Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldalára (nem elérhető funkció)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

A környezet és a természet elleni bűncselekmények

A környezet és a természet elleni bűncselekmények általános jellemzői

A fejezet címe, illetve önmagában az önálló fejezet ténye a hatályos Btk.-nál jobban fejezi ki a fejezetben foglalt tényállások által védett jogi tárgyakat és azok jelentőségét, mivel korábban a környezetet és természetet károsító vagy ezzel összefüggő cselekmények nem is szerepeltek önálló fejezet vagy cím alatt.

Napjainkban azonban egyértelműen igény mutatkozik a környezet autonóm védelmére, így a törvényben indokolt egy külön fejezetben, önállóan, a többi közegészség elleni tényállástól elkülönítve rögzíteni a környezetvédelmi tényállásokat.

A fejezet alá tartozó tényállások igen sokrétűek, vannak azonban olyan közös jellemzők, amelyek miatt egy fejezet alá vonhatók. Ilyen közös jellemző, hogy a környezetet és a természetet, valamint azok elemeit védik (ld. környezetkárosítás, természetkárosítás). Az állatkínzás és a tiltott állatviadal szervezése bűncselekményeknek a környezetvédelmi fejezetben történő elhelyezését az azonos jogi tárgy, az állatok kímélete, a velük való humanitárius bánásmód indokolja. Ez ugyanis szoros összefüggést mutat a környezetkárosításban szereplő élővilág, valamint a természetkárosításban szereplő növények és állatok védelmével. Ugyanez indokolja az új tényállások, az orvvadászat és az orvhalászat tényállás megalkotását.

Az atomenergiával kapcsolatos tényállásoknak a klasszikus környezetvédelmiekkel egy fejezetben való elhelyezését az indokolja, hogy az Európai Unió is környezetvédelmi bűncselekményeknek minősíti az atomenergiával való visszaélést (a környezet büntetőjog általi védelméről szóló 2008/99/EK irányelvet, a továbbiakban: 2008/99/EK irányelv).

Fontos kiemelni, hogy a 2008/99/EK irányelv szerint bűncselekménynek minősül olyan üzem jogellenes működtetése, amelyben veszélyes tevékenységet végeznek, illetve veszélyes anyagokat vagy készítményeket tárolnak vagy használnak, és amely az üzemen kívül bármely személy halálát vagy súlyos sérülését, vagy a levegő, a talaj, a víz minőségének, vagy az állatoknak vagy a növényeknek a jelentős károsodását okozza vagy okozhatja.

Amennyiben valaki jogszabályban meghatározott engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően nukleáris létesítményt üzemeltet, akkor a hatályos Btk. 264/A. §-a szerinti visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével tényállását valósítja meg. Ha azonban a veszélyes anyag, illetve veszélyes tevékenység nem nukleáris, hanem pl. vegyi anyagokat és ezekhez kapcsolódó tevékenységet jelent (ld. vörös iszap), akkor a magyar törvény szerint önmagában nem valósul meg bűncselekmény jogellenes üzemeltetés kapcsán.

Ennek oka az, hogy a veszélyes anyag önmagában nem egy egzakt módon meghatározott fogalom, nem világos mi tartozik ide, milyen jogszabályok az irányadók, enélkül pedig nem lehet a normavilágosság követelményének megfelelő kerettényállást kialakítani. Természetesen bűncselekmény megállapítható, ha valaki e tevékenység során a foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, tehát a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés tényállása megfelel az irányelvnek.

Környezetkárosítás

241. § (1) Aki a földet, a levegőt, a vizet, az élővilágot, valamint azok összetevőit jelentős mértékű szennyezéssel vagy más módon

a) veszélyezteti,

b) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással állítható helyre,

c) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota nem állítható helyre,

bűntett miatt az a) pontban meghatározott esetben három évig, a b) pontban meghatározott esetben egy évtől öt évig, a c) pontban meghatározott esetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki a környezetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdés a) pontja esetén egy évig, b) pontja esetén két évig, c) pontja esetén három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában, és a (2) bekezdés első és második fordulatában meghatározott esetben az elkövető nem büntethető, az (1) bekezdés b) pontja esetén pedig büntetése korlátlanul enyhíthető, ha az elsőfokú ítélet meghozataláig a bűncselekmény által bekövetkezett veszélyt, illetve környezetkárosodást megszünteti, a károsodott környezet eredeti állapotát helyreállítja.

(4) E § alkalmazásában szennyezés: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint azok összetevői jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket meghaladó terhelése.

A környezetkárosítás tényállása keretdiszpozíció. A tényállást tartalommal kitöltő egyes jogszabályok a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban Kvt.), a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, valamint a fák védelméről szóló 21/1970. (VI. 21.) Korm. rendelet.

Az Alaptörvény „Szabadság és felelősség” XX.cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. „(2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.

Továbbá az Alaptörvény XXI. cikk szerint:

(1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.

(2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt - törvényben meghatározottak szerint - helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni.

(3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni.

Elkövetési tárgy

A környezetkárosítás bűncselekményének elkövetési tárgyai a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint ezek összetevői. A bűncselekmény elkövetési tárgyaként szükségtelen az épített mesterséges környezetet is meghatározni, tekintettel arra, hogy az azt károsító magatartások más tényállások alapján is bűncselekménynek minősülnek. Az egyes elkövetési tárgyak meghatározását a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995.évi LIII. törvény adja meg.

A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira. A föld védelme magában foglalja a talaj termőképessége, szerkezete, víz- és levegőháztartása, valamint élővilága védelmét is. A víz védelme kiterjed a felszíni és felszín alatti vizekre, azok készleteire, minőségére (beleértve a hőmérsékleti viszonyait is) és mennyiségére, a felszíni vizek medrére és partjára, a víztartó képződményekre és azok fedőrétegeire, valamint a vízzel kapcsolatosan – jogszabályban vagy hatósági határozatban – kijelölt megkülönböztetett védelem alatt álló (védett) területekre. A levegő védelme kiterjed a légkör egészére, annak folyamataira és összetételére, valamint a klímára. Az élővilág védelme – az ökológiai rendszer természetes folyamatainak, arányainak megtartása és működőképességének biztosítása figyelembevételével – valamennyi élő szervezetre, azok életközösségeire és élőhelyeire terjed ki. Az összetevő fogalmát a szaktörvények nem határozzák meg, az általában vegyi vagy biológiai értelemben vizsgálható. A kémiai szerkezet (pl. levegő/vizek esetében) az adott helyre jellemző, természetes vegyi összetételt jelent, melynek változása mérhető. (De: víznek, földnek létezhetnek más „összetevői” is pl. az adott helyre jellemző, sajátos állati vagy növényi populáció).

