Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldalára (nem elérhető funkció)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Tanulási útmutató

Összefoglalás

-

Követelmény

Nincs.

Önállóan megoldható feladatok

  • Nincs.

A gyermek védelemhez és gondoskodáshoz való joga

A gyermek fogalma

Az Alaptörvény – hasonlóan egyes külföldi alkotmányokhoz, és az Alkotmányhoz – nem határozza meg a gyermek fogalmát, mindez azonban eddig nem okozott gondot sem az Alkotmány, sem pedig az Alaptörvény rendelkezéseinek értelmezése során.

A gyermek jogairól szóló, New Yorkban 1989. november 20-án kelt egyezmény (NYE) – hasonlóan a különböző nemzetközi jogi dokumentumokhoz – 1. cikke szerint gyermek az a személy, aki 18. életévét nem töltötte be, kivéve, ha a reá alkalmazandó jogszabályok értelmében nagykorúságát már korábban elérte.

Vissza a tartalomjegyzékhez

„Gyermeki jogok”?

Az Alaptörvény XVI. cikke nem „általában a gyermeki jogokról” rendelkezik, hiszen a gyermek ugyanis éppúgy, mint a felnőttek, nem vitásan alapvető jogok alanya lehet. A gyermek védelemhez és gondoskodáshoz való joga, mint egyfajta – életkoron alapuló – előnyben részesítés, vagy éppen hátrányos megkülönböztetés ésszerű indokaként is felfogható.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az alapjog jogosultja

Figyelemmel arra, hogy a rendelkezés semmiféle korlátozást nem tartalmaz (vagyis nem állampolgári jog), az alapjog jogosultja a Magyarország területén tartózkodó valamennyi gyermek, függetlenül állampolgárságától, honosságától, vagy akár attól, hogy jogszerűen vagy jogellenesen került az országba.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az alapjog címzettjei

Az Alkotmány korábbi hasonló rendelkezése megjelölte az alapvető jog esetenként egymástól jelentősen különböző érdekállású kötelezettjét (a gyermek családja – ideértve a szülőket is –, az állam és a társadalom). Ezzel szemben az Alaptörvényből a kötelezettek általánostól eltérő meghatározása hiányzik, amelyből azonban hiba lenne arra következtetni, hogy a gyermek kizárólag az államtól (állami és önkormányzati szervektől) számíthat védelemre és gondoskodásra. A (3) bekezdés jelesül a gyermekről való gondoskodást kifejezetten szülői feladatként nevesíti.

Az Alaptörvény XVI. cikk kötelezettjei a szülők (család), valamint – ez az I. cikk (1) bekezdéséből fakad – az állam.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A gyermek alapjoggyakorlásának korlátozásáról

Nem lehet alkotmányosan indokolni a gyermek valamely alapvető jogának általános korlátozását. Az arra vonatkozó alkotmányossági kérdés tehát, hogy a gyermek hány éves koráig gyakorolhatja egyes alapvető jogait az ő nevében a szülő, s mikor érett a gyermek arra, hogy maga döntsön az adott alapjog gyakorlásáról; továbbá hogy milyen esetekben írnak elő szülői beleegyezést (együtt döntést) a konkrét joggyakorlással járó kockázat nagysága miatt, és mely esetekben ítéli ezt a kockázatot olyan mértékűnek a jog, hogy teljesen elvonja a döntést a gyermek és szülője rendelkezési köréből, mindez kizárólag külön-külön dönthető el az egyes kockázattípusoknál.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.