Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Tanulási útmutató

Összefoglalás

Követelmény

Önállóan megoldható feladatok

A minősített adat és a nemzeti adatvagyon elleni bűncselekmények

A minősített adat és a nemzeti adatvagyon elleni bűncselekmények általános jellemzői

A korábbi Btk. (1978. évi IV. törvény) XV. Fejezetének III. és III/A. Címe tartalmazta visszaélés minősített adattal cím alatt a különböző minősítéssel rendelkező adatokra és a nemzeti adatvagyonra elkövetett bűncselekményeket.

Az új kódex az egyszerűsítés elvének megfelelően a korábban a különböző minősített adatokra vonatkozó, ugyanazon elkövetési magatartásokkal megvalósítható önálló törvényi tényállásokat egy tényállásban alkotja újra, és önálló fejezetben szabályozza azokat. A Fejezet alá tartozó bűncselekmények:

Minősített adattal visszaélés

265. § (1) Aki minősített adatot

a) jogosulatlanul megszerez vagy felhasznál,

b) jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé, vagy jogosult személy részére hozzáférhetetlenné tesz,

minősített adattal visszaélést követ el.

(2) A büntetés

a) vétség miatt elzárás, ha korlátozott terjesztésű,

b) egy évig terjedő szabadságvesztés, ha bizalmas,

c) bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha titkos,

d) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha szigorúan titkos

minősítésű adatra követik el a bűncselekményt.

(3) Az a minősített adat felhasználására törvény alapján jogosult személy, aki a minősített adattal visszaélést korlátozott terjesztésű, bizalmas, titkos vagy szigorúan titkos minősítésű adatra követi el, a (2) bekezdésben meghatározott megkülönböztetés szerint egy évig, két évig, egy évtől öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) Aki a (2) bekezdés c) -d) pontjaiban meghatározott minősített adattal visszaélésre irányuló előkészületet követ el, az ott tett megkülönböztetés szerint vétség miatt két évig, illetve bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Az a minősített adat felhasználására törvény alapján jogosult személy, aki a (2) bekezdés c) -d) pontjaiban meghatározott minősített adattal visszaélésre irányuló előkészületet követ el, az ott tett megkülönböztetés szerint három évig, illetve egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(6) Az a minősített adat felhasználására törvény alapján jogosult személy, aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, a (2) bekezdésben meghatározott megkülönböztetés szerint vétség miatt elzárással, egy évig, két évig, illetve három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

266. § (1) A büntetőjogi védelem a minősítés kezdeményezésétől számított harminc napig kiterjed arra az adatra is, amelynek a minősítését kezdeményezték, de a bűncselekmény elkövetésekor a minősítési eljárást még nem fejezték be, és erről az elkövető tudomással bír.

(2) Minősített adattal visszaélés miatt büntetőeljárásnak csak a minősített adat védelméről szóló törvényben az adott adatfajta minősítésére jogosult szerv vagy személy feljelentése alapján van helye.

Elkövetési tárgy

A bűncselekmény elkövetési tárgya: a minősített adat (nemzeti minősített adat, külföldi minősített adat), melynek fogalmát a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (Mavtv.) 3. §-a 1. pontjának a) és b) pontja határozza meg.

E szerint minősített adat:

nemzeti minősített adat: a minősítéssel védhető közérdekek körébe tartozó, a minősítési jelölést az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott formai követelményeknek megfelelően tartalmazó olyan adat, amelyről – a megjelenési formájától függetlenül – a minősítő a minősítési eljárás során megállapította, hogy az érvényességi időn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele a minősítéssel védhető közérdekek közül bármelyiket közvetlenül sérti vagy veszélyezteti (a továbbiakban együtt: károsítja), és tartalmára tekintettel annak nyilvánosságát és megismerhetőségét a minősítés keretében korlátozza

külföldi minősített adat: az Európai Unió valamennyi intézménye és szerve, továbbá az Európai Unió képviseletében eljáró tagállam, a külföldi részes fél vagy nemzetközi szervezet által készített és törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján átadott olyan adat, amelyhez történő hozzáférést az Európai Unió intézményei és szervei, az Európai Unió képviseletében eljáró tagállam, más állam vagy külföldi részes fél, illetve nemzetközi szervezet minősítés keretében korlátozza.

