Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények

A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények

Az Alaptörvény L. cikkének (1) bekezdése értelmében Magyarország védi a házasság intézményét, mint férfi és nő között önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget.

Az Alaptörvény XVI. cikkének (1) bekezdése rögzíti, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és az erkölcsi fejlődéshez, védelemhez és gondoskodáshoz.

Az Alaptörvény XVIII. cikkének (1) bekezdése szerint a gyermekek foglalkoztatása, testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket nem veszélyeztető, törvényben meghatározott esetek kivételével tilos.

Ezen alaptörvényi szabályok védelme jelenik meg A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények fejezetben.

Kiskorú veszélyeztetése

208. § (1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy - ideértve a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt is, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él -, aki e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt

a) bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére, illetve züllött életmód folytatására rábír vagy rábírni törekszik,

b) bűncselekmény elkövetéséhez felajánl.

A bűncselekménynek két alapesete van, a két alakzat tényállási elemei lényegesen eltérnek egymástól. A bűncselekmény jogi tárgya az első alapesetben a kiskorú testi, szellemi, erkölcsi és érzelmi fejlődése, a második alapesetben pedig a kiskorú erkölcsi fejlődése.

A passzív alany

A bűncselekmény passzív alanya a kiskorú. Kiskorú az, aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve ha házasságot kötött. A házasságkötéssel megszerzett nagykorúságot a házasság megszűnése nem érinti.

A bűncselekmény első alapesetének elemzése

Az I. alapesetben szabályozott bűncselekményt megvalósító elkövetési magatartás a súlyos kötelességszegés. Az elkövető olyan kötelességét szegi meg, amely őt a kiskorú nevelése, gondozása vagy felügyelete vonatkozásában terheli. A kötelességszegés aktív és passzív magatartással egyaránt megvalósulhat.

Az elkövetési magatartás csak súlyos kötelességszegés esetén tényállásszerű, ezek általában kirívó kötelességszegések, az általános társadalmi felfogás az irányadó.

Nevelés: tervszerű magatartások sorozata, amely a kiskorú életkorához, szellemi állapotához igazodik. (példamutatás, tanítás stb.)

Felügyelet: a kiskorú folyamatos, rendszeres figyelemmel kísérése, ellenőrzése testi épség védelme érdekében.

Gondozás: minden olyan tevékenység, amely a kiskorú alapvető szükségleteinek kielégítésére irányul. (higiénia, élelem, ruházat stb.)

A bűncselekmény eredménye

A bűncselekmény következménye a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődésének a veszélyeztetése, amely a súlyos kötelességszegéssel okozati összefüggésben áll.

A kiskorú testi fejlődését éheztetése, bántalmazása, gyógykezelés elmulasztása stb. veszélyezteti. Az értelmi fejlődését tipikusan az iskolába nem járatás, erkölcsi fejlődését például a jelenlétében elkövetett bűncselekmény veszélyezteti. Az érzelmi fejlődés veszélyét idézheti elő megfélemlítése, megalázása.

A speciális alany

A bűncselekmény alanya tettesként csak a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy lehet, valamint a szülői felügyeletet gyakorló szülő, a gyám élettársa, a szülő felügyeleti jogáról megfosztott szülő, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él. A szülők mindegyikét önállóan terhelik a kötelességek, ezért önálló tettesként és nem társtettesként követik el a bűncselekményt.

A bűncselekmény második alapesetének elemzése

A II. alapestben szabályozott bűncselekményt megvalósító magatartás a bűncselekményre, szabálysértésre vagy züllött életmód folytatására rábírás vagy rábírni törekvés. A rábírás eredményes felbujtás, a rábírni törekvés pedig eredménytelen felbujtás. A felajánlás előkészületi jellegű magatartás.

A bűncselekmény alanya csak olyan tizennyolcadik életévét betöltött személy (nagykorú) lehet, aki nem köteles a kiskorú nevelésére, gondozására vagy felügyeletére.

