Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Az igazságügyi szolgálati jogviszony megszűnése

A végkielégítés

Az igazságügyi alkalmazott végkielégítésre jogosult, amennyiben

A fenti feltételek fennállása esetén az igazságügyi alkalmazottat a végkielégítés a törvény erejénél fogva megilleti, a szolgálati jogviszony megszüntetése azonban önmagában attól nem válik jogellenessé, hogy az (igazságügyi szerv az utolsó munkában töltött napon a végkielégítést nem vagy hiányosan fizeti meg. Az elmaradt végkielégítés az igazságügyi alkalmazott munkaügyi perben követelheti. A szolgálati jogviszony jogellenes megszüntetése esetén, a szolgálati jogviszony az ítélet jogerőre emelkedése napján szűnik meg, következésképpen a végkielégítés is ezen a napon válik esedékessé és kamat is csak ettől a naptól kezdődően követelhető.

A végkielégítés alapjául szolgáló megszüntetési okok

Az igazságügyi alkalmazott végkielégítésre jogosult, ha

Nem jár végkielégítés, ha az igazságügyi alkalmazott legkésőbb a jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A végkielégítés alapjául szolgáló időtartamok

A végkielégítés címén nyújtható összeg mértékét a törvény az igazságügyi szolgálati jogviszonyban töltött idő függvényében pontosan meghatározza, ennek megfelelően

illetmény jár.

A végkielégítés összegének meghatározásánál a törvény az illetmény megállapításakor figyelembe vehető időtartamokat számottevően szűkebb körben ismeri el. A végkielégítés összegének megállapításakor szolgálati jogviszonyként figyelembe vehető időtartamok a következők:

Eljárás a szolgálati jogviszony megszűnésekor

A szolgálati jogviszony megszűnése esetén az igazságügyi alkalmazott köteles munkakörét megfelelő módon átadni, munkaeszközeivel és a munkáltatóval szemben esetlegesen fennálló tartozásaival elszámolni, melyek megtörténtét az úgynevezett „kilépő lapon” igazolják le az érintett szervezeti egységek az igazságügyi alkalmazott felé. Az (igazságügyi szerv pedig köteles kifizetni az igazságügyi alkalmazottat megillető járandóságokat, valamint kiadni részére a jogszabályban előírt igazolásokat.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az átadás-átvételi eljárás

A munkakör megfelelő módon történő átadása az (igazságügyi szerv zavartalan működését biztosítja. Ennek keretében az igazságügyi alkalmazottnak:

Az átadás-átvételi eljárás során célszerű jegyzőkönyvet felvenni, melyet a munkakört átadó és az átvevő igazságügyi alkalmazott is aláír. A jegyzőkönyv egy példánya az átadót, egy pedig az átvevőt (munkáltatót) illeti meg.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az igazságügyi szervet terhelő kötelezettségek a szolgálati jogviszony megszűnésekor

A szolgálati jogviszony megszűnésekor az utolsó munkában töltött napon az igazságügyi alkalmazott részére ki kell fizetni:

Az Mt.-ből alkalmazni rendelt szabály, hogy a már kifizetett illetményt visszakövetelni nem lehet, ha az igazságügyi alkalmazottat a munkavégzés alól végleg felmentették, még akkor sem, ha az illetmény kifizetését kizáró körülmény (pl. keresőképtelenség) a munkavégzés alóli felmentés után következett be.

A szolgálati jogviszonyról szóló igazolás tartalmazza

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.