nem tartalmaz, ebből kifolyólag annak nincsen jelentősége, hogy a gyűlöletre uszítás eredménnyel járjon, azaz másokban az elkövető által célzott hatást érje el. Szóban történő elkövetés esetében a kísérlet fogalmilag kizárt, az írásbeli elkövetés esetében elvileg lehetséges.

A bűncselekmény csak szándékosan elkövethető, célzatot nem tartalmaz, így az egyenes és eshetőleges szándék is tényállásszerű lehet. Az elkövetőnek fel kell ismernie, hogy az általa elmondottak, közvetített gondolatok, érzések alkalmasak arra, hogy másokban a gyűlölet aktív megélését idézzék elő.

A nemzeti szocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása

333. § Aki nagy nyilvánosság előtt a nemzeti szocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás vagy más, emberiesség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A jogalkotó az új Btk. -ban a tényálláson három változást eszközölt. Elsőként a népirtás és más, emberiesség elleni cselekmények között nem az „és” összekapcsolást jelentő, hanem a vagylagosság logikai kapcsolatát fogalmazta meg. Ez azt jelenti, hogy a bűncselekmény a népirtás vagy más, emberiesség elleni cselekményekre vonatkozóan is elkövethető, a félreértés lehetősége kizárt, elegendő valamelyik megvalósulása. A második változás az pusztán egy fogalmi pontosítás, miszerint az új törvény nem az „emberiség”, hanem az emberiesség elleni cselekmények kifejezést használja, a szóhasználat így igazodik a nemzetközi egyezményekben megjelenő fogalmához. A harmadik változás már a formai rendezésen túlmutat, hiszen új elkövetési magatartást állapít meg, miszerint a bűncselekmény elkövethető akként, hogy valaki a tényállásban szereplőeket igazolni törekszik. A változás jelentőségét röviden összefoglalva elmondhatjuk, hogy nem csak a nemzeti szocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása, hanem azok igazolása, azaz elfogadhatóvá tétele is büntetendő.

A bűncselekmény elkövetési magatartásai a tagadás, a kétségbevonás, a jelentéktelen színben való feltüntetés és az igazolásra való törekvés. Fontos, hogy mindezek a magatartások a nemzeti szocialista vagy a kommunista rendszerek által elkövetett népirtáshoz vagy más, emberiesség ellenes cselekményekhez kötődnek. A tagadás a történelmileg bizonyítható, így valós tények meg nem történtként való feltüntetése. A kétségbevonás minden olyan magatartás, amely történelmileg igazolt események iránt kételyeket kíván ébreszteni. A jelentéktelen színben való feltüntetés a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek által elkövetett rendkívül súlyos, emberek tömegének halálát okozó cselekmények elbagatelizálása. Az igazolásra való törekvés körébe tartozik minden olyan magatartás, amely nem a múltbéli események megváltoztatását kívánja, hanem azok elfogadhatóságát, ésszerűségét, célszerűségét vagy bármilyen okból hitelességét kívánja megalapozni. A bűncselekmény elkövethető szóban vagy írásban egyaránt, fontos azonban, hogy csak akkor valósul meg, ha nagy nyilvánosság előtt történik.

A tényállás eredményt nem tartalmaz, a szóban történő elkövetés esetében a kísérlet fogalmilag kizárt, míg írásban elvileg lehetséges. A bűncselekmény csak szándékosan elkövethető, az elkövetőnek ismernie kell az alapul szolgáló történelmi tényeket és tudnia kell, hogy az általa előadottak a valóságnak nem felelnek meg.

Nemzeti jelkép megsértése

334. § Aki nagy nyilvánosság előtt Magyarország himnuszát, zászlaját, címerét vagy a Szent Koronát sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, illetve azokat más módon meggyalázza, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az új Btk-ban a nemzeti jelkép megsértése kisebb változtatással került átvételre. Az új törvény a nemzeti jelképek körét a Szent Koronával kiegészíti, a korábbi szóhasználat szerinti „más ilyen cselekmény” elkövetését a „más módon való meggyalázásra” változtatja. A tényállás továbbra is szubszidiárius bűncselekmény, azaz csak akkor állapítható meg, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg.

A nemzeti jelképek köre

A bűncselekmény elkövetési tárgyai Magyarország himnusza, zászlaja, címere és a Szent Korona. Mind a négy nemzeti jelkép az Alaptörvény alapvetés I) cikke alatt található és az Alaptörvény által kinyilvánított védelemben részesül.

Elkövetési magatartások, különös tekintettel a változott megfogalmazásra

A bűncselekmény elkövetési magatartásai a sértő vagy lealacsonyító kifejezés használata vagy más módon történő meggyalázás. A sértő vagy lealacsonyító kifejezés a nemzeti öntudat becsmérlését, megvetését, gyalázkodást jelenti, vagyis minden olyan magatartást, amely alkalmas arra, hogy a másokban meglevő nemzeti öntudatot és nemzeti érzéseket sértse, vagy azok minőségét, jelentőségét vagy értékét megkérdőjelezze.

A más módon való meggyalázás pedig minden olyan magatartást magába foglal, ami nem közléssel, hanem egyéb tevékeny magatartással alkalmas az előzőekre, azaz a nemzeti érzés megsértésére. Ilyen lehet például a zászló megtaposása, elégetése, vagy a címer megcsúfítása.

Egyéb tényállási elemek

A nemzeti jelkép megsértése immateriális bűncselekmény, a bűncselekmény alanya bárki lehet, az elkövetőkre és a részesi kapcsolódásra az általános szabályok vonatkoznak. A bűncselekmény szándékosan elkövethető, amelyhez szükséges, hogy az elkövető felismerje a nemzeti jelképet és azt, hogy magatartása a nemzeti öntudat, érzés megsértése, lealacsonyítására alkalmas.

Önkényuralmi jelkép használata

335. § (1) Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet

a) terjeszt,

b) nagy nyilvánosság előtt használ, vagy

c) közszemlére tesz,

ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő.

(2) Nem büntethető önkényuralmi jelkép használata miatt, aki azt ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el.

(3) Az (1) -(2) bekezdés az államok hatályban lévő hivatalos jelképeire nem vonatkozik.

A tényálláson a jogalkotó nem változtatott, az önkényuralmi jelképek köre, az elkövetési magatartások és a büntethetőséget kizáró okok ugyanazok maradtak, a törvény megtartotta a szubszidiariátást is.

Elkövetési tárgyak meghatározása

Az önkényuralmi jelkép használatának elkövetési tárgyai a horogkereszt, SS-jelvény, nyilaskereszt, sarló-kalapács, ötágú vöröscsillag vagy ezeket ábrázoló jelkép. A felsorolás taxatív jellegű, azaz csak ezekre a jelképekre történő elkövetés alapozza meg a büntetőjogi felelősséget. A (3) bekezdés azonban az államok hivatalos jelképeit kiveszi a büntetőjogi védelem hatálya alól, vagyis amennyiben valamely állam jelképe a tényállásban felsorolt jelképpel azonos, úgy annak használata, terjesztése, közszemlére tétele nem valósít meg bűncselekményt.

