Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Tanulási útmutató

Összefoglalás

Követelmény

Önállóan megoldható feladatok

A hivatali bűncselekmények

A hivatali bűncselekmények sajátossága, hogy megvalósításuk során zavar következik be az államapparátus működésében, valamint e bűncselekmények az államapparátusba vetett bizalmat is gyengítik.

A hivatali bűncselekmények speciális jellemzője, hogy a bűncselekmények alanya csak hivatalos személy lehet. A hivatalos személy fogalmát a Btk. 459. § (1) bekezdés 11. pontja határozza meg, mely szerint hivatalos személy:

a) a köztársasági elnök,

b) az országgyűlési képviselő és a Magyarországon megválasztott európai parlamenti képviselő,

c) az alkotmánybíró,

d) a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár és a kormánymegbízott,

e) a bíró, az ügyész és a választottbíró,

f) az alapvető jogok biztosa és helyettese,

g) a közjegyző és a közjegyzőhelyettes,

h) az önálló bírósági végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó-helyettes és a végrehajtói kézbesítésre felhatalmazott önálló bírósági végrehajtó jelölt,

i) a helyi önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati képviselő-testület tagja,

j) a Magyar Honvédség állományilletékes parancsnoka, és a hajó vagy a légi jármű parancsnoka, ha a nyomozó hatóságra vonatkozó rendelkezések alkalmazására jogosult,

k) az Alkotmánybíróságnál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál, az Országgyűlés Hivatalánál, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál, a Magyar Nemzeti Banknál, az Állami Számvevőszéknél, bíróságnál, ügyészségnél, minisztériumnál, autonóm államigazgatási szervnél, kormányhivatalnál, központi hivatalnál, önálló szabályozó szervnél, rendvédelmi szervnél, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, az Országgyűlési Őrségnél, fővárosi vagy megyei kormányhivatalnál, önkormányzati igazgatási szervnél, megyei intézményfenntartó központnál vagy köztestületnél közhatalmi feladatot ellátó vagy szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik.

Új bűncselekményekként jelennek meg a Btk. 302. és 306. § -ában szabályozott Bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában és a Közfeladati helyzettel visszaélés bűncselekmények, a hivatali bűncselekmények e körben elkövethetők közfeladatot ellátó személyek által.

A Btk. 459. § (1) bekezdésének 12. pontja szerint közfeladatot ellátó személy:

a) a Magyar Honvédség szolgálati feladatot teljesítő katonája,

b) a polgári védelmi szervezetbe beosztott és polgári védelmi szolgálatot teljesítő személy,

c) a polgárőr a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott tevékenységének ellátása során,

d) a nyilvántartásba vett egyház lelkésze, valamint az alapcélként vallási tevékenységet végző egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja,

e) a bírósági vagy más hatósági eljárásban a védő, a jogi képviselő, a szakértő, és a hivatalos személynek nem minősülő kézbesítési végrehajtó,

f) az egészségügyi dolgozó és az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy az egészségügyről szóló törvényben meghatározott esetekben,

g) az állami mentőszolgálat, valamint a mentésre feljogosított más szervezet tagja a mentéssel és betegszállítással összefüggésben,

h) az önkéntes és a létesítményi tűzoltóság, valamint a tűzoltó-egyesület tagja a tűzoltási és műszaki mentési feladatainak ellátása során,

i) a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott esetben a pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott esetben a felsőoktatási intézmény oktatója, tanára és tudományos kutatója,

j) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott munkakörben foglalkoztatott személy e tevékenységének gyakorlása során,

k) az erdészeti szakszemélyzet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet tagja az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében,

l) a hivatásos vadász a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében,

m) a halászati őr a halászatról és a horgászatról szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében,

n) a közösségi közlekedési eszközt működtető gazdálkodó szervezetnél végrehajtói feladatot ellátó személy e tevékenysége során.

A hivatali bűncselekmények a Btk. XXVIII. fejezetében találhatóak, a 301. -308. §-ban nyernek szabályozást. Ezek a következők:

a. Bántalmazás hivatalos eljárásban

b. Bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában

c. Kényszervallatás

d. Jogellenes fogvatartás

e. Hivatali visszaélés

f. Közfeladati helyzettel visszaélés

g. Jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy adatszerzés

h. Jogosulatlan megbízhatósági vizsgálat végzése

Bántalmazás hivatalos eljárásban

301. § (1) Az a hivatalos személy, aki eljárása során mást tettleg bántalmaz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt csoportosan követik el.

(3) Aki bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésének körülményeit a vádirat benyújtásáig a hatóság előtt feltárja.

A bűncselekmény jogi tárgya a hivatali apparátusba vetett bizalom, valamint más személy emberi méltósága, becsülete, testi épsége. A bűncselekmény alanya csak hivatalos személy lehet, e tekintetben a betöltött munkakör, beosztás irreleváns. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, azonban a törvényi tényállás célzatot nem tartalmaz.

