Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Az egészségügyi beavatkozás és kutatás rendje elleni bűncselekmények

Beavatkozás az emberi génállományba

168. § (1) Aki az emberi vagy magzati génállományon, illetve emberi embrió génállományán annak megváltoztatására irányuló beavatkozást végez, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdés szerinti beavatkozás a génállomány megváltozását idézi elő.

A bűncselekmény tárgya

A bűncselekmény jogi tárgya az emberi génállomány megváltoztathatatlansága. Elkövetési tárgy a magzat illetve embrió.

A bűncselekmény tárgyi oldala

Elkövetési magatartás a génállomány megváltoztatására irányuló beavatkozás végzése. A tényállás alapesetben eredményt nem értékel, de ha bekövetkezik az eredmény (vagyis megváltozik a génállomány), akkor minősített esetet kell megállapítani.

A bűncselekmény alanya

A bűncselekmény alanya bárki lehet.

A bűncselekmény alanyi oldala

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, mégpedig csakis egyenes szándékkal.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Emberi ivarsejt tiltott felhasználása

169. § (1) Aki halottból vagy halott magzatból származó ivarsejtet emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásra használ fel, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki emberi ivarsejt tiltott felhasználására irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bűncselekmény tárgya

A bűncselekmény jogi tárgya az emberi élet természetes kialakulásához fűződő társadalmi érdek. Elkövetési tárgy az emberi ivarsejt.

A bűncselekmény tárgyi oldala

Elkövetési magatartás a klónozás, vagyis az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárás.

A bűncselekmény alanya

A bűncselekmény alanya bárki lehet, a gyakorlatban azonban az elkövetéshez különleges (orvosi) szakértelem szükséges, ezért tettesként főként ilyen szakértelemmel rendelkező személyek jöhetnek számításba. A bűncselekmény előkészülete is büntetendő, a gyakorlatban azonban ehhez is különleges szakértelem szükséges.

A bűncselekmény alanyi oldala

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Születendő gyermek nemének megválasztása

170. § Aki a születendő gyermek nemének megválasztására irányuló beavatkozást végez, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bűncselekmény tárgya

A bűncselekmény védett jogi tárgya a nemek közötti számbeli egyensúly fennmaradásához fűződő társadalmi érdek. A bűncselekmény elkövetési tárgya az embrió illetve a magzat.

Hosszú távú demográfiai megfigyelések szerint a megszületett gyermekek 51%-a fiú, 49%-a lány. A nők hosszabb születéskor várható élettartama miatt azonban a legtöbb emberi közösségben nőtöbbletet figyelhetünk meg. Mindezek ellenére a férfiak és a nők száma általában minden emberi társadalomban megközelítőleg egyenlő. Ha azonban a reprodukciós eljárások (mesterséges megtermékenyítések) során megengednénk a szülőknek, hogy kiválasszák a születendő gyermekük nemét, a társadalomban felbomolhatna a nemek aránya. Egyes megkérdezéses vizsgálatok szerint ugyanis a házaspárok több mint háromnegyede fiúgyermeket szeretne első gyereknek.

Mindezen aggályok ellenére nem lenne akadálya egy olyan büntethetőséget kizáró ok törvénybe iktatásának, amely nem büntetné azt az esetet, amikor egy házaspárnak már van egy adott nemű gyermeke, de második gyermeknek ellenkező neműt szeretne.

A bűncselekmény tárgyi oldala

Elkövetési magatartás a születendő gyermek nemének megválasztására irányuló beavatkozás végzése. Jogszerűen megválasztható a születendő gyermek neme azonban akkor, ha nemhez kötötten öröklődő betegség megelőzése miatt erre orvosilag indokoltan szükség van.

A bűncselekmény alanya

A bűncselekmény alanya bárki lehet.

A bűncselekmény alanyi oldala

A bűncselekmény csak szándékosan, kizárólag egyenes szándékkal követhető el.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése

171. § Aki emberen orvostudományi kutatást engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően végez, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bűncselekmény tárgya

A bűncselekmény jogi tárgya az emberi jogok védelme az orvostudományi kutatásban.

A bűncselekmény tárgyi oldala

Elkövetési magatartás az orvostudományi kutatás végzése, elkövetési mód az engedély nélkül illetve engedélytől eltérően.

A bűncselekmény alanya

A bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet.