A 3. §-ban meghatározásra kerül az érvényességi idő, a minősítő, a minősített adatot kezelő szerv, a felhasználó, a közreműködő, a felhasználás stb.

A 4. §-ban a minősítésre jogosultak kerülnek felhasználásra.

A Mavtv. 5. §-ának értelmében: minősítéssel védhető közérdek Magyarország

Az adat minősítéssel csak akkor védhető, ha

Ahhoz tehát, hogy az adat minősített adatnak minősüljön, anyagi és eljárásjogi feltételeknek kel megfelelnie. Az adat minősítéssel csak valamennyi törvényi feltétel fennállása esetén és csak a legszükségesebb ideig védhető.

A Mavtv. 5. §-ának (4) bekezdése szerint: amennyiben az adat nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele

A Mavtv. 1. számú mellékletének 1. pontja szerint rendkívül súlyos kárnak minősül és „Szigorúan titkos!” minősítési szint alkalmazása indokolt, ha az adat érvényességi időn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele közvetlenül és tartósan sérti vagy veszélyezteti Magyarország szuverenitását, területi integritását, törvényes rendjét, belső stabilitását. Visszafordíthatatlanul jelentős károkat okoz az ország honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési, igazságszolgáltatási, központi pénzügyi és gazdasági érdekeiben, külügyi és nemzetközi kapcsolataiban, a szövetséges tagállamokkal közös biztonsági érdekeiben.

Rendkívül súlyosnak minősülhet a kár akkor is, ha annak elkerülhetetlen enyhítése nagyszámú emberi élet közvetlen veszélyeztetésével, vagy az ország gazdasági helyzetének egészére hátrányosan kiható ellenintézkedésekkel érhető el.

Rendkívül súlyos a kár többek között, ha tartósan gyengíti az ország honvédelmi képességeit, különösen a hadműveleti tervek és fegyverrendszerek hatékonyságát, jelentősen gyengíti az ország hírszerző és elhárító képességeinek folyamatos hatékonyságát, felfedi a nemzeti rejtjeltevékenység titkosítási rendszereit, nagyszámú embert érintő közvetlen életveszéllyel jár, jelentősen veszélyezteti a nemzetközi biztonságot, előmozdítja a nukleáris, vegyi és biológiai fegyverek elterjedését, lényegesen veszélyezteti a nukleáris és vegyi létesítmények biztonsági rendszereit.

Súlyos kárnak minősül és „Titkos!” minősítési szint alkalmazása indokolt – a Mavtv. 1. számú mellékletének 2. pontja szerint –, ha az adat érvényességi időn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele által az 1. pontban okozott sérelem nem küszöbölhető ki, de enyhíthető, továbbá, ha ellehetetleníti vagy lényegesen akadályozza az állami vagy közfeladatot ellátó szerv rendeltetésszerű működését és ezáltal közvetlenül Magyarország törvényben meghatározott érdekeit sérti, az állampolgárok biztonságának és alkotmányos jogainak komoly sérelmével jár, közvetlen életveszélyt okoz, jelentősen hátráltatja a honvédelmi és nemzetbiztonsági tevékenység folyamatos hatékonyságát, feszültséget okoz Magyarország más országokkal fennálló kapcsolataiban, a szövetséges tagállamokkal közös biztonsági érdekeiben, Magyarország pénzügyi és gazdasági érdekeinek sérelmével számottevő vagyoni kárt okoz.

A Mavtv. 5. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint: amennyiben az adat nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele károsítja a minősítéssel védhető közérdeket, akkor „Bizalmas!”minősítésű az adat.

