Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Az igazságügyi szolgálati jogviszony felelősségi rendszere

Fegyelmi felelősség

A fegyelmi eljárás az igazságügyi szerv szemszögéből, a fegyelmi eljárás szabályai

A fegyelmi eljárás általános szabályai

Fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén az (igazságügyi szerv írásbeli indokolt határozatával fegyelmi eljárás lefolytatását rendeli el abból a célból, hogy megállapítsa, történt-e fegyelmi vétség, ha igen, kit terhel ezért a fegyelmi felelősség, illetve a fegyelmi felelősség érvényesítése milyen hátrányos jogkövetkezmények (szankciók, büntetések) alkalmazását teszi lehetővé vagy szükségessé.

A fegyelmi eljárás tartama

A fegyelmi eljárást az elrendelésétől számított 60 napon belül kell befejezni, melybe nem számít bele a fegyelmi eljárás felfüggesztésének tartama.

A fegyelmi eljárás felfüggesztésére az alábbi indokok alapján kerülhet sor:

A felfüggesztés a felfüggesztésre okot adó körülmény megszűnéséig tarthat.

Az eljárás alá vont felfüggesztése, az illetmény visszatartása

Az Iasz. alapján lehetőség van a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi alkalmazott munkaköréből való – legfeljebb a fegyelmi határozat jogerőre emelkedéséig tartó – felfüggesztésére az alábbi törvényben taxatív módon rögzített indokok alapján:

Hangsúlyozni kell, hogy az igazságügyi alkalmazott felfüggesztése nem fegyelmi büntetés, hanem – bizonyos esetekben nélkülözhetetlen – ideiglenes eljárási cselekmény, mely arra szolgál, hogy ténylegesen lefolytatható legyen az eljárás, s annak nyomán kiszabható legyen a tényleges fegyelmi büntetés, vagy megszüntethető legyen az eljárás. Ennek megfelelően felfüggesztést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha annak oka már nem áll fenn.

A felfüggesztés idejére

A visszatartás nem jelent megvonást, így a visszatartott összeget a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után ki kell fizetni, ide nem értve azt az esetet, mikor a szolgálati jogviszony a hivatalvesztés vagy elbocsátás fegyelmi büntetés következtében megszűnik. Ha a fegyelmi büntetés az illetmény csökkenésével jár, a visszatartott összeget a csökkentett illetmény figyelembe vételével kell megállapítani. Az illetmény csökkentésével járó fegyelmi büntetések a következők:

Egyéb rendelkezések

A fegyelmi eljárás során az egyes eljárási cselekményeket jegyzőkönyvbe kell foglalni. Az általános szabály szerint a fegyelmi eljárással kapcsolatosan felmerülő költségeket az (igazságügyi szerv viseli. Az eljárás alá vont köteles viselni a fegyelmi felelősség jogerős megállapítása esetén:

A fegyelmi eljárás az elrendelést követően egy vizsgálati és egy – fegyelmi tanács előtti – tárgyalási szakaszra tagolódik.

2) A fegyelmi eljárás megindítása

A fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén az (igazságügyi szerv az alábbi intézkedéseket teheti:

Fegyelmi eljárás megindítása

Főszabályként a munkáltatói jogkör gyakorlójának nincs mérlegelési jogköre, ugyanis a fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén köteles az eljárást megindítani. A fegyelmi eljárás megindításának két feltétele:

A fegyelmi eljárás megindításához a törvény megelégszik a fegyelmi vétség alapos gyanújával is, hiszen a fegyelmi eljárásnak éppen az a feladata, hogy tisztázza, történt-e valóban kötelezettségszegés és az az igazságügyi alkalmazottnak felróható-e vagy sem. Az "alapos gyanú" tehát nem jelent teljes bizonyosságot, csak nagyon komoly valószínűséget. Törvényi vélelem szól amellett, hogyha az igazságügyi alkalmazottal szemben büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas és pótmagánvádas eljárást – indult, a vétkes kötelességszegés alapos gyanúja fennáll. Ilyenkor a fegyelmi eljárás megindítása nem mellőzhető.

A fegyelmi eljárás elrendelésére csak a törvényben meghatározott időtartamon belül van lehetőség:

a jogerős határozatnak az igazságügyi szervvel való közlésétől számított 3 hónapon túl, illetve

ha az eljárás 3 éven túl fejeződött be, a jogerős határozat meghozatalától számított 1 éven belül.

A fegyelmi vétség elkövetése azt jelenti, hogy a cselekményt véghezvitték, befejezték, az elkövetési magatartás minden egyes mozzanata megtörtént (MK 62. számú állásfoglalás). Huzamosabb idejű kötelezettségszegés akkor tekinthető befejezettnek, amikor ez az állapot megszűnik, vagy az utolsó mozzanat megvalósul.

