Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Az igazságügyi szolgálati jogviszony tartalmából eredő jogok és kötelezettségek

Az igazságügyi alkalmazott, mint munkavállaló kötelezettségei az Iasz. rendelkezései alapján

Összeférhetetlenség, bejelentési kötelezettség

Az összeférhetetlenség megszűntetésének célja, hogy az igazságügyi alkalmazott pártatlan, befolyásolástól mentes munkavégzését biztosítsa.

Ennek érdekében a törvény meghatározza azokat az eseteket, amelyek az igazságügyi szolgálati jogviszony létével összeegyeztethetetlenek, valamint azokat a tevékenységeket, amelyeket az igazságügyi alkalmazott nem folytathat, illetve azokat, melyek a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével vagy a részére történő bejelentést követően folytathatók.

Összeférhetetlenségi szabályok áttekintése
Esetek Tevékenység végzésének jogszerű feltétele
hozzátartozóval irányítási, ellenőrzési, elszámolási kapcsolat kivételes esetben a munkáltató felmentést adhat, vagy – az érintettek megegyezésének hiányában – dönt valamely érintett szolgálati jogviszonyának megszűntetéséről 
beosztással összeegyeztethetetlen, a pártatlan, befolyásolástól mentes munkavégzést veszélyeztető tevékenység nem engedélyezhető
pártban tisztség viselése nem engedélyezhető
párt nevében vagy érdekében közszereplés vállalása (kivéve: az országgyűlési, önkormányzati választásokat) nem engedélyezhető
munkaidejét nem érintő tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, sport-, jogi oltalom alá eső kereső szellemi tevékenység végzése bejelentési kötelezettség a munkáltatói jogkör gyakorlója felé
munkaidejét nem érintő egyéb kereső foglalkozás végzése munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélye

Az igazságügyi alkalmazott köteles a munkáltatójának haladéktalanul bejelenti, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, vagy összeférhetetlenségi helyzetbe kerül.

Az összeférhetetlenségi helyzetet az érintett igazságügyi alkalmazott a munkáltató felhívását követő 30 napos határidővel köteles megszüntetni. Amennyiben az összeférhetetlenségi helyzet előbbi határidővel megszüntetésre nem kerül, szolgálati jogviszonya az azt követő napon szűnik meg, amikor e helyzetet még megszüntethette volna.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Igazolási kötelezettség

Az igazságügyi alkalmazottnak a szolgálati jogviszony létesítésekor hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolnia erkölcsi alkalmasságát. Előbbiekre vonatkozó részletes szabályokról a tananyag Erkölcsi alkalmasság című fejezetében már szóltunk.

Az igazságügyi alkalmazott igazolási kötelezettsége azonban nem egyszeri eset, szolgálati jogviszonyának teljes ideje alatt fennáll. Előbbiekből következik, hogy a szolgálati jogviszony fennállása során a munkáltatói jogkör gyakorlója felhívhatja az igazságügyi alkalmazottat, hogy 15 napon belül hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja, hogy vele szemben fenti kizáró okok nem állnak fenn.

A munkáltatói jogkör gyakorlója felhívását írásban teszi meg, a mulasztás jogkövetkezményeire való figyelmeztetéssel.

A mulasztás jogkövetkezményei

Amennyiben az igazságügyi alkalmazott az igazolási kötelezettségének a munkáltatói jogkör gyakorlójának ismételt szabályszerű felhívásának kézhezvételét követő 15 munkanapon belül nem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, szolgálati jogviszonya az azt követő napon szűnik meg, mikor az igazolási kötelezettségének még eleget tehetett volna.

Amennyiben az igazságügyi alkalmazott az igazolási kötelezettségének teljesítése érdekében a hatósági erkölcsi bizonyítvány megkérésének eleget tesz, azonban annak tartalma alapján vele szemben kizáró ok merül fel, szolgálati jogviszonya az azt követő napon szűnik meg, amikor a kinevezési feltételek valamelyikének hiányát a munkáltatói jogkör gyakorlója megállapította.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkára képes állapotban való megjelenés kötelezettsége

Az igazságügyi alkalmazott köteles a szolgálati helyén vagy a munkavégzésre kijelölt helyen munkára képes állapotban megjelenni.

Előbbi a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkára képes állapotot kizárja minden a beszámítási képességet negatívan befolyásoló tényező, így például a szeszes italtól, vagy más bódító hatású szertől befolyásolt állapotban való megjelenés is.

A kötelezettség megszegőjével szemben – a kötelezettségszegés bizonyítását követően – fegyelmi eljárás kezdeményezhető.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Előírt időben való megjelenés kötelezettsége

Az igazságügyi alkalmazott köteles a szolgálati helyén vagy a munkavégzésre kijelölt helyen az előírt időben megjelenni és ott a munkaidejét kitölteni.