Elkövetési magatartás

A bűncselekmény elkövetési magatartása a tettleges bántalmazás, amely csak aktív magatartással valósítható meg. Tettleges bántalmazásnak minősül más testének szándékos, jogellenes és célzatos érintése.

Az elkövetés ideje

A törvényi tényállás fontos tárgyi eleme az elkövetés ideje. E bűncselekmény csak akkor nyerhet megállapítást, ha a tettleges bántalmazás a hivatalos személy „eljárása során” valósul meg. Az adott hivatalos eljárás a szolgálatba lépés kezdetétől az utolsó hivatali aktus befejezéséig tart.

Fontos kiemelni, hogy a hivatalos személy eljárása jogszerűen kezdődik, csak a bántalmazás jogszerűtlen. Abban az esetben, ha a hivatalos személy már jogszerűtlenül helyezte magát szolgálatba, a hivatali visszaélés nyerhet megállapítást, ugyanis ebben az esetben az egész eljárása jogszerűtlen.

Egyéb tényállási elemek, egység és halmazat

Súlyosabban büntetendő a cselekmény csoportos elkövetés esetén, azaz ha a bűncselekmény elkövetésében legalább három személy vesz részt. Több személy bántalmazása a sértettek számához igazodó halmazat. Természetes egység állapítandó meg ugyanazon sértett azonos alkalommal történő többszöri bántalmazása esetén. Ha a tettleges bántalmazás testi sértést okoz, valódi alaki halmazat nyerhet megállapítást.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában

302. § (1) Az a közfeladatot ellátó személy, aki közfeladatának ellátása során mást tettleg bántalmaz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt csoportosan követik el.

(3) Aki bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésének körülményeit a vádirat benyújtásáig a hatóság előtt feltárja.

A bűncselekmény jogi tárgya a közfeladat szabályszerű működése, valamint más személy emberi méltósága, becsülete, testi épsége. A bűncselekmény alanya csak közfeladatot ellátó személy lehet. E bűncselekmény csak szándékosan követhető el.

Elkövetési magatartás

A bűncselekmény elkövetési magatartása a tettleges bántalmazás, tehát más testének szándékos, jogellenes, célzatos érintése. A tettleges bántalmazást az elkövetőnek közfeladatának ellátása során kell megvalósítani.

Egyéb tényállási elemek

Súlyosabban büntetendő a cselekmény, csoportos elkövetés esetén, azaz ha a bűncselekmény elkövetésében legalább három személy vesz részt. A csoportban résztvevőket tekintve, tettes és társtettes csak közfeladatot ellátó személy lehet, részes (felbujtó, bűnsegéd) pedig bárki.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Kényszervallatás

303. § (1) Az a hivatalos személy, aki annak érdekében, hogy más vallomást vagy nyilatkozatot tegyen, illetve ne tegyen, erőszakot, fenyegetést, vagy más hasonló módszert alkalmaz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt csoportosan követik el.

(3) Aki a kényszervallatásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésének körülményeit a vádirat benyújtásáig a hatóság előtt feltárja.

A kényszervallatás a hivatalos eljárásban történő bántalmazás egyik speciális esete. Vannak olyan hivatalos személyek, akik munkakörüknél fogva feleket hallgatnak meg, rögzítik nyilatkozataikat. A törvényhozó e törvényi tényállással kívánja védeni a meghallgatott személyeket. A bűncselekmény jogi tárgya a hivatali apparátusba vetett bizalom, és más személy személyes szabadsága.

A bűncselekmény alanya és a passzív alany

A bűncselekmény alanya az a hivatalos személy, aki kihallgatási joggal rendelkezik, illetve más személyt eljárása során vallomás vagy nyilatkozat tételére jogosult felhívni. Passzív alanya a kihallgatásra, nyilatkozat tételre kötelezett személy.

Elkövetési magatartás

Elkövetési magatartás az erőszak, fenyegetés vagy más hasonló módszer alkalmazása.

a.) Erőszak: a sértett testére történő fizikai ráhatás.

b.) Fenyegetés: súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. (Btk. 459. § (1) bek. 7. pont)

c.) Más hasonló módszer alatt olyan jellegű pszichés ráhatást értünk, amely alkalmas a sértett befolyásolására.

Közös sajátosságuk, hogy a kihallgatott személy olyan nyilatkozatot, vallomást tesz, amelyet egyébként nem tenne.

A célzat

A bűncselekmény célzatos, és csak szándékosan követhető el. Az elkövető célzata a vallomás vagy nyilatkozat kikényszerítése, illetőleg ellenkező esetben ezek meghiúsítása.

