Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Az igazságügyi szolgálati jogviszony felelősségi rendszere

Kártérítési felelősség

Az (igazságügyi szerv kártérítési felelőssége

Kimentési lehetőségek

Az Iasz. nem követte az új munkajogi szabályozást és a kártérítés terminológiájában továbbra is a működési kör fogalmát alkalmazza szemben az Mt. „ellenőrzési körön kívül eső, elháríthatatlan és előre nem látható” tágabb kimentési lehetőséget biztosító kategóriájához képest.

A működési körön kívül eső elháríthatatlan ok

Mentesülhet a felelősség alól az igazságügyi szerv, ha bizonyítja, hogy a kárt

a) működési körén kívül eső ok

A felelősség alóli mentesülés szempontjából annak van jelentősége, hogy a károsodást előidéző ok és az (igazságügyi szerv működése között megállapítható-e az okozati összefüggés:

A „szolgálati jogviszonnyal összefüggésben” és a „működési kör” nem azonos fogalmak. Az MK 29. sz állásfoglalása ezt úgy magyarázza, hogy az előbbi arra a tárgyi körre utal, amelybe tartozó károsodásért az (igazságügyi szerv felel, a „működési kör” viszont az igazságügyi szervnek a felelősség alóli mentesülésével áll szoros összefüggésben. A kimentés alapja ugyanis az, hogy a szolgálati jogviszonnyal összefüggésben keletkezett kár olyan okból következett be, amely nincs kapcsolatban az (igazságügyi szerv működésével, és azt a munkáltató nem is háríthatta el.

A működési kör nem korlátozódik a szolgálati helyre. Az (igazságügyi szerv székhelyén kívül végzett munka során keletkezett kár esetén is fennállhat a működési kör és a kárt előidéző ok közötti összefüggés. Az Iasz. egy vélelmet állít fel, melynek értelmében, ha az igazságügyi alkalmazott a munkaköréből eredő feladatokat rendeltetésszerűen a szolgálati helyén kívül is ellátja (pl.: kézbesítő), az e közben történt károsodás okát az (igazságügyi szerv működési körén belül esőnek kell tekinteni.

Kimentési okként hivatkozhat az (igazságügyi szerv arra, hogy a sérülés bekövetkezésekor az igazságügyi alkalmazott munkakörébe szorosan nem tartozó munkát végzett, illetőleg hogy az a munkaközi szünetben vagy munkaidőn kívül történt.

b) elháríthatatlan ok

A fentieken túlmenően a károsodás okának objektíve elháríthatatlannak kell lennie az (igazságügyi szerv részéről. Elháríthatatlan az olyan behatás, amelyet a technika, a műszaki lehetőségek objektíve adott szintje mellett a rendelkezésre álló idő alatt nem lehet megakadályozni.

A károsult kizárólagos és elháríthatatlan magatartása

Mentesül a felelősség alól az igazságügyi szerv, ha a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

Mentesülhet a felelősség alól az igazságügyi szerv, ha bizonyítja, hogy a kárt

Ez esetben mellékes, hogy az igazságügyi alkalmazott magatartása vétkes volt-e vagy sem.

a) a károsult kizárólagos magatartása

Ha a balesetet az igazságügyi alkalmazott vigyázatlansága, figyelmetlensége, ügyetlensége, a technológiai előírások, óvórendszabályok megszegése, a munkavégzése során bekövetkezett rosszullét, vagy egyéb személyi adottság okozta, ez még nem jelenti feltétlenül azt, hogy a károsodásnak ezek voltak a kizárólagos okai (MK 29). Így például, ha az (igazságügyi szerv tud róla, hogy az igazságügyi alkalmazott a technológiai előírásokat, óvórendszabályokat nem tartja meg, de az ellenőrzés során a megfelelő intézkedéseket elmulasztja, vagy eltűri, hogy az alkalmazott a munkát az előírások megszegésével végezze, sőt esetleg ezt el is várja, vagy erre őt utasítja, nem lehet szó arról, hogy a kárt kizárólag az igazságügyi alkalmazott elháríthatatlan magatartása okozta.

