Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Az egészséget veszélyeztető bűncselekmények

Az egészséget veszélyeztető bűncselekmények rövid bemutatása, fejezet átstrukturálása

Az egészséget veszélyeztető bűncselekmények rövid bemutatása, fejezet átstrukturálása:

A korábbi Btk. XVI. fejezet IV. címében szabályozta a közegészség elleni bűncselekményeket, ide sorolva még a természetkárosítás, környezetkárosítás és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértését. A jogalkotó az új Btk.-ban a korább címet lényegében kettébontotta, egészséget, valamint a környezetet és természetet veszélyeztető bűncselekményekre, és további tényállásokkal is kiegészíttette a fejezeteket. A XVII. fejezet így csak az egészséget veszélyeztető bűncselekményeket tartalmazza.

Ide tartoznak a kábítószerrel, pszichoaktív anyaggal és teljesítményfokozó szerrel való visszaélést szabályozó tényállások, az egészségügyi termék hamisítása, a kuruzslás, a méreggel és ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés.

Kábítószer-kereskedelem

176. § (1) Aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) bűnszövetségben,

b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva vagy

c) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal létesítményében

követik el.

(3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.

(5) Aki csekély mennyiségű kábítószert kínál vagy átad,

a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben vétség miatt két évig,

b) a (2) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott esetben egy évtől öt évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(6) Aki

a) az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, három évig,

b) a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

177. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki

a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kábítószert kínál, átad,

b) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával kábítószert forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,

c) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében kábítószert

ca) kínál, átad,

cb) forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,

bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) jelentős mennyiségű kábítószerre,

b) bűnszövetségben,

c) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva

követik el.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.

(4) Aki az (1) bekezdés a) vagy ca) pontjában meghatározott bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követi el, egy évtől öt évig, hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva történő elkövetés esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A hatályos Btk. összesen négy szakaszban hat féle elkövetést ír körül:

Az új Btk. már más elgondolás szerint rendszerez, az egyes tényállások súlyosságuk szerint szerepelnek. A minősítési rendszer felépítése azonban alapvetően nem változott, az alapesetet a csekély és jelentős közötti mennyiség jelenti, míg privilégizált a csekély mennyiség és minősített esetet a jelentős mennyiségekre történő elkövetés jelent.

A tizennyolcadik életévét be nem töltött személyeket védő rendelkezések új, külön tényállásba, külön §-ban kerültek megfogalmazásra, akként, hogy a büntetési tételek e bűncselekmények tekintetében továbbra is magasabbak. A törvény súlyosabban minősíti a védett intézmények területén vagy környékén, illetve a hivatalos személyként történő elkövetést, de a csekély mennyiség vonatkozásában történő elkövetés ez esetben is enyhébben büntetendő. A kábítószerfüggő személyekre vonatkozó rendelkezések már nem szerepelnek a törvényben.

A kábítószer fogalmának meghatározása:

A kábítószer fogalmát, így a bűncselekmény elkövetési tárgyát a 459. § (1) bekezdés 18. pontja határozza meg. A meghatározás utal az 1988. évi 17 tvr., az 1979. évi 25. tvr., valamint az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény rendelkezéseire. A 461. § a kábítószer mennyiségét a tiszta hatóanyag-tartalomhoz, illetve a növényegyedek számához köti. A kábítószer mennyisége csekély, jelentős és különösen jelentős, valamint a csekély és a jelentős mennyiség között elhelyezkedő általános mértékű.

Elkövetési magatartások:

A jogalkotó a forgalmazói jellegű elkövetési magatartásokon érdemben nem változtatott, így a 1/2007. BJE az elhatárolási kérdések vonatkozásában továbbra is alapul szolgál.

A kábítószert kínálja, aki azt más személynek felajánlja, az átadásra azonban ténylegesen nem kerül sor, ekképpen a fogyasztásra történő rábírás nem jár eredménnyel. Ha a kínálás folytán azonban az átadás is megtörténik, kizárólag saját fogyasztás céljából az adott személy a kábítószert elfogadja, úgy már az átadást, további körülmények fennállta esetében a kereskedés, forgalomba hozatal valósul meg. Az átadás folytán az elfogadó személy a kábítószer birtokába kerül. Fontos, hogy az átadás egyedi, fogyasztáshoz kötődő aktus.

A kábítószert forgalomba hozza, aki azt több személy részére eljuttatja. A forgalomba hozatal annyiban több az átadásánál, hogy több résztevékenység kifejtését feltételezi, ilyen például az az adásvételre vonatkozó megállapodás, szállítás, az áru tárolása és a kísérők biztosítását, stb. A forgalomba hozatal körébe vonhatóak azok a magatartások, amely a kábítószer kereskedelmi forgalomba kerülését célozzák. A forgalomba hozatal akár ellenérték fejében, akár ingyenesen történhet.

A kábítószerrel való kereskedést a forgalomba hozatalnál tágabb körűen kell értelmezni. A kereskedés magába foglal minden olyan tevékenységet, amely elősegíti a kábítószer eljuttatását a viszonteladóhoz, illetve a fogyasztóhoz, így pl. a kábítószer csomagolását, tárolását, raktározását, készletezését, szállítását, elosztását. (57/2007 BK. vélemény). A kereskedés haszonszerzéssel történik, ezért folyamatos, rendszeres tevékenységet, többszöri adásvételt igényel. A kereskedéshez szükséges a kábítószer megvásárlása, az esetleges értékesítéséhez kapcsolódó, azt segítő tevékenységek köre. Erre való tekintettel a kábítószernek kereskedés céljára történő megszerzése önmagában akkor is a kereskedés keretébe illeszkedő elkövetési magatartás, ha ahhoz többletmagatartás nem kapcsolódik. (1/2007. BJE.)

A 176. § (4) bekezdése és a 177. § (3) bekezdése szerint büntetendő az is, aki az előzőek szerinti elkövetési magatartásokhoz anyagi eszközöket szolgáltat. Ez nem jelent mást, mint hogy a fizikai bűnsegédi magatartásból sui generis bűncselekményt képez a törvény. Az anyagi eszköz szolgáltatása tipikusan pénz biztosítása, de ugyanígy tényállásszerű vagyontárgy biztosítása is.