Elkövetési magatartás, egyéb tényállási elemek

A bűncselekmény elkövetési magatartásai a terjesztés, a nagy nyilvánosság előtt történő használat, vagy a közszemlére tétel. A terjesztés az önkényuralmi jelképek eladását, osztogatását, minden olyan jellegű magatartást magába foglal, amely következményeként nagyobb számú személy is az adott önkényuralmi jelképhez juthat. A nagy nyilvánosság előtt történő használat lehet tipikusan a jelkép viselése. A közszemlére tétel a nyilvános helyen történő elhelyezés, amely folytán az emberek nagyobb száma láthatja az adott jelképet. A bűncselekmény szubszidiárius, csak akkor állapítható meg, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, ilyen lehet pl. a közösség elleni uszítás. Az önkényuralmi jelképek használata nem valósít meg bűncselekményt, ha az ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából kerül elkövetésre.

Bűnösség jelentősége, különösen az 14/2000. (V. 12.) AB határozat tükrében

Az önkényuralmi jelkép használata csak szándékosan elkövethető bűncselekmény. Az elkövetőnek tudnia kell, hogy az általa terjesztett, használt, vagy közszemlére tett jelkép önkényuralmi jellegű. Az Alkotmánybíróság hivatkozott határozata kifejtette, hogy álláspontja szerint az önkényuralmi jelképek használatához, így a bűncselekményi minőséghez szükségszerűen kapcsolódik az adott jelkép által közvetített eszmerendszerrel való azonosulás, ezért a jelképek használatához mindig valamilyen tudati érzelmi kapcsolat fűződik. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint az elkövető szándékának ki kell terjednie az adott jelkép által közvetített ideológia propagálására is. Az Alkotmánybíróság tehát a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges szándék elemébe kívánt olyan többlet elemet építeni, amely a védett jogi tárgy megsértésének hiányában a bűncselekményi minőséget kizárja. Fontos leszögezni, a tényállás a szándékra vonatkozó ilyen feltételt nem kíván meg. Az irányadó dogmatikai álláspont szerint ezért nem a bűnösség, hanem a társadalomra veszélyesség hiányára alapítva kizárható a bűncselekmény azokban az esetekben, amikor az önkényuralmi jelkép használata ideológia töltettel nem párosul. Megjegyezzük, nem tartjuk elképzelhetőnek, hogy egy példának okáért Magyarországon bejegyzett társaság a jövőben a horogkeresztet használja logójában, a védelem tekinthető ennyiben objektívnek; a büntetőjogi felelősség és szankció hiánya ezen túlmutat, a már régóta használt és köztudatban elfogadott, így társadalmi megbotránkozást, veszélyességet nem kiváltó esetekre vonatkoztatható csak, lásd az egyik leghíresebb sörmárka logóját. A példa tehát jól szemlélteti, nem a bűnösség, hanem a társadalomra veszélyesség hiánya alapozhatja meg a „formális” elkövetés esetében a bűncselekmény hiányát.

Hatósági rendelkezés elleni uszítás

336. § Aki nagy nyilvánosság előtt, a köznyugalom megzavarására alkalmas módon hatóság rendelkezése ellen általános engedetlenségre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az új Btk. a korábbi büntetőjogi védelem körét szűkíti, akként, hogy a tényállás már csak a hatóság rendelkezése elleni, míg a törvény vagy jogszabállyal szembeni engedetlenséget nem bünteti. A tényállás egyebekben a korábbival megegyező.

A bűncselekmény elkövetési tárgya tehát csak a hatóság rendelkezése lehet. A hatósági rendelkezés olyan állami vagy önkormányzati szervek kötelező határozata, formájától függetlenül, amely a polgárokra, egyes csoportjukra, vagy nem természetes személyek összességére jogokat keletkeztet vagy kötelezettségeket állapít meg. A 459. § (1) bekezdésének 9. pontja értelmében a bíróság és az ügyész is hatóságnak minősül, így az ő határozatukra, döntésükre nézve is elkövethető a bűncselekmény.

A bűncselekmény elkövetési magatartása az általános engedetlenségre uszítás. Ahogyan az előzőekben az uszítás kapcsán előadtuk, az mindig magába foglal olyan jellegű érzelmi ráhatást, amely folytán az adott személyekben az aktív magatartás kifejtése iránti igény alakul ki. Az uszítás folytán tehát nem csak elméleti azonosulás, hanem az elkövető szándéka szerinti helyeselt magatartás követése is rejlik. Jelen tényállás esetében az uszítás az engedetlenségre vonatkozik, amely engedetlenség alapja, hogy az adott személyek a rájuk nézve egyébként kötelező hatósági rendelkezéseket nem fogadják el, azokkal szemben cselekednek. Hatósági rendelkezéssel szemben történő cselekvés nyilvánvalóan lehet tevés és mulasztás egyaránt. Fontos kiemelni, hogy az engedetlenségre uszítás nem egyedi esetekre, egymás közötti „jó tanácsra” szorítkozik, hanem az emberek szélesebb köréhez szól, többen szereznek tudomást az elkövető uszításáról, és az mindenki számára az engedetlenség választását javasolja.

A törvény meghatározza az elkövetés módját is, miszerint annak köznyugalom megzavarásra alkalmasnak kell lenni. Ez a fajta alkalmasság egyfajta minőséget kíván az elkövetéstől, miszerint az formájából eredően szélesebb rétegekhez juthat el, egyben alkalmas az állampolgárok nyugalmának megzavarására.

A bűncselekménynek nagy nyilvánosság előtt kell megvalósulnia, e körben a korábban előadottak irányadóak.

A bűncselekmény eredményt nem tartalmaz, nem szükséges tehát, hogy az uszítás folytán a címzettek tényleges engedetlenséget tanúsítsanak. A bűncselekmény csak szándékosan elkövethető, a tényállás ugyan célzatot nem tartalmaz, azonban az uszítás alapvető jellege folytán a rábírás jellegét hordozza magában, amihez így szükségszerűen kapcsolódik egyfajta cél, az eshetőleges szándék megállapítása így különös feltételek esetében lehetséges.

Rémhírterjesztés

337. § Aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A rémhírterjesztés tényállásán az új Btk. egy ponton változtat. Az új tényállás már meghatározza, hogy az elkövető cselekményének csak a közveszély színhelyén kell alkalmasnak lennie zavar vagy nyugtalanság keltésére.

A rémhírterjesztés elkövetési magatartásai az olyan valótlan vagy elferdített tényállítás, illetve híresztelése, amely alkalmas zavar vagy nyugtalanság keltésére. A tény, tényállítás és híresztelés körében utalunk a rágalmazás körében leírtakra. Fontos, hogy a ténynek valótlannak kell lennie, vagy elferdítve kell azt másoknak átadni. Valótlan a tény, ha az nem felel meg az objektív valóságnak, a való tény elferdítése történik, ha ugyan annak van valóság alapja, azonban az összefüggések egyes elemeinek kiemelése folytán az objektíve igaz tények lényegi sajátosságai eltorzulnak.