Elkövetési magatartások

Az elkövetési magatartások – az egyre súlyosabb szankció mellett – az elkövetési tárgyak:

(A szennyezés önmagában nem veszélyes olyan fokban a társadalomra, hogy az bűncselekménynek minősüljön. Ehhez jelentős mértékű szennyezésre van szükség. A jelentős mérték meghatározása szakértői feladat. Tekintettel arra, hogy a különböző vegyi anyagok veszélyessége, mérgező hatása nagyon eltérő, nem lehet a határérték meghatározott szorzatához kötni a büntethetőséget. Ezért köti a törvény a „jelentős mértékű” szennyezéshez a büntetőjogi felelősség megállapítását.)

Veszélyeztetés: olyan tevékenység vagy mulasztás, amely környezetkárosítást idézhet elő pl. a környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése [veszélyeztetési tényállás]

Károsítás: az a tevékenység, amelynek hatására környezetkárosodás következik be, környezetkárosodás pedig a környezet vagy valamely elemének olyan mértékű változása, szennyezettsége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mértéke, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg amely az élővilágot kedvezőtlenül érinti [materiális változat – ez csak az eredmény bekövetkezésével válik befejezetté].

Egyéb tényállási elemek

A cselekményt mind szándékosan, mind gondatlanul bárki elkövetheti. Szándékosság esetén az elkövető tisztában van azzal, hogy magatartása veszélyeztető vagy károsító (lehet), s e (valóságos vagy lehetséges) következmény iránt legalább közömbös. Gondatlan elkövetés esetén a luxuria (a káros következmények elmaradásában való alaptalan bizakodás), s a negligencia (a káros következmények elvárhatóság ellenére történő fel nem ismerése) egyaránt jellemző lehet.

Büntethetőséget megszüntető ok, illetve a büntetés korlátlan enyhítését lehetővé tevő eset, ha az elkövető az elsőfokú ítélet meghozataláig elhárítja a tevékenységével okozott veszélyt, illetve a környezetkárosodást megszünteti, vagy a károsodott környezetet helyreállítja.

Halmazati és elhatárolási kérdések: több környezeti elem egyidejű vagy folyamatos veszélyeztetése, illetve károsítása természetes egység.

Természetkárosítás

242. § (1) Aki

a) fokozottan védett élő szervezet egyedét,

b) védett élő szervezet vagy az Európai Unióban természetvédelmi szempontból jelentős növény- vagy állatfaj egyedeit, feltéve, hogy azok külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket,

c) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló EK tanácsi rendelet A és B melléklete hatálya alá tartozó élő szervezet egyedét

jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az ország területére behozza, onnan kiviszi, azon átszállítja, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a természetkárosítás az élő szervezet egyedeinek olyan mértékű pusztulását okozza,

a) hogy az (1) bekezdés a) vagy b) pontja esetében az elpusztított élő szervezet egyedeinek külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legmagasabb érték kétszeresét,

b) amely az (1) bekezdés c) pontja esetében az élő szervezet állományának fennmaradását veszélyezteti.

(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) E § alkalmazásában élő szervezet egyede:

a) az élő szervezet egyedének valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota,

b) az élő szervezetek keresztezéseként és kereszteződéseként létrejött egyed,

c) az élő szervezet egyedének származéka, ami alatt érteni kell az elpusztult élőlényt, valamint annak vagy az élő szervezet egyedének bármely részét, továbbá azt a terméket vagy készítményt, amely a felsoroltak valamelyikéből készült, illetve ezek valamelyikéből származó összetevőt tartalmaz.

243. § (1) Aki Natura 2000 területet, védett barlangot, védett természeti területet vagy védett élő szervezetek életközösségét, illetve azok élőhelyét jogellenesen jelentős mértékben megváltoztatja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a természetkárosítás a Natura 2000 terület, a védett barlang, a védett természeti terület vagy a védett élő szervezetek életközössége, illetve azok élőhelye jelentős károsodását vagy megsemmisülését okozza.

(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) E § alkalmazásában Natura 2000 terület alatt a természet védelméről szóló törvényben meghatározott fogalmat kell érteni.

A törvény a természetkárosítás tényállását szerkezetileg két külön §-ra tagolja, az első az egyedvédelmi, a második a természeti értékek és területek védelmével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza. Ezzel a tényállás áttekinthetőbbé, és így valamivel egyszerűbbé, könnyebben kezelhetővé is válik.

A természetkárosítás tényállása szintén keretdiszpozíció. A tényállást kitöltő egyes jogszabályok a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban Tvt.), az Európai Közösségek Tanácsának a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 1996. december 9-i 338/97/EGK rendelete, illetve ennek módosításai, a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény, a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet, a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról szóló 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet.

A törvény a tényállás háttérjogszabályai, ezek közül is főként a Tvt. fogalomrendszere alapján, valamint az európai uniós tagságra figyelemmel állapítja meg a bűncselekmény elkövetési tárgyait.

Elkövetési tárgy I.

A természetkárosítás bűncselekményének elkövetési tárgya egyrészt a fokozottan védett élő szervezet egyede, másrészt a védett élő szervezetek egyedei. Ez utóbbiak vonatkozásában a természetkárosítás csak akkor igényel büntetőjogi fenyegetettséget, ha védett élő szervezet egyedeinek külön jogszabályban meghatározott pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket. A 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 1., illetve 2. számú melléklete tartalmazza a védett növény-, illetve állatfajokat, valamint egyedeik pénzben kifejezett értékét. Elkövetési tárgy továbbá az Európai Közösségek Tanácsának a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EGK rendelete A. és B. mellékletének hatálya alá tartozó élő szervezet egyede.

Az Európai Közösségek Tanácsának a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EGK rendelete tartalmazza a rendelet mellékletében szereplő növény- és állatfajok vonatkozásában a behozatal, a kivitel, valamint a kereskedelem részletes szabályait. A tanácsi rendelet mellékletét módosíthatja az Európai Közösségek Bizottsága is, ilyen pl. az Európai Közösségek Bizottságának a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló 2012. február 6-i 101/2012/EK rendelet, amely felsorolásszerűen tartalmazza a tanácsi rendelet hatálya alá tartozó növény- és állatfajokat. A tényállás elkövetési tárgyai erre figyelemmel a Bizottság rendeleteiben szereplő, azonban magának a tanácsi rendeletnek a mellékletét képező A. és B. mellékletben felsorolt élő szervezetek egyedei is.

