Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Tanulási útmutató

Összefoglalás

Ide lehet írni a lecke összefoglalását.

Követelmény

Itt lehet megfogalmazni a követelményeket.

Önállóan megoldható feladatok

  • Amennyiben vannak feladatok, itt lehet megadni, felsoroláslistában, vagy Normál stílusú folyó szövegként.

A kinevezés módosítása

A kinevezés módosítása (módosulása történhet):

Főszabályként a kinevezés tartalmát módosítani csak a munkáltatói jogkör gyakorlója és az igazságügyi alkalmazott közös megegyezésével lehet. A kinevezés módosításától meg kell különböztetni annak módosulását, amikor is a felek akarata közömbös és minden külön rendelkezésük nélkül, kizárólag a jogszabály változása alapján módosul a szolgálati jogviszony tartalma (pl.: illetményváltozás).

A kinevezés módosítása írásban érvényes, annak elmaradása azonban nem minden esetben eredményez érvénytelenséget. Az igazságügyi alkalmazott azáltal, hogy viszonylag hosszú időn keresztül a módosításának megfelelően teljesíti munkavégzési kötelezettségét, ráutaló magatartással elfogadta a munkáltató módosításra irányuló ajánlatát, így a módosítás a felek akaratából teljesedésbe ment, mely miatt az érvénytelenség jogkövetkezményei az Mt. 22. § (4) bekezdése értelmében nem alkalmazhatóak.

A kinevezés módosítását a munkáltató és az igazságügyi alkalmazott is bármikor kezdeményezheti. Gyakoribb azonban az az eset, mikor a módosítást a munkáltató ajánlja fel. Ha a másik fél a kezdeményezést egyértelműen visszautasítja vagy nem nyilatkozik, a módosítás nem jön létre. Lényeges továbbá, hogy önmagában az a körülmény, hogy a kinevezés módosítására vonatkozó írásbeli ajánlatot a másik fél átveszi, még nem értékelhető úgy, hogy azt el is fogadja. A törvény – részben az ebből fakadó bizonytalanságok elkerülése érdekében – előírja a munkáltató számára, hogy az igazságügyi alkalmazott ajánlatára 15 napon belül írásban nyilatkozzon.

Az igazságügyi szolgálati jogviszony módosításának egy sajátos esete, mikor az igazságügyi szerv, az igazságügyi alkalmazott, valamint egy másik (igazságügyi szerv megállapodik az igazságügyi alkalmazott határozott idejű, vagy végleges áthelyezéséről. Az áthelyezés következtében az igazságügyi szolgálati jogviszony folytonossága mellett – a megállapodástól függően időlegesen vagy véglegesen – módosul a munkáltató személye, mely miatt az igazságügyi alkalmazott és az (igazságügyi szerv a szolgálati jogviszony megszűnésekor irányadó rendelkezések szerint köteles egymással elszámolni azzal, hogy a szabadság pénzbeli megváltásáról nem kell rendelkezni és záró vagyonnyilatkozatot sem kell tenni.

Áthelyezés és kirendelés
  Áthelyezés Kirendelés
alanyai 1. igazságügyi alkalmazott 1.      igazságügyi alkalmazott
2. igazságügyi szerv 2.      a munkáltatói jogkört gyakorló igazságügyi szerv
3. igazságügyi szerv 3.      igazságügyi szerv, amelyhez az igazságügyi alkalmazottat kirendelték
munkáltatói jogkör gyakorlójának személye módosul nem módosul
igazságügyi alkalmazott hozzájárulása szükséges Szükséges, amennyiben időtartama a 2 hónapot meghaladja
időtartama határozott idejű vagy végleges mindig időleges (igazságügyi alkalmazott hozzájárulása nélkül maximum 2 hónap, egyébként nincs felső korlát)
igazságügyi szervek megállapodása az áthelyezés fogalmi eleme Bár a jogszabály rendelkezése folytán abban az esetben szükséges, ha az adott igazságügyi szerv illetékességi területén kívüli igazságügyi szervhez történik, előbbiektől függetlenül a gyakorlatban a kirendelést mindig megelőzi az érintett igazságügyi szervek közötti egyeztetés
igazságügyi szolgálati jogviszony folytonos folytonos
álláshely Az igazságügyi alkalmazott az új igazságügy szerv személyi állományába kerül továbbra is az eredeti igazságügyi szerv személyi állományában van nyilvántartva
elszámolási kötelezettség a munkáltató személyének változása okán a szolgálati jogviszony megszűnésekor irányadó szabályok szerint köteles a korábbi igazságügyi szerv elszámolni az igazságügyi alkalmazottal azzal, hogy a szabadság pénzbeli megváltására nem kerül sor és záró vagyonnyilatkozatot sem kell tenni nincs külön elszámolás

