Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Az igazságügyi szolgálati jogviszony felelősségi rendszere

Kártérítési felelősség

A 2012. évben jelentős változás következett be a munkajog kártérítési felelősség fogalomrendszerében, mely változásokat az Iasz. nem követett. A törvény megmaradt a klasszikus kártérítési fogalmaknál és felelősségi alakzatoknál, mely az (igazságügyi szerv helytállási kötelezettsége tekintetében mutat eltérést.

Az igazságügyi alkalmazott kártérítési felelőssége

Az igazságügyi alkalmazott kárfelelősségének jellemzői a következők:

Az igazságügyi szolgálati jogviszonyban a kárfelelősség elemei

A szolgálati jogviszonnyal összefüggés

Az igazságügyi alkalmazott kárfelelőssége tekintetében csak akkor alkalmazhatóak az Iasz.-ban meghatározott kárfelelősségi elemek, ha a károkozás a szolgálati jogviszony fennállása alatt történt, így a kinevezés kezdő időpontja előtt, valamint a szolgálati jogviszony megszűnését követő károkozó magatartásra nem vonatkozhatnak az Iasz. kárfelelősség szabályai. Amennyiben az igazságügyi alkalmazott a szolgálati jogviszony megszűnését követően okoz kárt, az (igazságügyi szerv már a polgári jog szabályai szerint érvényesítheti kárigényét.

Lényeges, hogy a jogalapot illetően nem a kár bekövetkezése időpontjának, hanem a károkozó magatartás időpontjának van jelentősége. Nem minősül a szolgálati jogviszony megszűnése utáni magatartásnak az a károkozó magatartás, amelyet éppen annak jogellenes megszüntetésével valósít meg az igazságügyi alkalmazott.

Az igazságügyi alkalmazott vétkes kötelezettségszegése

A kötelezettségszegésnek minden esetben konkrét igazságügyi alkalmazotti magatartásban (tevésben vagy mulasztásban) és valamely konkrét kötelezettség viszonylatában kell megvalósulnia. Az általános kötelezettségek listáját az Iasz. és az Mt. együttesen határozza meg, míg az igazságügyi alkalmazott mindennapi tevékenységét meghatározó konkrét kötelezettségére a munkaköri leírása, a szervezeti és működési szabályzat és egyéb belső szabályzatok, az írásbeli és szóbeli utasítások adnak eligazítást.

A kötelezettségszegés sajátos esete, amikor az igazságügyi alkalmazott szolgálati jogviszonyát szünteti meg jogellenesen, mely lehetséges magatartásokat az Iasz. konkrétan meghatározza.

Lényeges, hogy a kötelezettségszegés miatt az (igazságügyi szerv egyéb jogkövetkezményeket is alkalmazhat, így például fegyelmi eljárás alapjául is szolgálhat.

Példa

MK 20. számú állásfoglalás

A köztisztviselőket illetően adott iránymutatás az igazságügyi alkalmazottak tekintetében is megfelelően irányadó. Eszerint a köztisztviselő fegyelmi és kártérítési felelőssége egymás mellett és egymástól függetlenül is érvényesülhet. Ha a köztisztviselő a közigazgatási szervnek anyagi kárt is okozott, és a köztisztviselővel szemben a fegyelmi eljárás rendjén anyagi hátránnyal járó fegyelmi büntetést szabtak ki, ez nem akadálya a köztisztviselő kártérítési felelősségre vonásának.

A kárfelelősség megállapításához nem elegendő önmagában a kötelezettségszegés, szükséges, hogy az vétkes legyen, mely az igazságügyi alkalmazotti kárfelelősség egy szubjektív eleme. Két formája:

A lehetséges jogkövetkezményeket illetően a gondatlanságnak két fokozatát különböztetjük meg:

Elhatárolási szempontok a súlyos és az enyhe gondatlanságra:

Példa a súlyos gondatlanságra:

A kár

Kár fajtái

Az igazságügyi alkalmazott kárfelelőssége csak kivételesen terjed túl a tényleges káron. Egységes az ítélkezési gyakorlat abban, hogy gondatlan károkozás esetén a munkavállaló csak a tényleges kárért felelhet, így nem egy esetben előfordul, hogy az igazságügyi szervet ért kár és az igazságügyi alkalmazottal szemben érvényesíthető kár nem azonos.

