Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Tanulási útmutató

Összefoglalás

Követelmény

Önállóan megoldható feladatok

A korrupciós bűncselekmények

A korrupciós bűncselekmények általános jellemzője, hogy megingatják az állami, társadalmi, gazdasági szervek, valamint hivatalos személyek törvényes, szabályszerű működésébe vetett bizalmat. Ezek a bűncselekmények tehát veszélyeztetik a közélet tisztaságát.

Egy korrupciós kapcsolatban szükségszerűen két fél áll egymással szemben, az egyik fél, aki az előnyt kéri, elfogadja, a másik fél pedig, aki adja, ígéri. A korrupciós bűncselekményeknek ebből következően nincs passzív alanyuk, egyedül abban az esetben beszélhetünk róla, ha a vesztegetés elfogadása nem jön létre.

Aki az előnyt kéri, elfogadja, passzív vesztegetőnek, aki adja vagy ígéri, aktív vesztegetőnek nevezzük. Az aktív és a passzív vesztegetés esetei közötti megkülönböztetés alapja az, hogy hivatalos személy vagy más (gazdasági) dolgozó, aki a bűncselekményt elköveti.

Gazdasági vesztegetés

290. § (1) Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek vagy rá tekintettel másnak azért ad vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban követik el.

(3) A büntetés

a) az (1) bekezdés esetében egy évtől öt évig,

b) a (2) bekezdés esetében két évtől nyolc évig

terjedő szabadságvesztés, ha a vesztegetést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(4) Az (1) -(3) bekezdés szerint büntetendő, aki a vesztegetést külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követi el.

(5) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

A bűncselekmény jogi tárgya a közélet tisztasága, a gazdasági szervek, szervezetek, személyek befolyástól mentes működése. A bűncselekmény alanya bárki lehet.

Az elkövetési tárgy

Az elkövetési tárgy a jogtalan előny. Ez lehet vagyoni (pénzbeli juttatás, kölcsön, hitel) személyes (kereseti lehetőség biztosítása, szexuális kapcsolat, stb.) jellegű is, a lényeg, hogy az elkövető az addiginál kedvezőbb helyzetbe kerül. Akkor beszélhetünk jogtalan előnyről, ha megszerzésének nincs jogi alapja.

Elkövetési magatartás

Az elkövetési tevékenység az előny adása vagy az előny ígérése. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. A bűncselekmény célzata a kötelességszegés.

Minősített esetek

A bűncselekmény súlyosabb alakzata valósul meg, ha az elkövetési magatartás a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személy irányába kerül kifejtésre. Önálló intézkedésre jogosult személy az, aki az adott szerv működését vagy a szervvel kapcsolatba kerülő személyek jogait, érdekeit érintő lényeges kérdésekben dönthet, jellemzően vezető beosztású személyek.

Súlyosabban minősül a cselekmény, ha az (1) és (2) bekezdésben szabályozott vesztegetést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

A törvényi tényállás (4) bekezdésébe beiktatott utaló szabály biztosítja a nemzetközi viszonylatban elkövetett aktív gazdasági vesztegetés büntetendőségét.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Vesztegetés elfogadása

291. § (1) Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Ha az elkövető

a) a jogtalan előnyért a kötelességét megszegi, egy évtől öt évig,

b) az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el, két évtől nyolc évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Ha az elkövető gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személy, a büntetés

a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig,

b) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben két évtől nyolc évig,

c) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben öt évtől tíz évig

terjedő szabadságvesztés.

(4) Az (1) -(3) bekezdés szerint büntetendő az a külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy, aki az ott meghatározott bűncselekményt követi el.

(5) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja.

A törvényi tényállás a passzív gazdasági vesztegetést szabályozza. A bűncselekmény jogi tárgya a közélet, valamint a gazdasági kapcsolatok tisztasága. Az elkövetési tárgya a jogtalan előny, amely lehet vagyon, személyes, erkölcsi egyaránt.

A bűncselekmény alanya

A bűncselekmény alanya csak a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy lehet. Ezen személyek kötelezettségeit jogszabályok, munkaköri leírások, szabályzatok szabályozzák. A Ptk. 685. §-ának c.) pontjában találjuk a gazdálkodó szervezeteket, ilyen például az állami vállalat, az európai szövetség, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, egyéni cég, végrehajtói iroda stb.

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.

Elkövetési magatartás

a.) Előny kérése : ebben az esetben a bűncselekmény alanya a kezdeményező. A kéréssel a bűncselekmény befejezetté válik.

b.) Előny elfogadása: a kért, vagy a kérés nélküli előny átadására kerül sor

c.) Előny ígéretének elfogadása: a kilátásba helyezett, jövőben átadásra kerülő előny elfogadása.

d.) Előny kérőjével vagy elfogadójával egyetértés: az elkövető tudomásul veszi, hogy harmadik személy rá tekintettel kérjen vagy kapjon jogtalan előnyt.