Az igazságügyi alkalmazott munkavégzés során bekövetkezett rosszulléte is összefüggésben állhat a munka jellegével és a szolgálati hely adottságaival. Minden ilyen esetben körültekintően kell tehát vizsgálni, hogy a kárt az igazságügyi alkalmazott maga okozta-e vagy annak bekövetkeztében olyan egyéb ok is közrehatott, amelyért őt felelősség nem terheli.

Ha egyértelműen megállapítást nyer, hogy a kárt nem kizárólag a károsult igazságügyi alkalmazott magatartása okozta, a károsult közreható magatartása legfeljebb a kármegosztás alapjául szolgálhat.

b) károsult magatartása elháríthatatlan

Elháríthatatlan a magatartás, amelyet a technika a műszaki lehetőségek objektív adott szintje mellett a rendelkezésre álló idő alatt nem lehet megakadályozni. A balesetek és megbetegedések elleni védekezés egyik jelentős eszköze a technológiai utasítások, óvórendszabályok megtartása. Ezek az előírások azonban csak akkor töltik be a rendeltetésüket, ha azokra az (igazságügyi szerv kellően kioktatja az alkalmazottait, és megfelelő intézkedéseket tesz azok megtartása érdekében. Nem hivatkozhat elháríthatatlanságra az igazságügyi szerv, ha ezt a kötelezettséget elmulasztotta. Mentesül az igazságügyi szerv, ha a dolgozó balesete a munkáltató által nem ismert és kellő gondosság mellett sem felismerhető betegsége következtében történt. Ehhez az is szükséges, hogy a rosszullét a munka jellegével, a munkahelyi adottságokkal ne legyen összefüggésben.

Példa

Bírói gyakorlat

Az igazságügyi szolgálati jogviszony vonatkozásában is megfelelően irányadó az alábbi eset.

A munkavállaló alkalmassági vizsgálaton vett részt és egy kérdőívet is kitöltött, mely szerint gerincpanaszai nincsenek. 2000-ben a dereka megroppant. A szakvélemény szerint az 50%-os munkaképesség-csökkenésből 26%-os volt a baleseti eredetű. A munkaügyi bíróság a keresetet elutasította. A munkavállaló kizárólagos és elháríthatatlan magatartásaként értékelte, hogy a felvételkor valótlan tájékoztatást adott, nem számolt be arról, hogy gerincpanaszával évek óta kezelték. A másodfokú bíróság ezt a magatartást kármegosztás, de nem a munkáltató mentesülésének jogi alapjaként értékelte. A Legfelsőbb Bíróság rögzítette, hogy a foglalkozás-egészségügyi szolgálat tevékenysége összefügg a munkáltató feladatainak ellátásával, így a munkáltató működési körébe tartozónak minősül. Az alkalmasságról döntő üzemorvos tevékenységét – aki kellő gondosság esetén beszerezhette volna a háziorvosi kezelés iratait – jogszabálysértés nélkül értékelték az alperes terhére (LB Mfv. I. 10.304.2004. – BH2005. 367.).

Az igazságügyi alkalmazott dolgaiban bekövetkezett kár

Főszabály szerint az (igazságügyi szerv vétkességre tekintet nélkül felel az igazságügyi alkalmazott munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért. Az Iasz. azonban lehetőséget ad az igazságügyi szervnek arra, hogy a dolgokért való objektív felelősségét korlátozza, melynek megjelenési formája a szabályzat. A szabályzatban az (igazságügyi szerv rögzítheti többek között

Amennyiben az igazságügyi alkalmazott ezeket az előírásokat megszegi és a dologban kár keletkezik (eltűnik, megsemmisül, megrongálódik), ezekért a károkért az (igazságügyi szerv csak akkor felel, ha a károkozás szándékos volt.

A kármegosztás

Általában a felelősség alóli részleges mentesüléshez vezet az igazságügyi alkalmazott vétkes közrehatása, illetve kárenyhítési kötelezettségének megsértése. Az igazságügyi alkalmazottnak egyedül a vétkes (szándékos vagy gondatlan) magatartása szolgálhat a kármegosztás alapjául, egy vétlen, rossz mozdulata miatt bekövetkezett károsodás esetén az (igazságügyi szerv nem mentesülhet a teljes kárfelelősség alól.