A fegyelmi eljárás megindítását elrendelő határozatot a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi alkalmazott részére kézbesíteni kell, ellene fellebbezésnek nincs helye.

Írásbeli figyelmeztetés

Ha a vétkesség enyhébb fokú és a kötelezettségszegés nem vagy csekély mértékben járt hátrányos következménnyel, a munkáltató az igazságügyi alkalmazottat – fegyelmi eljárás elrendelése nélkül – írásbeli figyelmeztetésben részesítheti. A figyelmeztetés esetén az igazságügyi alkalmazott 15 napon belül kérheti a fegyelmi eljárás elrendelését, ami nem tagadható meg.

Az (igazságügyi szerv mellőzi a fegyelmi eljárás elrendelését

Nem rendelhető el fegyelmi eljárás az igazságügyi alkalmazott halála esetén, illetőleg a törvényben rögzített határidőkön túl. A fegyelmi eljárás megindítására nyitva álló határidő megsértése önmagában elegendő ok a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezésére (BH2003.132).

Az igazságügyi alkalmazott halála megakadályozza, hogy megindulhasson a fegyelmi eljárás, illetőleg ha már folyamatban volt, akkor a fegyelmi büntetés kiszabását vagy pedig a már kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtását, ugyanis a fegyelmi felelősség természeténél fogva az igazságügyi alkalmazott személyéhez kötődik. Többek között ez az oka annak, hogy az igazságügyi alkalmazott jogutóda (örököse) meg sem támadhatja a fegyelmi határozatot.

Büntetőeljárást vagy szabálysértési eljárást kezdeményez

Amennyiben az igazságügyi alkalmazott kötelezettségszegése bűncselekményt, vagy szabálysértést is megvalósít az (igazságügyi szerv a fegyelmi eljárás megindításával egyidejűleg büntetőeljárást is kezdeményezhet. A büntető- és a fegyelmi eljárás különálló eljárások, amelyek lefolytatására a bírói gyakorlat szerint egyidejűleg és egymás mellett is lehetőség van (BH2002.327). Amennyiben a vétkes kötelezettségszegés miatt büntetőeljárás is indult, e körülmény módosítja a fegyelmi eljárásra nyitva álló határidőt.

Kártérítési eljárást indít

A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 20. számú állásfoglalása rámutat arra, hogy az anyagi hátránnyal járó fegyelmi büntetés nem zárja ki az igazságügyi alkalmazott kártérítési felelősségre vonását. Az igazságügyi alkalmazott fegyelmi és kártérítési felelőssége két különálló jogintézmény egymás mellett és egymástól függetlenül érvényesülhet.

A Vizsgálati szakasz

A fegyelmi eljárás elrendelését követően az (igazságügyi szerv döntésétől függően:

A vizsgálóbiztos

A fegyelmi eljárás keretében vizsgálatot kell tartani, amelyet a munkáltató által kijelölt vizsgálóbiztos folytat le. Vizsgálóbiztosnak csak

A törvény egyértelműen meghatározza azt is, hogy ki tekinthető magasabb beosztásúnak, eszerint:

Nem lehet vizsgálóbiztos

A törvény arra az esetre is ad iránymutatást, ha az adott igazságügyi szervnél a törvény rendelkezéseinek megfelelően vizsgálóbiztos nem jelölhető ki, ilyenkor a kijelölésről a felettes munkáltató határoz. Súlyos eljárási szabálysértés, ha a fegyelmi eljárásban olyan személy vesz részt, akit a fentiek szerint ki kellett volna zárni az eljárásból.

A vizsgálóbiztos által tartott meghallgatás

A vizsgálóbiztos eljárása során meghallgatást tart a tényállás tisztázása, valamint az eljárás alá vont javára és terhére szóló körülmények felderítése érdekében. A meghallgatás időpontjáról az érintetteket (eljárás alá vontat, képviselőjét, szakértőt, tanút, sértettet) a vizsgálóbiztos olyan időben köteles értesíteni, hogy annak kézbesítése az eljárási cselekmény előtt legalább 3 nappal megtörténjen. Az eljárás alá vontat az első meghallgatás alkalmával ki kell oktatni eljárási jogaira és kötelezettségeire.

A nem igazságügyi alkalmazott és nem bíró meghallgatására az igazságügyi szerven kívül is sor kerülhet.

Nem akadálya az eljárás lefolytatásának az eljárás alá vont tartós akadályoztatása, ilyenkor a törvény lehetőséget ad arra, hogy a vizsgálóbiztos írásban tartsa a kapcsolatot az eljárás alá vonttal és jogi képviselőjével. Ennek keretében írásban kell vele közölni a fegyelmi vétséggel kapcsolatos megállapításokat és azok alapjául szolgáló bizonyítékokat, egyben határidő tűzésével fel kell hívni arra, hogy védekezését írásban terjessze elő.

