Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Tanulási útmutató

Összefoglalás

Ide lehet írni a lecke összefoglalását.

Követelmény

Itt lehet megfogalmazni a követelményeket.

Önállóan megoldható feladatok

  • Amennyiben vannak feladatok, itt lehet megadni, felsoroláslistában, vagy Normál stílusú folyó szövegként.

Az igazságügyi szolgálati jogviszony létesítése

Az Iasz. külön nem definiálja az igazságügyi szolgálati jogviszonyt, mindösszesen a törvény hatálya körében rögzíti, hogy mely alanyok közötti szolgálati jogviszonyokat kíván szabályozni. Az igazságügyi szolgálati jogviszony egyik alapvető és az egyéb más jogviszonyoktól megkülönböztető ismérve tehát az, hogy az Iasz. által meghatározott jogalanyok hozzák létre.

Az alkalmazási feltételek

Míg a versenyszférában a magánmunkáltatók – garanciális jellegű jogszabályi keretek között – széles körű szabadsággal rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy miként alakítsák ki saját személyi állományukat, addig az igazságügyi szervezetrendszerben az egységes működés iránti igényt kielégítő és jogszabályokban lefektetett követelményrendszer szűkebb területre szorítja vissza az egyes munkáltatói jogkör gyakorlók számára a helyi döntési szabadság lehetőségét. A jogalkotónak ezen egységes szabályozásra törekvése érthető, hiszen az igazságügyi szervezetrendszer az önálló hatalmi ági szerepköréből fakadó feladatait csak egy egységes elveken alapuló, áttekinthető jogviszonyokra épülő szervezet útján tudja ellátni, ahol a jogokat és kötelezettségeket azonos szempontok szerint mérik. Ezen elvi alapállásból következik az a körülmény is, hogy a jogszabályokban diktált alkalmazási feltételek alapvetően behatárolják az igazságügyi szolgálati jogviszony létesítésének mozgásterét is.

Az Iasz. valamint a kapcsolódó külön jogszabály által előírt alkalmazási feltételeket két csoportra oszthatjuk attól függően, hogy a feltétel minden igazságügyi alkalmazottal szemben érvényesül-e (általános alkalmazási feltételek), vagy csak egyes munkakörök esetében jelentkezik követelményként (különös alkalmazási feltételek).

Az általános alkalmazási feltételek a következők:

A leggyakoribb különös alkalmazási feltételek az alábbiak:

Az igazságügyi alkalmazottak kinevezési feltételei
Általános feltételekKülönös feltételek

fizikai dolgozó

  • 18. életév
  • a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, ha a munkakör ellátásához szükséges magyar nyelvismerettel rendelkezik
  • büntetlen előélet
  • nem áll a betöltendő munkakör ellátásához szükséges foglalkozástól eltiltás hatálya alatt
  • összeférhetetlenség hiánya

írnok

fizikai dolgozókéval megegyező azzal az eltéréssel, hogy a cégszerkesztő és bírósági jegyzőkönyvvezető esetén követelmény a magyar állampolgárság

  • középfokú végzettség
  • kinevezéstől számított 2 éven belül ügyviteli vizsgát köteles tenni, kivéve ha az IM rendelet ez alól mentesíti

tisztviselő

  • 18. életév
  • cselekvőképesség
  • magyar állampolgár
  • meghatározott iskolai végzettség, szakképzettség
  • büntetlen előélet
  • nem áll a betöltendő munkakör ellátásához szükséges foglalkozástól eltiltás hatálya alatt
  • összeférhetetlenség hiánya
  • középfokú vagy felsőfokú iskolai végzettség
  • kinevezéstől számított 2 éven belül ügyviteli vizsgát köteles tenni, kivéve ha az IM rendelet ez alól mentesíti.
  • bírósági ügyintéző szakirányú felsőfokú végzettséggel kell, hogy rendelkezzen
  • jegyzőkönyvvezető, cégszerkesztő
  • középiskolai végzettségen túlmenően
  • a munkakörére meghatározott további képesítés
  • e munkakörben szerzett legalább 3 év szakmai gyakorlat

igazságügyi szakértő jelölt

  • 18. életév
  • a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, ha a munkakör ellátásához szükséges magyar nyelvismerettel rendelkezik
  • büntetlen előélet
  • nem áll a betöltendő munkakör ellátásához szükséges foglalkozástól eltiltás hatálya alatt
  • összeférhetetlenség hiánya
  • a szakterületnek megfelelő egyetemi (főiskolai) végzettséggel kell rendelkezzen
  • kinevezéstől számított 2 éven belül ügyviteli vizsgát köteles tenni, kivéve ha az IM rendelet ez alól mentesíti

igazságügyi szakértő

  • az igazságügyi szakértőjelölttel azonos, melyhez képest további követelmény a büntetőeljáráshoz illetőleg az elítéléshez fűződő, a büntetlen előéletnél szigorúbb követelmények teljesítése (Iasz. 11. • (5) bekezdés)
  • szakterületének megfelelő egyetemi (főiskolai) végzettség, továbbá az orvosszakértőnél igazságügyi orvostani vagy a szakágazat szerint előírt más szakorvosi vizsga, az egyéb szakértőknél a szakágazatnak (szakterületnek) megfelelő szakvizsga
  • legalább 5 éves szakmai gyakorlat
  • kinevezéstől számított 2 éven belül ügyviteli vizsgát köteles tenni, kivéve ha az IM rendelet ez alól mentesíti

bírósági fogalmazó

  • az igazságügyi szakértővel azonos azzal az eltéréssel, hogy esetükben feltétel a magyar állampolgárság
  • állam- és jogtudományi vizsgával rendelkezzen
  • sikeresen letette az OBH elnöke által lebonyolított felvételi versenyvizsgát
  • jogi szakvizsga
  • bírói pályaalkalmassági vizsga
  • a kijelölt titkároknál bírói vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

bírósági titkár

vezető állású munkavállaló

  • általános képesítési feltételeken túlmenően az adott szakterületen legalább 3 év szakmai gyakorlattal rendelkezzen
  • jogszabály vagy pályázat további feltételeket állapíthat meg

A kinevezéshez szükséges feltételek meglétét a szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személynek hiteles okirattal kell igazolnia. A kinevezéshez nem elégséges csupán az egyes okiratok – így például a diploma – egyszerű másolatának a bemutatása, a szolgálati jogviszony létesítését megelőzően legalább egy ízben eredetben vagy hiteles másolatban is be kell mutatni az adott okiratot.