A Mavtv. 1. számú mellékletének 3. pontja szerint kárnak minősül és „Bizalmas!” minősítési szint alkalmazása indokolt, ha az adat érvényességi időn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele okozta érdeksérelem vagy veszélyeztetés ellenintézkedésekkel lényegesen enyhíthető, és az nem jár jelentős anyagi, pénzügyi ráfordításokkal. Továbbá, ha az állam érdekérvényesítő képességeit hátráltatja, vagy jelentősen zavarja, a diplomáciai kapcsolatok tényleges sérelmét eredményezi, aminek következménye hivatalos tiltakozás vagy enyhébb szankció lehet, sérti az állampolgárok biztonságát és alkotmányos jogait, jelentősen sérti a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdasági szervezet működését, hátráltatja a honvédelem és a nemzetbiztonsági tevékenység, illetve a szövetséges tagállamokkal közös biztonsági érdekek védelmének hatékonyságát, gátolja valamely legalább öt évi szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény felderítését vagy elősegíti valamely ilyen bűncselekmény elkövetését, megzavarja az állami vagy közfeladatot ellátó szerv működési rendjét, feladat- és hatáskörének gyakorlását és ezáltal közvetve Magyarország törvényben meghatározott érdekeit sérti.

A Mavtv. 5. §-a (4) bekezdés d) pontja értelmében, amennyiben az adat nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele hátrányosan érinti a minősítéssel védhető közérdeket, akkor „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű az adat.

A Mavtv. 1. számú mellékletének 4. pontja szerint hátrányosan érinti az állam érdekeit és „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szint alkalmazása indokolt, ha az adat érvényességi időn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele megzavarja az állami vagy közfeladatot ellátó szerv működési rendjét, feladat- és hatáskörének gyakorlását és ezáltal közvetve Magyarország törvényben meghatározott érdekeit hátrányosan érinti, a hátrány azonban az elhárítására tett intézkedésekkel lényegesen enyhíthető vagy kiküszöbölhető. Az államnak a Mavtv. 1. számú melléklete 1-3. pontjába nem tartozó pénzügyi veszteséget okoz, továbbá, ha az állampolgárok vagy a gazdálkodó szervezetek részére jogtalan nyereséget vagy előnyszerzést tesz lehetővé.

A Btk. 266. §-ának (1) bekezdése szerint a büntetőjogi védelem a minősítés kezdeményezésétől számított harminc napig kiterjed arra az adatra is, amelynek a minősítését kezdeményezték, de a bűncselekmény elkövetésekor a minősítési eljárást még nem fejezték be, és erről az elkövető tudomással bír.

Elkövetési magatartás

A bűncselekménynek négy elkövetési magatartása van, nevezetesen a minősített adat:

Az elkövetési magatartások két csoportba oszthatók attól függően, hogy az elkövető birtokában van-e minősített adatnak vagy sem.

A minősített adat kezelésére jogosult – Mavtv. -ben meghatározott– személyen kívül mindenki más csak jogosulatlanul kerülhet az adat birtokába.

A jogosulatlan megszerzés jelenti az adat megismerését, birtokba vételét. A véletlen tudomásszerzés nem tényállásszerű, mivel a megszerzés szükségszerűen célzatos magatartás, hiszen az elkövető az adat megismerése érdekében fejti ki a tevékenységét. A megszerzés csak egyenes szándékkal követhető el.

A jogosulatlan felhasználás alatt minden olyan tevékenységet érteni kell, amelynek során az a birtokába került minősített adatot engedély nélkül, vagy rendeltetésétől eltérő céllal használja fel. Ebben az esetben mindegy, hogy az adat véletlenül vagy szándékosan került a felhasználó birtokába, mivel az adat minősítését fel kellett ismernie és ezen felismerés ellenére a szabályok megszegésével használta az adatot. A felhasználás szükségszerűen aktív magatartás, mulasztással nem valósítható meg.