A kármegosztás aránya aszerint alakul, hogy az igazságügyi szervet terheli-e vétkesség, és az milyen arányban áll az igazságügyi alkalmazott vétkességével. Az MK 31. számú állásfoglalás értelmében a kárviselés arányát az dönti el, hogy az igazságügyi alkalmazott vétkes közrehatása milyen mérvű volt. Figyelemmel kell lenni azonban az (igazságügyi szerv vétkességére is, így többek között az ő vétkes magatartásaként értékelhető az óvórendszabályok megsértése, az ellenőrzés elmulasztása, a munka szervezetlensége, a védőberendezések hiánya, vagy alkalmatlansága.

Példa

Bírósági gyakorlat

A munkavállaló rendszeresen biciklivel járt a munkahelyére. Már az udvaron kerékpározott, amikor jéggel borított síkos terepen megcsúszott és megsérült. A munkaügyi bíróság gondatlannak ítélte a munkavállaló magatartását, mert az udvarban hátralévő kb. 15 méteres utat gyalog is megtehette volna. Ezért 50%-os kármegosztást alkalmazott. A Legfelsőbb Bíróság azonban megállapította, hogy a munkáltató nagyobb részben felelős a balesetért, mert amellett, hogy vétkességére tekintet nélkül is felelősséggel tartozik a kárért, teljesen elhanyagolta az udvar karbantartását, ezért 80-20%-os kármegosztást alkalmazott a munkáltatóra terhesebben (Egri Munkaügyi Bíróság 2. Mf. 20.932/1978/3. – BH1980. 309.).

A munkavállaló az udvaron áthaladva csúszott meg, úgy azonban, hogy nem a kijelölt gyalogjárót használta. Ezt a bíróság a kármegosztásra okot adó körülményként értékelte (LB Mfv. I. 10.327/1982/3. – MJD 570.).

Mentesül az (igazságügyi szerv a kár azon része alól, amely abból származott, hogy az igazságügyi alkalmazott nem tett eleget kárenyhítési kötelezettségének. Így például nem fogadta el az egészségi állapotának megfelelő új munkakört, vagy nem vette igénybe az őt megillető társadalombiztosítási vagy foglalkoztatási ellátást.

A kártérítési összegből csak az Iasz. rendelkezése szerinti kötelező levonásokat (pl.: táppénz összege) követően még fennmaradó összeg szolgál a kármegosztás alapjául ({MK@MK 32} ).

Példa

Ha a kártérítés összege 400.000,- Ft, melyért a munkáltató és az igazságügyi alkalmazott 70-30%-ban felel és az igazságügyi alkalmazott 100.000,- Ft társadalombiztosítási ellátásban részesült, a munkáltatónak már csak a fennmaradó 300.000,- Ft 70%-át kell megtérítenie, azaz mindösszesen 210.000,- Ft-ot.

A bizonyítási teher

Az igazságügyi alkalmazott bizonyítja:

Az (igazságügyi szerv bizonyítja:

Példa

Bírói gyakorlat

A munkavállalói vétkes közrehatás bizonyítottsága hiányában a munkáltató teljes kárfelelősségét állapítja meg a bíróság. A munkavállalónak sötétedéskor kellett iratokat átvinnie az udvaron keresztül, amikor ott elesett és törést szenvedett. A munkaügyi bíróság a keresetet elutasította, mert kellő gondossággal (ha megvárja, amíg szeme alkalmazkodik a sötétséghez, ha nem siet) a baleset elkerülhető lett volna. Ezt a munkavállaló kizárólagos és elháríthatatlan magatartásaként értékelte. A másodfokú bíróság az ítéletet helybenhagyta. A Legfelsőbb Bíróság értékelte azt, hogy az elcsúszás tényleges oka nem volt megállapítható, a sérült is csak feltételezte, hogy az a sietségtől, sötétségtől lehetett. Olyan adat, hogy a baleset kizárólagos oka a felperes figyelmetlensége vagy más magatartása lett volna, nem merült fel. Ebből következően a munkáltatót teljes kárfelelősség terhelte (LB Mfv. I. 10.935/1997/3.).