Egyéb tényállási elemek:

A kábítószer-kereskedelem bűncselekménye csak szándékosan követhető el, kifejezett célzatot a törvény nem határoz meg, így elviekben tényállásszerű lehet az egyenes és eshetőleges szándékkal történő elkövetés egyaránt. Ennek kapcsán azonban ki kell emelni, hogy az elkövetési magatartások a bűncselekmény alapvető rendeltetéséből kifolyólag szükségszerűen célirányos elkövetést kívánnak meg. Ennek tükrében kifejezett és kiemelt vizsgálatot igényel a szándékosság megléte és annak mélysége. Az anyagi eszközök biztosításán kívül a bűncselekmény minden fordulatának előkészülete büntetendő.

A cselekmény súlyosabban minősül a bűnszövetség, a hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként vagy e minőséget felhasználva és a jelentős mennyiségre történő elkövetés esetében.

Az életkor jelentősége

A 177. § esetében az elkövető súlyosabban büntetendő. A 177. §-ba foglalt fordulatokat csak tizennyolcadik életévét betöltött személy tudja elkövetni, akkor ha tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, felhasználásával követi el a bűncselekményt.

Az (1) bekezdés a) pontja szerint súlyosabban büntetendő, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére ad át, kínál kábítószert, a b) pont szerint pedig, aki ilyen személy felhasználásával hoz forgalomba kábítószert, vagy azzal kereskedik.

A c) pont alapján súlyosabban büntetendő az is, aki oktatási, köznevelési, gyermekléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében kínál, ad át, vagy hoz forgalomba kábítószert, azzal kereskedik.

Privilegizált szabályozás köre:

Privilegizált esetként határozza meg a törvény, ha a bűncselekmény csekély mennyiségre nézve kerül elkövetésre. A csekély mennyiséget a törvény a záró rendelkezések között egyértelműen meghatározza.

A 461. § (1) bekezdés értelmében a kábítószer csekély mennyiségű, ha

a) annak bázis formában megadott tiszta hatóanyag-tartalma

aa) LSD esetén a 0,001 gramm,

ab) pszilocibin esetén a 0,1 gramm,

ac) pszilocin esetén a 0,2 gramm,

ad) amfetamin, metamfetamin és MDPV esetén a 0,5 gramm,

ae) dihidrokodein esetén a 0,8 gramm,

af) heroin esetén a 0,6 gramm,

ag) morfin esetén a 0,9 gramm,

ah) ketamin, kodein, MDA, MDMA, N-etil-MDA (MDE), MBDB, 1-PEA, N-metil-1-PEA, mCPP, metadon, 4-fluoramfetamin és petidin esetén az 1 gramm,

ai) mefedron, metilon és 4-MEC esetén az 1,5 gramm, aj) kokain esetén a 2 gramm,

ak) BZP esetén a 3 gramm,

b) GHB esetén annak sav formában megadott tiszta hatóanyag-tartalma a 7,5 gramm,

c) tetrahidro-kannabinol (THC) esetén a tiszta és savformában együttesen jelen levő THC-tartalom (totál-THC) a 6 gramm mennyiséget nem haladja meg.

A (2) bekezdés szerint a 176-180. § alkalmazásában a kábítószer csekély mennyiségű, ha kannabisz növény esetén a növényegyedek száma legfeljebb öt.

A 461. § (4) bekezdése értelmében az előzőekben nem szereplő kábítószer esetén a kábítószer csekély mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának hétszeres mértékét nem haladja meg.

Kábítószer birtoklása

178. § (1) Aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés

a) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

aa) üzletszerűen,

ab) bűnszövetségben,

ac) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva,

b) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha jelentős mennyiségű kábítószerre,

c) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha különösen jelentős mennyiségű kábítószerre

követik el a bűncselekményt.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.

(4) Aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el, a büntetés

a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben vétség miatt két évig,

b) a (2) bekezdés aa) és ac) pontjában meghatározott esetben három évig

terjedő szabadságvesztés.

(6) Aki kábítószert fogyaszt, illetve csekély mennyiségű kábítószert fogyasztás céljából megszerez vagy tart, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

179. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki

a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával vagy

b) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében

kábítószert termeszt, előállít, megszerez vagy tart, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával kábítószert az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít.

(3) A büntetés

a) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

aa) bűnszövetségben,

ab) üzletszerűen,

ac) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva,

b) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha jelentős mennyiségű kábítószerre,

c) öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha különösen jelentős mennyiségű kábítószerre

követik el a bűncselekményt.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.

(5) Aki az (1)-(3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(6) Ha bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el, a büntetés bűntett miatt

a) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben három évig,

b) a (3) bekezdés ab) és ac) pontjában meghatározott esetben egy évtől öt évig

terjedő szabadságvesztés.

180. § (1) Nem büntethető, aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart, illetve aki kábítószert fogyaszt, ha a bűncselekmény elkövetését beismeri, és az elsőfokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a bűncselekmény elkövetését megelőzően két éven belül

a) az elkövetővel szemben a vádemelést azért halasztották el, illetve a nyomozást vagy az eljárást azért függesztették fel, mert vállalta a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételt, vagy

b) az elkövető büntetőjogi felelősségét kábítószer-kereskedelem vagy kábítószer birtoklása miatt megállapították.

(3) A 178. § (1) és (5)-(6) bekezdés, illetve a 179. § (1)-(2) és (6) bekezdés esetén - ha az (1) bekezdés nem alkalmazható - a büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető a vádemelésig lehetővé teszi a kábítószert értékesítő személy kilétének megállapítását.

A minősített esetek körében újdonságként jelentkezik, hogy a bűncselekmény a csekély, alap, jelentős mennyiség mellett különösen jelentős mennyiségű kábítószerre is elkövethető. A különösen jelentős mennyiségű elkövetés a csekély mennyiség felső határának kétszázszorosára történő elkövetés. További változás, hogy a bűnszövetségben történő elkövetés a privilegizált esetet, azaz a csekély mennyiségre történő elkövetést kizárja.

Külön §-ba kerültek a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyeket sértő tényállások, súlyosabban büntetve az elkövetőket. Súlyosabban büntetendő a védett intézmények területén vagy környékén, illetve a hivatalos személyként történő elkövetés, a csekély mennyiségre nézve történő elkövetés pedig enyhébben minősül. Az új Btk. változtat: a kábítószerfüggő személyekre vonatkozó rendelkezések már nem szerepelnek a törvényben.

Az elkövetési magatartásokon a jogalkotó nem változtatott, a fogyasztással azonban bővült azok köre.