Minősített esetek

a.) A kötelesség megszegése

b.) Bűnszövetség

c.) Üzletszerűség

Súlyosabban büntetendő a cselekmény, ha a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy önálló intézkedésre jogosult, vagyis az az adott szerv működését vagy a szervvel kapcsolatba kerülő személyek jogait, érdekeit érintő lényeges kérdésekben dönthet, jellemzően vezető beosztású személyek.

E bűncselekmény egyik jellemző területe a hitelezési tevékenység. A gazdaság szereplői sokszor jogi feltételek hiányában próbálnak a legkedvezőbb hitelekhez jutni, és az az illegális megoldás sem idegen, hogy egy adott összegű hitelhez jutás ellenértéke a hitel bizonyos százalékában nyer megállapítást.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Hivatali vesztegetés

293. § (1) Aki hivatalos személyt a működésével kapcsolatban neki vagy rá tekintettel másnak adott vagy ígért előnnyel befolyásolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a vesztegető, ha az előnyt azért adja vagy ígéri, hogy a hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje, vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaéljen.

(3) Az (1) -(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt külföldi hivatalos személy működésével kapcsolatban követi el.

(4) Az (1) bekezdés szerint büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, illetve ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy, ha az (1) -(3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy a gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna.

(5) Vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy, ha a (4) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el.

(6) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

A bűncselekmény jogi tárgya a közélet tisztasága, a hivatali apparátusba – hivatali szervek és személyek szabályszerű működésébe – vetett bizalom.

A bűncselekmény alanya

A bűncselekmény alanya bárki lehet, a (4) bekezdés esetében a bűncselekmény alanya a gazdálkodó szervezet vezetője, illetve ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított személy.

Elkövetési magatartás

A bűncselekmény elkövetési tárgya a jogtalan előny, amely lehet vagyoni, személyes, erkölcsi egyaránt. Az elkövetési magatartás az (1) bekezdés esetén az előny adása vagy ígérése. Ennek az előnynek egyrészt alkalmasnak kell lennie a befolyásolásra, másrészt célja a hivatalos személy befolyásolása, harmadrészt pedig az előnynek a hivatalos személy működésével kell kapcsolatban állnia.

A törvényi tényállás (4) bekezdése esetén az elkövetési tevékenység a felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség nem, vagy nem megfelelő teljesítése. Az (1) és (2) bekezdés szerint büntetendő, ha a vesztegetést külföldi hivatalos személy működésével kapcsolatban követik el.

A bűncselekmény (1) -(4) bekezdés eseteiben csak szándékosan követhető el, míg az (5) bekezdés esetében gondatlanul.

Minősített esetek

Súlyosabban büntetendő a cselekmény, ha az elkövetési tevékenység arra irányul, hogy a hivatalos személy kötelességét megszegje, határkörét túllépje, hivatali helyzetével egyébként visszaéljen.

Több hivatalos személy vesztegetése bűnhalmazatot valósít meg.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Hivatali vesztegetés elfogadása

294. § (1) Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban előnyt kér, az előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt vezető beosztású hivatalos személy követi el.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki

a) az előnyért

aa) hivatali kötelességét megszegi,

ab) hatáskörét túllépi, vagy

ac) hivatali helyzetével egyébként visszaél, illetve

b) a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.

(4) Az (1) -(3) bekezdés szerint büntetendő az a külföldi hivatalos személy, aki az ott meghatározott bűncselekményt követi el.

(5) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja.

A bűncselekmény jogi tárgya jogi tárgy a közélet tisztasága, a hivatalos személyek szabályszerű, törvényes, pártatlan működésébe vetett bizalom.

A bűncselekmény alanya

A bűncselekmény alanya csak hivatalos személy lehet. A hivatalos, valamint a külföldi hivatalos személyek felsorolását a Btk. 459. § (1) bekezdés 11. pontjában találjuk.

Elkövetési magatartás

a.) Előny kérése: ebben az esetben a hivatalos személy a kezdeményező, a kéréssel a bűncselekmény befejezetté válik.

b.) Előny elfogadása: a kért, vagy a kérés nélküli előny átadására kerül sor

c.) Előny ígéretének elfogadása: a kilátásba helyezett, jövőben átadásra kerülő előny elfogadása.

d.) Egyetértés: a hivatalos személy tudomásul veszi, hogy harmadik személy rá tekintettel előnyt kér vagy kap.