Az élő szervezet egyedének fogalmát a törvény a beépített értelmező rendelkezés keretében a háttérjogszabályok figyelembe vételével határozza meg.

Elkövetési tárgy II.

A bűncselekmény elkövetési tárgya – az önálló 243. § (1) bekezdésében meghatározott – a Natura 2000 terület, a védett barlang, a védett természeti terület vagy védett élő szervezetek élőközössége, illetve azok élőhelye. Az egyes kategóriák fogalom-meghatározását a Tvt. adja meg.

A Natura 2000 területek összefoglalóan az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló jogszabály szerinti különleges madárvédelmi területet, különleges természetmegőrzési területet, vagy annak jelölt területet, illetve kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet, vagy annak jelölt területet jelenti.

Ezt a kategóriát az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet vezette be a magyar jogba, emellett az uniós szabályoknak való megfelelés a természetvédelem számára új feladatok egész sorát jelenti. A vadon élő madarak védelméről szóló 2009/147/EK irányelv (madárvédelmi irányelv), valamint a természetes élőhelyek, a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EGK irányelv (élőhelyvédelmi irányelv) alapján ki kell jelölni a közösségi jelentőségű természeti területeket, az ún. Natura 2000-területek hálózatát. A tényállás e területek védelmét is biztosítja.

Elkövetési magatartás

Az elkövetési magatartás a Btk. 241. §-ában meghatározott elkövetési tárgyak esetében a jogellenes: megszerzés, tartás, forgalomba hozatal, az ország területére behozatal, onnan kivitel, az ország területén történő átszállítás, a kereskedés, a károsítás és az elpusztítás.

Az elkövetési magatartás a Btk. 243. § (1) bekezdésében meghatározott elkövetési tárgyak jogellenes: jelentős mértékű megváltoztatása. A megváltoztatás eredménye olyan változás, ami ténylegesen kárt, vagy hátrányt okoz, vagyis minden olyan tevékenység, ami ellentétes a Tvt.-ben meghatározottakkal. A megváltoztatás tehát a terület jellegének, használatának megváltoztatását jelenti, ami egy széleskörű fogalom, ebbe bele tartozik például a terület terjedelmének megváltoztatása is. A jelentős mérték megállapítása minden esetben szakértői kérdés.

Egyéb tényállási elemek

A természetkárosítás minősített esete a fokozottan védett, valamint védett élő szervezetek olyan mértékű pusztítása, amelynek eredményeképp az elpusztított élő szervezet egyedeinek külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett növény- vagy állatfaj egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legmagasabb érték kétszeresét.

Minősített eset továbbá az EK rendeletben foglalt, azonban Magyarországon védetté, illetve fokozottan védetté nem nyilvánított élő szervezet egyedének a számottevő pusztulása, ami az élő szervezet adott állományának (populációjának) fennmaradását veszélyeztető pusztulását jelenti.

A gondatlan elkövetés büntetendősége kizárólag a minősített esethez kapcsolódik, az alapeset csak szándékosan valósítható meg.

Ha jogtalan eltulajdonítás céljából történik a fokozottan védett növény, állat vagy tojás gyűjtése, a lopást és a természetkárosítást bűnhalmazatban kell megállapítani.

Az alapesetben meghatározott Natura 2000-területek, védett természeti területek, a védett barlang, valamint a védett élő szervezetek életközössége, azok élőhelye vonatkozásában a jelentős károsodás, valamint a megsemmisülés már súlyosabb fokban veszélyes a társadalomra, így azok minősített esetként nyernek megfogalmazást.

A törvény a 243. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény gondatlan elkövetését is büntetni rendeli.

Állatkínzás

244. § (1) Aki

a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,

b) gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás

a) az állatnak különös szenvedést okoz, vagy

b) több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.

Az állatkínzás tényállása nem keretdiszpozíció, bár a tényállás szempontjából az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban Ávtv.) a háttérjogszabály, a tényállásban az elkövetési magatartást büntető norma határozza meg.

Az Ávtv. különbséget tesz a gerinces és nem gerinces állat megölése között. A büntetőjog az Ávtv. által tilalmazott magatartások közül a legsúlyosabbakat kívánja szankcionálni.

Elkövetési tárgy

Az állatkínzás elkövetési tárgya a 244. § (1) bekezdés a) pontjában a gerinces állat, amely a fejlettség legmagasabb szintjén lévő, belső szilárdító vázú állat. A 244. § (1) bekezdés b) pontja kiegészíti az elkövetési tárgyat, megjelölve a speciális gerinces állatként a veszélyes állatot.

A veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999 (VII.13.) KÖM-FVM-NKÖM-DM együttes rendeletének 1.számú Melléklete sorolja fel a veszélyes állatokat.

Elkövetési magatartás

A bűncselekmény 244. § (1) bekezdés a) pontjának elkövetési magatartásai az olyan indokolatlan bántalmazás, vagy indokolatlanul olyan bánásmód alkalmazása, amely alkalmas arra, hogy a gerinces állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.

A 244. (1) bekezdés b) pontjának elkövetési magatartásai a gerinces állat vagy a veszélyes állat elűzése, elhagyása, kitétele. Ezen elkövetési magatartás büntetni rendeltségének oka nem csupán az állat kiszolgáltatott helyzete, hanem a magára hagyott állat által okozható veszélyhelyzet megelőzése is, ezért a veszélyes állatok körét a törvény nem szűkíti le a veszélyes gerinces állatokra.

A tényállás a bántalmazás, és nem a fizikai fájdalom okozása fordulatot alkalmazza azért, mert a törvény a büntetőjogi szankcionálást nem az állatban elért érzethez, eredményhez, hanem az elkövető magatartásához kívánja kötni.