Elkövetési magatartások

A termesztés a kábítószer természetes úton történő előállítása. A termesztés a 162/2003. (X. 16.) Korm. rendeletben szabályozott növények ültetésére és nevelésére vonatkozik, azonban csak akkor, ha kábítószerként további jelentősebb feldolgozás nélkül is felhasználhatóak. Az 57/2007 BKv kollégiumi vélemény egyértelműen rögzíti, hogy az olyan növény termesztése esetében, amelynek kifejlődését követően még további jelentős feldolgozása szükséges ahhoz, hogy kábítószerként váljon használhatóvá, az előállítás körébe vonható elkövetési magatartásként kell értékelni.

Kábítószer előállításának minősül minden olyan művelet, amelynek közvetlen eredménye a fogyasztható kábítószer. (57/2007 BKv.) Előállítás az előzőek szerint termesztett növény jelentős mértékű feldolgozása is, a vegyi úton történő gyártás pedig szükség szerint e körbe tartozik.

A megszerzés a mástól történő átvételt, birtokbavételt jelenti. E körben nem bír jelentőséggel annak időtartama, jogszerűsége, célja, továbbá az sem, hogy az ellenért fejében vagy ingyenesen történik-e.

A kábítószer tartása már valamilyen folyamatot, hosszabb idejű, folyamatos birtoklást jelöl, amelyhez azonban szükséges az elkövető aktív magatartása. A tartás feltételezi a kábítószer megszerzését, vagy készítését, egyben a birtokos számára rendelkezési lehetőséget biztosít.

A kábítószer országba való behozatala, országból való kivitele és az országon való átszállítása értelemszerűen a kábítószer határokon átívelő szállítását, csempészését jelenti. A törvény önállóan rendeli büntetni az elkövetéshez történő anyagi eszközök szolgáltatását, így megalapítva a sui generis bűnsegédi magatartást. Ez a magatartás a kábítószer birtoklás bármely elkövetési magatartásához kapcsolódhat.

Az új Btk. szintén önállóan emeli ki a fogyasztást és a fogyasztás céljából történő megszerzést, tartást is, kiemelve, hogy annak megállapítására akkor van lehetőség, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg.

Egyéb tényállási elemek

A bűncselekmény elkövetője tettesként bárki lehet, a 179. § szerinti esetben azonban csak a tizennyolcadik életévét betöltött személy.

A kábítószer birtoklása csak szándékosan elkövethető. Az előzőekben hivatkozott célirányos jellegű elkövetési magatartások folytán a gyakorlatban ritkán valósul meg, hogy a megszerzés esetében az elkövetőt nem a bűnös célzat vezeti, vagy a termesztés és előállítás esetében nem a kábítószer létrejötte a cselekményét alakító legfőbb cél.

A fogyasztás kivételével a kábítószer birtoklásának előkészülete büntetendő. A csempészet jellegű magatartások esetében a kísérlet fogalmilag kizárt, ugyanis a befejezettség hiányában szükségszerűen valamely más elkövetési magatartás befejezett alakzata megelőzi.

Minősített esetek köre, az életkor jelentősége

A minősítő körülmények az üzletszerűség, a bűnszövetség, a hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva történő elkövetés és a mennyiség vonatkozásában történő súlyosabb elkövetés. A jelentős és különösen jelentős mennyiségű elkövetés önmagában, egyéb minősítő körülmény nélkül minősül még súlyosabban.

A tizennyolcadik életévét betöltő elkövető esetében a tizennyolcadik életévet be nem töltött személy felhasználásával, vagy oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében történő elkövetés szintén súlyosabban minősül.

Privilegizált eset és büntethetőséget megszüntető ok

A csekély mennyiségre történő elkövetés esetében az előzőekben már hivatkozott privilégizált esetet kell megállapítani, ez alól kivételt jelent a bűnszövetségben való elkövetés.

A 180. § szerinti büntethetőséget megszüntető ok feltételei, hogy

A kizáró feltételek megalkotásának indoka a kedvezmények halmozása, az azzal való visszaélés kiszűrése. A 180. § (3) bekezdése „a törvényes vádalku” intézményét hozza lére, ugyanis az alapeseti és csekély mennyiségű esetekben az előzőek szerinti feltételek teljesülése hiányában korlátlan enyhítést tesz lehetővé. Ennek feltétele, hogy a terhelt a vádemelésig lehetővé tegye a kábítószert értékesítő személy kilétének megállapítását.

A halmazati kérdések gyakorlati jelentőségei

Az 1/2007. BJE a rendbeliség tekintetében továbbra is irányadó, tehát természetes egységet alkot az azonos tényállásban értékelhető, különböző elkövetési magatartások.

A kábítószer-kereskedelem és a kábítószer birtoklása valóságos anyagi halmazatot alkothat, kivéve, ha előállítás vagy termesztés a további értékesítés céljából történik; ilyenkor a kábítószer-kereskedelem tényállását kell megállapítanunk.

Kóros szenvedélykeltés

181. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki

a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyag, illetve szer kóros élvezetére rábír vagy rábírni törekszik, vagy

b) tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt kábítószer fogyasztására rábírni törekszik,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyag, illetve szer kóros élvezetéhez segítséget nyújt.

Elkövetési tárgy, elkövetői kör

A bűncselekmény elkövetési tárgya a kábítószer, és annak nem minősülő kábító hatású anyag vagy szer, pl. a gyógyszer, ragasztó, hígító, stb. Ezek az anyagok hatásukat tekintve azonosak, tudat módosításra, bódulat előidézésére képesek. Az ilyen szerek pontos meghatározása nyilvánvalóan nem lehetséges, ezért az egyedi esetekben szükséges vizsgálni az adott anyag kábító hatását, annak mértékét, erre való alkalmasságát.

A bűncselekmény elkövetői tettesként csak tizennyolcadik életevett betöltött személyek lehetnek.

Elkövetési magatartások

Az elkövetési magatartások a rábírás, a rábírni törekvés és a kóros élvezethez való segítségnyújtás.

A rábírás a fogyasztásra való felhívást, a passzív alanyban megelőző szándék hiányában a fogyasztására irányuló szándék kialakítását jelenti. Fontos kiemelni, hogy a rábírás célja nem csak a fogyasztás, hanem a kóros élvezetre való rábírás. A megkülönböztetés jelentősége nyilvánvalóan abban áll, hogy alapvető rendeltetésük szerint nem feltétlenül káros szerek is a bűncselekmény elkövetési tárgyai lehetnek. Az ilyen szerek fogyasztására való rábírás azonban csak akkor tényállásszerű, ha a fogyasztás mértéke olyan, ami már a kábító hatást, és annak egyik eredményeként jelentkező kóros, egészségre egyértelműen ártalmas élvezetre ad lehetőséget. A rábírás csak a kábítószernek nem minősülő anyagok tekintetében tényállásszerű, kábítószer esetében ugyanis az előzőek szerinti bűncselekmények valamelyikét kell megállapítanunk.

