Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Tanulási útmutató

Összefoglalás

-

Követelmény

Nincs.

Önállóan megoldható feladatok

  • Nincs.

A véleménynyilvánítás és sajtószabadság, tudományos és művészeti élet szabadsága

A kommunikációs jogok forrása

A véleménynyilvánítás szabadsága a kommunikációs jogok anyajoga, amely magába foglalja mindenfajta közlés szabadságát, függetlenül a közlés módjától (írásban, szóban, szimbólumok útján), függetlenül a közlés erkölcsi minőségétől, és – adott esetben – függetlenül valóságtartamától. Az alapjog tehát a kereteket, magát a közlést védi. Természetesen azonban a véleménynyilvánítás szabadsága sem korlátozhatatlan alapjog.

A véleményszabadság által (is) védett minden olyan alapjog, amelyben a kommunikáció, a közlés meghatározó, így a sajtószabadság gyülekezési jog, tudományos, művészeti élet szabadsága, tanítás szabadsága, vagy akár a vallásszabadság azon része, amikor vallásunkat kinyilvánítjuk. Ugyanakkor a véleménynyilvánítási szabadság politikai alapjog is egyben. A magyar Alkotmánybíróság gyakorlatában a véleménynyilvánítás alapjogának kitüntetett helye van az alapjog rendszerben. A véleményszabadság érvényesülése a demokrácia, a nyitott társadalom előfeltétele. Épp ezért a véleménynyilvánítás szabadsága a legnagyobb védelmet a politikai támadásokkal szemben élvez. Az Alkotmánybíróság vélemény- sajtó és szólásszabadsággal kapcsolatos gyakorlata több ízben utalt e jogok mögött álló értékre: a kommunikációs jogok érvényesülése révén alakul ki és marad fönn a demokratikus közvélemény (30/1992. (V. 26.) AB határozat) Az Alaptörvény e szabadságjogok deklarálásakor megismétli az alkotmánybírósági határozatokban vissza-visszatérő megfogalmazást: „Magyarország […] biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.” Tehát ebben a tekintetben a kontinuitás vitathatatlan.

Az Alaptörvény deklarálja, hogy Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét. A sajtószabadság is a véleményszabadság körében kap alkotmányos védelmet.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Gyűlöletbeszéd

A gyűlöletbeszéddel összefüggésben az Alkotmánybíróság véleménye kezdetektől fogva töretlen abban, hogy a mások alanyi jogait (életét, testi épségét) közvetlenül veszélyeztető gyűlöletre uszító beszéd (clear and present danger) büntetőjogi üldözése alkotmányossági szempontból elfogadható. Akkor azonban, ha a beszéd pusztán gyalázkodó, becsmérlő, s az az alanyi jogok közvetlen veszélyeztetésével nem jár, a büntetőjogi szankcionálás alkotmányjogilag elfogadhatatlan. Az ilyeneket állító személy önmagát minősíti, kiírja magát a demokratikus diskurzusból, azonban az állam büntetőhatalmának „bevetése” az ilyen beszéd ellen a véleményszabadság szükségtelen korlátozásával jár.(A gyűlöletbeszédet érintő legfontosabb határozatok: 30/1992. (V. 26.) AB határozat, a 18/2004. (V. 25.) AB határozat és a 95/2008. (VII. 3.) AB határozat)

Jelenleg a gyűlöletre uszítás szankcionálása mellett a holocaust és a kommunista rémtettek nyilvános tagadása büntetendő.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A közszereplők kritizálhatósága

A közszereplők kritizálhatóságát illetően az alkotmánybírósági és a strasbourgi gyakorlat állította azt a mércét, amely szerint a közszereplők kritizálhatósága magasabb, mint a magányszemélyeké, a közszereplőknek e tekintetben többet kel tűrniük. (36/1994. (VI. 24.) AB határozat) A közszereplők becsületét, jó hírnevét érintő értékítélet a véleményszabadság oltalma alatt áll, míg a tényállítás akkor nem áll a véleményszabadsága védelme alatt, ha a tényt állító személy tudta, hogy állítása valótlan, vagy azért nem tudta, mert a rá vonatkozó szakmai standardokat nem tartotta be.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szimbólumok védelme

Az ezredfordulón a magyar törvényhozás két büntetőjogi tényállást alkotott a szimbólumok útján történő kommunikációval összefüggésben, az egyik a nemzeti szimbólumok megsértése, a másik az önkényuralmi jelképek használata. Az első tényállás alapján pl. büntetendő a nemzeti lobogó nyilvános elégetése, míg az utóbbi esetben büntetendő pl. az SS jelvény vagy a vörös csillag nyilvános viselése.

Médiaszabadság

A véleménynyilvánítási szabadság körébe vonhatók a médiaszabályozás alkotmányossági kérdései.

Az Alaptörvény a jogra (és a jogérvényesülésre) koncentrál, kimondja, hogy Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a szabad tájékoztatás feltételeit. Az Alaptörvény tehát rögzíti az alapjog-érvényesülés két fontos garanciáját, a pluralitást és a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásának (a sajtó sokszínűsége biztosításának) kötelezettséget. Sarkalatos törvényi szabályozást egyrészt a sajtószabadságra, mint alapjogra ír elő, másrészt intézményi kérdésekre, így a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó törvényre. Ehhez csatlakozik az ún. médiaalkotmány és az új médiatörvény, azaz az új médiastruktúra alapvető szabályai, amelyek révén a közszolgálati média feladataira vonatkozó kérdések kikerültek az alkotmányból.

Tudományos, művészeti élet szabadsága

A véleményszabadsághoz, azaz a kommunikációs alapjogok közé sorolandó a tudományos, művészeti élet szabadsága.

Mivel a tudományos élet szabadsága a szabad véleménynyilvánításhoz való alkotmányos alapjog egyik megnyilvánulása, az Alkotmánybíróságnak a szabad kommunikáció kitüntetett szerepére vonatkozó megállapításai e szabadságjoggal kapcsolatban is irányadók. Így általában a tudomány, a tudományos ismeretszerzés és a tudományos tanítás szabadsága, noha nem korlátozhatatlan, de mindenképpen olyan szabadságjog, amelynek csak kivételes korlátozó rendelkezésekkel szemben kell engednie, olyanokkal, amelyek közvetlenül valamely alapjog érvényesítésére és védelmére szolgálnak, vagy amelyek valamely elvont alkotmányos érték (pl. törvényen alapuló titokvédelem) feltétlen érvényesülését hivatottak biztosítani.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.