Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Az igazságügyi szolgálati jogviszony

Az igazságügyi szolgálati jogviszony alanyai

a) az (igazságügyi szerv, mint munkáltató és

b) az (igazságügyi szervnél szolgálati jogviszonyban álló természetes személy, mint munkavállaló.

A munkáltató

Az igazságügyi szerv

Az Iasz. 1.§ (1) bekezdése határozza meg az (igazságügyi szerveket, melyek a következők:

a) bíróságok,

b) Országos Bírósági Hivatal,

c) igazságügyi szakértői intézmények.

A tananyag a bíróságokkal és az Országos Bírósági Hivatallal (a továbbiakban: (igazságügyi szerv) szolgálati jogviszonyban álló igazságügyi alkalmazottak vonatkozásában elemzi az Iasz. rendelkezéseit.

Bírósági szervezetek

Vissza a tartalomjegyzékhez

A munkáltatói jogkör gyakorlójának személye

A munkáltatói jogkör fogalma

Munkáltató az lehet, akinek jogképessége van, vagyis akit jogok illetnek meg, ugyanakkor kötelezettségek terhelnek. Az igazságügyi alkalmazottak munkáltatója az az (igazságügyi szerv, amely a kinevezési okiratban munkáltatóként szerepel. A munkáltatói jogkör a munkáltatót megillető valamennyi jognak, és e jogok gyakorlásának összessége.

A munkáltatói joggyakorlás rendjét az (igazságügyi szerv Szervezeti és Működési Szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) rögzíteni kell. Az igazságügyi alkalmazottakkal kapcsolatos munkáltatói jogok az alábbiak:

A munkáltatói jogkör gyakorlója

A munkáltató és a munkáltatói jogkör gyakorlójának személye nem mindig ugyanaz, azok elválhatnak egymástól. Általános gyakorlat, ha a munkáltató nem természetes személy, a munkáltatói jogokat valamely természetes személy vagy szerv gyakorolja. Előbbiekre figyelemmel az igazságügyi alkalmazottak vonatkozásában az Iasz. a munkáltatói jogkör gyakorlójának személyét az alábbiak szerint határozza meg:

a) az OBH elnökhelyettese és egyéb alkalmazottai tekintetében az OBH elnöke,

b) a járásbírósági fogalmazók és titkárok, a bírósági ügyintézők, a végrehajtási ügyintézők tekintetében a törvényszék elnöke,

c) az egyéb igazságügyi alkalmazottak tekintetében az (igazságügyi szerv vezetője.

Tehát fenti a)-c) pontokban felsorolt személyeket megilleti az igazságügyi alkalmazottakkal kapcsolatos valamennyi munkáltatói jog gyakorlása. A munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult.

Ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy gyakorolta, az eljárása akkor érvénytelen, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója az adott jognyilatkozatot utólag nem hagyta jóvá.

A munkáltatói jogkör delegálásának lehetősége

Az előző pontban felsorolt bírósági vezetőket megilleti a munkáltatói jogok részben vagy egészben való gyakorlásának – helyettesre vagy más vezető beosztású alkalmazottra (pl. kollégiumvezető) – történő delegálásának joga. Azt, hogy a kinevezési okiratot a munkáltató nevében aláíró személy valóban jogosult-e a munkáltatói jogkör gyakorlására az Iasz., az adott (igazságügyi szerv SZMSZ-e, valamint az előzőek felsorolt vezetők eseti rendelkezései alapján állapíthatók meg. Alapkövetelmény, hogy a munkáltató a szolgálati jogviszony létesítésekor köteles a munkavállaló tudomására hozni, hogy az adott (igazságügyi szervnél mely természetes személy illetve annak részleges delegálása esetén mely természetes személyek gyakorolják vele szemben a munkáltatói jogokat.

A munkáltató jogkör gyakorlója által hozott döntés érvényessége

A szolgálati jogviszonyt érintő jognyilatkozatok érvényességének feltételei az alábbiak:

a) a munkáltatói jogkört az arra jogosult személy (szerv) gyakorolja,

b) ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy gyakorolta, a munkáltatói jogkör gyakorlója az adott jognyilatkozatot utólag hagyja jóvá.

Jóváhagyás hiányában is érvényes a jognyilatkozat, ha az igazságügyi alkalmazott a körülményekből alappal következtethetett az eljáró jogosultságára.

