Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Az igazságügyi szolgálati jogviszony tartalmából eredő jogok és kötelezettségek

A munkaidő és a pihenőidő

Az igazságügyi alkalmazott munkarendjét, munkaidő keretét és a munkaidő-beosztásának részletes szabályait – figyelemmel az Iasz. rendelkezéseire – az (igazságügyi szerv SZMSZ-e határozza meg.

Általános munkarend

Az Iasz. általános szabályként rögzíti, hogy az igazságügyi alkalmazottak heti munkaideje 40 óra. E munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkaidőkeret

Az Iasz. lehetőséget ad arra, hogy a heti 40 óra munkaidő – a napi 8 óra munkaidő alapulvételével – a munkaköri feladatok optimális végrehajtása érdekében a munkáltató havi illetve négy heti keretben is megállapíthassa.

A munkaidőkeret, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazására leggyakrabban a készenléti jellegű munkakörökben kerül sor (pl. gépjárművezető).

Vissza a tartalomjegyzékhez

Részmunkaidő

A részmunkaidős foglalkoztatás lényege, hogy az igazságügyi alkalmazott az általánosan irányadó 8 óra teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben látja el feladatait.

A részmunkaidős foglalkoztatás alapulhat

Kötelező részmunkaidős foglalkoztatás az Iasz rendelkezése alapján

A munkáltató köteles heti 20 órás részmunkaidős foglalkoztatásra módosítani a kinevezést, ha a fizetés nélküli szabadságot gyermeke gondozása céljából igénybe vevő és onnan visszatérni szándékozó igazságügyi alkalmazott ezt

A kérelemnek tartalmaznia kell

Ha az igazságügyi alkalmazott kérelmében egyenlőtlen munkaidő-beosztást is kér, e kérését a munkáltató csak akkor tagadhatja meg, ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelent. Elutasító döntését a munkáltatónak indokolnia kell.

Az Iasz. a fenti esetben a részmunkaidős foglalkoztatási formát írja elő kötelező erővel, a konkrét tartalmi elemek tekintetében a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.

A vezető beosztású igazságügyi alkalmazott nem jogosult az Iasz. rendelkezésén alapuló kötelező részmunkaidős foglalkoztatásra.

A felek megállapodásán alapuló részmunkaidős foglalkoztatás

A felek bármikor megállapodhatnak az igazságügyi alkalmazott részmunkaidős foglalkoztatásban, melynek részleteiről saját belátásuk szerint szabadon rendelkezhetnek (a heti munkaidőről, a munkaidő-beosztásról, a részmunkaidős foglalkoztatás határozott vagy határozatlan idejű tartamáról).

Vissza a tartalomjegyzékhez

Rendkívüli munkavégzés

A rendkívüli munkavégzés fogalma:

Az igazságügyi alkalmazott rendkívüli esetben a munkaidejét meghaladóan is munkára kötelezhető, illetve köteles ügyeletet vagy készenlétet ellátni az alább részletezett szabályok szerint.

A rendkívüli munkavégzés felső határa: 300 óra/naptári év, azonban e korlátozás nem érvényesül, ha a munkavégzés elrendelésére elemi csapás vagy súlyos kár megelőzése, illetve elhárítása céljából kerül sor.

A rendkívüli munkavégzés elrendelésére munkaszüneti napon az alábbi indokok alapján kerülhet sor:

Rendkívüli munkavégzésre az (igazságügyi szerv részéről egyoldalúan nem kötelezhető:

Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek: ha az igazságügyi alkalmazott a munkáltató által engedélyezett távollét idejét – megállapodás alapján – ledolgozza.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.