Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (nem elérhető funkció)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

Büntető anyagi jog általános rész / Értelmező rendelkezések az új Btk.-ban

Tanulási útmutató

Összefoglalás

Nincs.

Követelmény

Nincs.

Önállóan megoldható feladatok

  • Nincs.

Értelmező rendelkezések az új Btk.-ban

Az értelmező rendelkezések új rendszertani elhelyezése, szerepe

A korábbi Btk. a 137. §-ban, azaz az Általános Rész legvégén vette sorban az értelmező rendelkezéseket. Az új törvény az értelmező rendelkezéseket áttette, és az egész törvény legvégére, a Záró Részben helyezte el azokat. A törvényhez fűzött indokolás szerint a jogalkotó célja az volt, hogy a jogalkalmazók munkáját segítve lehetőleg egy helyen, a Záró Részben legyenek a fogalom-meghatározások. A törvény ezen a helyen gyűjtötte össze azokat az értelmezéshez szükséges rendelkezéseket, amelyek több helyen, akár az általános, akár a különös rész szerinti intézmények értelmezéséhez szükségesek. Azok az értelmező rendelkezések azonban, amelyek specifikusan az adott §-hoz kapcsolódnak, továbbra is a vonatkozó fejezetben kerültek elhelyezésre.

A tananyagban azokhoz az értelmező rendelkezésekhez fűztünk magyarázatot, amelyek a gyakorlatban gyakrabban előfordulnak és további értelmezést, magyarázatot igényelnek, vagy az új törvényben jelentős mértékű változtatásukra került sor. Az értelmező rendelkezések egy jelentős része olyan, hogy a büntető jogszabályok számára alkalmazandó egyéb jogszabályok tartalmát, vagy annak kereteit kitöltő meghatározásokat közvetíti, adja meg a jogalkalmazó számára. Ezeken a pontokon vagy azok alapvető jellegére, a változásokra röviden utaltunk, vagy számos pont esetében további magyarázat nem fűztünk hozzá, mert azok vagy a büntető jogalkalmazás értelmező keretein vagy a tananyag terjedelmi korlátain, céljain túlmutatnak.

A bűnszervezet

A bűnszervezet: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.

A bűnszervezet törvényi fogalma az új Btk-ban nem változott, az teljes mértékben azonos a jelenleg hatályossal. A bűnszervezet megállapítása esetében hat tényezőt szükséges vizsgálni. Mind a hat feltétel együttes megléte szükséges ahhoz, hogy a bűnszervezet létrejöjjön, ezek tehát konjuktívak.

A bűnszervezetben történő bűnelkövetés több büntetőjogi következményt von maga után. A 91. § szerinti következmény a legfontosabb, miszerint bűnszervezetben történő bűnelkövetés esetében a büntetési tétel felső határa kétszeresére emelkedik, ez azonban a huszonöt évet nem haladhatja meg. A bűnszervezet tehát nem az egyes tényállások esetében külön értékelt minősítő körülmény, hanem ilyen kifejezett rendelkezés nélkül is, az egyéb feltételek megléte esetén önmagában tételkeret emelő hatása van, és teszi lehetővé a súlyosabb minősítést. A bűnszervezeti minősítésnek viszont csak akkor van helye, ha az elkövető legalább ötévi vagy ezt meghaladó szándékos bűncselekmény miatt büntetendő bűntettet valósít meg

A bűnszövetség

Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet.

A bűnszövetség meghatározásában sem történt változás. A bűnszövetség akkor megállapítható, ha bűnszervezet nem jön létre. A bűnszövetség minősítő körülményként pedig akkor értékelhető, ha az adott bűncselekmény körében külön kiemelésre kerül.

Az elkövetők ebben az esetben is szervezetten követik el a bűncselekményt, vagy ebben megállapodnak. A szervezettség azonban alapvetően más minőségű, mint a bűnszervezet esetében, nem kapcsolódik hozzá a hierarchikus, összehangolt működés, azonban szükséges a bűncselekmények elkövetésére irányuló előzetes megállapodás. E megállapodás kapcsán ki kell emelni, hogy ez előzetes egyeztetést igényel és több bűncselekmény elkövetésére vonatkozik, formája azonban lehet bármilyen. Ez a szervezettség, az előzetes megbeszélés a tényleges elkövetésben is tetten érhető, miszerint a bűncselekmény elkövetése módja, időzítése, sikeressége is ezt tükrözik. Fontos, hogy az elkövetők az előzetes megállapodás során már több bűncselekmény elkövetését teszik meg céljuknak, az egyszeri elkövetésben való megállapodás ugyanis a társtettesség megállapítását teszi csak lehetővé.

