Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Az igazságügyi szolgálati jogviszony létesítése

Az igazságügyi alkalmazott kiválasztása

Az igazságügyi alkalmazott kiválasztása történhet belső, illetőleg külső forrásból.

Kiválasztás belső forrásból

Nem a munkaerőpiacról, hanem az igazságügyi szervben, illetve a bíróságok fejezetében szolgálatot teljesítők közül kerül kiválasztásra a munkakör betöltésére megfelelő személy.

Mindez történhet:

Vissza a tartalomjegyzékhez

Külső forrásból

Az új munkatárs a szervezeten kívülről kerül kiválasztásra. Ennek lehetséges módja az álláshirdetés, a pályázati kiírás és a versenyvizsga.

Álláshirdetés

Kötetlen kiválasztási eljárás, az (igazságügyi szerv a pályáztatási eljárás kötöttségeitől mentesen teszi közzé munkaerőigényét a munkaerőpiacon már jól bejáratott fórumok igénybevételével (pl.: internetes fórumok, saját honlapon történő közzététel útján).

Pályázat

A kiválasztási eljárások valamivel kötöttebb formája a pályáztatási eljárás. A pályázat fogalmát az egyik polgári jogi jogeset kapcsán általános jelleggel meghatározta a Legfelsőbb Bíróság: „A pályázat a szerződés megkötését megelőző, a szerződő fél kiválasztására irányuló versenyeztetési eljárás.” (EBH 2004.1117) A pályáztatás rendeltetése tehát meghatározott munkakörökre a legmegfelelőbb személy kiválasztása, amelyet a kinevezés követ.

A pályázat kiírása történhet:

Ha a törvény kötelezően előírja a pályáztatást, az ennek mellőzésével történt kinevezés jogszabályba ütközik, ezért semmis. A törvény előírja, hogy a pályázatot nyilvánosan kell meghirdetni, annak mikéntje vonatkozásában azonban nem ad semmilyen iránymutatást, meghatározza azonban pályázati felhívás minimális tartalmi kellékeit, melyek a következők:

A pályázatot titkosan kell kezelni. A törvény eltérést nem engedően kimondja, hogy a pályázókat meg kell hallgatni, melynek elmaradása a pályázati eljárás érvénytelenségéhez vezet.

A pályázati kiírás a kiíró részéről ajánlattételt jelent, a kiírót azonban az egyes pályázók felé ajánlati kötöttség nem terheli. Ennek megfelelően a pályázat kiíróját megilleti az a jog, hogy egyetlen pályázóval se kössön megállapodást. (BH 2005.364)

A pályázat eredménytelen, ha nem érkezett érvényes pályázat, vagy a pályázat kiírója egyik pályázóval sem kíván szolgálati jogviszonyt létesíteni. A pályázat eredményéről a pályázókat a pályázati anyag egyidejű visszaküldésével, írásban kell tájékoztatni. A pályázat eredménytelensége esetén a kinevező új pályázatot írhat ki, vagy a feltételeknek megfelelő személyt az állásra kinevezi. Ettől valamelyest eltérőek a magasabb vezetői álláshely betöltésére kiírt pályázatok, valamint a fogalmazói versenyvizsga eljárási szabályai.

Fogalmazói versenyvizsga

A fogalmazói versenyvizsga részletszabályait – melyet teljes egészében az OBH elnöke bonyolít le – a bírósági fogalmazók joggyakorlatáról és képzéséről szóló 11/1999. (X. 6.) IM rendelet tartalmazza. További részletszabályokat állapít meg a bírósági fogalmazók felvételi versenyvizsgájának részletes szabályairól szóló 2007. évi 5. számú OIT szabályzat.

A munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnökök évente két alkalommal közös, összesített pályázatot (a továbbiakban: központi felvételi) írnak ki, melynek érdekében a tárgyév január 15. napjáig, és július 15. napjáig tájékoztatják az OBH elnökét az adott félévben betölthető álláshelyek számáról. A bírósági igények összesítéséről, valamint a pályázatok egységes feltételekkel, beérkezési és elbírálási határidővel történő közzétételéről az OBH elnöke gondoskodik.

A fenti IM rendelet részletesen szabályozza a pályázati kiírás tartalmi elemeit, a közzétételének fórumait (Bírósági Közlöny, a bíróságok központi honlapja, a bíróság saját honlapja, valamint a pályázatokról szóló közleményt két nagy példányszámú országos közéleti napilap, továbbá az OBH elnöke – a hallgatók számára történő közzététel érdekében – az egyetemek állam- és jogtudományi karainak dékáni hivatalait is tájékoztatja a pályázati kiírásról), valamint a pályázati eljárás menetét szigorú határidők egyidejű rögzítése mellett.

A bírósági fogalmazók tekintetében további sajátosság, hogy az OBH elnöke – az érintett hozzájárulásával – a felvételi versenyvizsga letételétől számított 1 évig a pályázókról nyilvántartást vezet. Ezen egy éves időtartam alatt a sikeres felvételi versenyvizsgát tett pályázó újabb pályázati kiírás esetén nem köteles újabb versenyvizsgát tenni.

A magasabb vezetői álláshelyekre kiírt pályázatok

A magasabb vezetői álláshelyeket a jogszabály kötelező rendelkezése folytán pályázati eljárás útján kell betölteni.

Magasabb vezetői állásnak minősül

A pályázat eredménytelensége esetén kötelező új pályázatot kiírni, és csak az újabb pályázat eredménytelensége esetén van lehetőség arra, hogy legfeljebb 1 éves határozott időre szóló megbízás útján, pályázati kiírás nélkül töltsék be az adott álláshelyet.

A jogszabály kötelező rendelkezése folytán pályázat kiírására akkor is van törvényes lehetőség, ha a munkakör még betöltött (BH 2002.283).

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.