Amennyiben az Iasz.-ban előírt valamely általános vagy különös alkalmazási feltétel adott személy vonatkozásában nem teljesül, a szolgálati jogviszony létesítésére nem kerülhet sor. Ha az alkalmazási feltételek hiánya utóbb következik be, illetőleg arról utóbb szereznek tudomást, az igazságügyi szolgálati jogviszony e körülmény megállapítását követő napon a törvény erejénél fogva megszűnik.

Egészségügyi alkalmasság

Bár az Iasz. külön nem utal rá, az igazságügyi szolgálati jogviszony tekintetében is alkalmazandó a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet, mely szerint a munkáltató csak olyan személyt foglalkoztathat, aki előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálaton részt vett.

A munkaköri alkalmassági vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozik annak elbírálása, hogy a munkavállaló munkavégzésből és munkakörnyezetből eredő terhelés által okozott igénybevétele egészségét, testi, illetőleg lelki épségét nem veszélyezteti-e. A munkaköri alkalmassági vizsgálat nem terjedhet ki a szellemi képesség és az elmeállapot véleményezésére, adott munkakörök tekintetében ezt a pályaalkalmassági vizsgálat hivatott kideríteni.

Ha az igazságügyi alkalmazott az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálaton „alkalmatlan” minősítést szerez, nem foglalkoztatható. Az első fokú orvosi véleménnyel egyet nem értés esetén az igazságügyi alkalmazott másodfokú orvosi alkalmassági vizsgálatot is igényelhet, de annak eldöntéséig az első fokú egészségügyi szerv véleménye szerint kell eljárni.

Az (igazságügyi szerv – az Iasz. előírásainak és a foglalkozás-egészségügyi szabályoknak megfelelően – a szolgálati jogviszony fennállása alatt is folyamatosan köteles ellenőrizni az igazságügyi alkalmazottak munkaköri alkalmasságát.

Erkölcsi alkalmasság

Az igazságszolgáltatás szervezetrendszerében különösen hangsúlyos a fedhetetlenség, ezért az elítéléshez fűződő szükséges mentesülési idő elteltét, a büntetlen előéletet, illetőleg azt a tényt, hogy adott személy nem áll az általa betölteni szándékozott munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, kizárólag az erre jogosult hatóság által kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal lehet igazolni. Ez alól kivételt képeznek azok, akik bírói szolgálati jogviszonya a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése miatt szűnt meg, és a megszűnést követő 3 hónapon belül bírósági titkári szolgálati jogviszonyt kívánnak létesíteni. E személyi kör ugyanezen feltételek mellett mentesül a bírói pályaalkalmassági vizsgálaton való részvétel alól is.

Lényeges, hogy a foglalkozástól eltiltásnak csak a betölteni szándékozott munkakör vonatkozásában van jelentősége. Így például, ha valakit jogi végzettséghez kötött tevékenységtől eltiltanak, kézbesítő munkakörben még foglalkoztatható.

Végzettség, képesítési követelmények

Objektív alapokon, közvetett módon történik a szolgálati jogviszony létesítésének kizárása azáltal, hogy az IM rendeletben meghatározott munkakör ellátásához speciális követelményeket határoz meg, amelyekkel a konkrét szolgálati jogviszony létesítése szempontjából az adott természetes személy nem rendelkezik. A képesítési követelményekkel kapcsolatos részletes rendelkezéseket az igazságügyért felelős miniszter a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal képesítési követelményei esetében az Országos Bírósági Hivatal elnöke véleményének kikérésével – rendeletben határozza meg. Az alkalmazási feltételek körében szükséges még megemlíteni azon jogszabályi rendelkezést, mely lehetőséget ad az (igazságügyi szervnek arra, hogy az adott munkakörre előírt képesítés, illetőleg szakvizsga megszerzésére, kivételesen indokolt esetben — határidő megjelölésével, de legfeljebb 3 évre — halasztást engedélyezzen.

Összeférhetetlenség

Az összeférhetetlenség intézménye – mint a szolgálati jogviszony egyik sajátossága – különböző jellegű tilalmakat, korlátozásokat ró az igazságügyi alkalmazottakra, melyekre fokozott figyelemmel kell lenni a szolgálati jogviszony létesítése során is. Az összeférhetetlenségnek a következő négy típusát különböztetjük meg.

1) Gazdasági összeférhetetlenség

2) Politikai összeférhetetlenség

3) Hozzátartozói összeférhetetlenség

4) Az igazságügyi szervezetrendszer presztízséből és fedhetetlenségéből adódó összeférhetetlenség

A fentieknél jóval szigorúbb, a bírákéhoz hasonló összeférhetetlenségi szabályok irányadóak a törvény által meghatározott ügyben egyesbíró hatáskörében eljárásra jogosult bírósági titkárokra, akiket a törvényszék elnöke jelöl ki (kijelölt titkár).

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.