A meghatározás további eleme, hogy a megállapodás következtében egy bűncselekmény elkövetését a bűnszövetség tagjai megkísérlik. Ez azt jelenti, hogy a bűnszövetség miatt az elkövető csak akkor büntethető, ha az adott bűncselekmény legalább kísérleti szakba lépett, az előkészület nem vonható e körbe.

A bűnszövetség legalább két ember szervezett bűnelkövetését igényli. E körben irányadóak a bűnszervezet kapcsán leírtak, azaz nincs annak jelentősége, hogy az elkövetők mindegyike büntethető legyen, vagy tettese legyen a bűncselekménynek.

A csoportos elkövetés meghatározása

Csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt.

A csoportos elkövetés meghatározása szintén megegyező a korábbi Btk.-ban szereplővel. A csoportos elkövetés a társas bűnelkövetés legenyhébb formája, azonban elmondható, hogy az egyik leggyakrabban használt minősítő körülmény. A csoportos elkövetés abban az esetben alkalmazható szintén, ha a különös részi tényállás azt külön, minősítő körülményként kifejezetten értékeli.

A csoportos elkövetés fogalmát és alkalmazásának gyakorlati jellegű kérdéseit a 2/2000. számú Büntető Jogegységi Határozat részletezi és tisztázza. A csoportos elkövetés feltétele, hogy az elkövetésnél legalább három személy legyen jelen, legalább három személy vegyen részt a bűncselekmény elkövetésében. Nincs azonban annak jelentősége, hogy az adott bűncselekménynek milyen minőségben elkövetői az adott személyek, megalapozó lehet a tettesi, részesi elkövetés is. Nyilvánvaló, hogy a bűncselekmény megállapíthatóságához az egyik személynek szükségszerűen tettesnek kell lennie, ehhez kapcsolódhat a bűnsegédi vagy felbujtói magatartás. A felbujtó azonban csak akkor lehet a csoport tagja, ha az elkövetésnél jelen van és a felbujtói magatartásba a bűnsegédi magatartás beleolvad.

A bűnszervezethez és a bűnszövetséghez hasonlóan nincs annak jelentősége, hogy az adott személyekkel szemben büntethetőségi akadály mennyiben áll fenn, ezektől eltérően azonban a csoportos elkövetés esetében az sem releváns tényező, hogy az elkövetők mennyiben működnek együtt, vagy állnak egy oldalon. Ebben az esetben azonban fel kell ismerniük, hogy a helyszínen többen követnek el bűncselekményt. Ez a feltétel a csoportos elkövetés esetében általánosságban is megfogalmazható, azaz az alanyi oldalon szükséges, hogy az időben és térben történő együttes elkövetés felismerésre kerüljön.

A bűnszövetség és a csoportos elkövetés minősítő körülményei több tényállás esetében együttesen jelennek meg. Tekintettel arra, hogy a két minősítő körülmény más feltételek szerint alakul, úgy együttes megállapításukra lehetőség van. Amennyiben a csoportos elkövetés minősítő körülményként nem jelenik meg, úgy a büntetés kiszabása körében értékelendő.

Az erőszakos magatartás

Erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására.

A korábbi Btk. ezt az értelmező rendelkezést a garázdaságnál szabályozta. A jogalkotó úgy ítélte meg, hogy a fogalom meghatározása azonban ezen túl mutat, és szükséges e körből kiemelni.

A jogtudomány az erőszakot megkülönbözteti akaratot hajlító és akaratot megtörő erőszakra, mind a kettőnek jellemzője, hogy a sértett ellenállásának leküzdésére szolgáló fizikai kényszer. Az erőszakos magatartáshoz nem szükséges, hogy az alkalmas legyen a testi sérülés okozására, a sértett testének támadó jellegű érintésével is megvalósulhat.

A fegyveres elkövetés

Fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki

a) lőfegyvert,

b) robbanóanyagot,

c) robbantószert,

d) robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket

tart magánál, vagy a bűncselekményt az a)-d) pontban meghatározottak utánzatával fenyegetve követi el.

