Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Az igazságügyi szolgálati jogviszony tartalmából eredő jogok és kötelezettségek

Az igazságügyi alkalmazott szabadságára vonatkozó rendelkezések

Az igazságügyi alkalmazottat a szolgálati jogviszonyban töltött idő alapján minden naptári évben rendes szabadság illeti meg.

A rendes szabadság részei:

Az igazságügyi alkalmazott speciális feltételek fennállása esetén az alábbi szabadságokat veheti igénybe:

A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni.

Alapszabadság

Az alap szabadság mértéke az igazságügyi szolgálati jogviszony időtartamához aránylik, tehát az alábbi táblázatban rögzített éves mérték kizárólag adott naptári év január 1. napjától december 31. napjáig folyamatosan fennálló szolgálati jogviszony esetén illeti meg az igazságügyi alkalmazottat.

Alapszabadság mértéke
Munkakör csoport, munkakör megnevezése Alapszabadság mértéke
munkanap/év
bírósági titkár 28
bírósági fogalmazó 27
bírósági ügyintéző 26
egyéb tisztviselő, fizikai dolgozó 25

Alapszabadság emelkedésének szabályai

a) bírósági titkár, tisztviselő, írnok: A táblázatban jelölt mérték a 2. fizetési fokozatba való besoroláskor 1 munkanappal növekszik. Ezt követő fizetési fokozatok elérésekor további 1-1 munkanappal emelkedik.

Összességében azonban az alapszabadság mértéke legfeljebb 10 munkanappal növekedhet.

b) bírósági fogalmazó: A táblázatban jelölt mérték a magasabb fizetési fokozatba való besoroláskor 1 munkanappal növekszik. A bírósági fogalmazót legalább egy év joggyakorlat után eggyel magasabb fizetési fokozatba lehet előresorolni, amennyiben azt átlagon felüli munkavégzése és joggyakorlati eredménye indokolja.

c) fizikai dolgozó: A táblázatban jelölt mérték a kinevezéstől számított 3 évenként 1 munkanappal növekszik. Összességében azonban az alapszabadság mértéke legfeljebb 10 munkanappal növekedhet.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Pótszabadság

A pótszabadság, eltérően az alapszabadságtól nem illeti meg alanyi jogon az igazságügyi alkalmazottat. E szabadságban való részesülés az Iasz-ban és egyéb jogszabályokban meghatározott feltételekhez kötött.

Vezetői pótszabadság

Amennyiben az igazságügyi alkalmazott vezetői beosztást tölt be, annak időtartamára – az alapszabadságon felül – vezetői pótszabadság illeti meg.

Vezetői beosztás Vezetői pótszabadság
mértéke munkanap/év
OBH elnökhelyettese 5
OBH főosztályvezetője 5
bírósági főosztályvezető 5
Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalának igazgatója 5
főosztályvezető-helyettes 3
igazgató 3
osztályvezető 3
igazgató-helyettes 3
osztályvezető-helyettes 3
csoportvezető 3
csoportvezető-helyettes 3
irodavezető 3

Gyermekek után járó pótszabadság

Az igazságügyi alkalmazottakat a 16 évesnél fiatalabb

Jogszabályváltozás következtében a gyermek fogalomköre tekintetében már nem a vér szerinti származás, hanem a saját háztartásban történő nevelés a legfőbb ismérv. Ennek megfelelően gyermek a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek.

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4.§ k) pontja értelmében saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek az a gyermek, aki a 7.§ (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személlyel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki.

Fent hivatkozott törvény 7.§ (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy:

A gyermekek után járó pótszabadság tekintetében további új elem, hogy – az egyéb feltételek teljesülése esetén – arra valamennyi, a fenti feltételeknek igazságügyi alkalmazott jogosult.

Apának járó pótszabadság

Az igazságügyi alkalmazott apának gyermeke születése esetén 5, ikergyermekek születése esetén 7 munkanap pótszabadság jár.

E pótszabadságot a gyermek születésétől számított 2. hónap végéig az apa kérésének megfelelő időpontban kell az igazságügyi szervnek kiadni. Előbbi határnap elmulasztása esetén e pótszabadságra való jogosultságát az apa elveszti, az számára már nem adható ki.

Egészségkárosodás okán járó pótszabadság

Amennyiben az egészségkárosodást a rehabilitációs szakértői szerv legalább 50 százalékos mértékben megállapította, az igazságügyi alkalmazottat évenként 5 munkanap pótszabadság illeti meg.

Az (igazságügyi szerv e pótszabadságot kizárólag akkor állapíthatja meg és adhatja ki, ha az igazságügyi alkalmazott az egészségkárosodásának mértékét hivatalosan igazolja.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szülési szabadság

Az igazságügyi alkalmazott anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra (terhességi-gyermekágyi segélyre) jogosult.

A szülési szabadság teljes időtartama szabadságra jogosító időként vehető figyelembe.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fizetés nélküli szabadság

Ahogy a szabadság elnevezése is mutatja, e szabadság igénybevétele esetén az igazságügyi alkalmazott illetményre nem jogosult, azonban szolgálati jogviszonya folyamatos.