A bűncselekmény alanyi oldala

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Embrióval vagy ivarsejttel végezhető kutatás szabályainak megszegése

172. § (1) Aki emberi ivarsejten, illetve emberi embrión engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően orvostudományi kutatást végez, vagy emberi embriót kutatási célból hoz létre, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki

a) emberi embriót állat szervezetébe átültet,

b) emberi és állati ivarsejtet egymással megtermékenyít,

c) olyan emberi embriót, amellyel kutatást végeztek, emberi szervezetbe beültet,

d) kutatáshoz felhasznált emberi ivarsejtet emberi reprodukcióra felhasznál,

e) emberi megtermékenyítéshez vagy embrió-beültetéshez nem emberi ivarsejtet vagy embriót használ fel, illetve

f) emberi embriót több emberi embrió vagy állati embrió létrehozatalára használ fel,

két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) E § alkalmazásában emberi ivarsejt alatt a magzati ivarsejtet is érteni kell.

173. § (1) Aki emberi embrión az embrió génállományának megváltoztatására irányuló kutatást végez, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki

a) emberi embriót a fogamzással kialakult tulajdonságoktól eltérő vagy további sajátosságokkal rendelkező egyed létrehozatalára használ fel, vagy

b) emberi embrió sejtjeit szétválasztja,

két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bűncselekmény tárgya

A bűncselekmény jogi tárgy az emberi embrió, illetve tágabb értelemben az ember természetes genetikai állományának védelme. Elkövetési tárgy az emberi ivarsejt (illetve a magzati ivarsejt) és az emberi embrió.

A bűncselekmény tárgyi oldala

Elkövetési magatartás az orvostudományi kutatás végzése, elkövetési mód az engedély nélkül illetve engedélytől eltérően.

A bűncselekmény alanya

A bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet.

A bűncselekmény alanyi oldala

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.

Minősített esetek

A bűncselekménynek öt minősített esete van, amelyeket a tényállás a (2) bekezdésben sorol fel.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Genetikailag megegyező emberi egyedek létrehozása

174. § (1) Aki orvostudományi kutatás vagy beavatkozás során egymással genetikailag megegyező emberi egyedeket hoz létre, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bűncselekmény tárgya

A bűncselekmény a klónozást nyilvánítja büntetendővé. Jogi tárgya az orvostudományi kutatás törvényes rendje. Különös tárgyi súlya miatt az előkészület is büntetendő.

A bűncselekmény tárgyi oldala

A bűncselekmény elkövetési magatartása a egymással genetikailag megegyező emberi egyedek létrehozása vagyis az úgynevezett klónozás.

A bűncselekmény alanya

A bűncselekmény alanya bárki lehet.

A bűncselekmény alanyi oldala

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Emberi test tiltott felhasználása

175. § (1) Aki emberi gént, sejtet, ivarsejtet, embriót, szervet, szövetet, halott testét vagy annak részét, illetve halott magzatot jogellenesen megszerez, vagyoni haszonszerzés végett forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az emberi test tiltott felhasználását egészségügyi szolgáltató alkalmazottja a foglalkozása körében követi el.

(3) A büntetés az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az emberi test tiltott felhasználását

a) tizennyolc éven aluli személy sérelmére,

b) üzletszerűen vagy

c) bűnszövetségben

követik el.

(4) Aki az emberi test tiltott felhasználására irányuló előkészületet követ el, vétség miatt az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évig, a (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetben két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) E § alkalmazásában embrió alatt az anya testéből kikerült, valamint az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárás során létrejött, illetve létrehozott, a méhbe be nem ültetett embriót is érteni kell.

A bűncselekmény tárgya

A bűncselekmény az úgynevezett szervkereskedelem elleni fellépés céljából került a korábbi Btk.-ba. Jogi tárgya jelenleg is a jogellenes szerv- és szövetkereskedelem megakadályozásához fűződő társadalmi érdek. Elkövetési tárgyait az (1) bekezdés sorolja fel, ilyenek a gén, sejt, ivarsejt stb. Kiemelt gyakorlati jelentősége ezek közül azt emberi szervnek van.

A bűncselekmény tárgyi oldala

Elkövetési magatartás a megszerzés, forgalomba hozatal és a kereskedés.

A bűncselekmény alanya

A bűncselekmény alanya bárki lehet, minősített eset valósul meg, ha speciális alany, vagyis egészségügyi szolgáltató alkalmazottja követi el a bűncselekményt a foglalkozása körében.

A bűncselekmény alanyi oldala

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.