A rábírásra való törekvés a sikertelen rábírást jelenti. A rábírni törekvés vonatkozhat a kábítószerre és az egyéb kábító hatású anyagokra, különbség azonban, hogy a kábítószer esetében a puszta fogyasztásra, míg az egyéb anyagok tekintetében az előzőek szerinti kóros élvezetre kell irányulnia.

A segítségnyújtás magába foglal minden olyan segítséget, amely folytán a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy hozzájut, vagy könnyebben szerzi meg, fogyasztja el a kóros élvezethez szükséges kábító anyagot. E körbe vonható tehát minden bűnsegédi jellegű magatartás, amely a kiskorú fogyasztásához segítséget nyújt. E fordulat tekintetében is csak az egyéb kábító hatású anyag és csak a kóros élvezet esetében tényállásszerű, a kábítószer esetében más bűncselekmény szerint minősíthetünk.

Egyéb tényállási elemek

A bűncselekmény csak szándékosan elkövethető, fontos, hogy az elkövető tudata átfogja, hogy a passzív alany nem töltötte be tizennyolcadik életévét, az adott anyag kábító hatású és a kóros élvezetre való fogyasztást célozza. Mindegyik elkövetési magatartás a cselekmény kifejtésével befejezetté válik, a kísérlet fogalmilag kizárt. A bűncselekmény rendbelisége a kiskorúak számához igazodik. A segítségnyújtás esete szubszidiárius, csak akkor megállapítható, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg.

Kábítószer készítésének elősegítése

182. § (1) Aki kábítószer termesztése vagy előállítása céljából ehhez szükséges anyagot, berendezést vagy felszerelést

a) készít, megszerez, az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, átad,

b) forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,

ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben, vagy

b) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekményt üzletszerűen

követik el.

(4) Aki az (1) vagy a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Nem büntethető, aki - mielőtt a kábítószer készítését elősegítő tevékenysége a hatóság tudomására jutott volna - cselekményét a hatóság előtt felfedi, a birtokában lévő anyagot, berendezést vagy felszerelést a hatóságnak átadja, és lehetővé teszi a kábítószer készítésének elősegítésében részt vevő más személy kilétének megállapítását.

A korábbi Btk. a visszaélés kábítószer bűncselekmény részeként, valamint a visszaélés kábítószer-prekurzorral elnevezés alatt rendelte büntetni a kábítószer készítéséhez szükséges anyagokkal kapcsolatos tevékenységet. Az új Btk. kifejezett megkülönböztetést tesz a kábítószer-prekurzor és kábítószer készítéséhez szükséges anyagok között, és ezeket a kábítószer-birtoklás bűntettétől is elhatárolja.

Az előzőekben már ismertetett kábítószer birtoklása bűntetténél láttuk, hogy a törvény a birtoklás, termesztés és előállítás előkészületét is büntetni rendeli. A kábítószer készítésének elősegítésével azonban az is büntetendő vált, ha valaki más részére csak anyagokat, berendezést, felszerelést biztosít a kábítószer előállításához, ugyanakkor ezen túl a kábítószer előállításában nem kíván részt venni. Fontos kiemelni a tényállás szubszidiárius, csak akkor állapítható meg, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg.

A cselekmény elkövetője bárki lehet, de a kábítószer termesztőjétől vagy előállítójától különböző személy. Ha ezt az elválasztást nem tesszük, megállapítható, hogy az elkövető cselekménye egyrészről értékelhető a kábítószer birtoklás, adott esetben előkészületének és a kábítószer készítés elősegítésének is. Mindezért kiemelten szükséges vizsgálni, hogy az anyagokat, berendezéseket, felszereléseket biztosító személy ezen kívül mennyiben vett részt a tényleges termesztésben, előállításban. Amennyiben igen, úgy már csak a szubszidiaritás folytán is a kábítószer birtoklást kell megállapítanunk, az ilyen jellegű elkövetés büntetlen eszköz cselekményként jelentkezik. A probléma onnantól igényel kifejezett bizonyítást és a jogalkalmazó részéről értékelést, mérlegelést, ha a kábítószer birtoklásának tényállása körében csak az előkészületi jellegű magatartásokat állapíthatjuk meg. Ilyenkor ugyanis felmerül a kérdés, az anyagokat, berendezéseket, felszerelést biztosító személy a későbbiekben részt vett volna-e magában a termesztésben, előállításban, így a kábítószer birtoklás előkészülete miatt büntetendő, vagy „csak” az alapul szolgáló eszközöket szolgáltatta, és így a tőle független meghiúsulás miatt cselekménye súlyosabban, a kábítószer készítésének elősegítése szerint értékelendő.

Elkövetési tárgy, elkövetési magatartások

A jogalkotó akarata szerint minden anyag, berendezés, felszerelés, ami önmagában, vagy más anyaggal, berendezéssel együtt alkalmas a kábítószer termesztésére, előállítására, a tényállásba foglalt további feltételek megléte esetén elkövetési tárgy lehet. Ezek lehetnek egyszerű használati tárgyak is, a tényállás az elkövetési tárgyakat ezért nem határozza meg pontosan.

Az elkövetési magatartások a kábítószer-kereskedelem és birtoklás tényállásáéval megegyezőek, az ott elmondottak e körben is irányadóak.

A készítés körébe vonható minden olyan cselekmény, amely folytán a berendezés vagy felszerelés létrejön.

Egyéb tényállási elemek

A bűncselekmény csak szándékosan, a célzatosság folytán csak egyenes szándékkal elkövethető. Mindezért kiemelt vizsgálatot igényel, hogy az adott személy tudatában volt-e, hogy a berendezéseket, felszereléseket, anyagokat kábítószer termesztéséhez, előállításához szolgáltatta.

A kábítószer készítésének elősegítése eredményt nem tartalmaz, immateriális bűncselekmény.

Részesi, bűnkapcsolati, minősítési kérdések, azok gyakorlati jelentőségei

Az előzőekben kifejtettek szerint a kábítószer készítésének elősegítése bűncselekmény elkövetője bárki lehet, leszámítva a kábítószer birtoklás bűncselekményének elkövetőjét. A részesi kapcsolódás az általános szabályok szerint lehetséges, vizsgálni szükséges azonban, hogy az adott személy csak elősegítéshez nyújt segítséget, a tényleges termesztéshez, előállításhoz nem. Amennyiben ugyanis megállapítható, hogy segítsége már a termesztéshez, előállításához is kapcsolódik, cselekményét aszerint kell minősíteni.

