Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Az igazságügyi szolgálati jogviszony létesítése

A kinevezés tartalmi követelményei

Az igazságügyi alkalmazottak kinevezésének tartalmi követelményei
A kinevezés tartalmi elemei
Minden esetben nélkülözhetetlen tartalmi elemekLehetséges tartalmi elemek
  • az alkalmazó igazságügyi szerv megnevezése
  • igazságügyi alkalmazott neve
  • kinevezés kezdő napja
  • határozott idejű kinevezés esetén ennek időtartama
  • munkakör, vezetői munkakör megnevezése
  • melléklet munkaköri leírás
  • szolgálati hely megjelölése
  • szolgálati idő kezdő időpontja
  • fizetési osztály (csoport) és fizetési fokozat és az ezekhez kapcsolódóan megállapított alapilletmény
  • a legközelebbi kötelező előresorolás időpontja
  • a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idő kezdő időpontja
  • a kinevezés évére járó szabadság napjainak száma
  • az igazságügyi alkalmazott írásbeli nyilatkozata ?a kinevezési okiratban foglaltakat elfogadom és magamra nézve kötelezőnek ismerem el?, valamint a kinevezési okirat átadását igazoló aláírása, dátum
  • próbaidő kikötése (legfeljebb 3 hónap)
  • esetleges pótlékok jogcíme és összege
  • a hiányzó képesítés megszerzésére engedélyezett halasztás, illetve kötelezés és ezek időtartama

A kinevezés kezdő időpontja

A felek maguk határozhatják meg, hogy mely időponttal létesítenek szolgálati jogviszonyt és az igazságügyi alkalmazott mikor köteles a munkára jelentkezni. Célszerű, ha ez a meghatározás valamely konkrét naptári nap megjelölésével történik, a jogszabály azonban nem zárja el egyéb más meghatározási módok alkalmazásának lehetőségét sem.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A határozott idejű kinevezés esetén a határozott idő tartama

A kinevezés határozatlan, vagy legfeljebb három éves határozott időre szólhat, melyek között az Iasz. nem priorál, és nem mondja ki a határozatlan idejű jogviszony elsődlegességét. Az Iasz. – szemben a közszolgálati tisztviselőkkel – nem határozza meg taxatíve, hogy mely esetekben kerülhet sor határozott idejű jogviszony létesítésére, ellenben rögzíti, hogy a kinevezés mely esetekben kell, hogy feltétlenül határozott időre szóljon. Ennek megfelelően csak határozott időre nevezhető ki az, aki

Magasabb vezetői megbízás esetén a szolgálati jogviszony csak és kizárólag határozatlan időre létesíthető.

A határozott időre létesített szolgálati jogviszony időtartamát konkrét naptári nap, vagy naptári időszak szerint, vagy más alkalmas módon kell meghatározni. A kinevezés kezdő időpontjához hasonlóan ebben az esetben is célszerű azonban pontos naptári napokkal megjelölni a határozott időtartam kezdő és befejező napját („a kinevezés 2012. augusztus 1. napjától 2012. december 31. napjáig terjedő határozott időre szól”).

A 3 év az a törvényi korlát, mely időtartamot a határozott idejű kinevezés tartama nem haladhatja meg. Ez a 3 éves időtartam akár a szolgálati jogviszony létesítésekor kiköthető, de annak sincs akadálya, hogy a felek az eredetileg kikötött határozott időt meghosszabbítsák azzal, hogy a 3 éves időtartamba bele kell számítani a meghosszabbított időtartamot is. Szintén nem kizárt az az eset, hogy a felek újabb határozott idejű jogviszony létesítésében állapodjanak meg. Az első és az újabb határozott idejű szolgálati jogviszony együttes időtartama azonban a 3 évet így sem haladhatja meg. Az Iasz. sem saját szabályai körében, sem pedig az Mt.-re történő utalással nem rendezi azt a kérdést, hogy pontosan mely időtartamon belüli ismételt határozott idejű kinevezést kell egybeszámítani. Az Mt. rendelkezései szerint ez az időtartam 6 hónap. Egzakt tételes jogi meghatározás hiányában az eset összes körülményei alapján kell megítélni, hogy az újabb kinevezés mennyiben ütközik a rendeltetésellenes joggyakorlás tilalmába. Érvénytelen ugyanis az újabb határozott időre szóló kinevezés és a szolgálati jogviszonyt határozatlan időre létrejöttnek kell tekinteni, ha az az igazságügyi alkalmazott jogos érdekének csorbítására vezetne (MK 6. számú állásfoglalás).