Fentiekből is következően a fegyelmi eljárás lefolytatásának és a határozat meghozatalának önmagában nem akadálya az a körülmény, hogy az eljárás alá vont nem jelenik meg a meghallgatáson, illetőleg írásbeli védekezését nem terjeszti elő.

A fegyelmi ügy iratainak ismertetése

A vizsgálati eljárás befejeztével a vizsgálóbiztos felhívja az eljárás alá vontat és képviselőjét, hogy a fegyelmi ügy iratainak ismertetésén jelenjenek meg. Az iratismertetés alkalmával az eljárás alá vont és jogi képviselője további bizonyítási indítványokat terjeszthetnek elő, valamint észrevételeket is tehetnek. Az előterjesztett bizonyítási indítványokról a vizsgálóbiztos jogosult dönteni, mely döntése ellen külön jogorvoslatnak nincs helye. A vizsgálóbiztos az iratismertetést követő 3 munkanapon belül a fegyelmi ügy összes iratát – javaslatával együtt – átadja a munkáltatónak (fegyelmi tanácsnak).

A vizsgálati szakasz tartamát az (igazságügyi szerv jogosult meghatározni a fegyelmi eljárásra a törvényben megszabott összesen 60 napos határidőn belül.

Vizsgálóbiztos kijelölésének mellőzése

A vizsgálóbiztos kijelölése mellőzhető és az ügyet közvetlenül a fegyelmi tanács elé lehet utalni, ha

A fegyelmi tárgyalás

A fegyelmi ügyben 3 tagú fegyelmi tanács határoz, aki határozatát zárt ülésen szótöbbséggel hozza.

A fegyelmi tanács

A fegyelmi tanács elnöke

Tagjai:

A fegyelmi tanács elnökekére és tagjára ugyanazok a kizárási szabályok vonatkoznak, mint a vizsgálóbiztosra.

A fegyelmi tárgyalás

A fegyelmi tárgyalás esetében a tárgyalási időköz 3 nap, vagyis az érintetteknek a tárgyalás előtt legalább 3 nappal korábban meg kell kapniuk az értesítést. Az értesítés szabályszerűsége kiemelten fontos tekintettel arra, hogy annak hiányában az eljárás alá vont távolmaradása esetén a tárgyalást nem lehet megtartani.

A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor az ügyet a vizsgálóbiztos, kijelölésének mellőzése esetén a fegyelmi tanács elnöke ismerteti.

A fegyelmi tanács a tárgyaláson a vizsgálati eljáráshoz képest további bizonyítást is lefolytathat, indokolt esetben újabb tárgyalást tűzhet ki.

A fegyelmi tanács döntése

A fegyelmi eljárás alapján a fegyelmi tanács az alábbi határozatok meghozatalára jogosult:

megállapítja a fegyelmi felelősséget és fegyelmi büntetést szab ki,

oha a fegyelmi eljárás alá vont magatartása nem minősül fegyelmi vétségnek,

oha a fegyelmi vétség elkövetése nem bizonyított, illetve

oha a fegyelmi eljárás alá vont szolgálati viszonya időközben megszűnt (ilyenkor a fegyelmi felelősség kérdésében dönteni kell, fegyelmi büntetés azonban nem szabható ki).

A fegyelmi határozatot írásba kell foglalni és indokolni kell. A fegyelmi határozat tartalmazza:

A fegyelmi határozat indokolásában röviden össze kell foglalni a megállapított tényállást, az alapul szolgáló bizonyítékokat, és utalni kell az igazságügyi alkalmazott javára és terhére szolgáló körülményekre is.

Az írásba foglalt határozatot a kihirdetéstől számított 8 napon belül akkor is kézbesíteni kell az igazságügyi alkalmazott és képviselője részére, ha az eljárás folyamán felolvasták előtte.

A fegyelmi büntetés

A fegyelmi büntetés alkalmazásának célja a szankcionálás mellett a munkafegyelem biztosítása, ezért a jogkövetkezmény kiszabásánál figyelemmel kell lenni az igazságügyi alkalmazott magatartásának súlyára, a vétkesség fokára és arra is, ha a kötelességszegés egyedi eset volt-e a részéről. Szempont lehet az is, ha a hasonló magatartások elszaporodtak az adott igazságügyi szervnél. A fegyelmi tanács által kiszabható fegyelmi büntetések súlyuk szerint rangsorolva:

Az előmeneteli rendszerben a várakozási idő meghosszabbítása és a fizetési fokozatban visszavetés fegyelmi büntetések kiszabása esetén a következő fizetési fokozat eléréséhez, illetve az eredeti fizetési fokozatba való visszahelyezéshez szükséges várakozási időt a határozat jogerőre emelkedésének napjától kell számítani.