A kártérítés mértéke és jogcímei

Az (igazságügyi szerv az igazságügyi alkalmazott teljes kárát köteles megtéríteni.

Az (igazságügyi szerv az alábbi jogcímeken tartozik az igazságügyi alkalmazott kárait megtéríteni:

Az elmaradt jövedelem

Az igazságügyi alkalmazott esetében az elmaradt jövedelem származhat az igazságügyi szolgálati jogviszonyából, illetőleg egyéb más munkavégzésre irányuló jogviszonyból. Az elmaradt jövedelmet mindig bruttó összegben kell figyelembe venni. Az elmaradt jövedelem megállapításakor figyelembe kell venni azt a jövőbeni változást is, amelynek meghatározott időpontban való bekövetkezésével már előre számolni lehetett.

A szolgálati jogviszony körében figyelembe vehető jövedelem:

Az (igazságügyi szerv köteles megtéríteni az elmaradt cafeteria -juttatásokat, ugyanakkor nem kell megtérítenie azon szolgáltatások pénzbeli értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak a munkavégzés esetén járnak, továbbá a költségtérítés címén kapott összeget, így például az (igazságügyi szerv által megtérített munkába járás költségeit.

A szolgálati jogviszonyon kívüli elmaradt jövedelemként a károkozás folytán elmaradt azon rendszeres keresetet kell figyelembe venni, amelyeket az igazságügyi alkalmazott a részére engedélyezett kereső foglalkozás keretében jogszerűen szerzett.

Minden esetben körültekintően kell vizsgálni azt, hogy a jövedelemveszteség a szolgálati jogviszonnyal összefüggő károsodásnak minősül-e. Így például, amikor az igazságügyi alkalmazott illetményre egyébként sem lenne jogosult, az adott időre keresetveszteséget sem érvényesíthet.

Példa

Bírói gyakorlat

Nincs keresetveszteség annál az üzemi balesetet szenvedett dolgozónál, aki a szabadságvesztés büntetését tölti (LB M. törv. II. 10.083/1977. – BH1977. 568.).

A dologi kár

Az igazságügyi alkalmazott részére meg kell téríteni azt a kárt, amely a szolgálati jogviszonyával összefüggésben a dolgaiban következett be (pl. megsérült gépjármű, elszakadt ruha). Lényeges eltérés az igazságügyi alkalmazott kárfelelőssége esetén irányadó rendelkezéshez képest, hogy az (igazságügyi szerv kárfelelőssége esetén a megállapításkori, és nem a károkozás időpontjában érvényes fogyasztói ár alapján kell – az avulásra is figyelemmel – meghatározni a kár összegét. A dologi kár összegéhez hasonlóan a természetbeni juttatások (étkezés, telefonhasználat, gépkocsi használat stb.) értékét, a fogyasztói árban kell megállapítani. Amennyiben a dologban okozott kár az érték csökkenése nélkül kijavítható, kárként a javítás költségét kell figyelembe venni.

A sérelemmel és ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségek

A költségek két csoportja:

A költségek tekintetében vizsgálandó, hogy a költség

Lehetséges költségek:

A nem vagyoni kártérítés

A nem vagyoni kár jogalapja a személyiségi jogi sérelem (pl.: testi épséghez, egészséghez való jog, személyes szabadsághoz való jog, emberi méltósághoz való jog).

Az (igazságügyi szerv kárfelelőssége objektív kárfelelősség. Nincs olyan törvényi rendelkezés, amely a személyhez fűződő jogok sérelmét kiemelné ebből a felelősségi alakzatból, így az (igazságügyi szerv kártérítési felelősségére vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak.

A bírói gyakorlat a szolgálati jogviszony jogellenes megszüntetése körében önmagában az (igazságügyi szerv jogellenes eljárását nem fogadja el elégséges indokaként a nem vagyoni kártérítés iránti igénynek. Abban az esetben azonban, ha az igazságügyi alkalmazottat a munkatársai szeme láttára kizárták az irodájából, adott esetben az emberi méltóság megsértéseként minősülhet, mely a nem vagyoni kártérítés alapjául is szolgálhat.

