Az értékelés egy kiemelten fontos eszköze a munkáltatónak arra, hogy visszajelzést szerezzen és adjon az igazságügyi alkalmazottak teljesítményéről, ösztönözze az egyéni erőfeszítéseket és a felelősségteljes szakszerű munkavégzést, valamint jutalmazza is azt. Az értékelés segíti továbbá a dolgozó és a vezető elvárásainak pontos megfogalmazását, illetőleg rákényszeríti a vezetőket arra, hogy a munkaköri leírásokat és egyéb szervezeti dokumentumokat időről-időre felülvizsgálják. Az értékelés lehetőséget ad továbbá arra, hogy a munkáltató megtalálja azokat az erős és gyenge pontokat, amelyek révén a szervezet hatékonysága növelhető.
Értékelés az igazságügyi alkalmazott szemszögéből | Értékelés a munkáltató szemszögéből |
---|---|
|
|
Az Iasz. alapján az igazságügyi alkalmazott munkateljesítményét a munkáltató folyamatosan értékeli. A fizikai dolgozók kivételével az igazságügyi alkalmazott munkáját a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében eljárva írásban értékeli az Iasz. mellékletét képező értékelési lap alapján.
A bírósági titkár esetében – a későbbi bírói pályára való alkalmasság megítélése érdekében – az Iasz. további értékelési szempontokat is rögzít (pl. lényeglátási képességet, döntési képességet, az ügy előkészítését, tárgyalásvezetést, határozatszerkesztést, a jogszabályok és a bírósági gyakorlat alkalmazását, az eljárási határidők és az ügyviteli szabályok megtartását, a befejezések számát).
Az értékelésben csak kellően alátámasztott, tényeken alapuló megállapítások szerepelhetnek, annak során nincs helye az érzelmeknek és a közhelyszerű, túlzottan általános megfogalmazásoknak.
Az értékeléssel szemben támasztott követelmények:
Az értékelést az igazságügyi alkalmazott munkaköre és az (igazságügyi szerv kiemelt céljai alapján kell írásban, a vizsgált időszakra vonatkozóan megállapítani, melynek alapja a munkaköri leírás.
Garanciális jellegű szabály, hogy az igazságügyi alkalmazott kérésére az értékelés kialakításába az igazságügyi alkalmazottnál működő érdek-képviseleti szerv képviselőjét is be kell vonni, akinek az értékelés során tett észrevételeit az értékelési lapon rögzíteni kell. Az értékelést ismertetni kell az igazságügyi alkalmazottal, aki ennek tényét aláírásával igazolja. Az értékelés ismertetésére meg kell hívni az igazságügyi alkalmazott közvetlen vezetőjét és – amennyiben az igazságügyi alkalmazott ezt kérte – az érdek-képviseleti szerv vezetőjét.
Az értékelést szóban mindig, nem kiváló összegző megállapítás esetén pedig írásban is indokolni kell. Az értékelés két eredeti példányban készül, melyből egy az igazságügyi alkalmazottat illeti meg, míg a másik példányt az igazságügyi alkalmazott személyi anyagában kell elhelyezni.
Az igazságügyi alkalmazott időszakos írásbeli értékelése | |
---|---|
bírósági fogalmazó | bírósági titkárrá történő kinevezését megelőzően |
bírósági titkárnál | bírói tisztségre történő pályázat benyújtásakor |
egyéb igazságügyi alkalmazott | kinevezést követő 3 év elteltével, majd |
6 évenként | |
vezető állású igazságügyi alkalmazott |
|
soron kívül | munkáltató megítélése szerint a munkaköre ellátására alkalmatlan |
Nem kell írásban értékelni
Az igazságügyi alkalmazott szemszögéből komoly jelentőséggel bír munkateljesítményének értékelése, részben azért, mert a törvény az értékelés megállapításait összekapcsolja az igazságügyi alkalmazott munkateljesítményének elismerésével, részben pedig azért, mert az alkalmatlanság kimondása esetén a szolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetését alapozhatja meg.
Mindezek miatt az igazságügyi alkalmazott számára lényeges kérdés, hogy értékelése minden tekintetben a valóságot tükrözze, így az értékelési eljárás során őt megillető jogok számára kiemelt fontossággal bírnak. Ezek a következőek:
Az értékelésre tett írásbeli észrevételek megtétele nem pótolja az értékelés bíróság előtti megtámadását. Amennyiben az igazságügyi alkalmazott szeretné, hogy az értékelésben tett megállapításokat a munkáltató módosítsa, ezt írásbeli észrevételeivel együtt, vagy külön kérelemben indítványoznia kell szintén írásban. Ezt követően a munkáltatónak az ismertetéstől számított 15 napja van az értékelés módosítására, melynek elmaradása esetén az igazságügyi alkalmazott 15 napon belül bírósághoz fordulhat. A törvény nem szab külön határidőt sem az írásbeli észrevételek megtételére, sem pedig az értékelésben tett megállapítások módosítására irányuló kérelem tekintetében. A törvény szövegéből levezethetően a módosítási kérelmet legkésőbb az értékelés ismertetésétől, mint munkáltatói intézkedéstől számított 15 napon belül kell az igazságügyi alkalmazottnak a munkáltató tudomására hoznia.
Figyelemmel arra, hogy az értékelés a munkáltató mérlegelési körébe tartozik, az igazságügyi alkalmazott ellene jogorvoslattal csak korlátozottan élhet azokban az esetekben, mikor:
A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.
![]() |
![]() |
![]() |