A fegyveres és a felfegyverkezve történő elkövetés kapcsán az új törvényhez fűzött indokolásban a jogalkotó rögzítette, hogy a hatályos rendelkezésekkel ellentétben a törvény mindkét elkövetési módot azonos büntetési tétellel fenyegeti. Ennek gyakorlati következménye, hogy a két minősítő körülmény pár kivételt leszámítva együttesen jelenik meg, és azonos mértékű súlyosítást jelent.

A törvény felsorolja azokat az eszközöket, amelyeket ha az elkövető magánál tart, a bűncselekmény fegyveresen történő elkövetést valósít meg. Az új Btk.-ban a fegyveres elkövetés annyiban bővül, hogy nem csak a lőfegyver és a robbanóanyag, hanem a robbantószer és a robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készülék is megalapozhatja azt. Az értelmező rendelkezés megfogalmazásából jól látható, hogy megalapozza a fegyveres elkövetést az is, ha valaki a bűncselekmény elkövetése során lőfegyvert, robbanóanyagot, robbantószert, vagy ezek felhasználására szolgáló készüléket pusztán magánál tartja, azokat ténylegesen nem használja. Fegyveresen való elkövetést valósít meg ugyanakkor az is, ha az elkövető a felsorolt eszközöket nem tartja magánál, hanem azok utánzatával fenyegetve követi el a bűncselekményt. Az utánzatok esetében tehát nem elegendő, hogy azokat az elkövető a bűncselekmény elkövetésekor magánál tartsa, szükséges, hogy azzal fenyegetve kövesse el a bűncselekményt.

Felfegyverkezve történő elkövetés

Felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál.

A felfegyverkezve történő elkövetés alapvető feltétele, hogy az elkövető az élet kioltására alkalmas eszközt tartson magánál, ilyen lehet szúró-, vágóeszköz, ütőfegyver, mindemellett azonban szóba jöhet bármilyen tárgy, aminek ugyan nem rendeltetése, de alkalmazása az élet kioltására mégis alkalmas lehet, pl. kapa, fejsze, balta. Az eszköz alkalmassága mellett alanyi feltétel, hogy ezt az elkövető azért tartsa magánál, hogy az ellenállást leküzdje, vagy megakadályozza. Nem szükséges, hogy az eszköz ebből a célból ténylegesen alkalmazásra kerüljön, elegendő, ha az elkövető az ilyen eszközt ennek a szándékával tartja magánál. Összefoglalóan elmondható, hogy a felfegyverkezve történő elkövetésnek három együttes feltétele van, a tárgyi oldalon elsőként jelentkező az eszköz élet kioltására való alkalmassága, a második a bűncselekmény elkövetésekor a tényleges birtoklás, és a harmadik, az alanyi oldalon, hogy azt az ellenállás leküzdése, vagy megakadályozása érdekében tartsa magánál az elkövető.

A fenyegetés meghatározása

Fenyegetés: eltérő rendelkezés hiányában súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen.

A fenyegetés tárgyi oldalon jelentkező feltétele a súlyos hátrány kilátásba helyezése. Súlyos hátránynak kell tekinteni az olyan magatartások kilátásba helyezését, amely bűncselekményként értékelhető, vagy az olyan jogszerű magatartás, amely jogellenes kikényszerítést eredményez. A fenyegetés alanyi feltétele, hogy annak alkalmasnak kel lennie arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A félelemnek a sértettben kell kialakulnia, ezért e körben a konkrét körülmények alapján, de a sértett személyének vizsgálata szerint kell azt megítélni. A félelem komolysága azt jelöli, hogy a sértett a kilátásba helyezett súlyos hátrány bekövetkezését reális lehetőségnek tekinti, és mivel az számára hátrányos lenne, ezért annak elkerülését kívánja.

A gazdálkodó szervezetek köre

Gazdálkodó szervezet: a Polgári Törvénykönyv szerinti gazdálkodó szervezeten kívül az a szervezet is, amelynek gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira a Polgári Törvénykönyv szerint a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A gazdálkodó szervezet fogalma az új Btk.-ban azonos a korábbival. Az új Btk. továbbra is a Polgári Törvénykönyv fogalmaira és a Polgári Törvénykönyv szerinti minősítésre épít. A Polgári Törvénykönyv egyebekben a gazdálkodó szervezet fogalmát a 685. § c) pontjában határozza meg.

A hatóság kiterjesztő meghatározása

Hatóság a bíróság és az ügyész is.

