Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Tanulási útmutató

Összefoglalás

-

Követelmény

Nincs.

Önállóan megoldható feladatok

  • Nincs.

A gyülekezési és egyesülési jog

A gyülekezési jog

Az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy „Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez.” Szembetűnő, hogy az Alaptörvény rendelkezései nem tartalmaznak a tárgykör sarkalatosságára (kétharmadosságára) vonatkozó előírást.

Az Alaptörvény illeszkedik a nemzetközi trendbe, és emberi jogként tételezi a gyülekezési jogot, amikor a „mindenkinek joga van” fordulatot használja, és a gyülekezési jog alanyaként nem pusztán saját állampolgárait határozza meg.

Az Alaptörvény összhangban más országok alkotmányaival ugyancsak nem általában a gyülekezés jogát biztosítja, hanem kifejezetten megkívánja annak békés jellegét is. Valamennyi nemzetközi dokumentum, és az egyes nemzeti alkotmányok túlnyomó többsége nem általában a gyülekezés-, hanem kifejezetten a békés gyülekezés alapjogát ismeri el és biztosítja.

Igaz ugyan, hogy a békétlen gyülekezés is alapvetően teljesíti a gyülekezés kritériumait, azonban bizonyosan nem áll a gyülekezési jog alkotmányos védelme alatt. Figyelemmel erre, a békés jelleget az alkotmányjogi gyülekezés-fogalom elválaszthatatlan és lényegi elemeként kell tekinteni, nem pedig a gyülekezési jog különleges korlátjának.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az egyesülési és szervezkedési szabadság

A VIII. cikk (2)-(5) bekezdése gyakorlatilag a korábban az Alkotmány különböző rendelkezéseiben szabályozott egyesülési és szervezkedési szabadságra vonatkozó szabályokat összefoglalja, és egységesen rendezi.

Az Alaptörvény az egyesülési jog két részjogosultságát, a szervezet létrehozását és a szervezethez csatlakozást nevesíti. Az Alkotmánybíróság szerint az egyesülési szabadság joga mindenkit megillető szabadságjog.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.