Okozati összefüggés

Az igazságügyi alkalmazott kötelezettségszegése és a bekövetkezett kár közötti okozati összefüggés akkor állapítható meg, ha az adott magatartás az általános tapasztalatok, a tárgyilagos megítélés szerint alkalmas volt arra, hogy a bekövetkezett káros eredményt előidézze.

A bizonyítási teher

A kárfelelősség feltételeinek fennállását az igazságügyi szervnek kell bizonyítania. Ebből következően akkor is az igazságügyi szervet terheli a bizonyítás, ha az igazságügyi alkalmazott felperesként támadja a kártérítési határozatot.

Nem mellőzhető a bizonyítási eljárás lefolytatása még abban az esetben sem, ha az igazságügyi alkalmazott károkozó magatartása egyúttal büntetőeljárás alapjául is szolgált.

Példa

Bírói gyakorlat:

A Pp. 4. §-a szerint, ha jogerősen elbírált bűncselekmény vagyoni jogi következményei felől polgári perben kell határozni, a bíróság a határozatban nem állapíthatja meg, hogy az elítélt nem követte el a terhére rótt bűncselekményt. A határozat meghozatalakor azonban a büntető bíróság döntésében megállapított tényállás nem köti a munkaügyi bíróságot (LB Mfv. II. 10.824/1998., LB M. törv. II. 10.346/1997.).

A kártérítés mértéke

Mentesül az igazságügyi alkalmazott a megőrzési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy

a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy

a munkáltató nem biztosította a biztonságos őrzés feltételeit.

A biztonságos őrzés feltételeinek biztosítása – ahogyan az egyéb más munkafeltételek (tárgyi és személyi környezet) kialakítása is – az (igazságügyi szerv kötelessége. Ebből következően azok esetleges hiányosságát az (igazságügyi szerv közrehatásként kell értékelni, így a biztonságos őrzés feltételei meglétének bizonyítása az igazságügyi szervet terheli.

Példa

Bírói gyakorlat

A munkáltató közrehatásaként értékelte a bíróság azt a körülményt, amikor a pénztárost a vezető utasította a szabálytalan pénzkezelésre. A bíróság ezt nem minősíthette elháríthatatlan külső oknak, mivel a munkavállaló megtagadhatta volna az utasítás teljesítését. Mégis ezt a körülményt munkáltatói közrehatásként értékelte, amely a kártérítés összegének mérséklését eredményezte (LB Mfv. II. 10179/1997/4.).

Az együttes károkozás

A többes károkozás esetén

Ha a kárt többen együttesen és szándékosan okozták egyetemlegesen marasztalhatók, vagyis bármelyik igazságügyi alkalmazott a teljes kár megtérítésére kötelezhető.

Amennyiben több igazságügyi alkalmazott valamely munkatársuk gondatlan mulasztását kihasználva szándékosan okoz kárt (az őrizetlenül hagyott pénzt eltulajdonítják) a gondatlanul eljáró igazságügyi alkalmazott az egyetemleges kötelezésbe nem vonható be.

Amikor a károsodást az igazságügyi alkalmazott és szolgálati jogviszonyban nem álló személyek szándékos és együttes magatartása okozza, ez az egyetemleges felelősségüket megalapozza. A károkozókkal szemben azonban a rájuk irányadó anyagi jog szerint hatáskörrel rendelkező bíróság előtt lehet érvényesíteni a kártérítési igényt: szolgálati jogviszonyban álló személlyel szemben a közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt, a többiekkel szemben – értékhatártól függően a járásbíróságon, vagy a törvényszéken. (LB Mpk. I. 10.960/1996.). Az a károkozó, aki teljesített, társaival szembeni megtérítési igényét polgári jogi úton érvényesítheti.

A kár összege

Kárnak minősül minden olyan vagyoncsökkenés, amely az igazságügyi szervnél keletkezik.

A törvény a kár meghatározásának módjáról csak a megsemmisült, megrongálódott vagy hiányzó dolgokat illetően rendelkezik az alábbiak szerint.