A határozott idő felső korlátját mindig adott (igazságügyi szerv vonatkozásában kell vizsgálni, így a különböző igazságügyi szervekkel létrejött szolgálati jogviszonyokat nem kell egybeszámítani. Ez alól kivételt képez az áthelyezés, mely esetben az adott igazságügyi szolgálati jogviszony folytonossága mellett változik a munkáltató személye, így az áthelyezés előtti és az azt követő szolgálati időt egybe kell számítani.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Illetmény

Az igazságügyi alkalmazott a jogszabály szerint megállapított illetményre jogosult, melynek legfontosabb szabályai az igazságügyi alkalmazottak javadalmazása körében kerülnek részletesebben kifejtésre.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkakör és munkaköri leírás

A munkakör a végzendő munkák körét határozza meg, melyen belül a konkrét munkafeladatokat az igazságügyi szerv jelöli ki. Az igazságszolgáltatás szervezetrendszerében a munkakörök tekintetében típuskényszer van, melyet az ágazatért felelős miniszter – a bíróságok és az OBH elnöke véleményének kikérésével – az IM rendeletben határoz meg. A munkakör meghatározása rendkívül lényeges, mert csak annak pontos ismeretében lehet vizsgálni a szakmai, egészségügyi alkalmasságot, vagy lehet megállapítani az adott igazságügyi alkalmazott felelősségét a kötelezettségszegéséért.

Egyidőben kizárólag egy munkakör csoport állapítható meg.

A munkakörhöz tartozó részletes feladatokat a munkaköri leírás tartalmazza. A munkaköri leírás egy olyan okmány, mely rendszerezett és írásos formában egyértelműen rögzíti a munkakör szervezeten belüli munkamegosztásban elfoglalt helyét, feladatait, jellemzőit, a munkakör ellátásához szükséges meghatározó követelményeket és körülményeket.

Célja:

Kiemelten fontos a munkaköri leírás kellően körültekintő és alapos elkészítése, valamint naprakész állapotban tartása az esetleges későbbi jogviták szempontjából. A munkaköri leírásoknak nincs egy általánosan elfogadott formája a legtöbb mégis ugyanazokat az alapvető elemeket tartalmazza. E körben lényeges kiemelni, hogy a munkaköri leírás az egyes ellátandó feladatok tömör, összegző leírását tartalmazza, nem – és nem is lehet – célja az egyes feladatok teljes, a részmozzanatokra is kiterjedő, pontos rögzítése, hiszen egy igazságügyi alkalmazottnak képzettségénél és végzettségénél fogva enélkül is pontosan tisztában kell lenni az egyes feladatokkal és az annak megvalósításához vezető folyamat minden egyes részletével.

A {munkaköri leírás@munkaköri leírást} a kinevezési okirattal együtt kell átadni az igazságügyi alkalmazottnak.

A kinevezési okiratnak a munkakör meghatározása és nem a munkaköri leírás a tartalmi része, így az – amennyiben nem jár együtt a munkakör változásával – a kinevezési okirat sérelme nélkül egyoldalúan módosítható.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A szolgálati hely

A kinevezési okiratban egyértelműen meg kell jelölni a szolgálati helyet, azaz a munkavégzés helyét (pl.: Barcsi Járásbíróság, Kecskeméti Törvényszék). A szolgálati helyen belül a beosztási hely az a szervezeti egység, ahol az igazságügyi alkalmazott a munkaköréhez tartozó munkafeladatait napi rendszerességgel végzi a munkáltató folyamatos irányítása és utasításai szerint (pl.: Gazdasági Hivatal, Polgári Kezelő Iroda). A beosztási hely meghatározása a munkáltató irányítási és utasítási jogkörébe tartozik, s mint ilyen egyoldalú munkáltatói utasítással megváltoztatható, ezért a beosztási hely megváltoztatása önmagában nem, csak a munkakör megváltoztatására tekintettel eredményezheti a kinevezés módosítását.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A szolgálati idő kezdő időpontja, a beszámítás, fizetési osztályba és fokozatba sorolás, következő előresorolás időpontja