Az elkövetési magatartás akkor tényállásszerű, ha az alkalmas a zavar vagy nyugtalanság keltésére. Elegendő, ha a cselekmény alkalmas arra, a zavar és nyugtalanság tényleges bekövetkezését a tényállás nem kívánja meg. A zavar és a nyugtalanság az emberi közösség békés és harmonikus együttélésének megbomlását jelenti.

A tényállás meghatározza az elkövetés helyét, ennek alapján csak a közveszély színhelyén, nagy nyilvánosság előtt követhető el a bűncselekmény. A közveszély olyan helyzet, amikor meg nem határozható, vagy nagyobb számú emberek életét, testi épségét, vagy jelentősebb értékű vagyoni javakat veszélyeztet a sérelem bekövetkezésének reális lehetősége. Az elkövetési hely az új törvényben az alkalmasság tekintetében is korlátozást jelent, miszerint a cselekménynek a közveszély színhelyén kell alkalmasnak lenni a zavar vagy nyugtalanság keltésére.

A bűncselekmény az előzőek szerint eredményt nem tartalmaz, a cselekménynek csak alkalmasnak kell lennie a zavar vagy nyugtalanság keltésére. A bűncselekmény szándékosan elkövethető, annak formája lehet egyenes és eshetőleges egyaránt. A rémhírterjesztés a közösség elleni uszítással halmazatban állhat, amennyiben a gyűlöletre uszítás alkalmas a közveszély színhelyén zavar és nyugtalanság keltésére is.

Közveszéllyel fenyegetés

338. § (1) Aki a köznyugalom megzavarására alkalmas olyan valótlan tényt állít, híresztel, vagy azt a látszatot kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat súlyosan megzavarta.

Az új Btk. -ban a tényállás elkövetési magatartásai bővültek, a közveszély bekövetkezésével kapcsolatos tények híresztelése is bűncselekményt jelent. Az előzőek szerinti rémhírterjesztés a közveszély esetében, annak színhelyén történő elkövetést bünteti, míg a közveszéllyel fenyegetés a közveszély bekövetkezése előtt, azzal való fenyegetést bünteti.

A bűncselekmény elkövetési magatartása a valótlan tény állítása, híresztelése, vagy látszat keltése, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget. A tény állítása és híresztelése körében utalnánk az előzőekre. E tényállás esetében is alapvető feltétel, hogy a tényállítás és híresztelés is valótlan tényre vonatkozzon. A látszat keltése szintén magában hordozza a valótlanságot, tehát az akkor valósul meg, ha az elkövető valótlan tényeket valóként kezeli. A látszat keltése annyiban különbözik a valótlan tények állításától, hogy az megvalósítható minden olyan magatartással, amely annak közlése, vagy megerősítése, hogy közveszély bekövetkezése fenyeget, tehát nem csak az e körbe vonható szóbeli vagy írásbeli előadás lehet tényállásszerű.

A bűncselekmény elkövetésének további feltétele, hogy az elkövető állítása, híresztelése a közveszéllyel járó esemény bekövetkezésére vonatkozzon és alkalmas legyen a köznyugalom megzavarására. A köznyugalom megzavarása kapcsán ki kell emelnünk, hogy annyiban különbözik pl. a hatósági rendelkezés elleni uszítástól, hogy nem csak annak formája, vagyis az elkövetés módja, hanem maga a közlés tartalma is lehet olyan, ami a köznyugalom megzavarására való alkalmasságot eredményezi, pl. bombariadó bejelentése.

A bűncselekmény szándékos, az elkövetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy állítása valótlan, egyebekben a szándék formája nem releváns. A (2) bekezdés szerinti minősített eset jön létre, ha az elkövető cselekménye nem csak alkalmas, hanem annak folytán a köznyugalom súlyos megzavarása jön létre.

Garázdaság

339. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot

a) csoportosan,

b) a köznyugalmat súlyosan megzavarva,

c) fegyveresen,

d) felfegyverkezve vagy

e) nyilvános rendezvényen

követik el.

A garázdaság tényállásán az új törvény nem változtatott, mindösszesen a minősített esetek körében rendszerezte és egységesítette a szabályozást, a tényállás végén lévő értelmező rendelkezés pedig átkerült az értelmező rendelkezések közé.

Elkövetési magatartások, elkövetési módok

A garázdaság bűncselekményének elkövetési magatartása a kihívóan közösségellenes magatartás tanúsítása. Kihívóan közösségellenes magtartás minden bűncselekmény elkövetése, azonban a garázdaág tényállása esetében erről többről van szó, az a társadalmi együttélés alapvető szabályainak nyílt és tudatos tagadását, semmibevételét jelenti. A magatartásnak egyben erőszakosnak kell lennie. Az erőszak vonatkozhat személy és dolog ellen egyaránt, a 459. § (1) bekezdés 4. pontja szerint erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására.

A kihívóan közösségellenes és erőszakos magatartásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. A megbotránkozás a cselekvőséggel kapcsolatban kifejtett negatív értékítélet, míg a riadalom az ijedtség, félelem kialakulását jelenti. Fontos, hogy a magatartásnak alkalmasnak kell lennie az ilyen irányú hatások kiváltására, azok tényleges bekövetkezése nem feltétele a büntetőjogi felelősségnek, azonban a mások által való észlelhetőség reális lehetőségének meg kell valósulnia. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az alkalmasság se nem az esetleges észlelők, se nem az elkövető szubjektív, hanem a társadalmi együttélés alapvető szabályai szerinti objektív értékítélet szerin megítélendő.

Egyéb tényállási elemek

A garázdaság szándékosan elkövethető, az elkövetőnek fel kell ismernie, hogy cselekménye alkalmas a másokban való riadalom vagy megbotránkozás előidézésére. A bűncselekmény az erőszakos magatartás kifejtésével befejezetté válik.

Minősített esetek

Az új törvény a minősített esetek kettéválasztását, a csoportos és köznyugalmat súlyosan megzavarva történő minősítés esetében az összekapcsolhatóságát megszüntette, a minősített esetek tekintetében egységesen három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetve az elkövetést.

A minősítettek esetek köre azonban nem változott, továbbra is súlyosabban büntetendő, ha csoportosan, a köznyugalmat súlyosan megzavarva, nyilvános rendezvényen, fegyveresen vagy felfegyverkezve követik el a bűncselekményt. A csoportos elkövetés fogalmát az értelmező rendelkezések (459. § (1) bekezdés) 3., a fegyveres elkövetést az 5., felfegyverkezve elkövetést a 6., a nyilvános rendezvény fogalmát a 24. pontja határozza meg. A köznyugalom súlyos megzavarására nézve törvényi fogalom-meghatározással nem rendelkezünk, a kialakult gyakorlat szerint az emberek nagy számát érintő közösségben közhangulatot jelentős mértékben befolyásolja, vagy az elkövetés pánikot, vagy rémületet eredményezzen.

