Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Tanulási útmutató

Összefoglalás

Követelmény

Önállóan megoldható feladatok

10. lecke tartalma

A fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények

Rossz minőségű termék forgalomba hozatala

(1) Aki rossz minőségű terméket jó minőségű termékként forgalomba hoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű vagy értékű rossz minőségű termékre követik el.

(3) Aki rossz minőségű termék forgalomba hozatalára irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Nem büntethető a (4) bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha mihelyt tudomást szerez a termék rossz minőségéről, mindent megtesz azért, hogy a rossz minőségű termék a birtokába visszakerüljön.

(6) E § alkalmazásában rossz minőségű a termék, ha a jogszabályban vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában előírt biztonságossági vagy minőségi követelményeknek nem felel meg, ilyen előírás hiányában akkor, ha a termék rendeltetésszerűen nem használható, vagy használhatósága jelentős mértékben csökkent.

A bűncselekmény tárgya

A bűncselekmény jogi tárgya: a fogyasztók érdekei, a termékvédelem intézményrendszerén keresztül. Elkövetési tárgy a rossz minőségű termék. A tényállásban használt „termék” fogalma a büntetőjogban tágabb, mint a közgazdasági termékfogalom, a Btk. 421. § a) pontja értelmében ugyanis:

a) termék: minden birtokba vehető, forgalomképes ingó dolog és a dolog módjára hasznosítható természeti erők.

A bűncselekmény tárgyi oldala

Az elkövetési magatartás kizárólag a forgalomba hozatal, az új Btk. tehát egyszerűsítette a szabályozást. A forgalomba hozatal fogalmát a bírói gyakorlat a lehető legtágabban értelmezi, magában foglalja egyebek mellett a használatba adást is.

A bűncselekmény alanya

A bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet.

A bűncselekmény alanyi oldala

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.

Új büntethetőséget megszüntető ok, rendbeliség

A törvény új büntethetőséget megszüntető okot tartalmaz, a károsodás megelőzése érdekében megtett, annak elhárítását célzó aktív magatartást méltányolja a büntetlenség biztosításával. Azonos termékre vagy termékkörre történő elkövetés természetes egység. Az egyéb fogyasztókat és versenytársakat védő tényállásokkal e bűncselekmény valóságos halmazatban állhat.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Megfelelőség hamis tanúsítása

416. § (1) Aki a jogszabályban vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában előírt megfelelőség-tanúsítási kötelezettség esetén kiállítandó megfelelőségi tanúsítványban, illetve megfelelőségi nyilatkozatban vagy megfelelőségi jelölés használatával jelentős mennyiségű vagy értékű termék megfelelőségéről valótlan adatot tanúsít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) bűnszövetségben, vagy

b) üzletszerűen

követik el.

(3) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bűncselekmény rövid jellemzése

A bűncselekmény jogi tárgyaként a fogyasztók érdekeit jelölhetjük meg, míg elkövetési tárgyai azok az okiratok, amelyekben a termék minőségének tanúsítására vonatkozó kötelezettséget teljesíteni kell. A jelentős érték a Btk. 138/A. § c) pontja szerint a kétmillió forintot meghaladó értéket jelent, a jelentős mennyiség pedig nem köthető szigorúan egy adott értékhatárhoz, a termék egyedi értéke, a gazdasági életben betöltött szerepe alapján kétmillió forint alatti érték is megalapozhatja a büntetőjogi felelősségre vonást. (Ebben a kérdésben is természetesen az adott ügyben eljáró büntetőbíróság mondja ki a végső szót.)

A bűncselekmény elkövetési magatartása a minőséget tanúsító okiratban valótlan adatok tanúsítása, azaz kizárólag valótlan adatok írásos formában történő tanúsításával követhető el.

Tettese bárki lehet, aki minőséget tanúsító okiratot (akár szándékosan, akár gondatlanul) állít ki. A cselekmény ugyanis nem a kiállító speciális státusára, hanem a termék minőségének általános védelmére figyelemmel büntetendő. Azt mondhatjuk tehát, hogy egyfajta speciális okirat-hamisítással állunk szemben, speciális tartalmú és tárgyú okirat hamisításáról van szó.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fogyasztók megtévesztése

417. § (1) Aki szervezett termékbemutatón különleges árkedvezmény vagy árelőny meglétéről, vagy nyerési esélyről megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az áru értékesítése érdekében nagy nyilvánosság előtt vagy jelentős mennyiségű, illetve értékű áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állít, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt az áru egészségre vagy környezetre gyakorolt hatásával, veszélyességével, kockázataival vagy biztonságosságával kapcsolatos jellemzőivel összefüggésben követik el.