A második alapesetben meghatározott bűncselekmény szubszidiárius, csak abban az esetben állapítható meg, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg.

Ha a nagykorú személy által elkövetett bűncselekmény büntetési tétele 5 évig terjedő szabadságvesztésnél nem súlyosabb, akkor a cselekmény kizárólag kiskorú veszélyeztetésének bűntetteként, ha pedig 5 évi szabadságvesztésnél súlyosabb, akkor a megvalósult súlyosabb bűncselekmény szerint minősül.

Halmazati kérdések

Több kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén, a rendbeliség a sértettek számához igazodik (halmazat). Ugyanannak a kiskorúnak sérelmére többször ismétlődő elkövetési magatartások esetén természetes egység valósul meg.

Gyermekmunka

209. § Aki

a) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyek foglalkoztatására vonatkozó törvényi előírásokat megszegi, vagy

b) keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel nem rendelkező tizennyolcadik életévét be nem töltött harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztat,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bűncselekmény jogi tárgya a gyermekmunka tilalma. Lényeges eltérés a korábbi szabályozáshoz képest, hogy a gyermekmunka önálló törvényi tényállást kapott az új Btk.ban, eddig a kiskorú veszélyeztetés tényállásában foglalt helyet.

A bűncselekmény passzív alanya

Passzív alanya az a) pontban tizennyolcadik életévét be nem töltött személyek, a b.) pontban pedig keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel nem rendelkező tizennyolcadik életévét be nem töltött harmadik országbeli állampolgár.

Elkövetési magatartások

a.) A 18.életévét be nem töltött személyek foglalkoztatására vonatkozó törvényi előírások megszegése. Az Mt. az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

b.) Keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel nem rendelkező 18.életévét be nem töltött harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztatása. Az erre vonatkozó szabályokat a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény tartalmazza.

Az a.) pontban írt bűncselekmény vonatkozásában törvényi egység jön létre, („személyek”), a b.) pontban írt bűncselekmény esetén létrejöhet halmazat is.

Kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása

210. § (1) Aki a hatósági határozat alapján nála elhelyezett kiskorú és a kiskorúval kapcsolattartásra jogosult személy közötti kapcsolat kialakítását vagy fenntartását a kapcsolattartás kikényszerítése érdekében alkalmazott bírság kiszabását követően is önhibájából akadályozza, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Nem büntethető az elkövető, ha a kapcsolattartást az elsőfokú ítélet meghozataláig megfelelően biztosítja, és az elmaradt kapcsolattartási formák pótlását megkezdi.

A bűncselekmény jogi tárgya a kiskorú egészsége, lelki és erkölcsi fejlődése, valamint a kiskorúval történő kapcsolattartás. Az új Btk.-ban önálló törvényi tényállást kapott a kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása, eddig a kiskorú veszélyeztetés tényállásában volt szabályozva.

Passzív alanyok

A bűncselekménynek két passzív alanya van, egyrészt a kiskorú, másrészt a kiskorúval kapcsolattartásra jogosult személy.

Elkövetési magatartás

Az elkövetési magatartás a kiskorú és a kiskorúval kapcsolattartásra jogosult személy közötti kapcsolat kialakításának vagy fenntartásának akadályozása.

A kapcsolattartásról a szülők megegyezésének hiányában a gyámhivatal, ha a szülők közt házassági vagy gyermekelhelyezési per van folyamatban, a bíróság dönt. A bűncselekményt csak a határozatban foglalt kapcsolattartás akadályozása valósítja meg.

Egyéb tényállási elemek

A bűncselekmény alanya csak az a személy lehet, akinél hatósági határozat alapján, jogszerűen elhelyezték a kiskorút. Csak szándékosan követhető el a bűncselekmény. A tényállás tartalmaz büntethetőséget megszüntető okot. A bűncselekmény rendbeliségét a kapcsolattartásban akadályozott kiskorúak száma határozza meg.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.