Szubszidiaritás, halmazat, elhatárolási kérdések gyakorlati jelentősége

A garázdaság esetében gyakran fordul elő, hogy az elkövetők cselekménye más bűncselekményt is megvalósít, gyakori példa a rongálás, testi sértés. A garázdaság bűncselekménye szubszidiárius, azaz csak akkor állapítható meg, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. Ha a másik megvalósult bűncselekmény büntetési tétele súlyosabb, mint a garázdaságé, akkor a garázdaság megállapítására nincs mód és lehetőség. Abban az esetben azonban, amikor a büntetési tételek megegyeznek, vagy annál enyhébb, a halmazat valóságos. A minősített esetek körében a helyzet teljes mértékben megegyező, nyilvánvalóan azzal a különbséggel, hogy a minősített eset szerint tételkeretet kell a súlyosság tekintetében figyelembe venni. A csoportos garázdaság bűntette például azonos súlyú a súlyos testi sértés bűntettével, így a halmazat valóságos. Azokban az esetekben azonban, amikor a súlyosabb testi épség elleni bűncselekmény is elkövetésre kerül, pl. életveszélyt okozó testi sértés, a tényállási elemek megvalósulása ellenére a garázdaság bűncselekménye már nem megállapítható. Összefoglalóan tehát azt mondhatjuk, hogy az enyhébb, vagy azonos büntetési tétellel fenyegetett testi sértéssel vagy rongálással valóságos az alaki heterogén halmazat, míg a súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett testi sértés, rongálás abszorbeálja a garázdaságot. A garázdaság elkövetésébe a tettleges becsületsértésnek megfelelő magatartás szükségszerű beletartozik, így a halmazat megállapítására nincs lehetőség.

Rendbontás

340. § (1) Aki nyilvános rendezvény szervezőjének vagy rendezőjének a rend fenntartása érdekében tett jogszerű intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki sportrendezvényen a létesítménynek a nézőktől vagy a nézők meghatározott csoportjától elzárt területére jogosulatlanul belép, ott tartózkodik, vagy e területre a sportrendezvény megtartását vagy mások testi épségét veszélyeztető tárgyat bedob.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a rendbontást

a) csoportosan,

b) fegyveresen,

c) felfegyverkezve vagy

d) különös visszaesőként

követik el.

(4) A különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény

a) a testi sértés [164. § (3) -(6) és (8) bekezdés],

b) a hivatalos személy elleni erőszak [310. § (1) -(5) bekezdés], a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (311. §), a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak (312. §),

c) a garázdaság (339. §),

d) a rongálás [371. § (1) -(6) bekezdés].

Az új törvényben a rendbontás tényállását két ponton egészítették ki. Egyrészt minősítő körülményt jelent a jövőben, ha fegyveresen követik el, másrészt az elzárt területre történő bedobás kapcsán a „bármit” jelzőt „a sportrendezvény megtartását vagy mások testi épségét veszélyeztető tárgyra” változtatták meg, ezzel elkerülve a tényleges jogtárgy sértést nem eredményező cselekmények kriminalizálását.

Nyilvános rendezvény, sportrendezvény fogalmai

A nyilvános rendezvény fogalmát a Btk. 459. § (1) bekezdésének 24. pontja határozza meg. A meghatározás szerint nyilvános rendezvény a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény szerinti rendezvény, továbbá az olyan rendezvény, amely mindenki számár azonos feltételek mellett nyitva áll. A sportrendezvény a közönség által megtekinthető verseny, mérkőzés, amelynek célja a sport folytatása. A sportrendezvény tekintetében a 2004. évi I. számú Sporttörvény tartalmaz kötelező rendelkezéseket.

Elkövetési magatartások

A rendbontás bűncselekményének elkövetési magatartása az ellenállás tanúsítása. Az ellenállásnak a nyilvános rendezvény szervezőjének vagy rendezőjének a rend fenntartása érdekében tett jogszerű intézkedésével szemben kell történnie. A vonatkozó jogszabályok, így a Sporttörvény részletesen meghatározzák a nézők jogait, valamint e jogok gyakorlásának módját, továbbá a szervezők, rendezők e körbe vonható jogait, kötelezettségét. Az ellenállás a rendező, szervező jogszerű intézkedésével való szembeszegülést jelenti. A tényállás meghatározza az ilyen elkövetés esetében annak módját, arra csak erőszakkal vagy fenyegetéssel kerülhet sor.

A tényállás (2) bekezdése szerint a bűncselekmény elkövethető akként is, hogy az elkövető a nézőktől vagy a nézők meghatározott csoportjától elzárt területére jogosulatlanul belép, ott tartózkodik, vagy e területre a sportrendezvény megtartását vagy mások testi épségét veszélyeztető tárgyat bedob. Az új törvény a bedobás esetében meghatározta annak minőségét.

Egyéb tényállási elemek

A bűncselekmény csak meghatározott helyen elkövethető, az (1) bekezdés szerinti magatartás a rendezvényen, míg a (2) bekezdés szerinti magatartás csak sportrendezvényen elkövethető. A rendbontás csak szándékosan elkövethető, elkövetője tettesként csak a rendezvényes tartózkodó, vagy sportrendezvény nézője lehet. A bűncselekmény súlyosabban minősül, ha azt fegyveresen, felfegyverkezve, csoportosan, vagy különös visszaesőként követik el. A különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmények körét a tényállást pontosan meghatározza.

Szubszidiaritás, halmazat, elhatárolási kérdések gyakorlati jelentősége

A rendbontás mindkét alapeseti tényállása csak akkor állapítható meg, ha az súlyosabb bűncselekményt nem valósul meg, azaz, ha az elkövető által kifejtett magatartás egyéb, két évnél súlyosabban büntetendő bűncselekményt is megvalósít, csak ennek megállapítására van lehetőség. Az elhatárolás körében leggyakrabban a rongálás, a testi sértés és a garázdaság bűncselekményei merülnek fel. A rongálás és a testi sértés a szubszidiaritás előzőek szerinti szabályait figyelembe véve halmazatban állhat a rendbontással. A garázdaság esetében azonban a halmazat kizárt, ilyen esetekben a garázdaság nyilvános rendezvény szerinti minősített esetét kell megállapítanunk.

Terrorcselekmény

314. § (1) Aki abból a célból, hogy

a) állami szervet, más államot, vagy nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön,

b) a lakosságot megfélemlítse,

c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa, vagy megzavarja, illetve nemzetközi szervezet működését megzavarja,

a (4) bekezdésben meghatározott személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az a) pontban meghatározott célból jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé.