A közeli hozzátartozó kára

A munkáltató köteles megtéríteni az igazságügyi alkalmazott károsodásával összefüggésben a közeli hozzátartozókat ért kárt.

Közeli hozzátartozó : a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a házastárs egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs.

A jegyes tehát nem érvényesítheti kárigényét a hozzátartozó munkáltatójával szemben. Ebből a szempontból az igény keletkezésének időpontja az irányadó, s ezt nem érinti, hogy később a jegyes házastárssá vált.

A közeli hozzátartozó igényével szemben az (igazságügyi szerv a korábban már ismertetett kimentési okokra, illetve a közeli hozzátartozó esetleges közrehatására is hivatkozhat az érvényesített kártérítés viszonylatában. A közeli hozzátartozónak kell bizonyítania azt, hogy őt kár érte, hogy az milyen összegű, illetve, hogy ez a kár az igazságügyi alkalmazott károsodásával összefüggő.

Az elhunyt igazságügyi alkalmazott közeli hozzátartozói is igényelhetik a káraik megtérítését.

Tartást pótló járadék iránti igényt az a hozzátartozó terjesztheti elő, akinek a tartásáról részben vagy egészben az elhunyt az igazságügyi alkalmazott gondoskodott. Ilyenkor azt is tisztázni kell, hogy az adott hozzátartozó az igazságügyi alkalmazott által eltartottnak tekinthető-e, tartására az igazságügyi alkalmazott köteles volt-e és ha igen, milyen mértékben. Ha az elhunyt a tartási kötelezettségének megszegésével mulasztotta el a tartást, vagy a tartásra jogosult akadályozva volt a tartási igény érvényesítésében, illetve ezt az igényt a tartásra köteles személlyel szemben menthető okból nem érvényesítette, azt a tartásra jogosult hátrányára nem lehet értékelni, az (igazságügyi szerv ez esetben is köteles tartáspótló támogatást nyújtani.

A kártérítés összegét úgy kell megállapítani, hogy – a hozzátartozó tényleges, illetőleg az elvárhatóan elérhető jövedelmét is figyelembe véve – a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítsa. A törvény szövegéből következik, hogy az elhunyt igazságügyi alkalmazott hozzátartozója nem igényelheti feltétlenül teljes egészében az elhalt munkabérét. Ilyenkor ugyanis a kártérítés mértéke nem az elhunyt jövedelméhez, hanem ahhoz igazodik, hogy az biztosítsa a szükségletek sérelem előtti színvonalon való kielégítését. E körben tehát a kártérítés összegének megállapításánál azt is értékelni kell, hogy kártérítést igénylő érvényesítette, illetőleg érvényesítheti-e követelést azokkal szemben, akik azok tartására a káreset idején meghalt személlyel egy sorban voltak kötelesek.

A tartáspótló kártérítést igénylők külön-külön jogosultak a kártérítésre és az őket megillető kártérítést is személyenként külön összegben kell meghatározni. A tartáspótló kártérítést, mivel az a folyamatos tartás pótlását szolgálja, járadékként célszerű megállapítani. A járadék meghatározásakor a következőket kell vizsgálni:

A hozzátartozó egyebekben értelemszerűen jogosult nem vagyoni kárát is érvényesíteni.

A kár összegéből le kell vonni:

Az általános kártérítés

Egyes vagyoni károk bekövetkezte teljes bizonyossággal megállapítható, de annak mértéke legfeljebb csak becsléssel határozható meg. Ha a kárnak vagy egy részének a mértéke pontosan nem számítható ki, az (igazságügyi szerv olyan általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas.