A Btk. a hatóság fogalmát nem határozz meg, mindösszesen azt adja meg, hogy hatóság alatt a bíróság és az ügyészség is értendő.

A háború fogalma

Háború:

a) a háború áldozatainak védelmére vonatkozóan Genfben, az 1949. évi augusztus hó 12. napján kelt nemzetközi egyezmények közös 2. és 3. Cikkében, valamint ezen egyezmények I. Kiegészítő Jegyzőkönyve 1. Cikkének 4. bekezdésében meghatározott helyzetek,

b) az a) pontban említett egyezmények II. Kiegészítő Jegyzőkönyvének 1. Cikkében meghatározott helyzetek,

c) a rendkívüli állapot,

d) a szükségállapot,

e) a háborús és a katonai bűncselekmények esetében a Magyar Honvédség külföldi alkalmazása is.

A Btk. értelmében háború alatt az Alaptörvényben megfogalmazott minősített eseteket, a Genfi Egyezmények és azok kiegészítő Jegyzőkönyveiben meghatározott helyzeteket, a háborús és katonai bűncselekmények tekintetében a magyar haderő külföldi alkalmazását is érteni kell.

A hivatalos személy

Hivatalos személy:

a) a köztársasági elnök,

b) az országgyűlési képviselő és a Magyarországon megválasztott európai parlamenti képviselő,

c) az alkotmánybíró,

d) a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár és a kormánymegbízott,

e) a bíró, az ügyész és a választottbíró,

f) az alapvető jogok biztosa és helyettese,

g) a közjegyző és a közjegyzőhelyettes,

h) az önálló bírósági végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó-helyettes és a végrehajtói kézbesítésre felhatalmazott önálló bírósági végrehajtó jelölt,

i) a helyi önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati képviselő-testület tagja,

j) a Magyar Honvédség állományilletékes parancsnoka, és a hajó vagy a légi jármű parancsnoka, ha a nyomozó hatóságra vonatkozó rendelkezések alkalmazására jogosult,

k) az Alkotmánybíróságnál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál, az Országgyűlés Hivatalánál, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál, a Magyar Nemzeti Banknál, az Állami Számvevőszéknél, bíróságnál, ügyészségnél, minisztériumnál, autonóm államigazgatási szervnél, kormányhivatalnál, központi hivatalnál, önálló szabályozó szervnél, rendvédelmi szervnél, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, az Országgyűlési Őrségnél, fővárosi vagy megyei kormányhivatalnál, önkormányzati igazgatási szervnél, megyei intézményfenntartó központnál vagy köztestületnél közhatalmi feladatot ellátó vagy szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik.

Az új Btk. a strukturális és időközben bekövetkezett jogszabályi változások folytán némileg eltérően határozza meg a hivatalos személyek körét. A Btk. számos különös részi tényállása csak hivatalos személyek által, vagy hivatalos személyek sérelmére elkövethető, mindezért a törvénynek a hivatalos személyek pontos körét meg kell adnia.

A hivatalos személyek köre alapvetően két csoportra osztható, az első a választással vagy kinevezéssel elnyerhető tisztségek, amelyek alapján a funkció betöltésére tekintettel minősül az adott személy hivatalos személynek, mindaddig, amíg ezt a státuszt betölti, a hivatalos személyek másik csoportjába tartoznak azok, akik kiemelt állami, önkormányzati szerveknél közhatalmi feladatot látnak el. A hivatalos személyek védelme az adott személyek ebbéli minőségéhez kötődik.

A közfeladatot ellátó személy

Közfeladatot ellátó személy:

a) a Magyar Honvédség szolgálati feladatot teljesítő katonája,

b) a polgári védelmi szervezetbe beosztott és polgári védelmi szolgálatot teljesítő személy,

c) a polgárőr a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott tevékenységének ellátása során,

d) a nyilvántartásba vett egyház lelkésze, valamint az alapcélként vallási tevékenységet végző egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja,

e) a bírósági vagy más hatósági eljárásban a védő, a jogi képviselő, a szakértő, és a hivatalos személynek nem minősülő kézbesítési végrehajtó,

f) az egészségügyi dolgozó és az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy az egészségügyről szóló törvényben meghatározott esetekben,

g) az állami mentőszolgálat, valamint a mentésre feljogosított más szervezet tagja a mentéssel és betegszállítással összefüggésben,