Az előírt idő a munkaidő, melyet – az Iasz. rendelkezéseinek figyelembevételével – az (igazságügyi szerv SZMSZ-e tartalmaz.

A munkáltató és az igazságügyi alkalmazott közös megegyezésével eltérő munkarend is meghatározható, melynek engedélyezésére kizárólag írásban kerülhet sor.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szabályszerű munkavégzés kötelezettsége

Az igazságügyi alkalmazott köteles feladatait az esküjéhez híven, a jogszabályoknak és a munkaköri leírásában foglaltaknak, valamint a vezetői utasításoknak megfelelően végezni.

A szabályszerű munkavégzésnek az igazságügyi alkalmazott akkor tesz eleget, ha a munkáját a legjobb tudása szerint, az elvárható gondossággal és pártatlanul végzi.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Más igazságügyi alkalmazottal való együttműködés kötelezettsége

Az igazságügyi alkalmazott köteles az (igazságügyi szerv feladatainak ellátása érdekében a többi igazságügyi alkalmazottal együttműködni.

Előbbiek alapján az igazságügyi alkalmazott kötelezettsége, hogy munkavégzése során a munkatársaival szemben esetlegesen felmerült személyes motivációkat (pl. ellenszenv) figyelmen kívül hagyja. A személyes motivációk a munkavégzés színvonalára csökkentőleg nem hathatnak.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Veszélyeztető magatartástól való tartózkodás kötelezettsége

Az igazságügyi alkalmazott köteles munkáját úgy végezni és általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ezzel mások egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, anyagi károsodásukat ne idézze elő.

E kötelezettség nem csak a munkaidő tartamára terjed ki, hanem az igazságügyi alkalmazott munkaidején túl, munkavégzési helyétől eltérő helyen való tartózkodásának időtartamára is, ebből következően szorosan összefügg az igazságügyi alkalmazotthoz méltó magatartás kötelezettségével.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Titoktartási kötelezettség

A titoktartási kötelezettség az igazságügyi alkalmazott vonatkozásában két magatartási követelményre terjed ki:

A minősített adat fogalma a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 3.§ 1. a) pontja rögzíti.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Igazságügyi alkalmazotthoz méltó magatartás kötelezettsége

Az igazságügyi alkalmazott köteles a munkahelyén kívül is az igazságügyi szervhez és a munkaköréhez méltó magatartást tanúsítani. Előbbi kötelezettség megszegését jelenti, ha az igazságügyi alkalmazott a társadalom által általánosan elvárt magatartási szabályokat megszegi, vagy éppen a büntetőjog vagy szabálysértési jog által szankcionált magatartást tanúsít.

Az igazságügyi alkalmazotthoz méltó magatartás kötelezettségének megszegése esetén – a kötelezettségszegés súlyától függően – az írásbeli figyelmeztetéstől a szolgálati jogviszony megszüntetéséig terjedő munkajogi jogkövetkezmények alkalmazhatók.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkáltató által előírt képzésen való részvétel kötelezettsége

Az igazságügyi alkalmazott köteles a kötelezően előírt képzésen részt venni, a vizsgákat letenni.

Az igazságügyi alkalmazott a képzési költségeket köteles az (igazságügyi szerv részére megtéríteni az alábbi esetekben:

Az igazságügyi alkalmazott a képzési költségek (igazságügyi szerv részére való megtérítésére kötelezhető, ha a szolgálati jogviszonyát a képzés befejezésétől, illetve a vizsga letételétől számított 3 éven belül a kezdeményezésére megszüntetik.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Vezetői utasítás végrehajtásának és a végrehajtás megtagadásának kötelezettsége

Az igazságügyi alkalmazott köteles a vezetőnek a munkakör ellátására vonatkozó utasításait végrehajtani (általános szabály).

Az utasítási jog tekintetében vezetőnek minősül különösen:

Az igazságügyi alkalmazott köteles a vezetői utasítás végrehajtásának megtagadására az alábbi esetekben (általános szabály alóli kivételek):

Amennyiben a vezetői utasítás az a) pontban nem említett más jogszabályba ütközik az igazságügyi alkalmazott köteles a vezető figyelmét az utasítás jogellenességére felhívni, továbbá kérheti az utasítás írásba foglalását, melyet a vezető nem tagadhat meg. Előbbiek miatt az igazságügyi alkalmazottat hátrány nem érheti.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

Az igazságügyi alkalmazottak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége egyrészről az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény rendelkezésein, másrészt – egyesbíró hatáskörében eljárásra jogosult bírósági titkárok tekintetében – az Iasz. 41/A.§ (2) bekezdésében rögzítetteken alapul.

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség részletszabályait az alábbi OBH normatív utasítások tartalmazzák.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.