Esetei:

a) Gyed, gyes: Az igazságügyi alkalmazott – a gyermek gondozása céljából- a gyermeke 3 illetve speciális esetben 10 éves koráig jogosult igénybe venni. E fizetési nélküli szabadság első 6 hónapja szabadságra jogosító időként vehető figyelembe.

b) hozzátartozó személyes ápolása: Az igazságügyi alkalmazott hozzátartozója tartós – előreláthatólag 30 napot meghaladó – személyes ápolása céljából, az ápolás időtartamára, de legfeljebb 2 évre jogosult igénybe venni.

c) tartalékos katonai szolgálatteljesítés: Az igazságügyi alkalmazott a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára jogosult igénybe venni.

d) (igazságügyi szerv és az igazságügyi alkalmazott megállapodása: A munkavállaló érdekében és kérelmére rendkívüli esetben a munkáltató engedélyezheti, azonban annak teljes időtartama az 1 évet nem haladhatja meg.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Betegszabadság

Az igazságügyi alkalmazott a betegsége miatti keresőképtelenség tartamára minden naptári évben (január 1. és december 31. közti időszakban) 15 munkanap betegszabadságra jogosult.

Év közben létesített szolgálati jogviszony esetén az igazságügyi alkalmazott a betegszabadság arányos részére jogosult.

Nem jár betegszabadság

A szabadság kiadásának szabályai

a) (igazságügyi szerv adja ki: Alapszabály, hogy a szabadságot az igazságügyi szerv, mint munkáltató adja ki és nem az igazságügyi alkalmazott, mint munkavállaló veszi ki.

b) igazságügyi alkalmazott előzetes meghallgatása: Az (igazságügyi szerv a szabadság kiadása előtt az igazságügyi alkalmazottat előzetesen meghallgatja.

c) szabadságolási terv: Az (igazságügyi szerv minden évben szabadságolási tervet készít. Az igazságügyi alkalmazott előzetes meghallgatásának minősül a szabadságolási tervben az általa meghatározott szabadságnapok igénybe vételének figyelembevétele is.

d) egynegyed – háromnegyed rész: A rendes szabadság egynegyedét az igazságügyi alkalmazott által megjelölt időpontban kell kiadni, azonban a rendes szabadságból még fennmaradó háromnegyed rész kiadási időpontja tekintetében az (igazságügyi szerv nem köteles az igazságügyi alkalmazott igényét figyelembe venni.

Az igazságügyi alkalmazott a szabadság kiadására vonatkozó igényét, valamint az (igazságügyi szerv a szabadság kiadására vonatkozó döntését köteles a szabadság kezdete előtt legalább 15 nappal a másik fél részére bejelenteni.

e) tizennégy nap: A szabadságot eltérő megállapodás hiányában úgy kell kiadni, hogy tartama legalább összefüggő 14 napot elérjen.

f) esedékesség: Alapszabály, hogy a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Esedékesség évében kiadott a szabadság, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az 5 munkanapot.

Amennyiben a szolgálati jogviszony október elsején vagy azt követően keletkezett, az (igazságügyi szerv az időarányos szabadságot a következő év március 31. napjáig adhatja ki az igazságügyi alkalmazott részére.

Az (igazságügyi szerv az igazságügyi alkalmazottal való megállapodás alapján az alapszabadság egyharmadát az esedékesség évét követő év végéig adja ki. Előbbi rendelkezés alapján kizárólag az alapszabadság egyharmad részének következő évben való kiadása lehetséges, a pótszabadságok évek közti átvitelére nincs mód.

Szabadság megváltása

Főszabály szerint az igazságügyi alkalmazott rendelkezésre álló, még igénybe nem vett szabadságának pénzbeli megváltására kizárólag szolgálati jogviszonyának megszűnése esetén kerül sor. A szolgálati jogviszony megszűnésekor a szabadság pénzben történő megváltása érdekében az utolsó munkában töltött napon kell az igazságügyi szervnek intézkedni.

Nem jelenti a szolgálati jogviszony megszűnését, ha az igazságügyi alkalmazott áthelyezésére kerül sor, így ebben az esetben a szabadság megváltására sem kerülhet sor.

Szabadságnapok az igazságügyi alkalmazott alacsonyabb fizetési fokozatba való átsorolása esetén

Az igazságügyi alkalmazott alacsonyabb fizetési fokozatba való átsorolásának alapesete az, amikor a IV. fizetési osztályba besorolt alkalmazott felsőfokú iskolai végzettségének megszerzését követően új munkakörben végzi munkáját, amely már a III. fizetési osztályba való besorolását indokolja.

Ebben az esetben kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a III. fizetési osztályba való besorolás esetén a fizetési fokozatot legfeljebb két fokozattal csökkenteni lehet, azonban az új alapilletményt a korábbinál magasabb összegben kell megállapítani.

Az Iasz. már említett rendelkezése alapján az igazságügyi alkalmazott alapszabadság napjainak növelése a fizetési fokozatok elérésétől függ, a fizetési fokozatok elérése pedig az igazságügyi alkalmazott szolgálati idejétől. A fizetési fokozat csökkentése elméletben azt is jelentené, hogy az alapszabadság napjainak számát az alacsonyabb fizetési fokozathoz kellene igazítani.

Azonban figyelemmel arra, hogy az igazságügyi alkalmazott magasabb fizetési osztályba való besorolásával egyidejűleg alkalmazott fizetési fokozat csökkentés az elismert szolgálati idejét nem módosítja, így az igazságügyi alkalmazott alapszabadságát sem csökken, azonban annak növelésére csak az alacsonyabb fizetési fokozatot követő második fizetési fokozat elérésekor kerülhet sor.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.