Fontos kiemelni, hogy az elkövetési magatartások a hivatalos személy működésével kapcsolatban kerülnek elkövetésre. A bűncselekmény megvalósulásának nem feltétele, hogy a hivatalos személy eljárása ténylegesen megtörténjen vagy sem, részrehajló-e az eljárása vagy sem. Az elkövetési tárgy a jogtalan előny, amely lehet vagyoni, személyes, erkölcsi egyaránt, a lényeg, hogy a hivatalos személy az addiginál kedvezőbb helyzetbe kerül.

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.

Minősített esetek

Súlyosabban büntetendő a cselekmény, ha vezető beosztású hivatalos személy követi el. Vezető beosztású az a hivatalos személy, aki népképviseleti, közigazgatási, igazságügyi szervnél egy vagy több szervezeti egység irányítását végzi. Az új Btk. ban már nem kerül szabályozásra minősített esetként a fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott személy, valamint a más hivatalos személy általi fontosabb ügyben történő elkövetés.

Ennél is súlyosabban büntetendő, az előnyért való hivatali kötelesség megszegése, a hatáskör túllépése, a hivatali helyzettel egyéb módon visszaélés. E kötelességszegések az előnyhöz való jutásért történnek.

A bűnszövetségben és üzletszerűen történő elkövetés is minősített esetekként jelennek meg.

Folytatólagosan elkövetett a bűncselekmény, ha a hivatalos személy ugyanabban az ügyben, ugyanazon személytől többször kér vagy fogad el előnyt.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban

295. § (1) Aki azért, hogy más a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogait ne gyakorolja, vagy kötelezettségeit ne teljesítse, neki vagy rá tekintettel másnak előnyt ad vagy ígér, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel vagy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával létrehozott nemzetközi büntető bíróság, illetve az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárás során vagy azzal kapcsolatban követi el.

(3) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) -(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

A bűncselekmény jogi tárgya a bírósági, választottbírósági és más hatósági eljárások tisztasága. A bűncselekmény alanya bárki lehet, aki bírósági, választottbírósági vagy más hatósági eljárásban részt vehet. Érdekességként kiemelendő az az eset, amikor az előny címzettje az előbb említett eljárásokban részt vevő hivatalos személy, ugyanis ebben az esetben aktív hivatali vesztegetés nyerhet megállapítást.

Az elkövetési tárgy és elkövetési magatartás

Az elkövetési a jogtalan előny. Az elkövetési magatartás a jogtalan előny adása, illetve ígérete. Az új Btk. külön önálló tényállásban rögzíti a passzív vesztegetői magatartást, ez a tényállás kizárólag az aktív vesztegetést szabályozza.

Egyéb tényállási elemek

A bűncselekmény célzatos, csak szándékosan követhető el. Az új Btk. ban új bekezdés jelenik meg, amely kimondja, hogy az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel vagy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával létrehozott nemzetközi büntető bíróság, illetve az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárás során vagy azzal kapcsolatban követi el.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban

296. § (1) Aki azért, hogy a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogait ne gyakorolja, vagy kötelezettségeit ne teljesítse, előnyt kér, az előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel vagy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával létrehozott nemzetközi büntető bíróság, illetve az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárás során vagy azzal kapcsolatban követi el.

(3) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) -(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja.

A bűncselekmény jogi tárgya a bírósági, választottbírósági és más hatósági eljárások tisztasága.

Az új Btk. ebben az önálló tényállásban szabályozza a passzív vesztegetést, vagyis az előny elfogadóját rendeli büntetni.

A bűncselekmény alanya és az elkövetési magatartások

A bűncselekmény alanya bárki lehet, aki bírósági, választottbírósági vagy más hatósági eljárásban részt vehet, eljárási jogok illethetik, kötelezettségek terhelhetik.

Az elkövetési magatartások a jogtalan előny vagy az előny ígéretének elfogadása, valamint az elkövetőre tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért előny kérőjével vagy elfogadójával egyetértés.

Az új Btk. kimondja, hogy az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel vagy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával létrehozott nemzetközi büntető bíróság, illetve az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárás során vagy azzal kapcsolatban követi el.

A bűncselekmény célzatos, csak egyenes szándékkal követhető el.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Vesztegetés feljelentésének elmulasztása

297. § (1) Az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett vesztegetést vagy vesztegetés elfogadását követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Vesztegetés feljelentésének elmulasztása miatt az elkövető hozzátartozója nem büntethető.

Az elkövetési magatartás és az elkövetés időpontja

A bűncselekmény elkövetési magatartása a feljelentés elmulasztása. Az aktív cselekvési kötelezettséget meghatározza a törvényi tényállás, amely a feljelentés megtétele a bűncselekmény vonatkozásában, hitelt érdemlő tudomásszerzés esetén. Az elkövetés időpontja a tudomásszerzést követő első lehetséges időpont. ("mihelyt teheti")

Egyéb tényállási elemek

A bűncselekmény alanya csak olyan hivatalos személy lehet, aki e minőségben szerez tudomást még le nem leplezett vesztegetésről vagy vesztegetés elfogadásáról. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.

