Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Tanulási útmutató

Összefoglalás

-

Követelmény

Nincs.

Önállóan megoldható feladatok

Nincs.

Az alapjogi szabályozás általános jellemzői, az alapjogok korlátozása

Az alapjogi fejezet címének (Szabadság és felelősség) jelentősége

Az alapjogi fejezet a „Szabadság és felelősség” címet viseli. Az Alaptörvény e fejezete, de az Alapvetés rendelkezései (pl. O) cikk) és egyéb szabályok alapján is nyilvánvaló, hogy az új szabályozás – az individuális jogok fontossága mellett – hangsúlyt helyez az egyén közösségben betöltött szerepére, az egyének magukkal és a közösséggel szembeni felelősségére.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A munka és a munkavégzés értéktartalma

Az Alaptörvény a munkának, a munkavégzésnek sajátos értéktartalmat ad.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Változás a szociális jogok szabályozásában?

Az Alkotmány a szociális jogokról

Az Alaptörvény azonban egyértelműen államcélként szól a szociális biztonságról: Magyarország (csupán) törekszik, hogy minden állampolgárnak szociális biztonságot nyújtson, továbbá az ellátás szintjét nem a megélhetési minimumban határozza meg, hanem a „törvényben meghatározott támogatásra” utalja tovább.(Ld. XIX. cikk)

Az Alaptörvény és a szociális jogok

Az Alaptörvény a szociális jogok körén belül az államcélokat bővíti. Államcélként határozza meg az emberhez méltó lakhatás és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítását, amelyet a korábbi Alkotmány nem tartalmazott. (XXII. cikk)

A szociális biztonsághoz való jog intézményi garanciái

Végül szólni kell az intézménygaranciákról. Az Alkotmány a szociális biztonság megvalósulásához kapcsolódva társadalombiztosításról és a szociális intézmények rendszeréről beszélt, míg az Alaptörvény egységes állami nyugdíjrendszerről, és a szociális intézmények rendszeréről szól. Az Alaptörvény az állami nyugdíjrendszer mellé hozzárendeli „az önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működését” – ami szintén hozzájárul az időskori megélhetéshez.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Európai Unió Alapjogi Chartájának hatása

Az Alaptörvény szabadságjogi fejezete merít az Európai Unió Alapjogi Chartájából.

Amit követ, és amit nem követ az Alaptörvény

Az Alaptörvény szabadságjogi fejezete – a Charta mintájára – az emberi méltóság sérthetetlenségének rögzítésével indul. Megjelenik az Alaptörvényben – a Chartához hasonló megfogalmazásban – a magán-és családi élet, az otthon és a kapcsolattartás tiszteletben tartása, amely eddig normatív követelményként nem szerepelt az Alkotmányban. Korábban a magán-és családi élet védelmével kapcsolatos jogok érvényesülését az alkotmánybírósági gyakorlat biztosította, az emberi méltóságból levezetve.(56/1994. (XI. 10.) AB határozat)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az alapjogok védelmi szintjének változása

Összességében mégis azt mondhatjuk, hogy kisebb hangsúlyeltolódással ugyan, de az Alaptörvény útján az alapjogi rendszer lényege változatlan maradt. Szó sincs gyökeres átalakulásról. Az alapjogok védelmi szintjét az Alaptörvény nem csökkentette, az alkotmánybírósági alkotmányértelmezés pedig továbbélhet az azonos, vagy hasonló rendelkezések esetén. Márpedig az Alaptörvény „Szabadság és felelősség” címet viselő alapjogi fejezetében az egyes jogok megfogalmazása hasonló, mint amilyen az Alkotmány „Alapvető jogok és kötelezettségek” című fejezetében volt.