Az anyagok, berendezések, felszerelések biztosítása esetében az eszközök számától függetlenül természetes egység jön létre, a rendbeliség a jogügyletek számához igazodik. Az anyagi eszközök szolgáltatása esetében a rendbeliség a támogatott személyek száma szerint megítélhető, természetesen akkor, ha az adott személyek egymáshoz nem kapcsolódnak.

Az (5) bekezdés szerint, ha az elkövető cselekményét a hatóság előtt felfedi, a birtokában lévő anyagot, berendezést vagy felszerelést a hatóságnak átadja, és lehetővé teszi a kábítószer készítésének elősegítésében részt vevő más személy kilétének megállapítását, büntethetősége megszűnik.

Kábítószer-prekurzorral, új pszichoaktív anyaggal, teljesítményfokozó szerrel visszaélés bűncselekményei

Kábítószer-prekurzorral visszaélés:

183. § (1) Aki az Európai Unió jogi aktusában meghatározott kábítószer-prekurzort

a) engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve tart, forgalomba hoz, szállít, vagy azzal közvetítő tevékenységet végez,

b) úgy szerez meg, hogy evégből valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az Európai Unió jogi aktusában meghatározott kábítószer-prekurzor forgalomba hozatalával, szállításával, vagy az azzal végzett közvetítő tevékenységgel összefüggő értesítési kötelezettséget megszegi, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) E § alkalmazásában

a) az Európai Unió jogi aktusán a kábítószer-prekurzorokról szóló 273/2004/EK rendeletet (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: 273/2004/EK rendelet, illetve a kábítószer-prekurzoroknak a Közösség és harmadik országok közötti kereskedelme nyomon követésére

vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 111/2005/EK rendeletet (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: 111/2005/EK rendelet),

b) forgalomba hozatalon a 273/2004/EK rendelet 2. cikkének c) pontjában meghatározott fogalmat,

c) szállításon a 111/2005/EK rendelet 2. cikkének c) és d) pontjában meghatározott fogalmat,

d) közvetítői tevékenységen a 111/2005/EK rendelet 2. cikkének e) pontjában meghatározott fogalmat,

e) értesítési kötelezettség alatt a 273/2004/EK rendelet 8. cikk (1) bekezdésében, és a 111/2005/EK rendelet 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettséget

kell érteni.

A korábbi Btk. 283/A §-a vonatkozott a kábítószer-prekurzorral való visszaélésre. Az új törvény a korábbi tényálláson több pontosítást végzett. Az előzőek szerinti kábítószer készítésének elősegítése célzatos bűncselekményként került megfogalmazásra, a kábítószer-prekurzorral visszaélés azonban a kifejezett igazgatási normák megsértését pönalizálja, a kilátásba helyezett büntetés pedig alacsonyabb. Új elemként került bele a tényállásba az értesítési kötelezettség megszegése.

Új pszichoaktív anyaggal visszaélés:

184. § (1) Aki új pszichoaktív anyagot

a) az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít,

b) előállít, kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) E § alkalmazásában új pszichoaktív anyagon az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvényben meghatározott fogalmat kell érteni.

Az új pszichoaktív anyagokkal szemben történő kiemelt fellépés oka, hogy a kábítószer fogyasztók egyre gyakrabban fordulnak a klasszikus kábítószereket kiváltva a vegyi úton gyártható „dizájner drogokhoz” (új pszichoaktív anyagok). Az új pszichoaktív anyagokat kábítószernek minősülő anyag kémiai szerkezetének módosításával hozzák létre. Az új szer hatásában az eredetihez képest általában hasonló. Tekintettel arra, hogy az újabb pszichoaktív anyagok felbukkanása lényegében megelőzhetetlen, a szabályozás mindig csak követi a piac legújabb termékeit, gyakran és jellemzően a pillanatnyi legalitást kihasználva terjed el egy adott szer.

Teljesítményfokozó szerrel visszaélés

185. § (1) Aki sportteljesítmény fokozása céljából tiltott teljesítményfokozó szert

a) előállít,

b) kínál, átad, forgalomba hoz,

c) orvosi vényen vagy állatorvosi vényen rendel,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a bűncselekmény folytán tizennyolcadik életévét be nem töltött személy jut tiltott teljesítményfokozó szerhez,

b) a tizennyolcadik életévét betöltött személy az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával követi el.

(4) Aki az (1)-(3) bekezdésben meghatározott teljesítményfokozó szerrel visszaélésre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt tiltott teljesítményfokozó szer használatára rábír, vagy ilyen személynek a tiltott teljesítményfokozó szer használatához segítséget nyújt, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(6) E § alkalmazásában tiltott teljesítményfokozó szer: minden olyan szer, amely hatóanyagára tekintettel az anabolikus szerek, peptid hormonok, növekedési faktorok és rokonvegyületeik, hormon antagonisták és modulátorok közé tartozik, és nevesítve szerepel a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló kormányrendelet I. számú mellékletében.

Mint ismeretes a korábbi tényállást az Alkotmánybíróság határozatával hatályon kívül helyezte. Az államnak ezzel együtt a nemzetközi és uniós kötelezettségeinek eleget kell tenni, nyilvánvalóan az Alkotmánybíróság által kifejtetteket is maradéktalanul szem előtt tartva.

Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a tényállás nem a teljesítményfokozó szerek fogyasztását, használatát, azaz a doppingolást bünteti, hanem az ezt lehetővé tevő anyagok, szerek előállítását és forgalmazását tiltja. A jogalkotó célja szerint tehát nem a doppingszer felhasználása ellen kíván büntetőjogi eszközökkel fellépni, hanem a szabadidős sportban is széles körben elterjedt, számos mellékhatást kiváltó és egészségkárosodást okozó anabolikus szerek, peptid hormonok, növekedési faktorok és rokonvegyületeik, hormon antagonisták és modulátorok közé tartozó, a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 99/2007. (V. 8.) Korm. rendelet I. számú mellékletében nevesítve szereplő szerek terjesztésének a visszaszorítását szeretné elérni.