h) az önkéntes és a létesítményi tűzoltóság, valamint a tűzoltó-egyesület tagja a tűzoltási és műszaki mentési feladatainak ellátása során,

i) a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott esetben a pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott esetben a felsőoktatási intézmény oktatója, tanára és tudományos kutatója,

j) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott munkakörben foglalkoztatott személy e tevékenységének gyakorlása során,

k) az erdészeti szakszemélyzet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet tagja az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében,

l) a hivatásos vadász a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében,

m) a halászati őr a halászatról és a horgászatról szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében,

n) a közösségi közlekedési eszközt működtető gazdálkodó szervezetnél végrehajtói feladatot ellátó személy e tevékenysége során,

o) az egyetemes postai szolgáltatónál ügyfélkapcsolati feladatot ellátó személy e tevékenysége során.

A közfeladatot ellátó személyek hivatalos személynek nem minősülnek, azonban a közösség szempontjából kiemelten hasznos és értékkel bíró feladatot látnak el, ezért kiemelt és fokozott védelmük indokolt. Ennek a védelemnek az egyik megnyilvánulási formája, hogy a Btk. bizonyos bűncselekmények esetében a sérelmükre elkövetett cselekményeket súlyosabban minősíti. A közfeladatot ellátó személyekkel szemben, a közérdek szempontjából kiemelt jelentőségük folytán magasabb elvárások támaszthatóak. A Btk. ezért bizonyos esetekben közfeladatot ellátó személyek által elkövethető bűncselekményeket kiemelten bünteti.

Az új törvény az „indokolatlanul túlburjánzó szabályozás” miatt a meghatározás kiindulópontján változtat és a fokozott védelmet csak a ténylegesen állami, közcélú feladatot ellátó személyek számára biztosítja. Meg kell jegyezni továbbá, hogy a közfeladatot ellátó személyek e minősége kötődik az általuk vállalt közfeladat kifejtéséhez, azaz a büntetőjogi szempontból különös szabályozás akkor alkalmazható csak, ha a közfeladatot ellátó személy a bűncselekményt a közfeladatot ellátó tevékenysége kifejtése során követi el, vagy ennek során követik el sérelmére a bűncselekményt.

A külföldi hivatalos személy

Külföldi hivatalos személy:

a) a külföldi államban jogalkotási, igazságszolgáltatási, közigazgatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó személy,

b) törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezetnél szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szervezet rendeltetésszerű működéséhez tartozik,

c) törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet közgyűlésébe, testületébe megválasztott személy, ideértve a külföldön megválasztott európai parlamenti képviselőt is,

d) a Magyarország területén, illetve állampolgárai felett joghatósággal rendelkező nemzetközi bíróság tagja, a nemzetközi bíróságnál szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a bíróság rendeltetésszerű működéséhez tartozik.

A külföldi hivatalos személy meghatározása és a büntetőjogi védelem kiterjesztése során Magyarország számos nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségének tesz eleget. A nemzetközi szerződések alapvetően több és más jellegű hivatalos személyeket sorolnak fel, és vesznek védelem alá, ezért a meghatározás során a jogalkotó az egyezmények által lefedett külföldi hivatalos személyek körét általános és elvont fogalmak szerint adta meg. Erre való tekintettel az adott külföldi hivatalos személy ebbéli minőségének meghatározásánál a jogalkalmazó a rendelkezésben felsorolt feltételeknek való megfelelést vizsgálni köteles.

A hozzátartozó

Hozzátartozó:

a) az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa,

b) az örökbefogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is), az örökbe fogadott és a nevelt gyermek (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is),

c) a testvér és a testvér házastársa vagy élettársa,

d) a házastárs, az élettárs,

e) a házastárs vagy az élettárs egyeneságbeli rokona és testvére.

Az új Btk. változtat a hozzátartozók körén akként, hogy a mostoha szülőt és a mostohagyermeket is hozzátartozónak tekinti, igazodva a polgári jogi fogalomhoz. Ebben az esetben azonban feltétel, hogy a mostoha szülő és a mostohagyermek együtt éljenek. Az élettárs fogalmába a bejegyzett élettárs beletartozik.

Az információs rendszer

Információs rendszer: az adatok automatikus feldolgozását, kezelését, tárolását, továbbítását biztosító berendezés, vagy az egymással kapcsolatban lévő ilyen berendezések összessége.