Nyilvánvalóan nem minden jellegű testi vagy lelki bántalmazás tekinthető állatkínzásnak, például a nevelés, idomítás céljából történő fizikai ráhatás szükségszerű lehet. Azonban ebben az esetben is rangsorolni kell, meg kell határozni, hogy melyek azok az alkalmazott eszközök, amelyek büntetendőek, és melyek azok, amelyek nem. Az indokolatlan bánásmód alkalmazásába beleértendő minden olyan fizikai ráhatás vagy mulasztás, ami a bántalmazás körébe nem sorolható, ugyanakkor ez az elkövetési magatartás az állat bántalmazásának, szenvedésének a folyamat jellegét is értékeli.

A büntethetőséghez nem szükséges, hogy az elkövető az állat életét ténylegesen kioltsa, vagy az állat valóban maradandó egészségkárosodást szenvedjen, elég csupán az, hogy az elkövető cselekménye erre alkalmas legyen. Ezért nem önálló elkövetési magatartás az állat életének kioltása, ezen eredmény bekövetkezte a büntetéskiszabás során súlyosító körülményként értékelhető.

Az Ávtv. szerint az állat élete elfogadható ok vagy körülmény esetén kioltható. Ilyen elfogadható oknak vagy körülménynek minősül különösen az élelmezési cél vágóállat esetében, a prém termelése a hagyományosan e célból tartott állat esetében, az állományszabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, illetve sérülés, a fertőző betegségek kontrollja, valamint az azok ellen való védekezés, a kártevők irtása, a másként el nem hárítható támadás megakadályozása és a tudományos kutatás. Ezekben az esetekben az állatkínzás bűncselekménye nem állapítható meg.

A 244. § (1) bekezdés a) pontjában megfogalmazott elkövetési magatartást bárki elkövetheti, így pl. az is, aki állaton állatkísérletet engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően, vagy állatorvosi végzettséghez kötött tevékenységet jogosulatlanul végez.

A bűncselekmény 244. § (1) bekezdés b) pontjában megfogalmazott elkövetési magatartás az ember által tartott gerinces vagy veszélyes állat elűzése, elhagyása, kitétele, ebből következően ezen fordulat alanya speciális, elkövetőként csak az állattartó merül fel, akinek a fogalmát az Ávtv. tartalmazza.

Egyéb tényállási elemek

Az állatnak az átlagosat lényegesen meghaladó szenvedést okozó, rendkívüli brutalitással véghezvitt cselekmények elkövetőjének és magának a cselekménynek is a fokozottabb társadalomra veszélyessége indokolja az állatnak különös szenvedést okozó eseteknek a súlyosabb megítélését és büntetését.

Minősítő körülmény az is, ha az állatkínzás több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.

A bűncselekmény rendbeliségét a támadott elkövetési tárgyak száma határozza meg, a 244. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott törvényi egység kivételével.

A törvény a korábbi Btk.-tól eltérően, az állatkínzás tényállásából kiemelve új tényállásokat alkot orvvadászat, illetve orvhalászat címmel. Ennek indoka egyrészt, hogy sem a jogosulatlan vadászat, sem az állatkínzás tényállásában szereplő magatartások nem pontosan illeszkednek a háttérjogszabályhoz, másrészt az állatkínzás esetében tartalmilag sem oda illenek, hiszen nem kínzásról van szó.

Orvvadászat

245. § Aki

a) vadászterületen vadászatra való jogosultság nélkül, illetve idegen vadászterületen {vadászként@vadász} engedély nélkül vad elejtésére vagy elfogására irányuló tevékenységet végez,

b) külön jogszabályban meghatározott, a vadfaj valamennyi egyedére kiterjedő vadászati tilalmi idő hatálya alá eső vadfaj egyedét ejti vagy fogja el,

c) külön jogszabályban meghatározott {tiltott vadászati eszközzel@tiltott vadászati eszköz}, {tiltott vadászati módon@tiltott vadászati mód} vagy {kíméleti területen@kíméleti terület} vad, illetve fokozottan védett vagy védett gerinces állat elejtésére vagy elfogására irányuló tevékenységet végez,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A 245. § a) pont a klasszikus orvvadászatot rendeli büntetni, bűncselekménnyé emelve azt a magatartást, amikor a vad elejtésére még nem került sor, de a magatartás erre irányul. A 245. § a) pont első fordulata a külső orvvadászatot bünteti.

A 245. § a) pont második fordulata szól a belső orvvadászokról. Esetükben a jogszabályi feltételek megvannak, ők tehát {vadászok@vadász}, de idegen vadászterületen végeznek vad elejtésére, elfogására irányuló tevékenységet anélkül, hogy bérvadászként, vendégvadászként erre engedélyük lenne.

A 245. § b) pont szerint büntetendő az a magatartás, amikor vadászati tilalmi idő hatálya alá eső vadfaj egyedét ejtik vagy fogják el. A vadászati tilalmi idő egy adott vadfaj különböző egyedeire eltérő lehet, ugyanakkor a büntetőjogi védelmet csak az adott vadfaj valamennyi egyedét érintő tilalmi idő megállapíthatósága esetére indokolt kiterjeszteni. Az adott vadfajnak csak bizonyos egyedeire fennálló tilalmi idő megszegése a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) vadvédelmi bírságra vonatkozó rendelkezései szerint szankcionálható.

Orvvadászatnak minősülnek a 245. § c) pontban megfogalmazottak, miszerint valaki külön jogszabályban meghatározott {tiltott vadászati eszközzel@tiltott vadászati eszköz}, {tiltott vadászati módon@tiltott vadászati mód} vagy {kíméleti területen@kíméleti terület} vad, vagy fokozottan védett vagy védett gerinces állat elejtésére vagy elfogására irányuló tevékenységet végez.

Elkövetési tárgy

A „vad” és a „fokozottan védett vagy védett gerinces állat” elkövetési tárgyak elkülönítésére azért van szükség, mert ugyan a „fokozottan védett vagy védett gerinces állat” is a természetben él, ezzel egyidejűleg mégsem tekinthetjük teljes egészében a „vad” fogalmába tartozónak, tekintettel arra, hogy külön jogszabály határozza meg a vadászható állatfajokat, így megállapítható, hogy a két fogalomhalmaz nem teljesen fedi egymást.

Elkövetési magatartás I. [Btk. 245. § a.) pont]

A I. fordulatban a vadászterületen vadászatra jogosultság nélkül, illetve idegen vadászterületen {vadászként@vadász} engedély nélkül vad elejésére vagy elfogására irányuló tevékenység végzése.

A Vtv. 2. §-ának c) pontja szerint a vadászati jog egyik lényeges eleme a vadászterületen szabadon élő vadnak arra jogosult által történő elejtése, elfogása.