Az általános kártérítés jogintézménye nem mentesítheti a károsultat bizonyítási teher alól. A kártérítési perben a károsultnak nem csupán a károsodás tényét kell állítania és bizonyítania, hanem a kártérítési igényét összegszerűen is meg kell jelölnie, elő kell adnia az összegszerűség alapjául szolgáló tényeket (ezek a becslésnél figyelembe vett adatok is lehetnek) és ezek bizonyítékait, illetve erre vonatkozó bizonyítási indítványait. Az általános kártérítésre nem kerülhet sor azért, mert a kár mértéke csak hosszadalmas és terjedelmes bizonyítással volna tisztázható. Mindaddig, amíg a kár mértéke objektív módon meghatározható, nem kerülhet sor általános kártérítés megállapítására.

A nem vagyoni kártérítés nem tekinthető általános kártérítésnek, hiszen ott a kár összegének meghatározása szóba sem kerülhet.

Általános kártérítés járadékként is megállapítható.

Általános kártérítés megállapítása lehet indokolt, ha például a jövőre nézve bizonyított a jövedelemkiesés, annak konkrét mértéke azonban bizonytalan. Így például a közlekedés nehezítettsége okán igényelt kártérítés esetében a jövőre nézve pontosan nem határozható meg a szállítási többletköltség összege.

A kártérítés módja

A kártérítés teljesíthető:

Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés az igazságügyi alkalmazott vagy a vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, illetőleg tartásának kielégítését hivatott szolgálni (tartást pótló járadék). A járadék megállapítására a gyakorlatban tipikusan az elmaradt jövedelem pótlása érdekében kerül sor (jövedelempótló járadék). A járadéknak azonban egyéb kártérítési formákat tekintetében is helye van, így a jövőben rendszeresen és bizonyosan felmerülő károk (ápolás, utazási költség) ellentételezésének tipikus módja.

Változás a kártérítés megállapítása után

Ha a kártérítés megállapítása után az igazságügyi alkalmazott körülményeiben lényeges változás következik be, mind a károsult, mind az (igazságügyi szerv a megállapított kártérítés módosítását kérheti. Nem szükséges, hogy ez a módosítás perben történjen.

A járadék felemelésének lehet helye:

A járadék leszállításának lehet helye, ha például az igazságügyi alkalmazott állapotában, szakképzettségében, életkörülményeiben olyan változás történt, amelynek folytán a károsodása csökkent, illetve olyan munkakört tudna betölteni, amelyben elérné a korábbi keresetét.

Tájékoztatás a járadék módosításához

Ahhoz, hogy bármelyik fél kérhesse a kártérítés módosítását, szükséges, hogy a másik fél az alapul szolgáló körülményekről (pl. állapotjavulás, máshonnan szerzett jövedelem) tájékoztatást adjon számára. Ezért felhatalmazza a törvény az igazságügyi szervet, hogy az igazságügyi alkalmazott és hozzátartozóinak jövedelemadatokról évente igazolást kérjen.

Ugyanezen megfontolásból köteles az (igazságügyi szerv a károsultat 15 napon belül értesíti, ha a kártérítés mértékének módosítására alapul szolgáló bérfejlesztést hajtott végre.

Mindkét tájékoztatási kötelezettség akár bírósági úton is kikényszeríthető.

A kárigény érvényesítése

A kártérítést az igazságügyi alkalmazott az igazságügyi szervnél írásban érvényesítheti. Az (igazságügyi szerv a kártérítési igény elismeréséről vagy elutasításáról 60 napon belül indokolt írásbeli választ ad. Amennyiben a kártérítési felelősséget elismeri, az (igazságügyi szerv haladéktalanul intézkedik a kár megtérítése iránt.

Az igazságügyi alkalmazott bíróság előtt érvényesítheti kártérítési igényét:

Az igazságügyi alkalmazott büntetőjogi felelőssége

Az igazságügyi szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségek megszegését – jelentős társadalomra veszélyessége esetén – a közhatalom a büntetőjog eszközeivel is üldözi, melynek körét részletesen a büntetőjog határozza meg. Az igazságügyi alkalmazott a Büntető Törvénykönyv szerinti hivatali bűncselekményeket, vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekményeket követheti el, mint pl. a hivatali visszaélés, befolyással üzérkedés, vesztegetés, vesztegetés feljelentésének elmulasztása.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.