Az információs rendszer fogalmát ugyan eltérő megnevezéssel, de a Btk. az egyes gazdasági bűncselekmények körében már tartalmazza, azonban ezt a fogalmat az új törvény több különös részi tényállása is magában foglalja, ezért ennek külön történő elhelyezése vált indokolttá.

A kár fogalma

Kár: e törvény eltérő rendelkezése hiányában a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés.

Az új törvény a kár általános meghatározásával szemben már eltérést enged, miszerint kifejezetten megfogalmazza: az általános kár fogalom akkor alkalmazandó, ha a törvény eltérő rendelkezést nem tesz. Ilyen eltérő rendelkezés például a csalás bűncselekményénél megtalálható, ugyanis ott kárnak kell tekinteni az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is.

Vagyonban bekövetkezett értékcsökkenés megmutatkozhat az aktív vagyon tömeg csökkenésében vagy a passzív vagyon növekedésében. A kárnak mindig pénzben meghatározható, összegszerű anyagi értéknagyságnak kell lennie. Ha a kár nem pénzben, hanem egyéb dologban következett be, a dolog elkövetéskori értékét és az értékcsökkenés különbözetét számszerűsíteni és kimutatni szükséges.

A vagyoni hátrány fogalma

Vagyoni hátrány: e törvény eltérő rendelkezése hiányában a vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny.

Vagyoni hátrány esetében a jogalkotó szintén kiemeli az eltérés lehetőségét. Ilyen eltérő értelmezés lehetséges a költségvetési csalás tényállása esetében, ugyanis ott a be nem fizetett bevételkiesés, mint abszolút hiány értendő vagyoni hátrányként.

A kábítószer meghatározása

Kábítószer:

a) az 1988. évi 17. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az Egységes Kábítószer Egyezmény módosításáról és kiegészítéséről szóló, Genfben, 1972. március 25-én kelt Jegyzőkönyvvel módosított és kiegészített, az 1965. évi 4. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a New Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzékében meghatározott anyag,

b) az 1979. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben, az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzékében meghatározott veszélyes pszichotróp anyag és

c) az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló törvény mellékletében meghatározott pszichotróp anyag

A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz

Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a hitelintézetekről szóló törvényben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, illetve a kincstári kártya, az utazási csekk, a személyi jövedelemadóról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott utalvány és a váltó, feltéve, hogy kivitelezése, kódolása vagy a rajta lévő aláírás folytán a másolás, a meghamisítás vagy a jogosulatlan felhasználás ellen védett.

Az elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz

Elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a hitelintézetekről szóló törvényben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz mellett a kincstári kártya és a személyi jövedelemadóról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott elektronikus utalvány, feltéve, hogy ezek információs rendszer útján kerülnek felhasználásra.

A közérdekű üzem

Közérdekű üzem:

a) a közmű,

b) a közösségi közlekedési üzem,

c) az elektronikus hírközlő hálózat,

d) az egyetemes postai szolgáltató közérdekű feladatainak teljesítése érdekében üzemeltetett logisztikai, pénzforgalmi és informatikai központok és üzemek,

e) a hadianyagot, haditechnikai eszközt termelő üzemet, energiát vagy üzemi felhasználásra szánt alapanyagot termelő üzem.

A közérdekű üzem fogalmát az új törvény már több bűncselekmény esetében is használja, ezért ennek meghatározását kell záró rész közé sorolni. A közérdekű üzem körét a kapcsolódó jogszabályok adják meg, és azok egyedi és szétszórt szabályait foglalja össze az értelmező rendelkezés.

A nagy nyilvánosság

Nagy nyilvánosságon a bűncselekménynek a sajtótermék, médiaszolgáltatás, sokszorosítás vagy elektronikus hírközlő hálózaton való közzététel útján történő elkövetését is érteni kell.

Az értelmező rendelkezés a nagy nyilvánosság fogalmát nem határozza meg, mindösszesen arról rendelkezik, hogy a nagy nyilvánosság előtti elkövetés tipikusan milyen módon történő elkövetés lehet. A nagy nyilvánosság előtti elkövetés megvalósul, ha a bűncselekmény elkövetésének helyszínén nagyobb számú személy van jelen, a bírói gyakorlat ezt úgy pontosítja, hogy egyszeri ránézéssel a jelenlévők száma nem meghatározható. Nagy nyilvánosság előtt valósul meg a bűncselekmény, ha megvan a reális lehetőség arra, hogy nagyobb vagy előre meg nem határozható számú személy szerezzen a bűncselekményről tudomást. Nyilvánvalóan az ilyen fajta nagy nyilvánosság a nem helyszínen történő elkövetés és észlelhetőség esetére vonatkozik, így tipikusan az értelmező rendelkezésben foglalt csatornákon keresztül valósul meg.