(4) E § alkalmazásában

a) az áru lényeges tulajdonsága:

aa) az áru összetétele, műszaki jellemzői és az árunak az adott célra való alkalmassága,

ab) az áru eredete, származási helye,

ac) az áru tesztelése, ellenőrzöttsége vagy annak eredménye.

b) szervezett termékbemutató: termék forgalmazása céljából szervezett utazás vagy rendezvény alkalmával folytatott kiskereskedelmi tevékenység.

A bűncselekmény tárgya

A bűncselekmény jogi tárgya a fogyasztók érdekei.

A bűncselekmény tárgyi oldala

A bűncselekmény új alakzata a szervezett termékbemutatóhoz kötődik. A tényállás azonban változatlanul három elkövetési magatartást tartalmaz:

A bűncselekmény alanya

A bűncselekmény alanya bárki lehet.

A bűncselekmény alanyi oldala

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.

Rendbeliség

Az új alapeset rendbelisége a termékbemutatók számához kötődik.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Üzleti titok megsértése

418. § Aki jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva üzleti titkot jogosulatlanul megszerez, felhasznál, más személy részére hozzáférhetővé tesz, vagy nyilvánosságra hoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bűncselekmény rövid jellemzése

A gazdálkodó szervezeteknek fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy a gazdálkodásukkal összefüggő lényeges adatok az akaratukkal ellentétben ne kerüljenek nyilvánosságra. A célzat és az eredmény vagylagosan szerepel a tényállásban. Elkövetési magatartás a jogosulatlan megszerzés, felhasználás, más számára hozzáférhetővé tétel illetve a nyilvánosságra hozatal. A Ptk. 81. (2) bekezdése határozza meg az üzleti titok fogalmát: „Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. ”

Vissza a tartalomjegyzékhez

Versenytárs utánzása

419. § (1) Aki a versenytárs hozzájárulása nélkül árut olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel állít elő, amelyről a versenytárs vagy annak jellegzetes tulajdonsággal rendelkező áruja ismerhető fel, vagy ilyen árut forgalomba hozatal céljából megszerez, tart, vagy forgalomba hoz,ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű vagy értékű utánzott árura követik el.

A bűncselekmény tárgya

A bűncselekmény jogi tárgya elsősorban a versenytársak érdekeinek a védelme, a fogyasztók érdekeinek sérelmével nem feltétlenül jár.

A bűncselekmény tárgyi oldala

A bűncselekmény a következő elkövetési magatartások bármelyikével követhető el: előállítás, forgalomba hozatal céljából történő megszerzés vagy tartás, forgalomba hozatal. A cselekmény annyi rendbeli, ahány versenytárs érdekeit sérti, sőt halmazatban állhat a rossz minőségű termék forgalomba hozatala bűncselekményével, emellett gyakran keltheti adócsalás gyanúját is.

A bűncselekmény alanya és alanyi oldala

A bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet, gyakorlatilag azonban csak versenytárs követheti el másik versenytárs sérelmére. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.

Értékhatár, minősített eset, rendbeliség

A bűncselekmény 100.000 forint feletti értékre állapítható meg. A minősített eset jelentős mennyiségű vagy értékű árura vonatkozik, ez gyakorlatilag a 2 millió forint feletti értéket jelenti. Valóságos alaki halmazatban állhat a rossz minőségű termék forgalomba hozatalával.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban

420. § (1) Aki a közbeszerzési eljárás, illetve a koncesszióköteles tevékenységre vonatkozóan kiírt nyílt vagy zártkörű pályázat eredményének befolyásolása érdekében az árak, díjak, egyéb szerződéses feltételek rögzítésére vagy a piac felosztására irányuló megállapodást köt, vagy más összehangolt magatartást tanúsít, és ezzel a versenyt korlátozza, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a közbeszerzési eljárás, illetve a koncesszióköteles tevékenységre vonatkozóan kiírt nyílt vagy zártkörű pályázat eredményének befolyásolása érdekében a vállalkozások egyesülete, a köztestület, az egyesülés és más hasonló szervezet olyan döntésének a meghozatalában vesz részt, amely a versenyt korlátozza.

(3) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt jelentős értéket meg nem haladó közbeszerzési értékre követik el.