A 245. § a) pontban körülírt elkövetési magatartás tehát nem más, mint a vad elejtését, vagy elfogását megelőző célzatos tevékenység. A tényállásszerűséghez szükséges, hogy az elkövető birtokában legyen olyan eszköz, amely alkalmas a vad elejtésére, vagy elfogására pl. vadászfegyver (vagy más tűzfegyver), íj, nyílpuska, hurok, csapda stb. Arra ugyanis, hogy a vadászterületen tartózkodó személy vad elejtésére/elfogására irányuló tevékenységet folytat, a birtokában lévő eszközből lehet következtetni.

A bűncselekmény elkövetése akkor kezdődik, amikor az elkövető megjelenik a vadászterületen a vad elejtésére/elfogására alkalmas eszközzel – de a bűncselekmény ezzel befejezetté is válik – és mindaddig tart, amíg a vadászterületen tartózkodik pl. ha valaki vadászpuskával a vállán, a vadászterületen tartózkodik, ebből arra kell következtetni, hogy a vad elejtésére irányuló tevékenységet végez.

A II. fordulat esetében idegen vadászterületen a vadász engedély nélkül ejti el, fogja el a vadat. Az elkövető a vadászati tevékenység folytatására rendelkezik jogszabályi feltételekkel, de nem az adott vadászterületen. A Vtv. 8. §-ának (1) bekezdése szerint vadászterületnek minősül – hasznosítási formájától függetlenül – az a földterület, valamint vízfelület, amelynek kiterjedése a háromezer hektárt eléri, és szemközti határvonalainak távolsága legalább háromezer méter, továbbá, ahol a vad

Az I. fordulat szerint bármely vadászterület szóba jöhet, a II. fordulat esetében azonban csak idegen vadászterület, ahol is a {vadász@vadász} nem rendelkezik engedéllyel.

Elkövetési magatartás II. [Btk. 245. § b) pont]

A vadfaj valamennyi egyedére kiterjedő vadászati tilalmi idő hatálya alá eső vadfaj elejtése vagy elfogása.

A Vtv. 37. §-a (1) bekezdésének c) és e) pontja értelmében a vad és élőhelyének védelme érdekében tilos vadászni:

A Vtv. 38. §-ának (1) bekezdése szerint a vadászati év az év március hónap első napján kezdődik és a következő év február hónap utolsó napjáig tart. A vadászati idény az a naptári időszak, amely a vadászati éven belül kijelöli az egyes vadfajok vadászatának idejét (a továbbiakban: vadászati idény). A vadászati idényt a miniszter a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.

Az orvvadászat bűncselekményének ezt a fordulatát tehát az valósítja meg, aki nemcsak megkísérli a vad elejtését/elfogását, hanem ténylegesen elejti, elfogja, pl. márciusban őzet ejt/fog el.

Elkövetési magatartás III. [Btk. 245.§ c) pont]

A 245. § c) pontban körülírt elkövetési magatartás – a 245. § a) pontjához hasonlóan – a vad elejtését, vagy elfogását megelőző célzatos tevékenység, mégpedig külön jogszabályban meghatározott tiltott vadászati eszközzel, {tiltott vadászati módon@tiltott vadászati mód}, vagy {kíméleti területen@kíméleti terület} vad, illetve fokozottan védett vagy védett gerinces állat vonatkozásában.

A Vtv. 37. §-ának (1) bekezdése szerint a vad és élőhelyének védelme érdekében tilos vadászni:

A Vtv. 37.§-ának (2) bekezdése szerint a külön jogszabály szerint meghatározott vizes területeken és azok védősávjában az ólomsörét használata vízivadvadászat során tilos. Amennyiben védősáv nem kerül kijelölésre, a vizes terület határterületén a vadászat oly módon folytatható, hogy a tilalommal érintett területre a kilőtt ólomsörét ne hulljon vissza.

A Vtv. 68.§-ának (1) bekezdése alapján tiltott vadászati eszköznek minősül:

Egyéb tényállási elemek

A bűncselekmény alanya a 245.§ a) pont II. fordulatát kivéve bárki lehet. Ennek oka az, hogy a 245. § a) pont I. fordulata ( „vadászterületen vadászatra való jogosultság nélkül”) fordulat nem csak olyan személyre vonatkozik, aki „nem vadász” (külső orvvadászat). Előfordulhat ugyanis, hogy a vadászati hatóság a vonatkozó törvényi szabályozás alapján a vadászatra jogosult vadászati jogát a vadászterületen bizonyos időszakra felfüggeszti, és megtiltja a vadászati tevékenységet [Vtv. 27. § (1) bekezdés g) pont]. Ez azt jelenti, hogy a {vadász@vadász} vadászatra jogosultsága az adott vadászterületen átmenetileg szünetel, és amennyiben a tilalom ellenére mégis vadászik, úgy megvalósítja a 245. § a) pontja szerinti fordulatot.

A 245. § a) pont II. fordulatánál a speciális alany a {vadász@vadász}.

A bűncselekmény szándékosan követhető el.

A 245.§ a) és c) pontjában szabályozott elkövetési magatartás kísérlete fogalmilag lehetséges, de a gyakorlati megállapíthatósága ritka pl. éppen a vadászterületre behajtáskor érik tetten a gépkocsijában vadászati eszközt szállító elkövetőt.

A 245.§ b) pontjában szabályozott elkövetési magatartás kísérlete megállapítható pl. a orvvadász csak rálő a vadra.

Amennyiben az elkövető az elejtett vagy elfogott vadat elviszi – annak értékétől függően – az orvvadászat és a lopás halmazatát kell megállapítani. (2/2005. Büntető jogegységi határozat) További halmazat megállapítására – {lőfegyverrel@lőfegyver} vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §) – kerülhet sor, ha az elkövető engedély nélkül tartott {lőfegyverrel@lőfegyver} követi el a cselekményt.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012.évi II. törvény 178. § a jogosulatlan vadászat, a 203. § a szerszámíj, szigonypuska jogellenes használata, a 215. § vadászati, halászati, legeltetési tilalom megszegése szabálysértését szabályozza.

Orvhalászat

246. § Aki

a) jogosulatlanul halászhálóval vagy más halászati eszközzel - a horgászatot kivéve - halfogásra irányuló tevékenységet végez,

b) külön jogszabályban meghatározott tiltott eszközzel, tiltott módon vagy {kíméleti területen@kíméleti terület} halfogásra irányuló tevékenységet végez,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az orvhalászat jogi tárgya a szabályozott halászati tevékenység védelme.