A vesztegetés feljelentésének elmulasztásáért az elkövető hozzátartozója nem büntethető.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Befolyás vásárlása

298. § (1) Aki

a) olyan személynek, aki arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt befolyásol, vagy

b) olyan személyre tekintettel, aki arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt befolyásol, másnak előnyt ad vagy ígér, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet, illetve egyesület részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban követi el.

A bűncselekmény jogi tárgya a közélet tisztasága, befolyástól mentes döntésekbe vetett bizalom. A bűncselekmény alanya bárki lehet. Csak szándékosan követhető el.

Elkövetési magatartás, egyéb tényállási elemek

A bűncselekmény elkövetési magatartásai az előny adása vagy ígérete azon személynek, aki arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt, illetve gazdálkodó szervezet, egyesület részére vagy érdekében tevékenységet végző személyt befolyásol, vagy olyan személyre tekintettel, aki arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt, illetve gazdálkodó szervezet, egyesület részére vagy érdekében tevékenységet végző személyt befolyásol.

Az új Btk. ezen bűncselekménye harmadik személy irányába valósul meg, aki a hivatalos személy, vagy gazdálkodó szervezet, egyesület részére vagy érdekében tevékenységet végző személy és az "ügyfél " között áll. Ha az elkövető csak színleli, hogy az ügydöntő személyt befolyásolja, a bűncselekmény akkor is megvalósul, a lényeg, hogy az ügyfél a befolyásolást valódinak higgye.

Elhatárolási kérdések

Ha sor kerül a befolyás érvényesítésére, akkor nem befolyás vásárlása, hanem hivatali vesztegetés minősített esete nyer megállapítást. (293. § (2))

Vissza a tartalomjegyzékhez

Befolyással üzérkedés

299. § (1) Aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más számára előnyt kér, az előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető

a) azt állítja, vagy azt a látszatot kelti, hogy hivatalos személyt veszteget,

b) hivatalos személynek adja ki magát, vagy

c) a bűncselekményt üzletszerűen követi el.

(3) Az (1) -(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban követi el.

300. § (1) Aki a 299. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban követik el.

A védett jogi tárgy

A bűncselekmény jogi tárgya a közélet tisztasága, hivatalos személyek és a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személyek szabályszerű működésébe, befolyástól mentes döntéseikbe vetett bizalom.

Az új Btk. a befolyással üzérkedést két önálló szakaszban szabályozza. Önálló szakaszba került, ha a bűncselekményt hivatalos személlyel kapcsolatban követik el, külön szakaszban nyert szabályozást a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatos elkövetés.

Elkövetési magatartás

Az elkövetési magatartások az előny kérése és elfogadása, az előny ígéretének elfogadása, valamint az elkövetőre tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért előny kérőjével vagy elfogadójával való egyetértés.

E bűncselekménynél a szolgáltatás az előny, az ellenszolgáltatás a befolyás érvényesítése. A befolyásolás a hivatalos személlyel fennálló olyan kapcsolat, olyan esetleges tudatos ráhatás, amelynek alapján az elkövető a hivatalos személy magatartását megelőző akaratelhatározásra hatással lehet. Ez annak érdekében történik, hogy a hivatalos személy ne kizárólag jogi előírások alapján járjon el, olyan szempontokat is vegyen figyelembe, amelyek egyébként nem érvényesülhetnének.

A bűncselekmény befejezetté válik az előny kérésével, megvalósul az ellenszolgáltatás teljesítése nélkül is, hasonlóan a többi korrupciós bűncselekményhez. Tevékenységi tényállás.

Minősített esetek

a.) Az elkövető az állítja, vagy azt a látszatot kelti, hogy hivatalos személyt veszteget.

Az állítás tényközlés, a látszatkeltés pedig azt jelenti, hogy az elkövető célzásokkal, utalásokkal azt a benyomást kelti, hogy hivatalos személyt veszteget.

b.) Az elkövető hivatalos személynek adja ki magát.

Az elkövető a bűncselekmény elkövetésekor hivatalos személyi minőséget színlel.

c.) Üzletszerűség

Az elkövető több bűncselekmény elkövetését tervezte, amelyekkel rendszeres haszonszerzésre törekedett.

Egyéb tényállási elemek

Az új Btk. külön szakaszban rögzíti a gazdasági befolyással üzérkedés tényállását, amely csak az ügyek és személyek jellegében tér el.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.