A nemzetközi szerződés által tiltott fegyver

Nemzetközi szerződés által tiltott fegyver:

a) az 1955. évi 20. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a fojtó, mérges és egyéb hasonló gázok, valamint a bakteriológiai eszközök hadviselési célokra történő használatának eltiltására vonatkozóan Genfben, az 1925. évi június hó 17. napján kelt jegyzőkönyvben említett fojtó, mérges és egyéb hasonló gáz, a bakteriológiai harci eszköz,

b) az 1975. évi 11. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a bakteriológiai (biológiai) és toxinfegyverek kifejlesztésének, előállításának és tárolásának megtiltásáról és e fegyverek megsemmisítéséről szóló, az Egyesült Nemzetek Szervezete XXVI. ülésszakán, 1971. december 10-én elfogadott egyezmény 1. cikkében meghatározott bakteriológiai (biológiai) és toxinfegyver,

c) az 1984. évi 2. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a “Mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról” szóló, Genfben, az 1980. évi október hó 15. napján kelt egyezményhez csatolt

ca) I. Jegyzőkönyvben meghatározott röntgensugárral ki nem mutatható repesszel sérülést okozó fegyver,

cb) az 1997. évi CXXXIII. törvénnyel kihirdetett II. Módosított Jegyzőkönyv 2. Cikk 1-5. pontjában meghatározott akna, távtelepítésű akna, gyalogság elleni akna, meglepő akna és más eszköz,

cc) III. Jegyzőkönyv 1. Cikk 1. pontjában meghatározott gyújtófegyver,

cd) IV. jegyzőkönyv I. Cikkében meghatározott vakító lézerfegyver,

d) az 1997. évi CIV. törvénnyel kihirdetett, a vegyifegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló, Párizsban, 1993. január 13-án aláírt egyezmény II. Cikk 1. és 7. pontjában meghatározott vegyifegyver vagy vegyi kényszerítő eszköz,

e) az 1998. évi X. törvénnyel kihirdetett Gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának betiltásáról, illetőleg megsemmisítéséről szóló, Oslóban, 1997. szeptember 18-án elfogadott egyezmény 2. Cikk 1. pontjában meghatározott gyalogsági akna,

f) a 2012. évi XI. törvénnyel kihirdetett, a Kazettás Lőszerekről szóló Egyezmény 2. Cikk 2. pontjában meghatározott kazettás lőszer, valamint 2. Cikk 13. pontjában meghatározott kisméretű ejtőlőszer.

A nyilvános rendezvény

Nyilvános rendezvény: a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény, továbbá az olyan rendezvény, amely mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll.

A prostitúció

Prostitúció a rendszeres haszonszerzés céljából történő szexuális cselekmény végzése.

A korábbi törvényben szereplő üzletszerű kéjelgés fogalmát a prostitúció váltja fel. A szexuális cselekmény fogalmát az értelmező rendelkezések 27. pontja határozza meg.

A személy elleni erőszakos bűncselekmények köre

Személy elleni erőszakos bűncselekmény:

a) a népirtás [142. § (1) bekezdés], az emberiesség elleni bűncselekmény [143. § (1) bekezdés], az apartheid [144. § (1)-(3) bekezdés],

b) a hadikövet elleni erőszak (148. §), a védett személyek elleni erőszak [149. § (1)-(2) és (4) bekezdés], az egyéb háborús bűntett (158. §),

c) az emberölés [160. § (1)-(3) és (5) bekezdés], az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. §), a testi sértés [164. § (3)-(6) és (8) bekezdés],

d) az emberrablás [190. § (1)-(4) bekezdés], az emberkereskedelem [192. § (1)-(6) bekezdés], a kényszermunka (193. §), a személyi szabadság megsértése (194. §), a kényszerítés (195. §),

e) a szexuális kényszerítés (196. §), a szexuális erőszak [197. § (1)-(4) bekezdés],

f) a lelkiismeret és vallásszabadság megsértése (215. §), a közösség tagja elleni erőszak [216. § (2)-(3) bekezdés], az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (217. §),