Elkövetési tárgy

A bűncselekmény elkövetési tárgya a hal. A halászatról és a horgászatról szóló 1997.évi XLI. törvény (Htv.) 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint hal a halak rendszertani osztályába tartozó állatfaj.

Elkövetési magatartás I. [Btk.246. §.a) pont]

A bűncselekmény elkövetési magatartásait a tényállás két pontban sorolja fel.

A 246. § a) pont szerint büntetendő magatartás a külön jogszabályok szerint jogosulatlan halfogásra irányuló tevékenység. A büntetőjogi védelem kizárólag a halászhálóval vagy más halászati eszközzel folytatott orvhalászatra terjed ki, a horgászat nem értendő ezen fogalomba.

A Htv.) 18. § (1) bekezdése határozza meg azt, hogy milyen okmányok birtokában jogosult valaki halászni. Ez magában foglalja egyrészt a halászjegyet, másrészt a területi engedélyt is. A {Htv. 18. § (1) bekezdése@Htv. 18. § (1) bekezdése} szerint a jogosult vagy a nevében eljáró személy vagy szervezet által végzett ilyen irányú tevékenység nem tényállásszerű.

Elkövetési magatartás II. [Btk.246. §. b) pont]

A 246. § b) pont a külön jogszabályban meghatározott tiltott eszközzel, tiltott módon, valamint a {kíméleti területen@kíméleti terület} történő halfogásra irányuló tevékenység végzését rendeli büntetni.

A tilalmazott halászati és horgászati eszközök és módszerek nyílt taxációjú felsorolását a Htv. 23-24. §-ai tartalmazzák, így tilos különösen: a váltóáramú elektromos eszközzel, mérgező vagy kábító hatású anyaggal, robbanóanyaggal, szúrószerszámmal, búvárszigonnyal vagy más, halfogásra alkalmas búváreszközzel halfogásra irányuló tevékenységet végezni.

A Htv. 38. § (1) bekezdése szerint a természetvédelmi oltalom alatt álló hal fogása (gyűjtése) – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – tilos.

Az átlagos vízállású folyó vagy holtág medrének legalább a felét keresztirányban elzáró készülékkel vagy eszközzel, továbbá – a Htv.-ben írt kivételekkel – az elektromos eszközökkel való halfogás, valamint a gereblyéző horgászati, a hurokvető halászati mód alkalmazása is tilalmazott.

Az elkövetési magatartások mindegyike kizárólag aktív, tevőleges magatartással valósítható meg.

Egyéb tényállási elemek

A tényállás általános alanyt tartalmaz, azt bárki elkövetheti.

A bűncselekmény immateriális, befejezetté a halfogásra irányuló tevékenység megkezdésével válik.

Az orvhalászat két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő vétség, kizárólag szándékosan követhető el, a szándék akár egyenes, akár eshetőleges is lehet.

Az orvhalászat és a lopás halmazatban történő megállapítása nem kizárt.

Tiltott állatviadal szervezése

247. § (1) Aki gerinces állat részvételével állatviadalt szervez, tart, ilyen állatviadalra fogadást szervez vagy fogadást köt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki állatviadal céljára gerinces állatot megszerez, tart, tenyészt, kiképez, idomít, vagy forgalmaz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A tiltott állatviadal szervezésének jogi tárgya a társadalom nyugalma.

Elkövetési tárgy

Az elkövetési tárgy pedig minden gerinces állat, függetlenül attól, hogy háziasított vagy vadon élő állatról van-e szó, illetve, hogy az állat veszélyes állatnak minősül-e vagy sem.

Elkövetési magatartás

A bűncselekménynek két fordulata van, az első fordulat elkövetési magatartásai az állatviadal szervezése, tartása, állatviadalra fogadás szervezése vagy arra fogadás kötése.

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 7. § (1) bekezdése szerint tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okozhat (a továbbiakban együtt: állatviadal). Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közreműködés, részvétel, fogadáskötés.

Az elkövetés módja nem feltételez rendszeres elkövetést, a bűncselekmény akkor is megvalósul, ha egy esetben bonyolították le.

Egyéb tényállási elemek

Az állatviadalra fogadás szervezése, vagy arra fogadás kötése az állatviadal megtartása nélkül is befejezett bűncselekmény.

A cselekmény csak szándékosan követhető el.

A bűncselekmény második fordulata célzatos magatartásokat rendel büntetni. A cselekmény akkor tényállásszerű, ha az elkövetési magatartások, azaz a gerinces állat megszerzése, tartása, tenyésztése, kiképzése, idomítása vagy forgalmazása, állatviadal céljából történő felhasználása végett történik.

A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése

248. § (1) Aki

a) arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez,

b) engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve hulladékgazdálkodási tevékenységet, illetve hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a hulladékgazdálkodásról szóló törvény szerinti veszélyes hulladékra követik el.

(3) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) E § alkalmazásában

a) hulladék: mindaz, amit a hulladékgazdálkodásról szóló törvény hulladéknak minősít, ha alkalmas az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére;

b) hulladékgazdálkodási tevékenység: a hulladéknak a hulladékgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott gyűjtése, begyűjtése, szállítása - ideértve az országba történő behozatalt, onnan történő kivitelt, valamint az azon történő átszállítást -, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása.

A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése elnevezésű tényállás keretdiszpozíció, annak háttérjogszabálya elsődlegesen a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.), valamint annak végrehajtási rendeletei. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályokat jelentős számú európai uniós jogi aktus határozza meg, így ezek közvetve a büntetőjogi tényállást is érintik.

Elkövetési tárgy

Az elkövetési tárgy alapesetben a hulladék, minősített esetben a veszélyes hulladék.

Hulladék: a Hgt. 3. § a) pontja szerint bármely, a törvény 1. számú melléklete szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles. Ebből a körből a bűncselekmény olyan hulladékra nézve követhető el, amely alkalmas az emberi élet, testi épség, egészség, vagy a föld, a víz, a levegő, azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére.

A veszélyes hulladék: a Hgt. 3. § b) pontja szerint a 2. számú mellékletben felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék. A minősített eset elkövetési tárgyát a törvény is ekként jelöli, tehát nem szűkíti a Hgt.-hez képest.