Az elkövetési tárgyak meghatározása és elhatárolása:

A kábítószer-prekurzorok vegyi anyagok, amelyek alkalmasak tiltott kábítószerek előállítására is. A vegyi úton történő kábítószer gyártásához a prekurzor anyagok lényegében elengedhetetlenek. A kábítószer-prekurzorként is használható vegyi anyagok elsődleges felhasználása szerint azonban más, törvényes iparágakban alkalmazott technikához, gyártáshoz kapcsolódik, ilyen pl. műanyagok, gyógyszerek, kozmetikai cikkek, vagy aromák előállítása. Az ENSZ a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme elleni egyezményének 12. cikke olyan intézkedési kötelezettségeket ír elő, amelyeknek célja a kábítószer-prekurzor vegyi anyagok tiltott kábítószerek és pszichotróp anyagok előállítására való eltérítésének megakadályozása. Az Európai Unió ezzel kapcsolatban több jogszabályt vezetett be, amelyek a kábítószer-prekurzorok törvényes felhasználásból való eltérítésének megelőzését szolgálják, a törvényes kereskedelem ellenőrzése és nyomon követése által. Az elkövetési tárgyak pontos körét a (3) bekezdés tartalmazza, hivatkozva az Uniós jogszabályokra és azok egyes elemeire. Ki kell emelni, hogy a 182. § szerinti kábítószer készítésének elősegítése bűncselekményben szereplő anyag fogalmába a prekurzor beletartozik. Az elhatárolás a célzat szerint megtehető. Ha a kábítószer előállításának célzata vezeti az elkövetőt, akkor a készítés elősegítésének bűncselekménye megállapítható, ennek hiányában az igazgatási normákra alapozott kötelező eljárás megsértése értékelendő.

Az új pszichoaktív anyagok meghatározását a 2012. március 1-jével módosult, az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) adja. A Gytv. 1. § 37. pontja szerint új pszichoaktív anyag: „olyan, a forgalomban újonnan megjelent, gyógyászati felhasználással nem rendelkező anyag vagy vegyületcsoport, amely a központi idegrendszer működésének befolyásolása révén alkalmas a tudatállapot, a viselkedés vagy az érzékelés módosítására, megváltoztatására, és ezért hasonló mértékű fenyegetést jelenthet a közegészségügyre, mint az 1965. évi 4. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a New Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzékén, az 1979. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotrop anyagokról szóló, Bécsben, az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzékén, vagy az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló törvény mellékletében meghatározott pszichotrop anyagok jegyzékén szereplő anyagok, és erre tekintettel azt a Kormány rendeletében ilyen anyaggá minősítette.”

A teljesítményfokozó szer fogalmát a Btk. 185. § (6) bekezdése meghatározza, miszerint olyan anyagok, amelyek hatóanyagukra tekintettel az anabolikusszerek, peptid hormonok, növekedési faktorok és rokonvegyületek, hormon antagonisták és modulátorok közé tartoznak, ha a forgalomba hozatal magyarországi engedély hiányában történik, feltéve, hogy a szer nevesítve szerepel a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 99/2007. (V. 8.) Korm. rendelet I. számú mellékletében.

Elkövetési magatartások:

A kábítószer-prekurzoral visszaélés bűncselekményének elkövetési magatartásai a tartás, a forgalomba hozatal, a szállítás, a közvetítő tevékenység és a valótlan tartalmú nyilatkozat adása. A tartás, a forgalomba hozatal, a szállítás és a valótlan tartalmú nyilatkozat adása az általános fogalmak és az előzőekben kifejtettek szerint megállapítandó. A közvetítő tevékenység az olyan magatartást öleli fel, amikor a prekurzor jogosultja olyan személynek juttatja el az adott anyagot, aki nem rendelkezik engedéllyel a prekurzor tartására vagy felhasználására, így a közvetítés folytán az anyag már nem az ellenőrzött keretek és személyek birtokába kerül. A (2) bekezdés szerinti értesítési kötelezettség megszegése az igazgatási norma megszegését, a kötelező előírások elmulasztását, vagy valótlan tartalmú nyilatkozat megtételét jelenti.

Az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűncselekménye esetében az elkövetési magatartások a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekével teljes mértékben azonosak, így az ott leírtak irányadóak.

A teljesítményfokozó szerrel visszaélés esetében az előállítás, kínálás, átadás, forgalomba hozatal az előzőekhez hasonlóan a kábítószer bűncselekményekkel azonos. A tényállás specifikus jellegéből adódik azonban orvosi vagy állatorvosi vényen történő rendelés elkövetési magatartása, amennyiben az nem a megengedett keretek között történik, tehát a tiltott felhasználást célozza.

Egészségügyi termék hamisítása

186. § (1) Aki

a) egészségügyi terméket meghamisít, vagy hamis egészségügyi terméket készít,

b) hamis, meghamisított vagy Magyarországon nem engedélyezett egészségügyi terméket kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,

c) hamis vagy meghamisított egészségügyi terméket az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, vagy indokolatlan mennyiségben megszerez, tart,

d) Magyarországon nem engedélyezett egészségügyi terméket indokolatlan mennyiségben megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít,

e) egészségügyi termékhez kapcsolódó eredeti dokumentumot kereskedelmi céllal rendeltetésétől eltérően felhasznál,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott esetekben

a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást,

b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált

okoz.

(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt

a) egészségügyi dolgozóként,

b) gyártásra, nagykereskedelemre, közvetlen lakossági ellátás végzésére engedéllyel rendelkező szervezet alkalmazottjaként, vagy

c) bűnszövetségben

követi el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) A (3) bekezdés szerint büntetendő, ha a hamis, meghamisított vagy Magyarországon nem engedélyezett egészségügyi termék a felhasználók számára széles körben válik hozzáférhetővé.

(5) E § alkalmazásában

a) egészségügyi termék: a gyógyszer, az állatgyógyászati készítmény, az orvostechnikai eszköz, az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszköz és a vizsgálati készítmény;

b) indokolatlan mennyiség alatt olyan mennyiséget kell érteni, amelyről megállapítható, hogy nem valamely meghatározott személy személyes szükségleteinek kielégítését célozza;

c) Magyarországon nem engedélyezett egészségügyi termék alatt érteni kell a megfelelőség értékelési eljárás lefolytatása nélkül forgalomba hozott orvostechnikai eszközt is, továbbá azt a terméket is, amelyben gyógyszerhatóanyagot az adott termék összetételére vonatkozó jogszabályi előírások megsértésével használnak fel. Engedélyezett egészségügyi terméknek kell tekinteni azt a magyarországi forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező gyógyszert is, amelyre nézve olyan az (1) bekezdés b) vagy d) pontjában meghatározott magatartást fejtenek ki, amely jogszabályban előírt hatósági engedély birtokában vagy bejelentést követően jogszerűen végezhető.