Egység, halmazat

Több ügyben ugyanannak a személynek vagy egy ügyben több személynek a sérelmére elkövetett kényszervallatás esetén bűnhalmazat állapítandó meg. A kényszervallatás a testi sértéssel halmazatban áll. Természetes egység létesül, ha ugyanazon személytől egyazon vallomás kikényszerítése céljából, különböző elkövetési magatartásokkal történik a kényszervallatás.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Jogellenes fogvatartás

304. § (1) Az a hivatalos személy, aki eljárása során mást személyi szabadságától jogellenesen megfoszt, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogellenes fogvatartást

a) aljas indokból vagy célból,

b) a sértett sanyargatásával vagy

c) súlyos következményt okozva követik el.

A bűncselekmény jogi tárgya a hivatali apparátusba vetett bizalom és a személyes szabadság.

A bűncselekmény alanya

A bűncselekmény alanya csak olyan hivatalos személy lehet, akinek hivatali hatáskörébe tartozik a személyes szabadság korlátozását megvalósító intézkedések foganatosítása.

Az elkövetési magatartás

Az elkövetési magatartás a személyes szabadságtól való megfosztás, azaz a mozgási, helyváltoztatási lehetőség hatalmi rendelkezés alapján történő, kikényszeríthető megszüntetése. A személyes szabadságtól való megfosztásnak jogellenesnek kell lennie, tehát annak törvényes előfeltételei ezesetben hiányoznak. Bármilyen rövid idő elegendő a bűncselekmény befejezettségéhez.

A bűnösség kérdése

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, a hivatalos személy tisztában van a törvényi előfeltételek hiányával.

Minősített esetek, és a rendbeliség

A törvény három minősített esetet szabályoz.

A bűncselekmény rendbelisége ahhoz igazodik, ahány személy személyi szabadságának jogellenes megfosztására sor kerül. Ugyanazon személy sérelmére elkövetett jogellenes fogvatartás természetes egységet képez.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Hivatali visszaélés

305. § Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen

a) hivatali kötelességét megszegi,

b) hivatali hatáskörét túllépi, vagy

c) hivatali helyzetével egyébként visszaél,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bűncselekmény jogi tárgya a hivatali apparátusba, a hivatalos szervek és személyek törvényes működésébe vetett bizalom.

A bűncselekmény alanya csak hivatalos személy lehet.

A három elkövetési magatartás

A bűncselekmény háromféle elkövetési magatartással valósulhat meg.

a.)Hivatali kötelesség megszegése

A hivatalos személy jogait és kötelességeit jogszabályok, szervezeti és működési szabályok, utasítások határozzák meg. Amikor a hivatalos személy hivatali kötelességét megszegi, akkor feladatkörébe tartozó ügyben tanúsít olyan magatartást, amely ellentétben áll a számára előírt magatartással.

b.)Hatáskör túllépése

Jogszabályok osztják szét és határozzák meg az egyes állami szervek hatáskörét, ennek megfelelően alakul az adott hivatalos személy hatásköre is. Hatáskör túllépésével akkor valósul meg a bűncselekmény, ha a hivatalos személy tevékenysége e hatáskörön kívül esik, nincs joga, felhatalmazása az adott tevékenység végzésére.

c.)Hivatali helyzettel egyéb módon való visszaélés

Minden olyan cselekmény ide sorolható, amely nem tartozik az előző két elkövetési magatartásba, viszont társadalmilag helyteleníthető, rendeltetésellenes magatartás, például hivatali állásból adódó befolyás személyes célokra történő felhasználása.

A célzat

Célzatos bűncselekmény, jogtalan hátrány okozására, illetve jogtalan előny szerzésére irányul. Ez a hátrány vagy előny lehet vagyoni, vagy akár személyes is, de minden esetben jogtalan.

A hivatali visszaélés egyéb bűncselekményekhez való viszonya

A hivatali bűncselekmények közül a hivatali visszaélés a legáltalánosabb törvényi tényállás, ezért más hivatali bűncselekménnyel sosem állhat halmazatban. Azonban ha a hivatali visszaélés egyúttal más jogi tárgyat is sért, akkor bűnhalmazat létesül. Egyetlen jogtalan hátrány okozása, vagy jogtalan előny szerzése céljából történő többszöri kötelességszegés egységnek minősül.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Közfeladati helyzettel visszaélés

306. § Az a közfeladatot ellátó személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen

a) közfeladattal kapcsolatos kötelességét megszegi,

b) közfeladattal kapcsolatos jogkörét túllépi, vagy

c) közfeladati helyzetével egyébként visszaél,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bűncselekmény jogi tárgya a közfeladat szabályszerű működése.

A bűncselekmény alanya csak közfeladatot ellátó személy lehet.