Elkövetési magatartás

A bűncselekmény egyrészt hulladék nem engedélyezett helyen történő elhelyezésével, másrészt engedély nélküli vagy az engedély kereteit túllépve végzett hulladékgazdálkodási tevékenységgel követhető el.

A hulladékot a gyűjtés céljából arra rendszeresített gyűjtőedényben, vagy egyéb gyűjtőeszközben, a gyűjtőszigeten vagy hulladékudvarban lehet elhelyezni. Aki ezeken kívül (pl. közterületen, magánterületen, védett természeti területen, erdőben) hulladékot elhelyez, megvalósítja az (1) bekezdés a) pontjában körülírt törvényi tényállást.

A Hgt. szerint a hulladékkezelési tevékenység – ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet ettől eltérően nem rendelkezik – kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. E szabályok megsértése esetén az elkövető a 248. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott bűncselekmény miatt vonható felelősségre.

A tényállás elkövetési magatartása továbbá a hulladékkal más jogellenes tevékenység végzése. Nem minden hulladékkal kapcsolatos tevékenység engedélyköteles, bizonyos cselekmények ex lege tilosak, így ezek (tehát a jogszabály által, illetve a közösségi jogszabályok által tiltott tevékenységek) szintén elérik a bűncselekményi szintet.

Egyéb tényállási elemek

A hatályos szabályozáshoz hasonlóan a törvény mind az alap-, mind a minősített eset gondatlanságból történő elkövetését büntetni rendeli, utóbbit súlyosabb büntetési tétellel.

A bűncselekmény alanya tettesként – kivéve a 248. § (1) bekezdés b) pontjának 2.fordulatát – bárki lehet, míg az utóbbi eset tettese csak az lehet, aki engedéllyel rendelkezik, de tevékenysége során az engedély kereteit túllépi.

Ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés

249. § (1) Aki ózonréteget lebontó anyagot vagy ilyen anyagot tartalmazó terméket gyárt, felhasznál, az ország területére behoz, onnan kivisz vagy forgalomba hoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az ózonréteget lebontó anyaggal visszaélést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az ózon szerepe a Föld légkörében közismert. A sztratoszférában lévő ózonnak UV-sugárzás szűrő szerepe nélkülözhetetlen, mert kiszűri a káros UV-C sugárzást és jelentősen csökkenti az UV-B sugárzást.

Elkövetési tárgy

A bűncselekmény elkövetési tárgya az ózon réteget lebontó anyagok (ODS). Az 1005/209 EK rendelet R. cikkének 4-9.pontj határozza meg ezeket pl. klórfluor-szénhidrogének, halonok, szén-tetraklorid stb.

Elkövetési magatartás

A bűncselekmény elkövetési magatartásait a 2008/99/EK irányelv 3. cikk i) pontja rögzíti. Eszerint bűncselekménynek kell tekinteni az ózonkárosító anyagok gyártását, behozatalát, kivitelét, forgalomba hozatalát vagy felhasználását.

Egyéb tényállási elemek

A bűncselekmény alanya bárki lehet.

Az 1005/2009/EK rendelet megállapít olyan mentességeket és kivételeket (ld. III. fejezet, 24. cikk), amelyek alapján a „szabályozott anyagok” és „új anyagok” gyártása, forgalomba hozatala és felhasználása bizonyos feltételek esetén – tekintettel arra, hogy az európai uniós rendeletek közvetlen hatályúak – külön jogszabály szerint engedélyezett tevékenységnek minősülnek.

A bűncselekményt szándékosan és gondatlanul is el lehet követni.

Radioaktív anyaggal visszaélés

250. § (1) Aki veszélyes radioaktív anyagot engedély vagy bejelentés nélkül, illetve az engedély kereteit túllépve

a) előállít, tárol, elhelyez, szállít,

b) megszerez, birtokol, kezel, forgalomba hoz, feldolgoz vagy más módon felhasznál, tartásra nem jogosult személynek átad, ártalmatlanít, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít,

bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki a bűncselekményt bűnszövetségben követi el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki radioaktív anyaggal való visszaélésre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) Aki az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) E § alkalmazásában veszélyes radioaktív anyag: a természetben előforduló vagy mesterségesen előállított anyag, amelynek egy vagy több összetevője ionizáló sugárzást bocsát ki, és amely az emberi életre és egészségre, vagy az élő és élettelen környezetre veszélyes.

A törvény 250. §-a az egészségre, illetve a környezetre veszélyes radioaktív anyagok vagy készítményekkel való alábbi, jogosulatlan (tehát engedély vagy bejelentés nélküli, illetve az engedély kereteit túllépő) tevékenységeket rendeli büntetni.

A 250. § egyrészt a 2008/99/EK irányelv 3. cikk e) pontjának való megfelelést szolgálja, másrészt a nukleáris terrorcselekmények visszaszorításáról szóló Nemzetközi Egyezmény (kihirdette: a 2007. évi XX. törvény) 2. cikkében elírt, büntetendővé nyilvánítandó elkövetési magatartásokat is lefedi a tényállás, valamint megfelel a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) keretében 1979-ben elfogadott, és az 1987. évi 8. törvényerejű rendelettel kihirdetett nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló Egyezménynek a NAÜ által szervezett diplomáciai konferencia keretében, 2005. július 8-án aláírt módosításának (kihirdette: a 2008. évi LXII. törvény).

Elkövetési tárgy

A bűncselekmény elkövetési tárgya a 250. § (5) bekezdésében meghatározott értelmező rendelkezés szerint az emberi életre és egészségre, vagy az élő és élettelen környezetre veszélyes radioaktív anyag.

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: 1996. évi CXVI. törvény) 2. § 3. pontja szerint radioaktív anyag: a természetben előforduló vagy mesterségesen előállított anyag, amelynek egy vagy több összetevője ionizáló sugárzást bocsát ki. A törvény a tényállás alkalmazhatóságát az emberi életre és egészségre, illetve az élő és élettelen környezetre veszélyes radioaktív anyagokra korlátozza.

Elkövetési magatartás

A törvény az elkövetési magatartásnak két fordulatát szabályozza, amelynek előfeltétele az engedély, bejelentés nélküli, illetve az engedély kereteit túllépő tevékenység.

A radioaktív anyag előállítása, tárolás, szállítása és engedélyezése a radiokatív anyaggal kapcsolatos engedély alapján végezhető. Az engedélykiadására – szakhatósági hozzájárulások alapján – az Országos Atomenergia Hivatal jogosult.