(3) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki

a) az (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott terrorcselekményt abbahagyja, mielőtt abból súlyos következmény származott volna, és

b) tevékenységét a hatóság előtt felfedi,

ha ezzel közreműködik a bűncselekmény következményeinek megakadályozásában vagy enyhítésében, további elkövetők felderítésében, illetve további bűncselekmények megakadályozásában.

(4) E § alkalmazásában személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó, vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény

a) az emberölés [160. § (1) –(2) bekezdés], a testi sértés [164. § (2) –(6) és (8) bekezdés], a foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés [165. § (3) bekezdés],

b) az emberrablás [190. § (1) –(4) bekezdés], a személyi szabadság megsértése (194. §),

c) a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény [232. § (1) –(2) bekezdés], a vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése [233. § (1) –(2) bekezdés],

d) a radioaktív anyaggal visszaélés [250. § (1) –(2) bekezdés],

e) a hivatalos személy elleni erőszak [310. § (1) –(5) bekezdés], a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (311. §), a hivatalos személy támogatója elleni erőszak (312. §), a nemzetközileg védett személy elleni erőszak (313. §),

f) a jármű hatalomba kerítése [320. § (1) –(2) bekezdés], a közveszély okozása [322. § (1) –(3) bekezdés], a közérdekű üzem működésének megzavarása [323. § (1) –(3) bekezdés], a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés [324. § (1) –(2) bekezdés], a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés [325. § (1) –(3) bekezdés],

g) a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés [326. § (1) –(3) bekezdés], a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés [329. § (1) –(3) bekezdés], a kettős felhasználású termékkel visszaélés [330. § (1) –(2) bekezdés],

h) a rablás [364. § (1) –(4) bekezdés] és a rongálás [370. § (1) –(6) bekezdés],

i) az információs rendszer vagy adat megsértése [422. § (1) –(3) bekezdés].

315. § (1) Aki terrorcselekmény előkészületét követi el, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az előkészületet terrorcselekmény terrorista csoportban történő elkövetése érdekében valósítja meg, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Nem büntethető, aki az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

316. § Aki terrorcselekmény elkövetésével fenyeget, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bűncselekmény tárgya

A bűncselekmény jogi tárgya tágabb értelemben a közbiztonság, szűkebb értelemben az államok, állami szervek, nemzetközi szervezetek kényszermentes, zavartalan működése és a lakosság félelem mentes életvitele. A bűncselekmény passzív alanya a 314. § (4) bekezdésében meghatározott bűncselekmények sértettje, illetve esetlegesen a terrorista követelésnek a címzettje. Elkövetési tárgyai azok a dolgok, amelyek ellen a bűncselekmény irányul, illetve a (2) bekezdés tekintetében a jelentős anyagi javak.

A bűncselekmény tárgyi oldala

A bűncselekménynek három alapesete van, mindháromnak különbözőek az elkövetési magatartásai.

a) az első fordulat elkövetési magatartásai megegyeznek a (4) bekezdésben felsorolt eszközcselekmények elkövetési magatartásaival

b) a második fordulat összetett bűncselekményt tartalmaz: eszközcselekmény a jelentős anyagi javak hatalomba kerítése, célcselekmény a követelés.

c) a harmadik alakzat elkövetési magatartása a terrorcselekménnyel való fenyegetés.

A bűncselekmény alanya

A bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet.

A bűncselekmény alanyi oldala

A terrorcselekmény csak szándékosan követhető el, mégpedig a célzatra tekintettel csakis egyenes szándékkal.

Korlátlan enyhítés, előkészület, feljelentési kötelezettség elmulasztása

Nem büntethető, aki az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott terrorcselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. Nagyobb társadalmi érdek fűződik a következmények enyhítéséhez, mint az elkövető szigorúbb megbüntetéséhez. Ettől függetlenül az elkövető a (4) bekezdésben megvalósított bűncselekmény mint quasi maradék-bűncselekmény elkövetése miatt felelősségre vonható.

Büntetendő a bűncselekmény előkészülete is, előkészülethez képest példátlanul szigorú büntetési tétellel.

A Btk. a 317. §-ban büntetni rendeli e terrorcselekmény feljelentésének elmulasztását is, tekintettel a bűncselekmény különösen nagy társadalomra veszélyességére.

Rendbeliség, halmazat, elhatárolások

A terrorcselekmény nem állhat anyagi halmazatban a 314. § (4) bekezdésében felsorolt bűncselekményekkel.

Terrorizmus finanszírozása

318. § (1) Aki terrorcselekmény feltételeinek biztosításához anyagi eszközt szolgáltat, vagy gyűjt, vagy terrorcselekmény elkövetésére készülő személyt vagy rá tekintettel mást anyagi eszközzel támogat, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt terrorcselekmény terrorista csoportban történő elkövetése vagy terrorista csoport tagja érdekében valósítja meg, vagy a terrorista csoport tevékenységét egyéb módon támogatja, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) E § alkalmazásában anyagi eszközön a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló, 2001. december 27-i 2580/2001/EK tanácsi rendelet 1. cikk 1. pontjában meghatározott eszközöket, jogi dokumentumokat és okiratokat kell érteni.

Értelmező rendelkezés

319. § A 315. és a 318. § alkalmazásában terrorista csoport a három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja terrorcselekmény elkövetése.

A bűncselekmény tárgya

A 2013. július 1-től hatályos új magyar Btk. külön tényállásban szabályozza a terrorizmus finanszírozását. Erre is vonatkozik bejelentési kötelezettség elmulasztása, mint kapcsolódó bűncselekmény (Btk. 401. §) . A bűncselekmény jogi tárgya ugyanúgy a közbiztonság, mint a terrorcselekmény esetében. Aki terrorszervezetet vagy terroristákat anyagi eszközökkel támogat, az a bűnsegédszerű magatartásával maga is súlyosan veszélyezteti a közbiztonságot.

Elkövetési tárgy az anyagi eszköz. Az elkövetési tárgy fogalmát a Btk. definiálja, az Indokolásban megfogalmazott érvrendszer alapján szükség volt jogalkotói jogértelmezéssel meghatározni az anyagi eszköz fogalmát, mégpedig magában a törvényben. A Btk. utal a 2580/2001/EK tanácsi rendeletre, amely a bűncselekmény háttérnormája. E vonatkozó háttérnorma szerint a következő dolgok tekinthetők anyagi eszköznek:

Pénzeszközök, egyéb vagyoni értékek és gazdasági erőforrások: bármilyen materiális vagy immateriális, ingó vagy ingatlan, bármilyen módon szerzett eszközök és bármilyen – akár elektronikus, akár digitális – formában lévő olyan jogi dokumentumok vagy okiratok, amelyek az ezen eszközökre vonatkozó jogcímet vagy érdekeltséget bizonyítják, többek között bankhitelek, utazási csekkek, bankcsekkek, átutalási megbízások, részvények, értékpapírok, kötvények, váltók és hitellevelek.