A kár összegének meghatározásánál

A kár összegét minden esetben az igazságügyi szervnek kell meghatároznia, és jogvita esetén bizonyítania is. Fontos, hogy amennyiben az igazságügyi alkalmazott egyéb címen, azaz nem károkozásból eredően tartozik, ez a tartozás nem érvényesíthető vele szemben a kárfelelősség szabályai alapján. Így nem érvényesíthető a kártérítési felelősség szabályai szerint

A munkáltatói közrehatás

Nem ritkán előfordul, hogy a kár bekövetkezésében az (igazságügyi szerv maga is közrehatott (pl.: a munkáltatót nem látta el megfelelő szakszerű utasításokkal, vagy nem biztosította a biztonságos és nyugodt munkavégzéshez szükséges feltételeket stb.). Ezen körülményekre az igazságügyi alkalmazottnak külön kell hivatkoznia és adott esetben bizonyítania. Ilyenkor a munkavállaló a kárnak csak egy részéért tartozik helytállni. A közrehatás mértékéről a bíróság az eset összes körülményeinek mérlegelésével határoz.

A kármegosztás azonban nem eredményezi automatikusan a kártérítés csökkentését.

Így például a gondatlanul okozott 500 000 Ft-os kár 50%-a tekintetében az (igazságügyi szerv hatott közre, az igazságügyi alkalmazott illetménye azonban csak 200.000,- Ft továbbra is csak az egyhavi illetménye 50 %-ával, azaz 100.000,- Ft-tal felel a ráeső kárért.

Közrehatásként értékeli a bíróság, ha az (igazságügyi szerv a nagy értékű vagyontárgyra (pl.: gépkocsi) nem kötött biztosítást, bár azt a lehetséges veszélyekkel számolva megtehette volna.

A kártérítési igény érvényesítése

Az (igazságügyi szerv saját belátása szerint dönt arról, hogy

Az igazságügyi alkalmazott kártérítési felelősségéről az (igazságügyi szerv a kár tudomásra jutásától számított 60 napon belül határozattal dönt a fegyelmi eljárásra irányadó szabályok szerint. Ha a károkozóval szemben büntetőeljárás is indult, a határidő a büntetőeljárás jogerős befejezésétől veszi kezdetét.

A határozatot az igazságügyi alkalmazott a kézbesítéstől számított 15 napon belül a bíróság előtt megtámadhatja. Amennyiben a károkozó keresettel nem élt, a kártérítési határozat végrehajtható.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az (igazságügyi szerv kártérítési felelőssége

Míg főszabályként az igazságügyi alkalmazott kártérítési felelőssége vétkessége esetén állapítható meg, addig az (igazságügyi szerv által az igazságügyi alkalmazottjának okozott kár tekintetében az objektív, vétkesség vizsgálata nélküli, teljes kárért való felelősség érvényesül.

Az (igazságügyi szerv kárfelelősségének elemei

Az (igazságügyi szerv kárfelelősségének tipikus esetei:

A szolgálati jogviszonnyal való összefüggés

Az (igazságügyi szerv objektív kártérítési felelőssége azt jelenti, hogy amennyiben az igazságügyi alkalmazottat szolgálati jogviszonyával összefüggésben éri kár, akkor az (igazságügyi szerv felelőssége szempontjából már nem kell vizsgálni, hogy annak bekövetkezéséért terheli-e valamilyen vétkesség (gondatlanság vagy szándékosság). Vagyis az (igazságügyi szerv felelőssége önmagában a szolgálati jogviszonnyal való összefüggés okán fennáll.

A szolgálati jogviszonnyal összefüggésből következik (MK 29.)

A szolgálati jogviszonnyal összefüggésben kitétel nem csak a konkrét munkavégzési tevékenységet fogja át. Így például összefügg az igazságügyi szolgálati jogviszonnyal

Nem áll összefüggésben a szolgálati jogviszonnyal:

A kirendelés során bekövetkezett egészségkárosodás következményeiért az az (igazságügyi szerv tartozik felelősséggel, amelyik a munkáltatói jogokat gyakorolta és amelyet az igazságügyi szervvel szemben kötelezettségek is terhelnek (MK 123. állásfoglalás).

Példa

Bírói gyakorlat

Amikor a munkáltató a munkaviszony közös megegyezéses megszüntetésére tett ajánlatot, a felperes engedélyt kért arra, hogy feleségével ezt megbeszélje, ezért engedélyezték számára, hogy munkahelyéről eltávozzon. A balesete ezt követően akkor következett be, amikor motorjával ügyvédhez indult. A kártérítési igényt a bíróság elutasította: nincs jelentősége annak, hogy felperes milyen céllal és úton indult el a motorkerékpárral. A sérülés közúton, saját motorkerékpár használata közben történt, nem a munkaköri kötelezettségének teljesítése során (LB Mfv. I. 10.605/1995/9.).

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.