Az már több ízben kihangsúlyozásra került, hogy az igazságügyi szolgálati jogviszony egy speciális jogviszony, mely sajátosságából ered kötöttsége is. A jogalkotó egy zárt és ezáltal merevebb rendszert épített ki, melynek előnye, hogy stabil és kiszámítható, ugyanakkor hátránya rugalmatlansága, mely miatt nehezebben alkalmazkodik megváltozott körülményekhez, és nehézkesebbé teszi a teljesítményösztönzést. E zárt rendszer részeként a jogalkotó előre rögzíti azon szempontokat is, melyek az illetmény megállapítása során figyelembe vehetőek, viszonylagosan szűk mozgásteret hagyva a munkáltatók számára. Az igazságügyi alkalmazott besorolását kinevezésekor – főszabályként – az iskolai végzettség és az igazságügyi szolgálati jogviszonyban töltött idő határozza meg. Az Iasz. az igazságügyi alkalmazotti életpályán történő előmenetelt – a törvényben meghatározott szolgálati jogviszonyban töltött idő (ún. várakozási idő) megszerzése, letöltése esetén – alanyi jogként, automatikusan biztosítja. Meghatározó jelentőséggel bír tehát a szolgálati jogviszonyban töltött idő és annak kezdő időpontja.

Alapesetben a kinevezés kezdő időpontja és a szolgálati idő kezdő időpontja egybeesik. A jogalkotó azonban egyes, az igazságügyi szolgálati jogviszonyhoz hasonló jogviszonyokban eltöltött időtartamok tekintetében kifejezetten előírja a beszámítási kötelezettséget (más igazságügyi, vagy ügyészségi szervnél azonos jellegű munkakörben eltöltött idő), míg más, egyéb okból méltányolható jogviszonyok tekintetében pedig lehetőséget ad a beszámításra a munkáltató belátására bízva annak mértékét.

A szolgálati idő kezdő időpontjának megállapításakor a töredék évet mindig egész évnek kell számítani. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogyha a kinevezés napja 2004. április 15. és egyéb jogviszony beszámítására sem kerül sor, a szolgálati idő kezdő időpontja 2004. január 1. napja lesz.

A szolgálati idő kezdő időpontjának a kinevezési okiratban való feltüntetése többek között azért bír jelentőséggel, mert a kinevezés elfogadásával egyidejűleg az igazságügyi alkalmazott tudomásul veszi a munkáltató által mérlegelési körében eszközölt beszámítást is, melyet utóbb már nem tehet vitássá. Ide nem értve természetesen a kötelező beszámítás eseteit, melytől eltérő munkáltatói intézkedés jogszabályba ütközik, s mint ilyen érvénytelen.

Az igazságügyi alkalmazott illetménye – ide nem értve a fizikai dolgozók bérezését – alapilletményből, valamint – a törvényben meghatározott feltételek esetén – különböző jogcímek alapján adható pótlékokból tevődik össze. Az alapilletmény az illetményalap és a fizetési fokozathoz tartozó szorzószám szorzata. Az illetményalap minden évben törvényben kerül megállapításra oly módon, hogy annak mértéke nem lehet alacsonyabb az előző évi illetményalapnál.

A szolgálati idő számítása tekintetében fontos kiemelni, hogy a beszámítás mindig a jogviszonyban töltött napok alapján történik. Így a gyakorlatban nem ritkán előfordul, hogy az egyes beszámításra kerülő szolgálati jogviszonyban töltött időszakok között kieső időtartamok összességében években mérhető negatív eltolódást eredményeznek a szolgálati idő kezdő időpontja tekintetében.

Példa

Az igazságügyi alkalmazott 2002. január 1. napjától 2008. december 31. napjáig dolgozott ügyészségi szervnél azonos jellegű munkakörben, majd 2010. január 1. napjától 2010. december 31. napjáig egy igazságügyi szervnél. Ha 2013. március 14. napján létesít igazságügyi szolgálati jogviszonyt, szolgálati jogviszonyának kezdő időpontja a következőképpen alakul.

2002.01.01-2008.12.31. 2557 nap a szolgálati jogviszonyban töltött napok száma

2010.01.01-2010.12.31. 365 nap a szolgálati jogviszonyban töltött napok száma

Összesen 2922 nap

2013. március 14. napjától visszaszámolva 2922 napot, a szolgálati jogviszony kezdő időpontja: 2005.március 14.

A példát összegezve: – a kinevezés napja: 2013. március 14., míg a szolgálati jogviszony kezdő napja: 2005. március 14.

A fizikai alkalmazottak alapilletményét a felek közös megegyezéssel az Mt. alapján állapítják meg.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idő kezdő időpontja.