A 250. § (1) bekezdésében szabályozott elkövetési magatartás: a jogosulatlan megszerzés, a birtoklás, a tárolás, a kezelés, a forgalomba hozatal, a feldolgozás, vagy más módon történő felhasználás, a tartásra nem jogosult személynek történő átadás, az ártalmatlanítást, valamint az országba való behozatal, kivitel, az ország területén átvitel.

Egyéb tényállási elemek

A bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet, aki engedély vagy bejelentés nélkül, vagy az engedély kereteit túllépve tevékenykedik.

A 250. § (1) bekezdésének b) pontja által büntetni rendelt radioaktív anyaggal visszaélés kizárólag szándékosan, míg az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott bűncselekmény szándékosan és gondatlanul is elkövethető.

A törvény minősítő körülményként értékeli a bűnszövetségben történő elkövetést.

Nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés

251. § (1) Aki engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve nukleáris létesítményt üzemeltet, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben követi el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki nukleáris létesítmény üzemeltetésével való visszaélésre irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés bűncselekménnyé nyilvánítása az atomerőművek és más hasonló létesítmények biztonságos, az engedélyekben foglalt betartásával történő működtetését hivatott garantálni.

Elkövetési tárgy

A bűncselekmény elkövetési tárgya a nukleáris létesítmény. A nukleáris létesítmény fogalmát és az engedélyezési eljárás szabályait a 1996. évi CXVI. törvény határozza meg.

Nukleáris létesítmény: dúsítóüzem, nukleáris üzemanyagot gyártó üzem, atomerőmű, újrafeldolgozó üzem, kutatóreaktor, oktatóreaktor, nukleáris kritikus és más neutronsokszorozás célját szolgáló rendszer, friss és kiégett üzemanyag tárolására szolgáló létesítmény, illetve az előzőekben felsorolt nukleáris létesítményekhez közvetlenül kapcsolódó, ugyanazon a telephelyen található, radioaktív hulladék tárolására szolgáló létesítmények, amennyiben külön létesítménynek minősülnek.

Elkövetési magatartás

A bűncselekmény elkövetési magatartása a jogszabályban meghatározott engedély nélkül vagy az engedély eltérő üzemeltetés. Az üzemeltetés alatt a nukleáris létesítmény működését értjük.

Egyéb tényállási elemek

A bűncselekmény csak szándékosan valósítható meg.

Súlyosabban minősül annak az elkövetőnek a cselekménye, aki a nukleáris létesítmény üzemeltetésével való visszaélést bűnszövetségben követi el.

Az előkészület büntetendővé nyilvánítását – a radioaktív anyaggal visszaéléshez hasonlóan – a nukleáris terrorcselekmények visszaszorításáról szóló Nemzetközi Egyezmény előírásai indokolják.

Atomenergia alkalmazásával visszaélés

252. § (1) Aki az atomenergia alkalmazásához szükséges engedély megszerzése érdekében a döntésre jogosult szervet vagy személyt megtéveszti, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos bejelentési kötelezettségét elmulasztja, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az atomenergia napjaink egyik legfontosabb energiaforrás és szerepe folyamatosan nő.

A védett jogi tárgy

A bűncselekmény védett jogi tárgya az atomenergia védet jogi tárgya az atomenergia biztonságos felhasználásához fűződő társadalmi érdek.

Elkövetési magatartás

Az atomenergia alkalmazásával visszaélés két elkövetési magatartásai:

Megtévesztés alatt miden olyan tevékenységet érteni kell, amelynek következtében a passzív alany valótlanságot való ténykén fogad el.

A jogszabályban előírt bejelentési kötelezettség elmulasztása tiszta mulasztási bűncselekmény. Az atomenergia alkalmazója minden rendkívüli eseményt, illetőleg személyi sugársérüléssel járó balesetet – a hatósági előírásoknak megfelelően – késedelem nélkül jelenteni köteles a területileg illetékes polgármesternek, az egészségügyi államigazgatási szervnek, a rendőrségnek az atomenergia-felügyeleti szervnek, továbbá környezetszennyezés esetén a környezetvédelmi hatóságnak, állat-egészségügyi hatóságnak, talajvédelmi hatóságnak.

Egyéb tényállási elemek

A bűncselekmény törvényi tényállása eredményt nem tartalmaz.

A bűncselekmény mindkét alakzata szándékosan valósítható meg.

Az atomenergia alkalmazása a 1996. évi CXVI. törvény 2. § 1. pontja szerint egyrészt a nukleáris vagy más radioaktív anyaggal kapcsolatos tevékenységet, másrészt az ionizáló sugárzást létrehozó, valamint az előbbi alkalmazást szolgáló létesítményekkel, berendezésekkel összefüggő tevékenységet jelöl.

Az atomenergia biztonságos alkalmazásának irányítása és felügyelete a Kormány feladata. A kormányzati feladatok végrehajtásáról a Kormány az Országos Atomenergia Hivatal (az atomenergia-felügyeleti szerv), valamint több miniszter útján gondoskodik [vö. 1996. évi CXVI. törvény 20. § (1) bekezdés, 22-26. § és 28. §].

A hatósági tevékenység többszintű, ezért a döntésre jogosult szerv vagy személy alatt azt kell érteni, akit (vagy amely szervet) a döntésre a törvény vagy más jogszabály feljogosít. Az ellenőrzést a hatóság csak akkor tudja megfelelően elvégezni, ha az atomenergia felhasználásához szükséges engedély kiadásakor valós adatok birtokában van. Ezért rendeli büntetni a törvény azt, aki az engedély megszerzése érdekében a döntésre jogosult szervet vagy személyt megtéveszti.

Az ellenőrzési vagy felügyeleti tevékenység megfelelő ellátásának feltétele, hogy a hatóság minden releváns információval rendelkezzen az atomenergia alkalmazására vonatkozóan [ld. pl. az atomenergia alkalmazási körébe tartozó egyes anyagok, berendezések és létesítmények tulajdonjoga megszerzésének speciális feltételeiről, valamint birtoklásuk, üzemben tartásuk bejelentésének rendjéről szóló 72/2000. (V. 19.) Korm. rendeletet]. Ennek biztosítására a törvény szerint az is bűncselekményt valósít meg, aki az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos, jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségét elmulasztja.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.