(4) Nem büntethető az (1)–(3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha a cselekményt, mielőtt az a büntető ügyekben eljáró hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

(5) Nem büntethető az (1)–(3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha a cselekmény elkövetésekor olyan vállalkozás vezető tisztségviselője, tagja, felügyelő bizottságának tagja, alkalmazottja vagy ezek megbízottja, amely – mielőtt a versenyfelügyeleti ügyekben eljáró hatóság az ügyben vizsgálatot indított volna – a cselekményre kiterjedően a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerinti bírság mellőzésére alapot adó kérelmet nyújtott be, és az elkövetés körülményeit feltárja.

(6) A büntetés korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető azzal szemben, aki a cselekmény elkövetésekor olyan vállalkozás vezető tisztségviselője, tagja, felügyelő bizottságának tagja, alkalmazottja vagy ezek megbízottja, amely a versenyfelügyeleti ügyben eljáró hatóságnál a cselekményre kiterjedően a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerinti bírság mellőzésére vagy csökkentésére alapot adó kérelmet nyújtott be, és az elkövetés körülményeit feltárja.

A bűncselekmény rövid jellemzése

A „kartellezés” rendkívül káros jelenség a gazdaságban, mert torzítja a piaci versenyt, és – főként a nagy állami projektek, mint például az autópálya-építések kapcsán – jelentős társadalmi károkat okozhat. Korábban kizárólag a Gazdasági Versenyhivatal járt el ezekben az esetekben, és verseny-felügyeleti eljárás keretében bírságot szabott ki. Ez azonban kevésnek bizonyult. 2005. szeptember 1. óta már a szabadságvesztés is reális kockázata a kartellezőknek, a vizsgált tényállás akkor került a Btk.-ba.

A kartelltilalom megszegésének egyébként kettős jogkövetkezménye van a büntetőjogon kívül is: egyrészt a Ptk. 200. § (2) bekezdése szerint az ilyen megállapodás semmis, másrészt a már említett versenyjogi jogkövetkezmények is súlyosak lehetnek, a kartell-megállapodás a Tpvt. 77. §-ában felsorolt versenyjogi szankciókkal sújtható.

A bűncselekmény jogi tárgya a piaci verseny szabadsága és tisztasága. Emellett a pénzügyi támogatások rendszerének törvényes működéséhez, a közpénzek, a költségvetési források átlátható, tisztességes felhasználásához fűződő társadalmi érdeket is védi a tényállás.

Az elkövetési magatartásokat a Versenytörvényhez igazodva határozta meg a törvényhozó. A bűncselekmény elkövethető az ár rögzítésével, a piac felosztására irányuló megállapodás kötésével vagy más összehangolt magatartás tanúsításával. Emellett a bűncselekmény elkövethető úgy is, hogy valaki a közbeszerzési eljárás, illetve a koncesszióköteles tevékenységre vonatkozóan kiírt nyílt vagy zártkörű pályázat eredményének befolyásolása érdekében a vállalkozások társadalmi szervezete, a köztestület, az egyesülés és más hasonló szervezet olyan döntésének a meghozatalában vesz részt, amely a versenyt korlátozza. Ezek közül az összehangolt magatartás tanúsítása igényel némi magyarázatot. Erről akkor beszélhetünk, ha a piaci szereplők a piaci tevékenységüket nem a piaci folyamatok értékelésén alapuló saját érdekeik mentén, hanem az adott területen érdekelt másik piaci szereplő vagy szereplők érdekeinek a figyelembevételével alakítják ki.

A bűncselekmény alanya a gazdálkodó szervezet ügyintézésre vagy képviseletre feljogosított tagja, tisztségviselője, alkalmazottja, illetve a gazdasági társaság tagja, aki a gazdálkodó szervezeten belüli tevékenysége vagy pozíciója révén érdekeltje a piaci versenynek és a versenytársakkal megállapodást köthet, illetőleg, aki a vállalkozások, társadalmi szervezetek, a köztestület az egyesülés és más hasonló szervezet döntésének meghozatalában vesz részt. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, mégpedig a célzat (a „pályázat eredményének befolyásolása érdekében”) miatt csak egyenes szándékkal.

Megfogalmaz a tényállás büntethetőséget megszüntető okot is. Fontosabb kriminálpolitikai érdek fűződik a kartelltilalomba ütköző cselekmények leleplezéséhez, mint az egyes elkövetők megbüntetéséhez. Így nem büntethető, aki a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.