A kinevezés jogszabály kötelező rendelkezése folytán történő módosítása (más megfelelő munkakör felajánlásának kötelezettsége)

A nő várandóssága esetén

A törvény kötelezi a munkáltatót arra, hogy a várandós nőt ideiglenes jelleggel - a várandósság megállapításától a gyermek 1 éves koráig – az állapotának megfelelő másik munkakörbe helyezze át, amennyiben állapota miatt munkakörében tovább nem foglalkoztatható (pl.: irattárosi tevékenység).

Egészségügyi alkalmatlanság

Az igazságügyi alkalmazott más munkakörben történő továbbfoglalkoztatását írja elő elsődlegesen az Iasz. akkor, ha az igazságügyi alkalmazott valamely egészségügyi okból válik alkalmatlanná az adott munkakör betöltésére.

3 évesnél fiatalabb gyermekét gondozó igazságügyi alkalmazott kéri a részmunkaidős foglalkoztatását.

A teljes munkaidőben foglalkoztatott, a gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságát töltő igazságügyi alkalmazott írásbeli kérelmére a munkáltató köteles a kinevezést részmunkaidős foglalkoztatásra módosítani, legfeljebb a gyermek három éves koráig terjedő időtartamra.

A munkáltató érdekkörében felmerülő okból

A munkáltatónak elsődlegesen más megfelelő munkakört kell felajánlani, azaz a kinevezés munkakört érintő módosítására kell javaslatot tennie

Mind az egészségügyi alkalmatlanság mind pedig az előbb felsorolt esetekben a törvény által a felajánlott új munkakörrel szemben támasztott követelmény, hogy az legyen megfelelő. Az Iasz. rendelkezései értelmében a felajánlott új munkakör akkor tekinthető megfelelőnek, ha:

A munkáltató a kinevezés módosítására tett ajánlata vonatkozásában az igazságügyi alkalmazottat általában nem terheli együttműködési kötelezettség, vagyis önmagában arra a körülményre hivatkozással, hogy nem járul hozzá a kinevezés módosításhoz, a munkáltató nem szüntetheti meg jogszerűen a szolgálati jogviszonyt. Eltérően alakul az igazságügyi alkalmazott ezen magatartásának megítélése, ha a korábbi munkakörében valamilyen objektív ok miatt nem foglalkoztathatják tovább. Ezekben az esetekben a törvény a munkáltató kötelezettségévé teszi az új megfelelő munkakör felajánlását, melynek az igazságügyi alkalmazott által történő el nem fogadása a törvényben meghatározott esetekben már akár a felmentés alapjául is szolgálhat.

Nem terheli az új munkakör felajánlásának kötelezettsége a munkáltatót, ha a fenti okok a próbaidő tartama alatt teszik lehetetlenné az igazságügyi alkalmazott továbbfoglalkoztatását, hiszen ezen időszak alatt a munkáltató jogosult a szolgálati jogviszonyt indokolás nélkül is megszüntetni.

Kötelező előresorolás

A kinevezés kötelező módosításának egy további esete, mikor a bírósági jegyzőkönyvvezető és a cégszerkesztő tisztviselői kinevezésére kerül sor, figyelemmel arra, hogy a középiskolai érettségin túl a munkaköréhez szükséges további képesítéssel és e munkakörben legalább három év szakmai gyakorlattal rendelkezik (Iasz. 6.§ (3) bekezdése).

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.