A bűncselekmény tárgyi oldala

A bűncselekmény elkövetési magatartása anyagi eszköz szolgáltatása, gyűjtése vagy más anyagi eszközökkel történő támogatása. Anyagi eszköz szolgáltatása alatt bármilyen, az elkövetési tárgyak körébe tartozó anyagi eszköz bármilyen, közvetlen vagy közvetett módon történő, nyílt vagy fedett átadását kell érteni. A bűncselekmény megvalósulása szempontjából csak annak van jelentősége, hogy az anyagi eszköz az elkövető birtokából kikerül, és a terrorcselekmény feltételinek biztosításának céljára egy másik természetes vagy jogi személy rendelkezése alá kerül. Nem szükséges a befejezettséghez, hogy ténylegesen terrorcselekmény elkövetésére fel is használják az anyagi eszközt. Tipikus elkövetési mód az átutalás illetve a készpénz fizikai formában történő eljuttatása a terrorszervezetnek. Az anyagi eszköz gyűjtése olyan elkövetési magatartás, amelynek során az anyagi eszköz nem kerül ki az elkövető birtokából. Az elkövető aktív magatartással, tipikusan más személyektől „szerez be” anyagi eszközöket. Amennyiben ezek a személyek tisztában vannak vele, hogy milyen célból adják a támogatást, akkor ők is elkövetik a terrorizmus finanszírozását tettesként, mégpedig az anyagi eszközöket szolgáltat fordulatot. Amennyiben viszont nincsenek tisztában az „adomány” céljával, vagy az elkövető megtéveszti őket, akkor a tévedésük kizárja a büntetőjogi felelősségüket, és csak az anyagi eszközöket gyűjtő elkövető vonható felelősségre. A bűncselekmény befejezettségéhez az anyagi eszközöket gyűjt fordulat esetében szükséges, hogy legalább egy személytől beérkezzen az anyagi eszköz az elkövetőhöz, az azonban már nem feltétele a befejezettség megállapításának – mint ahogy utaltunk rá – hogy az elkövető a beérkezett anyagi eszközt tovább is utalja. (Ebben az esetben az első fordulat miatt büntetendő, mivel anyagi eszközt szolgáltatott.) Az utolsó elkövetési magatartás a terrorcselekmény elkövetésére készülő személy vagy rá tekintettel más anyagi eszközzel történő támogatása. Ebben az esetben arról van szó, hogy akár egyszeri, akár rendszeres, folyamatos támogatást nyújt az elkövető terrorcselekmény elkövetésére készülő személynek. Nem feltétele a bűncselekmény megvalósulásának itt sem, hogy a terrorcselekményt elkövessék vagy megkíséreljék a kapott támogatás felhasználásával. Az azonban már igen, hogy a terrorcselekmény elkövetésére készülő személy legalább előkészületi szakba juttassa a cselekményét. (Ez azonban viszonylag könnyen megállapítható, hiszen az anyagi eszköz átvétele az elkövetés céljából gyakran már önmagában előkészületi jellegű magatartás a terrorcselekmény elkövetését tervező személy tekintetében.) A „rá tekintettel más” személy adott esetben lehet a terrorista családtagja, vagy bárki, akivel a terrorista szoros érzelmi viszonyban áll, és a terrorista ezen harmadik személy támogatását fontosnak tartja.

A (2) bekezdés bővíti az elkövetési magatartások körét a 319. §-ban meghatározott terrorista csoporthoz kapcsolódóan. A szervezett elkövetéssel együtt járó magasabb társadalomra veszélyesség miatt itt a büntetési tétel is magasabb, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés. Magyarázatot csak a terrorista csoport működését „egyéb módon támogatja” fordulat igényel. Ez lehet az anyagi támogatáson kívül bármilyen más segítségnyújtás, logisztikai, távközlési stb. jellegű is.

A bűncselekmény alanya

A bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet, akár terrorcselekmény elkövetője is, ha más terroristákat vagy terrorszervezeteket támogat anyagi eszközzel.

A bűncselekmény alanyi oldala

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, mégpedig a célzatra tekintettel csakis egyenes szándékkal. Az elkövető abból a célból gyűjti, szolgáltatja stb. a támogatást, hogy azzal terrorcselekmény feltételeit biztosítsa. Tisztában kell lenni tehát a támogatott személy vagy szervezet terrorista jellegével vagy célkitűzéseivel, ennek hiányában a terrorizmus finanszírozása nem állapítható meg.

Rendbeliség, halmazat, elhatárolások

A bűncselekmény alaki halmazata a terrorcselekmény előkészületével látszólagos, az azonos büntetési tételre tekintettel a specialitás elve alapján csak a terrorizmus finanszírozását állapítjuk meg. Amennyiben az elkövető cselekménye a pénzmosással áll alaki halmazatban, véleményem szerint itt is csak a terrorizmus finanszírozását kell megállapítani, mégpedig a konszumpció elve alapján, mivel ennek alapesetben magasabb a büntetési tétele. Ha az elkövető a terrorizmus finanszírozása után részt vesz a terrorcselekmény elkövetésében is, akkor csak a terrorcselekmény miatt vonható felelősségre, mivel ebben az esetben a terrorizmus finanszírozása büntetlen előcselekmény (hiszen ugyanazt a jogtárgyat sérti, de kisebb mértékben) .

Jármű hatalomba kerítése

320. § (1) Aki légi jármű, tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű ellenőrzését erőszakkal, fenyegetéssel, illetve másnak öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotát előidézve magához ragadja, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okoz.

(3) Aki jármű hatalomba kerítésére irányuló előkészületet követ el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a bűncselekményt abbahagyja, mielőtt abból súlyos következmény származott volna.

A bűncselekmény tárgya

A bűncselekmény jogi tárgya a közlekedésben részt vevő személyek és vagyontárgyak biztonsága. Elkövetési tárgy a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű. Passzív alany bármely természetes élő személy lehet.

A bűncselekmény tárgyi oldala

A bűncselekmény elkövetési magatartása a jármű ellenőrzésének magához ragadása. Elkövetési mód az erőszak, fenyegetés, másnak öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezése. Az elkövetés helye – szemben a tényállás eredeti verziójával – ma már közömbös.

A bűncselekmény alanya

A bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet.

A bűncselekmény alanyi oldala

A bűncselekmény csak szándékosan, és az elkövetési magatartás jellegére tekintettel csak egyenes szándékkal követhető el.

Minősített eset

Minősített eset, ha a bűncselekmény halált okoz. A halálra azonban csak az elkövető gondatlansága terjedhet ki.

Korlátlan enyhítés, halmazat

Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a cselekményt abbahagyja, mielőtt abból súlyos következmény származott volna. Magasabb szintű társadalmi érdek fűződik a következmények enyhítéséhez, mint az elkövető üldözéséhez. A cselekmény bűnhalmazatban áll a szándékos emberöléssel, a testi sértéssel és a rongálással, a minősített esetre tekintettel azonban a gondatlan emberöléssel nem.