Fegyelmi büntetés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztése

Kivételesen indokolt esetben meghatározott fegyelmi büntetések végrehajtása 1 év próbaidőre felfüggeszthető. Ha a próbaidő eredményesen eltelt, ezt úgy kell tekinteni, mintha az igazságügyi alkalmazott fegyelmi büntetésben nem részesült volna. Ha a próbaidő alatt az igazságügyi alkalmazott ellen újabb fegyelmi eljárás indult és vele szemben – a hivatalvesztést vagy az elbocsátást kivéve – újabb fegyelmi büntetést szabtak ki, a felfüggesztett fegyelmi büntetést is végre kell hajtani. Próbaidőre felfüggeszthető:

A próbaidőre felfüggesztett fegyelmi büntetés esetén úgy kell tekinteni, mintha az igazságügyi alkalmazott nem állna a fegyelmi büntetés hatálya alatt, ha azonban a felfüggesztett fegyelmi büntetés végrehajtását utóbb elrendelik, az e büntetéssel együtt járó jogkövetkezményeket visszamenőleg is érvényesíteni kell.

A fegyelmi büntetés kiszabásához fűződő egyéb joghátrányok

A fegyelmi büntetés kiszabásához annak hatálya alatt egyéb joghátrányok is kapcsolódnak az alábbiak szerint.

Mentesülés a fegyelmi büntetéshez fűződő joghátrányok alól

Az igazságügyi alkalmazott a fegyelmi büntetés jogerős kiszabása után

áll a fegyelmi büntetés hatálya alatt.

Az igazságügyi alkalmazott a fegyelmi büntetéshez fűződő joghátrányok alól a törvényben a fentiek szerint meghatározott időtartam elteltével mentesül.

Mentesítés a fegyelmi büntetéshez fűződő joghátrányok alól

A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított legalább 6 hónap elteltével – kiváló munkavégzés esetén – a munkáltató az igazságügyi alkalmazottat a fegyelmi büntetéshez fűződő joghátrányok alól mentesítheti.

Jogorvoslat

A sérelmesnek tartott határozat ellen az igazságügyi alkalmazott a kézbesítéstől számított 15 napon belül keresettel fordulhat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási és munkaügyi bírósághoz. A benyújtott keresetnek halasztó hatálya van, azaz annak jogerős elbírálásáig a fegyelmi határozatot nem lehet végrehajtani, kivéve, ha az igazságügyi alkalmazott a szolgálati viszonyát a kereset jogerős elbírálása előtt megszüntette.

A bíróság az igazságügyi alkalmazottal szemben kiszabott fegyelmi büntetést megfelelő esetben enyhítheti, azonban nem állapíthat meg súlyosabb büntetést annál, mint amilyet a munkáltatónál a fegyelmi jogkört gyakorló szerv megállapított. A bíróságnak arra sincs hatásköre, hogy a kiszabott fegyelmi büntetést a törvényben meghatározott fegyelmi büntetések körén kívül eső intézkedésre változtassa, így nem mondhatja ki, hogy az igazságügyi alkalmazott szolgálati jogviszonya nem hivatalvesztés (elbocsátás), hanem felmentés folytán szűnt meg.

A fegyelmi eljárás az igazságügyi alkalmazott szemszögéből, az igazságügyi alkalmazottat megillető jogok a fegyelmi eljárásban

A fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig az igazságügyi alkalmazottat is megilleti az ártatlanság vélelme, emellett lehetőséget kell neki adni arra, hogy

A fegyelmi eljárásban az igazságügyi alkalmazott

Az igazságügyi alkalmazottat nem terheli megjelenési kötelezettség. Az eljárási cselekményekről történt szabályszerű értesítése esetén lényeges azonban, hogy ha az igazságügyi alkalmazott alapos okra hivatkozva nem mentette ki magát és úgy maradt távol az eljárási cselekménytől (szóbeli meghallgatás, bizonyítás, tárgyalás), hogy védekezését írásban előterjesztette volna, e körülmény nem akadályozza meg az eljárást lezáró fegyelmi döntés meghozatalát.

Az igazságügyi alkalmazott szempontjából garanciális jelentőséggel bírnak az eljárási határidők, melyek részben a fegyelmi eljárás okozta bizonytalanságot hivatottak valamelyest keretek közé szorítani (eljárás megindítására megszabott szubjektív és objektív határidők, az eljárás lefolytatására nyitva álló 60 napos határidő).

Szintén különösen fontos érdeke fűződik az igazságügyi alkalmazottnak ahhoz, hogy az írásbeli határozatokat ne csak szóban közöljék vele, hanem azokat írásban is kézbesítsék a részére.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.