A hosszabb szolgálati idő elismerésére szolgáló juttatás a jubileumi jutalom, amely 25, 30, 35 és 40 év igazságügyi szolgálati jogviszonyban töltött idő betöltése után jár az igazságügyi alkalmazottnak.

A szolgálati idő kezdő időpontja és a jubileumra jogosító idő kezdő időpontja nem feltétlenül esik egybe. Ennek okai:

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szabadság

A kinevezési okiratban kötelezően fel kell tüntetni a kinevezés évére időarányosan járó szabadnapok számát. A szabadságra vonatozó rendelkezések részletesebben ugyancsak az igazságügyi alkalmazott jogai és kötelezettségei részben kerülnek kifejtésre.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Elfogadó nyilatkozat

Korábban már kifejtésre került, hogy a kinevezés létrejöttéhez feltétlenül szükséges annak a leendő igazságügyi alkalmazott által történő elfogadása. Célszerű, ha ez az elfogadó nyilatkozat a kinevezési okiraton szerepel az alábbi megszövegezés mellett.

„A kinevezési okirat tartalmát megismertem, a benne foglaltakat elfogadom és magamra nézve kötelezőnek ismerem el. Ezt, valamint a kinevezési és munkaköri leírás egy eredeti példányának átvételét aláírásommal igazolom.”

Feltétlenül szükséges tartalmi elem továbbá az igazságügyi alkalmazott aláírása és az aláírás dátuma.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A próbaidő kikötése

A próbaidő lényege, hogy az egymással jogviszonyba lépő felek már a kezdetek kezdetén felmérhessék, hogy az együttműködés mindkét fél számára beváltja-e a hozzá fűzött reményeket. A próbaidő majd minden újonnan létesülő szolgálati jogviszonyban korlátozás nélkül kiköthető, függetlenül attól, hogy az határozatlan vagy határozott időre létesül. Nem köthető ki próbaidő:

Az első két esetben a próbaidő kiváltására alkalmas lehet egy rövidebb tartamú határozott idejű szolgálati jogviszony létesítése. Magasabb vezető esetében azonban ez sem jelenthet alternatívát, hiszen, ha a szolgálati jogviszony létesítésével egyidejűleg a magasabb vezetői kinevezésre, vagy megbízásra is sor kerül, a jogviszony csak határozatlan idejű lehet.

A próbaidőt csak a kinevezéssel egyidejűleg, a kinevezési okiratban lehet kikötni. A törvény 3 hónapban határozza meg a próbaidő tartamának felső korlátját. Ennél kevesebbet tehát igen, többet azonban nem lehet kikötni. Az ítélkezési gyakorlat szerint, ha a törvényes mértéket meghaladó próbaidő kikötésére kerül sor, akkor a kikötést csak a maximális három hónapos mértéket meghaladó részében kell érvénytelennek tekinteni. Nem tiltja a törvény, hogy a próbaidő és a határozott időre létesített szolgálati jogviszony időtartama azonos legyen.

Az Iasz. tiltja a próbaidő meghosszabbítását, mely rendelkezéstől érvényesen eltérni nem lehet. A szabályozás elviekben nem tiltja a próbaidő ismételt kikötését azokban az esetekben, amikor a határozott idő lejártát követően ugyanazon felek között jön létre újabb határozott idejű szolgálati jogviszony. Ilyenkor azonban mindig széleskörűen vizsgálni kell a korábbi jogviszony megszüntetésének és az újabb jogviszony létesítésének körülményeit abból a szempontból, hogy annak kikötése valóban a törvényi cél érdekében történt-e és az ismételt kikötés nem sérti-e a rendeltetésellenes joggyakorlás tilalmát. Nem megengedett és a jogszabályba ütközik az az eset, amikor az újabb határozott idejű jogviszony burkolt célja nem más, mint a próbaidő meghosszabbítása (pl.: a 3 hónapos határozott idejű jogviszonyt követően újabb 3 hónapos határozott idejű jogviszony létesítése próbaidő egyidejű kikötése mellett; MK 6. számú állásfoglalás).

Vissza a tartalomjegyzékhez

A halasztás engedélyezése, képesítés megszerzésének követelménye

Igazságügyi alkalmazottnak csak a megfelelő iskolai végzettséggel és képesítéssel rendelkező személy nevezhető ki. Kivételesen indokolt esetben az előírt végzettség, képesítés megszerzésére halasztás engedélyezhető, ilyenkor azonban csak határozott időre szólhat a kinevezés.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.