Bűnszervezetben részvétel

321. § (1) Aki bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, illetve a bűnszervezet tevékenységét egyéb módon támogatja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Bűnszervezetben részvétel miatt nem büntethető, aki a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

A bűncselekmény tárgya

A bűncselekmény jogi tárgya a szervezett bűnözés elleni küzdelem hatékonyságához fűződő társadalmi érdek.

A bűncselekmény tárgyi oldala

A bűncselekmény elkövetési magatartása előkészületi jellegű magatartásokat foglal magában. Ezek a még létre nem jött bűnszervezethez kapcsolódnak. Emellett a bűncselekmény elkövethető úgy is, ha az elkövető a már esetlegesen működő bűnszervezet működését egyéb módon támogatja. Vagyis nem a bűncselekményekhez, hanem magának a bűnszervezetnek a működéséhez kapcsolódik a támogató tevékenység.

A bűncselekmény alanya

A bűncselekmény alanya bárki lehet, aki nem vesz részt a bűnszervezet által elkövetett bűncselekményben (hiszen ekkor a bűnszervezetben elkövetett egyéb bűncselekmény elkövetője lesz) .

A bűncselekmény alanyi oldala

A bűncselekmény csak szándékosan, kizárólag egyenes szándékkal követhető el.

Büntethetőséget megszüntető ok

A törvény által megfogalmazott büntethetőséget megszüntető ok jogszabályba emelésének célja az elkövetők közötti szándékegység megbontása illetve a bűnszervezetek hatékonyabb üldözésének előmozdítása volt.

Közveszély okozása

322. § (1) Aki anyag vagy energia pusztító hatásának kiváltásával közveszélyt idéz elő, vagy a közveszély elhárítását, illetve következményeinek enyhítését akadályozza, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) csoportosan,

b) különösen nagy, vagy ezt meghaladó kárt okozva, vagy

c) bűnszövetségben

követik el.

(3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okoz.

(4) Aki közveszély okozására irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Aki a közveszély okozását gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig, különösen nagy vagy ezt meghaladó kár esetén egy évtől öt évig, halál okozása esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(6) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a közveszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti.

A bűncselekmény tárgya

A bűncselekmény jogi tárgya a közbiztonság.

A bűncselekmény tárgyi oldala

Az elkövetési magatartások körét az új Btk. egyszerűsíti. Elkövetési magatartás az anyag vagy energia pusztító hatásának kiváltása. Ehhez kapcsolódó eredmény a közveszély létrejötte. Az első fordulat tehát vegyes törvényi tényállás, elkövetési magatartást és eredményt is értékel.

További két elkövetési magatartást tartalmaz a második fordulat:

Mindkettő aktív magatartást feltételez, és a már kialakult közveszélyhez kapcsolódnak. Közveszélyről akkor beszélünk, ha meg nem határozott, vagy nagyobb számú meghatározott személy életét, testi épségét fenyegető helyzet alakul ki, illetve ha jelentős értékű dolgok megsemmisülésének vagy megrongálódásának a valószínűsége alakul ki.

A bűncselekmény alanya

A bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet. Aki az első elkövetési magatartást kifejtette, a második és a harmadik elkövetési magatartás alanya nem lehet, hiszen ezek a büntetőjogi dogmatika alapján büntetlen utócselekménynek minősülnek, mivel az elkövető nem növeli, hanem csak fenntartja az általa okozott sérelmet. A közveszély előidézése kapcsán felbujtás vagy bűnsegély megállapítható, a közveszély elhárítása vagy következményeinek enyhítése körében azonban a felbujtásszerű és bűnsegélyszerű elkövetési magatartások kifejtője tettesként felel. A bűncselekmény elkövethető szándékosan és gondatlanul egyaránt. A gondatlan közveszélyokozás vétségét valósítja meg pl., aki ittas állapota folytán a többemeletes bérház lakásában a gáztűzhely valamennyi csapját megnyitja, de csak az egyik égőt gyújtja meg, majd a lakásból eltávozik (BH 1978/269.) . A különösen nagy vagyoni hátrányt előidéző gondatlan közveszélyokozás vétségét valósítják meg azok az elkövetők, akik a szemétégetés során kellő körültekintés nélkül járnak el, és a magatartásuk folytán a számottevő értéket képviselő épületkomplexum megsemmisült, és a tűz továbbterjedése előre fel nem becsülhető, nagy értékű javak megsemmisülésével fenyegetett. (BH 2000/529.)

A bűncselekmény alanyi oldala

A bűncselekmény elkövethető szándékosan és gondatlanul is.

Minősített esetek

A bűncselekmény minősített esetei:

a) csoportosan,

b) különösen nagy, vagy ezt meghaladó kárt okozva (50 millió forint feletti értékre), vagy

c) bűnszövetségben történő elkövetés.

Előkészület, korlátlan enyhítés

Büntetendő a bűncselekmény előkészülete is. Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a közveszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, megszünteti. Magasabb szintű társadalmi érdek fűződik a következmények enyhítéséhez, mint az elkövető üldözéséhez.

Elhatárolások

A bűncselekmény a rongálástól úgy határolható el, hogy objektíve fennállt-e a közveszély létrejöttének a lehetősége vagy objektíve létrejött-e a közveszély. A közveszély okozása halmazatban állhat a szándékos emberöléssel.

Közérdekű üzem működésének megzavarása

323. § (1) Aki közérdekű üzem működését jelentős mértékben megzavarja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) csoportosan,

b) bűnszövetségben vagy

c) különösen nagy kárt okozva

követik el.

(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) fegyveresen,

b) felfegyverkezve, vagy

c) különösen jelentős kárt okozva

követik el.

(4) Aki a közérdekű üzem működésének megzavarására irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig, különösen nagy vagy ezt meghaladó kár okozása esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bűncselekmény tárgya

A bűncselekmény tárgya közérdekű üzemek zavartalan, üzembiztos működése. Elkövetési tárgy a közérdekű üzem. Közérdekű üzem a Btk. 459. § (1) bekezdés 21. pontja értelmében:

a) a közmű,

b) a közösségi közlekedési üzem,

c) az elektronikus hírközlőhálózat,

d) az egyetemes postai szolgáltató közérdekű feladatainak teljesítése érdekében üzemeltetett logisztikai-, pénzforgalmi- és informatikai központok és üzemek,

e) a hadianyagot, haditechnikai eszközt termelő üzemet, energiát vagy üzemi felhasználásra szánt alapanyagot termelő üzem;

A bűncselekmény tárgyi oldala

A bűncselekmény elkövetési magatartása

A bűncselekmény elkövetési magatartása a működés megzavarása. A Btk. már nem használ példálózó felsorolást az elkövetési módok tekintetében, elkövetési mód hiányában egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy a bűncselekmény bármilyen módon elkövethető.

A bűncselekmény alanya

A bűncselekmény alanya bárki lehet.

A bűncselekmény alanyi oldala

A bűncselekmény elkövethető szándékosan és gondatlanul is.