Az alapjogok korlátozása

Az Alaptörvény rögzíti az állam alapjogvédelemmel összefüggő kettős kötelezettségét: az állam az alapjogokat tiszteletben tartja és védi. Az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak „tiszteletben tartása” az emberi jogok államtól és alkotmányoktól független létezésére utal. A „védelem” – igazodva az erre vonatkozó dogmatikához – az állam általános alapjogvédelmi kötelezettségét rögzíti alaptörvényi szinten. Ez alapján mondhatjuk azt, hogy az alapjogoknak két oldala van. Van egy alanyi jogi oldala, amely a szubjektív jogot, a joggal való élést biztosítja és van egy objektív intézményvédelmi oldala, amely az alapjog védelme érdekében szükséges állami kötelezettségekben ölt testet. Az alapjog-korlátozásnál mindkét oldal szempontjai figyelembe veendők a kölcsönös egyensúly kialakítása érdekében [pl. a passzív eutanázia problémájánál a beteg önrendelkezési joga (mint szubjektív jog) áll szemben az állam életvédelmi kötelezettségével (objektív intézményvédelem.]

Az alapjogok az állami cselekvés határait jelölik ki, az alapjogoknak a jogrendszer egészében érvényesülni kell. Az alapjogi szemlélet a jogági sajátosságok érvényesülését kiegészíti, a jogrendszer közös alapját teremti meg ezzel.

Az Alaptörvényben az alapjogok korlátozására vonatkozó rendelkezés minden alapjogra irányadóan egy szabályban – az I. cikk (3) bekezdésében – nyert rögzítést, az alábbiak szerint: Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Az Alaptörvény tehát minden egyes alapjognál külön-külön a korlátozásról nem tartalmaz rendelkezést, az alapjog-specifikus korlátozási kritériumokat alapvetően az Alkotmánybíróság dolgozta ki.

Az Alaptörvény is megtartotta az alapjog-korlátozás hármas rendszerét. Vannak az alaptörvényben korlátozhatatlan jogok, abszolút tilalmak, másrészt meghatározza a korlátozható jogok korlátozásának módszerét, harmadrészt szabadon hagyta az alkotmányértelmezés terét speciális korlátozási szempontok kidolgozására.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az alapjog-korlátozás alkotmányossága

Formai követelmény

Formai követelmény, hogy az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapíthatja meg.

Az alapjog-korlátozás tartalmi feltételei

Ami az alapjog-korlátozás tartalmi feltételeit illeti, az Alaptörvény az Alkotmánybíróság általános alapjogi tesztre vonatkozó gyakorlatát foglalta normaszövegbe, azaz az alapjogok a „feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan” korlátozhatók. Mindemellett az Alaptörvény meghatározza a szükségességi okokat is: alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme miatt válhat szükségessé az alapjog-korlátozás. A korlátozás az alapjog lényeges tartalmát nem érintheti. A korlátozható jogokra irányadó egységes szabály szerint tehát az alapjog-korlátozás akkor alkotmányos, ha szükséges, ha alkalmas és ha arányos. Szükségessé válhat az alapjog-korlátozás más alapvető jog érvényesülése vagy alkotmányos érték védelme érdekében. Az alkalmasság azt jelenti, hogy az adott alapjog-jogkorlátozás alkalmas a cél elérésére, és a cél csak így, alapjog-korlátozással érhető el. Az arányossági kritérium szerint pedig az alapjog-korlátozás nagyságának arányban kell állni az elérni kívánt céllal. Ha ez a három feltétel együtt teljesül, akkor az alapjog-korlátozás az Alaptörvény keretei között marad.

Az Alaptörvény szerint azokra a jogokra, amelyek természetüknél fogva nemcsak az emberre vonatkoznak, a törvény által létrehozott jogalanyok is hivatkozhatnak. Ezidáig alkotmánybírósági alkotmányértelmezés útján volt biztosított a jogi személyek alapjog-gyakorlási joga bizonyos jogok tekintetében, ezentúl az Alaptörvény rendelkezései alapján.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az általános teszt alóli kivételek

Az egyes alapjogokkal kapcsolatos speciális szempontokat külön-külön ismertetjük majd. E helyen csak annyit kívánunk megjegyezni, hogy a diszkrimináció tilalmára nem az általános alapjogi teszt, hanem az ún. összehasonlíthatósági és indokolhatósági próba vonatkozik, azaz akkor állapítható meg alaptörvény-ellenes diszkrimináció, ha a szabályozás vagy a gyakorlat azonos szabályozási koncepció alá tartozó jogalanyok között tesz ésszerű indok nélkül különbséget.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.