Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

A kinevezés módosítása

A kinevezés módosítása a munkáltató egyoldalú nyilatkozatával

Főszabály szerint jogellenes az a munkáltatói intézkedés, amellyel a munkáltató az igazságügyi alkalmazottal történő megállapodás nélkül (illetve ellenére) rendelkezik a kinevezés valamely tartalmi elemének megváltoztatásáról. Kivételt képeznek ez alól azok az esetek, amikor a jogszabály kifejezetten lehetőséget ad a munkáltatónak a kinevezés egyoldalúan történő módosításra.

közös megegyezéssel meghozható munkáltatói döntések

a munkáltató által egyoldalúan meghozható döntések

  • részmunkaidős foglalkoztatás átalakítása teljes munkaidős foglalkoztatássá
  • munkaidő-beosztás megváltoztatása
  • két hónapot meghaladó helyettesítés és kirendelésre vonatkozó döntés
  • a szolgálati jogviszony időtartamának módosítása (határozott idejű meghosszabbítása vagy határozatlan idejűvé átalakítása )
  • munkakör módosítása
  • várandós nő állapotának megfelelő munkakör felajánlása
  • vezetői megbízás visszavonása
  • az igazságügyi alkalmazottnak – illetménye és munkaköre megváltoztatása nélkül – az adott igazságügyi szerven belüli más egységhez való beosztása
  • naptári évenként két hónapot meg nem haladó helyettesítésre és a kirendelésre vonatkozó döntés
  • törvény kötelező rendelkezésén alapuló módosítás
  • munkaköri leírás módosítása, amennyiben az nem jár együtt a munkakör módosulásával
  • illetmény és munkakör változtatása nélkül az adott igazságügyi szerven belüli más egységhez való beosztás
  • soron kívüli előresorolás

A munkaköri leírás nem képezi a kinevezés részét, így annak módosítása nem jár együtt a kinevezés módosításával. Abban az esetben azonban, ha az igazságügyi alkalmazott feladatai összességének jellege, azaz munkaköre is módosul, feltétlenül szükséges az igazságügyi alkalmazott hozzájárulása is. Ha csupán az adott szervezeti egység vagy a beosztás elnevezése változik, de ez a mindennapi feladatokban, a hierarchikus viszonyokban érdemi változást nem eredményez, a változás nem igényli az igazságügyi alkalmazott hozzájárulását.

A jogszabály nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a felek a munkakör tekintetében csak meghatározott időre módosítsák a kinevezés tartalmát a szolgálati jogviszony határozatlan idejű voltának változatlanul hagyása mellett. Ilyenkor a módosításban megjelölt időtartam lejártát követően az igazságügyi alkalmazottat a korábbi munkakörében kell továbbfoglalkoztatni.

A törvény kötelező rendelkezése folytán a munkáltató a munkakörök megjelölésével tájékoztatja az igazságügyi alkalmazottakat a teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségéről. Ez a tájékoztatás azonban nem minősül konkrét, a kinevezés módosítására irányuló ajánlatnak, egyedüli célja, hogy felhívja a dolgozók figyelmét az abban megjelölt foglalkoztatási mód lehetőségére. A jogszabály e tájékoztatási kötelezettség vonatkozásában nem ír elő külön írásbeliséget.

A helyettesítés

A munkáltató működésével összefüggő okból szükségessé válhat a munkafeladatok ideiglenes jellegű átcsoportosítása, amelynek érdekében a munkáltató egyoldalú intézkedéssel utasíthatja az igazságügyi alkalmazottat – esetenként saját munkaköri feladatainak ellátása mellett – más munkaköri feladatok elvégzésére. A kirendelés, illetőleg a kiküldetés több elhatároló ismérve mellett alapvetően abban különbözik a helyettesítés jogintézményétől, hogy az előbbiek tekintetében a munkáltató utasítása alapján az igazságügyi alkalmazott a szolgálati helyéhez képest eltérő helyen végez munkát. A helyettesítés a szolgálati helyen belüli munkafeladatok időleges megváltoztatását, esetleg kibővülését jelenti. A helyettesítés elrendelése a munkáltató utasítási jogkörébe tartozik, annak teljesítése pedig az igazságügyi alkalmazott rendelkezésre állási kötelezettségéből következik. Mindaddig, amíg a helyettesítés nem haladja meg adott naptári évben a 2 hónapot, az igazságügyi alkalmazott és a munkáltató utasításon alapuló, alá-fölérendeltségi viszonyából következően nem igényel közös megegyezést.

A helyettesítést legalább 15 nappal – rendkívüli esetben 3 nappal – korábban írásban kell elrendelni, amelyben meg kell jelölni a helyettesítés tartamát, valamint a szolgálati jogviszony tartalmának a módosulását jelentő valamennyi körülményt.

A törvényi megfogalmazásból következik, hogy a helyettesítés elrendelése az igazságügyi alkalmazottra nézve sérelemmel járhat. Lényeges azonban, hogy a törvény csak az aránytalan sérelmet tiltja. Azt, hogy a sérelem mértéke mikor aránytalan, adott ügyben mindig csak a konkrét körülmények ismeretében lehet eldönteni. Ennek megállapításához az Iasz. meghatározza a figyelembe vehető szempontokat, úgy mint az igazságügyi alkalmazott beosztását, képzettségét, életkorát, egészségi állapotát és családi körülményeit.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A kirendelés

A kinevezéstől eltérő átmeneti foglalkoztatás egyik jogcíme, ha a munkáltató az igazságügyi alkalmazottat más igazságügyi szervnél történő munkavégzésre kötelezi. Az Iasz. rendelkezései értelmében a naptári évenként két hónapot meg nem haladó kirendeléshez nem szükséges az igazságügyi alkalmazott külön hozzájárulása. A törvényi megfogalmazásból eredően az adott évben az igazságügyi alkalmazott által kirendelésben töltött egyes időtartamokat össze kell számítani.

Nem kerülhet sor igazságügyi alkalmazott kirendelésére írásbeli hozzájárulása nélkül az alábbi esetekben:

A kinevezés módosítása az igazságügyi alkalmazott kérelmére

Az igazságügyi alkalmazott bármikor kérheti a kinevezése módosítását, mely kérelem teljesítését a fent kifejtettek szerint a törvény olykor a munkáltatóra nézve kötelező erővel írja elő. Minden más esetben az (igazságügyi szerv szabad belátása szerinti egyetértése is szükséges.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.