A tényállás megalkotásával az új Btk. az Európa Tanács egészségügyi termékek hamisításáról és más hasonló bűncselekményekről szóló ún. Medicrime Egyezmény szerinti jogalkotási kötelezettségét teljesíti. A Medicrime Egyezmény létrejöttének oka a hamisított gyógyszerek tömeges előfordulása, az internetes kereskedelem folytán való elterjedése, ezek következtében pedig az emberi egészség súlyos veszélyeztetésének elkerülése. A Medicrime Egyezmény tárgyi hatálya alá tartoznak az egészségügyi termékek, a vizsgálati készítmények, az orvostechnikai eszközök, a hatóanyagok, a segédanyagok, a tartozékok, az alkatrészek, más összetevők és a nyersanyagok is.

Az elkövetési tárgy, alapul szolgáló jogszabályok bemutatása

Az egészségügyi termék hamisításának elkövetési tárgya az egészségügyi termék, amelyet az (5) bekezdés szerinti értelmező rendelkezés meghatároz: egészségügyi termék fogalma alatt érteni kell a gyógyszert, az állatgyógyászati készítményt, az orvostechnikai eszközt, az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközt és a vizsgálati készítményt is.

Az egyes elkövetési tárgyak meghatározását az egészségüggyel kapcsolatos alábbi hazai és uniós jogszabályok pontosan megadják;

Elkövetési magatartások, egyéb tényállási elemek, minősített esetek

A tényállás számos elkövetési magatartást sorol fel, ilyen az egészségügyi termék meghamisítása, hamis egészségügyi termék készítése, hamis vagy meghamisított egészségügyi terméknek az ország területére való behozatala, kivitele, átszállítása, indokolatlan mennyiségben történő megszerzése, tartása, vagy az egészségügyi termékhez kapcsolódó dokumentumot rendeltetésétől eltérő felhasználása.

A hamis termék az, amely a külső szemlélő, klasszikusan a fogyasztó számára az eredeti termék látszatát kelti. Az, hogy ezt a látszatot az elkövető milyen módszerrel, milyen minőségben idézi elő, nem tekinthető relevánsnak.

A meghamisított termék esetében maga a termék valódi, önálló formájában szabályosan előállítható gyógyszernek tekinthető, azonban vagy nem az elkövető által feltüntetett tulajdonságokkal bír, így pl. szavatossága már lejárt, vagy valójában más gyógyszernek minősül, vagy utólagos változtatást eszközölnek rajta.

A bűncselekmény elkövethető Magyarországon nem engedélyezett termékekre nézve is. Ennek nyilvánvaló indoka, hogy ezek a termékek ugyan nem hamisak, vagy hamisítottak, azonban magyarországi forgalmazásuk engedély nélküli, mert pl. az uniós előírások szerinti kötelező hatásvizsgálatot nem végezték el rajtuk.

A kínálás, átadás, forgalomba hozatal és kereskedés fogalmai a kábítószer-kereskedelemben használtakkal azonosak, az e körben leírtak irányadóak.

Külön esetet képez, amikor az egészségügyi termékhez kapcsolódó dokumentumot kereskedelmi céllal rendeltetésétől eltérően használják fel, azaz az engedéllyel nem rendelkező termék legalizálását próbálják elérni.

A bűncselekmény elkövetője tettesként bárki lehet, míg a (3) bekezdés szerinti minősített esetekben az ott megjelölt feltételeknek megfelelő személyek.

A bűncselekmény egyenes és eshetőleges szándékkal egyaránt elkövethető, leszámítva az egészségügyi termékhez kapcsolódó eredeti dokumentum rendeltetéstől eltérő felhasználást, ugyanis az a kereskedelmi céllal történő felhasználás célzatát tartalmazza.

Súlyosabban büntetendő, ha a bűncselekmény halált, maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást okoz vagy az egészségügyi foglalkozás körében vagy a bűnszervezetben követik el, továbbá ha a hamis termék forgalmazása széles körben történik. További minősítő körülmény a halál és egészségkárosodás, mint minősítő eredmények. Ezek tekintetében azonban legfeljebb az elkövető gondatlansága állapítható meg, szándékos elkövetés esetében ugyanis emberölésnek vagy testi sértésnek kell a cselekményt minősítenünk.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Kuruzslás

187. § (1) Aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen az orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a kuruzslást az orvosi gyakorlatra jogosultság színlelésével követik el.

(3) E § alkalmazásában orvosi gyakorlatra jogosult az,

a) akinek hazai egyetemen szerzett általános orvosi vagy fogorvosi oklevele van,

b) akinek külföldi egyetemen szerzett és honosított, egyenértékűségi záradékkal ellátott általános orvosi vagy fogorvosi oklevele van,

c) a külföldi állampolgár, aki engedély alapján oklevelének honosítása nélkül fejthet ki orvosi tevékenységet,

feltéve, hogy nem áll az orvosi tevékenységtől eltiltás hatálya alatt.

(4) A kuruzslás elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.

A tényállás a korábbi Btk.-ban szereplővel azonos, az új törvény az értelmező rendelkezést egyértelműsíti, illetve a kitiltás alkalmazását lehetővé teszi.

Az (1) bekezdés szerinti tényállás elkövetési magatartása az orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenység jogosulatlan kifejtése, ha azt rendszeresen vagy ellenszolgáltatásért végzik. Ellenszolgáltatás alatt érteni kell bármely vagyoni juttatást, a rendszeresség alatt pedig a hosszabb időn át, több emberen végzett gyógyítás értendő.

Jól látható, hogy az egyszeri elkövetés is tényállásszerű, amennyiben az ellenszolgáltatás fejében történik, az ingyenesen végzett tevékenység pedig a rendszeresség esetében büntetendő. Az alapeset tekintetében történő elkövetésnek nem tényállási eleme a megtévesztés, így a passzív alanya ismerete, tudata az elkövető orvosi végzettségére, képzettségére, nem bír jelentőséggel.

A (2) bekezdés esetében azonban az elkövető megtéveszti a passzív alanyt az orvosi gyakorlatra jogosultság tekintetében. Ebben az esetben tehát nem csak jogosulatlanul végez orvosi tevékenységet az elkövető, hanem e körben a passzív alanyt megtéveszti.

A tényállás az orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységek kifejezést használja, azonban annak fogalmát sem a Btk., sem pedig az Eütv. nem határozza meg. A (3) bekezdés nem az orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységeket, hanem az orvosi tevékenység végzésére jogosultak körét határozza meg. Erre tekintettel orvosi gyakorlaton azt a tevékenységet kell érteni, amelynek a végzéséhez orvosi vagy fogorvosi oklevél, vagy ezekkel egyenértékű honosított oklevél szükséges.