Minősített esetek

A bűncselekmény minősített esetei:

a) csoportosan,

b) bűnszövetségben

b) különösen nagy kárt okozva (50-500 millió forint közötti értékre), történő elkövetés.

A bűncselekmény még súlyosabban minősített esetei:

a) fegyveresen,

b) felfegyverkezve

c) különösen jelentős kárt előidézve (500 millió forint feletti érték) történő elkövetés

Halmazat, elhatárolások

Ha a közérdekű üzem működésének megzavarása folytán testi sérülés vagy halál következik be, és ez az elkövetőnek felróható, a közérdekű üzem működésének megzavarásával bűnhalmazatban a testi sértést, illetőleg az emberölést meg kell állapítani. Megvalósul a bűnhalmazat akkor is, ha a közérdekű üzem működésének megzavarása a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés tényállását is megvalósítja. Az állam elleni bűncselekmények (Btk. XXIV. fejezet) között szabályozott rombolást a közérdekű üzem működésének megzavarásától a célzat határolja el. Rombolás esetében az elkövető célja a Magyarország alkotmányos rendjének megzavarása. (Ha ez a célzat hiányzik, a rombolás nem állapítható meg még akkor sem, ha a tárgyi oldal ismérvei egyébként hiánytalanul megvalósultak.) A közérdekű üzem működése megzavarásának bűntettével kapcsolatos rongálás nem eredményez halmazatot, a vele összefüggésben elkövetett lopás miatt azonban halmazatot kell megállapítani (BH 1980/462., BJD 8436.) .

Robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés

324. § (1) Aki robbanóanyagot, robbantószert vagy ezek felhasználására szolgáló készüléket

a) engedély nélkül készít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy a tartásukra nem jogosult személynek átad,

b) engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít,

bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el.

(3) Aki robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélésre irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bűncselekmény tényállásának rövid bemutatása

A bűncselekmény tárgya a közbiztonság. Elkövetési tárgy a robbanóanyag, robbantószer és az ezek felhasználására szolgáló készülék. Robbanóanyag minden olyan mesterségesen létrehozott anyag, amelyből megfelelő ráhatás következményeként igen rövid idő alatt pusztító hatást kiváltó energia szabadul fel (ilyen például a dinamit, trotil, ekrazit) . Robbantószer az olyan eszköz, amely a robbanóanyagnak a felrobbantására szolgál. Az ezek felhasználására szolgáló készülék olyan eszköz, amelyet a robbanóanyag és a robbantószer egyesítésével hoztak létre (például kézigránát, bomba) .

A bűncselekmény tényállása nagyrészt megegyezik a lőfegyverrel és lőszerrel visszaéléssel, így az elemzés kapcsán utalunk az ott leírtakra.

Lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés

325. § (1) Aki

a) lőfegyvert engedély nélkül megszerez, vagy tart,

b) lőfegyvert engedély nélkül készít, vagy forgalomba hoz,

c) lőfegyvert engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít,

d) a lőfegyver készítésére, megszerzésére, tartására vagy kereskedelmére vonatkozó engedély kereteit túllépi,

e) engedéllyel tartott lőfegyverét engedéllyel nem rendelkezőnek átadja,

bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki

a) kézi lőfegyverhez, vadászlőfegyverhez vagy sportlőfegyverhez tartozó, csekély mennyiséget meghaladó vagy más lőfegyverhez tartozó lőszert engedély nélkül megszerez, vagy tart,

b) lőszert engedély nélkül készít, vagy forgalomba hoz,

c) lőszert engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít,

d) a lőszer készítésére, megszerzésére, tartására vagy kereskedelmére vonatkozó engedély kereteit túllépi,

e) az engedéllyel tartott kézi lőfegyveréhez, vadászlőfegyveréhez vagy sportlőfegyveréhez tartozó, csekély mennyiséget meghaladó vagy más lőfegyverhez tartozó lőszert engedéllyel nem rendelkezőnek átad.

(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el.

(4) Aki az engedéllyel tartott kézi lőfegyverét, vadászlőfegyverét vagy sportlőfegyverét, illetve az ahhoz tartozó lőszert bejelentés nélkül az ország területére behozza, onnan kiviszi, vagy azon átszállítja, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Aki az (1) –(3) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(6) E § alkalmazásában csekély mennyiség a legfeljebb tíz darab lőszer.

A bűncselekmény tárgya

A bűncselekmény tárgya a közbiztonság. A közbiztonság védelme érdekében a magyar fegyverjog rendkívül szűk körben és szigorú feltételek mellett engedélyezi a sport- és önvédelmi fegyverek tartását és viselését annak ellenére, hogy a legtöbb fegyverrel elkövetett bűncselekményt nem engedéllyel tartott fegyverrel követik el, illetve hogy Magyarország Alaptörvénye is garantálja a jogos védelem lehetőségét az állampolgárok számára, a korábbi szabályozásnál tágabb körben.

Elkövetési tárgy a lőfegyver és a lőszer. A lőfegyver a tűzfegyver, valamint az a légfegyver, amelynek csövéből 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú lövedék lőhet ki. Lőszer az olyan egybeszerelt töltény, amely lövedéket, lőport, továbbá gyúelegyet tartalmaz.

A bűncselekmény tárgyi oldala

A bűncselekmény elkövetési magatartásai a lőfegyvernek illetve lőszernek engedély nélküli megszerzése vagy tartása, készítése, forgalomba hozatala, az országba behozatala, onnan kivitele, átszállítása, illetve ezen utóbbi három magatartás engedély kereteit túllépve történő elkövetése. Elkövetési magatartás továbbá az készítésre, megszerzésre, tartásra, kereskedelemre vonatkozó engedély kereteinek túllépése, illetőleg engedéllyel nem rendelkező személynek történő átadása.

A bűncselekmény alanya

A bűncselekmény alanya az elkövetési magatartások első csoportjában engedéllyel nem rendelkező, engedély kereteinek túllépése illetve engedéllyel nem rendelkező személynek történő átadás esetén pedig csak engedéllyel rendelkező személy lehet. Az alany tehát speciális.

A bűncselekmény alanyi oldala

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.

Minősített esetek

Súlyosabban minősül a bűncselekmény, ha bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

Privilegizált eset

Privilegizált eset az engedéllyel tartott kézi lőfegyver, vadászlőfegyver vagy sportlőfegyver bejelentés nélküli behozatala, kivitele vagy tranzitja.

Csekély mennyiségű lőszer

Új elem a szabályozásban, hogy ezentúl a csekély mennyiségű lőszer engedély nélküli megszerzése, tartása illetve engedéllyel nem rendelkező személynek átadása nem privilegizált eset, hanem nem minősül bűncselekménynek, tehát dekriminalizáltuk. A csekély mennyiségű lőszer mennyisége három darabról legfeljebb tíz darabra emelkedik. Ilyen mennyiségig tehát bűncselekmény nem állapítható meg.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.