A minősített adat jogosulatlan személy részére történő hozzáférhetővé tétele az a tevékenység vagy mulasztás, amelynek eredményeként lehetővé válik, hogy illetéktelen személy a minősített adat birtokába jusson, azt megismerje.

Amennyiben ezen deliktum elkövetője jogosult az adat kezelésére, akkor a 265. § (3) bekezdés szerinti minősített esetet kell megállapítani.

Amennyiben a személy nem jogosult, és így teszi az adatot az illetéktelen személy számára hozzáférhetővé, úgy esetében szükségszerűen a megszerzés elkövetési magatartása is megvalósul, azonban természetes egységet fog képezni a hozzáférhetővé tétellel.

A hozzáférhetővé tétel aktív és passzív magatartással is megvalósítható, utóbbi esetben az elkövető – valamely kötelezettségét megszegve – nem akadályozza meg az adat jogosulatlan személy általi megismerését.

A minősített adat illetékes személy részére történő hozzáférhetetlenné tétele azt feltételezi, hogy az elkövető a minősített adatot birtokolja, és ebben a helyzetben kirekeszt annak megismeréséből olyan személyeket, akik a tudomásul vételre jogosultak. A hozzáférhetetlenné tétel számos magatartást magában foglalhat, így az adat törlését, elérési jelszó megváltoztatását, adat áthelyezését, míg nem elektronikus adatkezelés esetében az adatot tartalmazó hordozó megsemmisítését. A hozzáférhetetlenné tétel történhet ideiglenesen vagy véglegesen.

Hozzáférhetetlen az adat akkor is, ha az ugyan a rendszerben nem kerül végelegesen törlésre, de a jogosult számára nem ismert vagy elérhetetlen helyre kerül áthelyezésre.

Egyéb tényállási elemek

A bűncselekmény alanya a 265. § (2) bekezdésében írt bűncselekmény esetében bárki lehet. A 265. § (3) bekezdés esetében az alany speciális, csak a minősített adat felhasználására törvény alapján jogosult személy lehet.

A Mavtv. 13. §-ának (1) bekezdése általános érvénnyel határozza meg, hogy minősített adatot csak az a személy használhat fel, akinek ez állami vagy közfeladat ellátása érdekében indokolt, és aki – törvényben meghatározott kivétellel – rendelkezik:

A minősített adat megismerését a Mavtv. 11-12. §-a, felhasználását a {Mavtv. 13. §-ának (2) -(7) bekezdései@Mavtv. 13. §-ának (2) -(7) bekezdései}, valamint a 14. § határozza meg.

A bűncselekmény szándékosan követhető el, illetve a 265. § (6) bekezdésben meghatározott esete gondatlanul elkövethető.

A bűncselekmény minősített eseteit a 265. § (3) bekezdés szabályozza.

A 265. §(4) és (5) bekezdés szerint a bűncselekmény előkészülete is büntetendő, azonban csak a titkos és szigorúan titkos adatok vonatkozásában. Súlyosabb a büntetési tétel, amennyiben az előkészületet a minősített adat felhasználására jogosult személy követi el.

Az elhatárolás szempontjából fontos kiemelni, hogy amennyiben hírszerző tevékenység keretében valósulna meg a cselekmény, úgy kémkedést [Btk. 261. §] kell megállapítani.

A cselekmény rendbelisége az elkövetési alkalmakhoz igazodik, így az azonos alkalommal több adattal való visszaélés természetes egységet képez, míg az ismétlődő különböző alkalmak a folytatólagosságot alapozhatják meg. Ugyanannak a titkos minősítésű adatnak a megszerzése és felhasználása egység, a megszerzést követő egyéb elkövetési magatartás büntetlen utócselekmény.

A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartás elleni bűncselekmény

267. § (1) Aki a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartásban kezelt adatot az adatkezelő részére hozzáférhetetlenné teszi, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz.

A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló 2010. évi CLVII. törvény egyes, az állam működésének szempontjából kiemelkedően fontos nyilvántartásokban kezelt adatok feldolgozását csak állami szerv, vagy kizárólagos állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet számára teszi lehetővé.