Ha a szolgálati jogviszonyt érintő jognyilatkozat érvényes, annak az igazságügyi alkalmazottal való közlésére már nem kizárólagosan a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. Tehát a munkáltatói jogkör gyakorlása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a jognyilatkozat közlése kinek a közreműködésével történt meg (BH 2001.192.).

Az igazságügyi alkalmazotti jogviszony alanyai

a) az (igazságügyi szerv, mint munkáltató és

b) az igazságügyi alkalmazott, mint munkavállaló.

Az igazságügyi alkalmazotti jogviszony alanyai az igazságügyi alkalmazottak. Igazságügyi alkalmazott kizárólag azon természetes személy lehet, aki az Iasz.-ban rögzített kinevezési feltételeknek megfelel és a munkáltatói jogkör gyakorlója vele szolgálati jogviszonyt létesített, valamint e jogviszony létrejöttét követően az Iasz.-ban előírt további követelményeknek eleget tesz.

Az igazságügyi alkalmazotti munkakör csoportok és a munkakörök meghatározása

Az igazságügyi alkalmazottak munkavégzésük célja szerint munkakör csoportokba, illetőleg – a bírósági titkárok és fogalmazók kivételével – az adott munkakör csoporton belül munkakörökbe sorolandók. A munkakörök elnevezését és az ahhoz tartozó képesítési követelmények meghatározását a bíróságokon és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalában foglalkoztatott egyes igazságügyi alkalmazottak munkakörének és képesítési feltételének meghatározásáról, ügyviteli vizsgájáról szóló 5/2001 (III.13.) IM rendelet (a továbbiakban IM rendelet) hatáskörébe utalja. Az igazságügyi alkalmazott munkakör csoportját és munkaköri elnevezését a kinevezési okiratnak és a munkaköri leírásnak tartalmaznia kell.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az igazságügyi alkalmazotti munkakör csoportok

Az (igazságügyi szervvel szolgálati jogviszonyt létesítő természetes személy munkakör csoportját az alábbi felsorolás tartalmazza:

a) bírósági fogalmazó,

b) bírósági titkár,

c) tisztviselő,

d) írnok,

e) fizikai dolgozó (fizikai alkalmazott).

A bírósági fogalmazó

A bírósági fogalmazóként való munkavégzés célja, hogy a bírói tisztség ellátásához szükséges gyakorlati ismeretek elsajátításra kerüljenek. A munkavégzésnek elnevezése joggyakorlat, melynek időtartama 3 év.

A bírósági titkár

A bírósági titkár önálló hatáskörét törvény állapítja meg. A törvényben meghatározott esetekben a bíróság előtt folyamatban lévő eljárásokban önálló döntési, eljárási és aláírási hatáskörrel rendelkezik.

A tisztviselő

A tisztviselők az (igazságügyi szerveknél az érdemi és az ügydöntő feladatokat ellátó személyek. E munkatársak legalább középfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, de egyes munkakörökhöz a felsőfokú iskolai végzettség kinevezési feltétel. Tisztviselőnek minősül például a bírósági ügyintéző, a végrehajtási ügyintéző, a törvényszéki végrehajtó, végrehajtó-helyettes, végrehajtó jelölt és a függetlenített belső ellenőr is.

Az írnok

Az írnokok az (igazságügyi szervek működésével kapcsolatos ügyviteli és adminisztrációs feladatokat ellátó személyek. E munkatársak legalább középfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek. Írnoknak minősül például a bírósági jegyzőkönyvvezető és a cégszerkesztő is, amíg tisztviselői kinevezésre nem lesz jogosult.

A fizikai dolgozó

A fizikai dolgozók az (igazságügyi szervek működésével kapcsolatos egyéb – a tisztviselők és az írnokok munkakörébe nem tartozó – feladatokat ellátó személyek. E munkatársak legalább általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. Fizikai dolgozónak minősül például a rendész, a szakmunkás, a betanított munkás, a kézbesítő, a gépkocsivezető.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az igazságügyi alkalmazotti munkakörök

Az IM rendelet melléklete is rámutat arra, hogy a bírósági szervezetrendszerben az igazságügyi alkalmazottak munkaköre rendkívül szerteágazó, de fő célként a munkakörök kialakítását és az ahhoz tartozó feladatok meghatározását az igazságszolgáltatás működésének, a bírák tevékenységének közvetlen vagy közvetett elősegítése motiválta.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.