Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Tanulási útmutató

Összefoglalás

-

Követelmény

Nincs.

Önállóan megoldható feladatok

  • Nincs.

A személyes adatok védelme (információs önrendelkezési jog)

A személyes adatok védelme a magánélet védelmét jelenti, a magánélet védelme pedig az emberi méltósághoz való jog „kötőanyaga”. Az Alaptörvény e jogot közvetlenül a magánszférához való jogot (VI. cikk (1) bekezdés) követően rögzíti. Az adatvédelemnek igen magas az értéktartalma. Az alapjogvédelem célja, hogy ez az érték megmaradjon, amit csak úgy lehet elérni, ha a védelmi szintje – az elért védelem szintje – nem csökken. Az alapjogvédelem soha nem önmagában jelenik meg, hanem úgy, mint az adott alapjog mögött meghúzódó érték, az adott alapjog által garantált szabadság védelme. Az adatvédelem ebből a szempontból besorolható az önazonosságot és az egyéni cselekvési szabadságot védő jogok közé, a védelem terjedelme pedig igen széles: magánviszonyok között és az állam szemben is érvényesülést kíván.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a harmadik évezredben talán a személyes adatok védelme az az alapjog, amelynek a legtöbb kihívásnak kell ellenállnia, a legtöbb támadás e jogot – s ezen keresztül a magánszférát – éri. Az alapjogvédelmet egyszerre kell összeegyeztetni két tényezővel, egyrészt az információs társadalom igényeivel, másrészt – 2001. szeptember 1. után – a terrorizmus elleni küzdelemmel. Az információs társadalmon keresztül közvetve a gazdasági hatalom, a terrorizmus elleni küzdelem által pedig az állami hatalom az, amely fenyegeti e jogot. Ezek a legnagyobb kihívások, amellyel egy alapjog szembenézhet, s sok esetben a személyes adatok – s ezáltal magánszféránk – védelme vesztett, s győzött a gazdasági érdek, vagy az állami „kíváncsiság”.

Az alapjog védelme szempontjából fontos, hogy Európában mind nemzeti, mind Uniós szinten az adatvédelemnek külön „felelőse” van.

Az Európai Unió Alapjogi Chartája a személyes adatok védelmének deklarálásával közös európai hivatkozási alapot teremtett.

Az Alkotmánybíróság a személyes adatok védelméhez való jogot nem hagyományos védelmi jogként értelmezi, hanem annak aktív oldalát is figyelembe véve, információs önrendelkezési jogként. „E jognak az a tartalma, hogy mindenki maga rendelkezik személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról. Személyes adatot felvenni és felhasználni tehát általában csakis az érintett beleegyezésével szabad; mindenki számára követhetővé és ellenőrizhetővé kell tenni az adatfeldolgozás egész útját, vagyis mindenkinek joga van tudni, ki, hol, mikor, milyen célra használja fel az ő személyes adatát. Kivételesen törvény elrendelheti személyes adat kötelező kiszolgáltatását, és előírhatja a felhasználás módját is. Az ilyen törvény korlátozza az információs önrendelkezés alapvető jogát, és akkor alkotmányos, ha megfelel az alapjog-korlátozásra irányadó feltételeknek.”

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.