A tényállás elkövetője bárki lehet, azonban az orvosi tevékenységre jogosult személyek nyilvánvalóan nem lehetnek a bűncselekmény alanyai.

Fontos kiemelni, hogy a tényállás egyáltalában nem értékeli a beteg egészségét, annak esetleges károsítását, veszélyeztetését, így az elvégzett „gyógyításnak”, annak eredményességének, nincsen jelentősége a bűncselekmény megállapítása szempontjából.

A rendszerességre tekintettel az elkövetési magatartás ismétlése természetes egységet alkot, így nem az elkövetők számához igazodik a rendbeliség.

Méreggel visszaélés

188. § (1) Aki mérget jogosulatlanul készít, tart, felhasznál vagy forgalomba hoz, illetve aki a mérgek visszaélésszerű felhasználásának megakadályozására vagy más személyek veszélyeztetésének kizárására előírt intézkedések megtételét elmulasztja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő.

(2) E § alkalmazásában mérgen olyan veszélyes anyagot vagy keveréket kell érteni, amely toxikológiai tulajdonságai alapján a belégzése, lenyelése vagy a bőrön át történő felszívódása esetén az emberi életet veszélyezteti, illetve súlyos sérülést vagy súlyos egészségkárosodást idézhet elő.

A tényállás megfogalmazása a korábbi törvényben lévővel azonos, enyhébb lett azonban a büntetés mértéke és szubszidiárius tényállás került megfogalmazásra. A tényállás már értelmező rendelkezést is tartalmaz, ezáltal megadva a méreg fogalmát.

A törvényi tényállás a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet rendelkezéseire épül.

A bűncselekmény elkövetési tárgya a méreg, amelyet a (2) bekezdés szerinti értelmező rendelkezés határoz meg. Eszerint méregnek kell tekinteni minden olyan veszélyes anyagot vagy keveréket, amely toxikológiai tulajdonságai alapján a belégzés, lenyelés vagy a bőrön át történő felszívódás esetén az emberi életet veszélyezteti, illetve súlyos sérülést vagy súlyos egészségkárosodást idézhet elő.

A bűncselekményt elkövetője tettesként a készítésre, tartásra, felhasználásra, forgalomba hozatalra nem jogosult személy lehet. A mérgek visszaélésszerű felhasználásának megakadályozására vagy más személyek veszélyeztetésének kizárására előírt intézkedések megtételének elmulasztását pedig az intézkedés megtételére köteles személy követheti el.

Az elkövetési magatartásokat két csoportra oszthatjuk. Az elsőbe csoportba tartozik a méreg jogosulatlan készítése, tartása, felhasználása vagy forgalomba hozatala, tehát a kizárólag tevéssel elkövethetőek. A második csoportba tartozik a mérgek visszaélésszerű felhasználásának megakadályozására vagy más személyek veszélyeztetésének kizárására előírt intézkedések megtételének elmulasztása, vagyis amely kizárólag mulasztással elkövethető. A kötelezettségek pontos előírását és tartalmát a mérgek kezelésével kapcsolatosak jogszabályok írják elő.

A méreggel visszaélés szándékos bűncselekmény. A tevéssel elkövethető magatartás körében jellemzően az egyenes szándék, míg a mulasztás esetében történő elkövetésnél az eshetőleges szándékú elkövetés is gyakori lehet.

A cselekmény több méregre történő vagy ismétlődő elkövetése természetes egység. A bűncselekmény szubszidiárius, vagyis akkor valósul meg, ha súlyosabb bűncselekmény nem állapítható meg, pl. a testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés.

Ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés

189. § (1) Aki forgalomba hozatal céljából olyan közfogyasztási cikket készít vagy tart, amely az egészségre ártalmas, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki ártalmas közfogyasztási cikket forgalomba hoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) jelentős mennyiségű vagy értékű ártalmas közfogyasztási cikkre,

b) bűnszövetségben vagy

c) üzletszerűen

követik el.

(4) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Nem büntethető az (1) és (4) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha mihelyt tudomást szerez a közfogyasztási cikk ártalmas voltáról, mindent megtesz azért, hogy az ártalmas közfogyasztási cikk a birtokába visszakerüljön, illetve ne kerüljön forgalomba.

Az új szabályozás a korábbival az elkövetési tárgy és elkövetési magatartások tekintetében megegyező, újdonságot a minősített esetek és a büntethetőséget megszüntető ok képezi.

Az elkövetési tárgy az a közfogyasztási cikk, amelynek rendellenes tulajdonsága az egészségre ártalmasság. A rendellenes tulajdonság a közfogyasztási cikkben általában gyártási hiba, megromlás, vagy szándékos hamisítás folytán keletkezhet. Jellemző példák a romlott étel, egészséget veszélyeztető játékok. Nem tartozik e körbe az a cikk, amelynek ártalmassága a rendes tulajdonságok közé sorolható, pl. a dohányáru, szeszes ital.

A bűncselekmény elkövetője tettesként bárki lehet, a részesi alakzatokra is az általános szabályok irányadóak.

Az elkövetési magatartások a készítés, a tartás és a minősített esetek körében a forgalomba hozatal. A készítés nyilvánvalóan a termék létrehozását jelenti, a tartás a tartós birtokállapotot jelöli, pl. raktározás, a forgalomba hozatal pedig minden tevékenység mely folytán a termék közfogyasztásra alkalmassá válik, pl. a termék csomagolása, boltban történő elhelyezése.

A bűncselekmény szándékosan és gondatlanul egyaránt elkövethető.

Minősített eset megállapítását teszi lehetővé, ha jelentős mennyiségű vagy értékű ártalmas közfogyasztási cikkre, bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. Az üzletszerű elkövetés tipikusan az áruházakban való elkövetést jelenti.

A bűncselekmény sérelem bekövetkezését nem írja elő, így veszélyeztetési jellegű, nem feltétel tehát a tényleges vásárlás, fogyasztás, vagy egészségkárosodás bekövetkezése. Amennyiben utóbbi bekövetkezik a testi sértéssel a bűncselekmény valóságos halmazatot képez.

A törvény (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy nem büntethető az ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés (1) és (4) bekezdés szerinti elkövetője, ha mihelyt tudomást szerez a közfogyasztási cikk ártalmas voltáról, mindent megtesz azért, hogy az ártalmas közfogyasztási cikk a birtokába visszakerüljön, illetve ne kerüljön forgalomba.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.