Elkövetési magatartások

Az elkövetési magatartás háromféleképpen valósulhat meg:

a.) Közfeladattal kapcsolatos kötelesség megszegése

b.) Közfeladattal kapcsolatos jogkör túllépése

c.) Közfeladati helyzettel egyébként visszaélés

Egyéb tényállási elemek

Célzatos bűncselekmény, az elkövető célzata a jogtalan hátrány okozására vagy jogtalan előny szerzésére irányul.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy adatszerzés

307. § (1) Az a hivatalos személy, aki bíró vagy az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtést, illetve titkos adatszerzést

a) engedély nélkül végez, vagy az engedély kereteit túllépi,

b) jogosulatlanul elrendel vagy engedélyez,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a hivatalos személy, akinek valótlan tényállítása alapján bíró vagy az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtést, illetve titkos adatszerzést az arra jogosult elrendeli vagy engedélyezi.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) -(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz.

A bűncselekmény jogi tárgya kettős: az egyik a hivatalos apparátusba, a hivatalos szervek és személyek törvényes működésébe vetett bizalom, a másik pedig az állampolgárok magántitkainak, adatainak védelme. A bűncselekmény alanya csak hivatalos személy lehet. A (2) bekezdésben szabályozott esetben pedig csak az, aki az engedély iránt előterjesztést tesz. A bűncselekmény passzív alanya az a személy vagy szervezet, akivel szemben jogosulatlanul történt a titkos információgyűjtés vagy adatszerzés.

Az elkövetési magatartások

(1) bekezdés elkövetési magatartásai:

a.) Titkos információgyűjtés engedély nélküli végzése, ebben az esetben a hivatalos személy nem rendelkezik a törvényben előírt engedéllyel

b.) Engedély kereteinek túllépése esetén a hivatalos személy az engedélyben foglaltakat lépi át. (ez lehet tárgy, személyi, időbeli korlát egyaránt)

c.) Az információgyűjtés jogosulatlan elrendelése vagy engedélyezése esetén a hivatalos személy hatáskörét lépi túl.

(2) bekezdés elkövetési magatartása: valótlan tényállítás, amelynek eredményeként a bíró vagy az igazságügyért felelős miniszter engedélyezi a titkos információgyűjtést vagy adatszerzést, pedig nincs is alapja.

Az elkövetési magatartások tartalmát a titkos információgyűjtést szabályozó törvényekből állapíthatjuk meg, ezek a rendőrségről szóló 1994. évi XXIV. törvény, Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény, Ügyészségről szóló 2011. éci CLXIII. törvény, valamint a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény. A Be. V. címében találjuk a bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés szabályait.

Egyéb tényállási elemek, a bűncselekmény és a tiltott adatszerzés elhatárolása

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Súlyosabban büntetendő, ha a bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz. Ha nem hivatalos személy végzi a titkos információgyűjtést, akkor cselekménye a Btk. 422. §. -ba ütköző tiltott adatszerzésnek minősül.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Jogosulatlan megbízhatósági vizsgálat végzése

308. § (1) Az a hivatalos személy, aki megbízhatósági vizsgálatot

a) ügyészi jóváhagyás nélkül végez, vagy a jóváhagyás kereteit túllépi,

b) jogosulatlanul jóváhagy,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a hivatalos személy, aki a megbízhatósági vizsgálatot elrendelő határozatban valótlan tényt állít, és ez alapján a megbízhatósági vizsgálat elrendelését az arra jogosult jóváhagyja.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) -(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz.

A bűncselekmény jogi tárgya a hivatali apparátusba vetett bizalom, a megbízhatósági vizsgálat szabályszerűsége. A bűncselekmény alanya csak olyan hivatalos személy lehet, aki a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv tagja. A (2) bekezdés esetében a bűncselekmény alanya a szerv vezetője, aki határozattal elrendeli a megbízhatósági vizsgálatot.

A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/A § -a rendelkezik a megbízhatósági vizsgálatról, mely szerint e vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az azzal érintett eleget tesz-e a jogszabályban előírt hivatali kötelezettségének. A megbízhatósági vizsgálatot a szükségességének indokolásával a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője határozattal rendeli el. A vizsgálat elrendeléséről és befejezéséről az ügyészt haladéktalanul tájékoztatni kell. Az ügyész a vizsgálat elrendelését két munkanapon belül jóváhagyja, vagy a jóváhagyást megtagadja.

Elkövetési magatartások, egyéb tényállási elemek

a.) ügyészi jóváhagyás nélküli végzése

b.) a jóváhagyás kereteinek túllépése

c.) jogosulatlanul történő jóváhagyása

A (2) bekezdésben meghatározott elkövetési magatartás a valótlan tényállítás, amelynek eredményeként az ügyész jóváhagyja a megbízhatósági vizsgálat elrendelését. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Súlyosabban büntetendő a cselekmény, jelentős érdeksérelem okozása esetén.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.