Az ebbe a körbe tartozó nyilvántartásokban kezelt adatokhoz való folyamatos hozzáférés biztosítása az adatkezelő számára a közigazgatás folyamatos és zavartalan működésének biztosítása szempontjából olyan közérdek, amelynek megsértése indokolttá teszi a büntetőjogi szankcionálást.

Az egyes adatfajtákat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Itv.) határozza meg.

A védett jogi tárgy

A bűncselekmény védet jogi tárgya a nemzeti adatvagyon körébe tartozó, állami nyilvántartásban kezelt adatok szabályszerű kezeléshez fűződő társadalmi érdek.

A 2010. évi CLVII. törvény (adatvagyon tv.) 1. §-ának 1 pontja szerint nemzeti adatvagyon: a közfeladatot ellátó szervek által kezelt közérdekű adatok, személyes adatok és közérdekből nyilvános adatok összessége.

Az Itv. 3. §-ának 2. pontja szerint személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható.

Az Itv. 3. §-ának 3. pontja értelmében különleges adat: a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdekképviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat.

A 3. § 4. pontja határozza meg a bűnügyi személyes adat fogalmát, mely a büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetve a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat.

A 3. § (5) pontja szerint közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.

A 3. § 6. pontja értelmében közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.

Elkövetési magatartás

A bűncselekmény elkövetési magatartásai az adathoz történő hozzáférés lehetetlenné tétele.

A hozzáférhetetlenné tétel számos magatartást magában foglalhat, így az adat törlését, elérési jelszó megváltoztatását, adat áthelyezését, míg nem elektronikus adatkezelés esetében az adatot tartalmazó hordozó megsemmisítését. A hozzáférhetetlenné tétel történhet ideiglenesen vagy véglegesen. Hozzáférhetetlen az adat akkor is, ha az ugyan a rendszerben nem kerül végelegesen törlésre, de a jogosult számára nem ismert vagy elérhetetlen helyre kerül áthelyezésre.

A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások adatfeldolgozásának biztosításáról szóló 38/2011. (III. 22.) Korm. rendelet szabályozza az adatkezelés és elektronikus adatfeldolgozás folyamatát, amely viszonyítást adhat az adat hozzáférhetőségének megállapításához.

Az Itv. 3§-ának 10. pontja szerint adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése.

Az adatvagyon tv. 1. §-ának 2. pontja értelmében elektronikus adatfeldolgozás: az elektronikus formában rögzített adatra vonatkozó adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, így különösen az elektronikus úton vezetett nyilvántartás létrehozásának, működtetésének és üzemeltetésének technikai művelete.

Egyéb tényállási elemek

A bűncselekmény passzív alanya az adatkezelő és az adatfeldolgozó.

Az Itv. 3. §-ának 9. pontja szerint adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja.

Az Itv. 3. §-ának 18. pontja értelmében adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelővel kötött szerződése alapján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő szerződéskötést is – adatok feldolgozását végzi.

A passzív alany azonban speciális, a 38/2011. (II. 20.) Korm. rendelet mellékletében felsorolt adatkezelők jöhetnek szóba (pl. Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, Kopint-Datorg Zrt., Pillér Pénzügyi és Számítástechnikai Kft. stb.) .

A bűncselekmény alanya bárki lehet.

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.

A bűncselekmény súlyosabban büntetendő, ha az jelentős érdeksérelmet okoz.

Több adat egyidejű hozzáférhetetlenné tétele természetes egységet képez.

A bűncselekmény halmazati szempontból alternatív, így ha más – akár enyhébb – bűncselekmény is egyidejűleg megvalósul, úgy a tényállást nem lehet megállapítani. Ezen estre példa, ha az adatkezelés védett számítástechnikai rendszerben történik és az elkövető megvalósítja a 423. § szerinti bűncselekményt.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.