g) az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása [254. § (1) bekezdés], a lázadás [256. § (1)-(2) bekezdés],

h) a bántalmazás hivatalos eljárásban [301. § (1)-(2) bekezdés], a bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában [302. § (1)-(2) bekezdés], a kényszervallatás [303. § (1)-(2) bekezdés], a jogellenes fogvatartás (304. §),

i) a hivatalos személy elleni erőszak [310. § (1)-(3) és (5) bekezdés], a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (311. §), a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak (312. §), a nemzetközileg védett személy elleni erőszak [313. § (1) bekezdés],

j) a terrorcselekmény [314. § (1)-(2) bekezdés], a jármű hatalomba kerítése [320. § (1)-(2) bekezdés],

k) a rablás [365. § (1)-(4) bekezdés], a zsarolás (367. §), az önbíráskodás [368. § (1)-(2) bekezdés],

l) a zendülés minősített esetei [442. § (2)-(6) bekezdés] és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak [445. §];

A szexuális cselekmény meghatározása

Szexuális cselekmény: a közösülés és minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas, vagy arra irányul.

A korábbi törvény a közösülés és a fajtalanság fogalmait használta, ezeket a fogalmakat azonban közös gyűjtő szó alá nem rendezte. A nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekmények változása és átstrukturálása folytán azonban szükségessé vált e két fogalom összekapcsolása, ezért határozza meg az új Btk. a szexuális cselekményt. A meghatározásnak továbbra is eleme a közösülés, azonban a fajtalanság, mint idejétmúlt és életidegen fogalom, kikerült a Btk.-ból, az azt kitöltő fogalmi elemek azonban változatlanok maradtak.

Se a korábbi, se az új Btk. a közösülés fogalmát nem határozza meg, az a joggyakorlat értelmében olyan különnemű személyek szexuális aktusa, amely a nemi szervek érintkezésével jár. A fajtalanság fogalmát a jelenleg hatályos törvény megadja, miszerint alatta értendő minden súlyosan szeméremsértő cselekmény mely a nemi vágy felkeltésére vagy kielégítésére szolgál és a közösülés körén kívül esik. Az új meghatározás szerint szexuális cselekmény a közösülésen kívül minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas, vagy arra irányul.

Az üzletszerűség fogalma

Üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.

A védekezésre képtelen személy meghatározása

Védekezésre képtelennek kell tekintetni azt is, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállás kifejtésére.

A védett kulturális javak

Védett kulturális javak alatt érteni kell a védetté nyilvánított kulturális javakat is.

A visszaesők

Visszaeső a szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el;

a) különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követ el;

b) többszörös visszaeső az, akit a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, és az utolsó büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől a szabadságvesztéssel fenyegetett újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el;

c) erőszakos többszörös visszaeső az a többszörös visszaeső, aki mindhárom alkalommal személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el.

Az élettárs meghatározása

Ahol e törvény élettársat említ, azon a bejegyzett élettársat is érteni kell.

A szövetséges fegyveres erő, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység, békefenntartás vagy humanitárius művelet fogalmai

Ahol e törvény szövetséges fegyveres erőt, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységet, békefenntartást vagy humanitárius műveletet említ, azon a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényben meghatározott fogalmakat kell érteni.

A szigorúan titkos, titkos, bizalmas, illetve korlátozott terjesztésű minősítésű adat fogalmai

Ahol e törvény szigorúan titkos, titkos, bizalmas, illetve korlátozott terjesztésű minősítésű adatot említ, azon a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott nemzeti vagy külföldi minősített adatot kell érteni.

A harmadik országbeli állampolgár

Harmadik országbeli állampolgár alatt a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott fogalmat kell érteni.

A keresőtevékenység folytatására feljogosító engedély

Keresőtevékenység folytatására jogosító engedély: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott olyan tartózkodásra jogosító engedély, amellyel a harmadik országbeli állampolgár keresőtevékenységet folytathat.

Az érték, a kár, a vagyoni hátrány mértékei

E törvény alkalmazásában az érték, a kár, valamint a vagyoni hátrány

a) ötvenezer-egy és ötszázezer forint között kisebb,

b) ötszázezer-egy és ötmillió forint között nagyobb,

c) ötmillió-egy és ötvenmillió forint között jelentős,

d) ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között különösen nagy,

e) ötszázmillió forint felett különösen jelentős.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült