Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Tanulási útmutató

Összefoglalás

Az Alaptörvény rögzíti a helyi önkormányzatok alapjogait, amelyek biztosítják az autonómiájukat és annak alkotmányos védelmét. Jelen fejezet ezeket az alapjogokat tekinti át, kiemelve a hozzájuk kapcsolódó legfontosabb alkotmánybírósági határozatokat és törvényi rendelkezéseket.

Követelmény

Nincs.

Önállóan megoldható feladatok

  • Nincs.

Önkormányzati alapjogok – a helyi közügyek

A helyi önkormányzás az új önkormányzati törvény (Mötv). szerint a település, valamint a megye választópolgárai közösségének joga, melynek során érvényre jut az állampolgári felelősségérzet, kibontakozik az alkotó együttműködés a helyi közösségen belül.

A helyi önkormányzáshoz való jog a választópolgárok közösségét illeti meg, az önkormányzati jogok anyajogát jelenti, tartalmánál fogva az alapvető jogokhoz hasonló védelemben részesül. Az alapjogokhoz hasonló védelem révén lényegi szabályait csak törvény állapíthatja meg és lényeges tartalma törvénnyel sem korlátozható [34/1993. (V. 28.) AB határozat].

Az önkormányzati alapjogok

Az Alaptörvény rögzíti a helyi önkormányzatok alapjogait, melyek célja, hogy biztosítsák az önkormányzatok autonómiáját és annak alkotmányos védelmét, melyet kiegészít az a garanciális jellegű rendelkezés, amely előírja, hogy a helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között rendeletet alkot [32. cikk (1) bekezdés a) pont]

Rendeletalkotásra sor kerülhet eredeti jogalkotási hatáskörben, magasabb szintű jogszabály által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényi felhatalmazás alapján. Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes [32. cikk (2)-(3) bekezdés].

Ha az önkormányzati rendelet közvetlenül az Alaptörvénybe ütközik, a kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességéért felelős miniszter (jelenleg a közigazgatási és igazságügyi miniszter) útján kezdeményezi a Kormánynál alkotmánybírósági felülvizsgálat indítványozását [Mötv. 136. § (1) bekezdés]. Ha jogszabályba ütközik a rendelet, akkor pedig a Kúriánál kezdeményezhető az önkormányzati rendelet jogszabállyal való összhangjának felülvizsgálata [136. § (2) bekezdés]. A jogalkotási kötelezettség elmulasztását szintén a Kúria jogosult megállapítani [137. § ].

A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között határozatot hoz [32. cikk (1) bekezdés b) pont]

E rendelkezés magában foglalja az egyedi és a normatív határozatokat is. Az önkormányzati határozat törvényességét a kormányhivatal vizsgálja, e körben jogosult kezdeményezni a határozat felülvizsgálatát a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál, illetve a határozathozatali kötelezettség elmulasztásának megállapítását és a határozat meghozatalára való kötelezést (Mötv. 132. § (3)-(4) bekezdés, 139.-140. § ).

A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között önállóan igazgat [32. cikk (1) bekezdés c) pont]

A helyi közügyek alapvetően a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, valamint a helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak (Mötv. 4. § ). Megvalósításukat tekintve a helyi önkormányzat széleskörű mérlegelés jogkörrel rendelkezik, a helyi sajátosságok figyelembe vétele érdekében.

A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között meghatározza szervezeti és működési rendjét [32. cikk (1) bekezdés d) pont]

A szervezeti felépítéssel és működéssel kapcsolatos szabályokat az Ötv., illetve az Mötv. tartalmazza meghatározva, hogy milyen szervtípusai lehetnek a helyi önkormányzatoknak, milyen szerveket kötelező létrehozni, és ezek hogyan működhetnek. A képviselő-testület működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendelet tartalmazza.

Az Mötv. a szervek közül a képviselő-testületet, a polgármestert, a képviselő-testület bizottságait, a részönkormányzat testületét, a polgármesteri hivatalt, illetve a közös önkormányzati hivatalt, továbbá a jegyzőt és a társulást nevesíti.

A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat [32. cikk (1) bekezdés e) pont]

Az önkormányzatok tulajdonosi jogállását, így az autonómiáját is biztosítja, az alapjogi védelem a tulajdonosi jogállásra és annak teljességére (birtoklás, a használat és a rendelkezés joga) irányul

A helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon, sőt az Alaptörvény értelmében közvagyon, amely feladataik ellátását szolgálja [32. cikk (6) bekezdés]. „ Az önkormányzati tulajdon tehát célhoz kötött tulajdon abban az értelemben, hogy az önkormányzati célok, helyi közfeladatok ellátását szolgálja. Helyi népszavazás sem kötelezheti a képviselő-testületet arra, hogy az önkormányzati tulajdonban álló vagyont – a közfeladatok ellátása szempontjából hátrányos feltételek mellett – olyan egyéni igények kielégítése érdekében értékesítse, amelyek kielégítése törvény alapján az állami szervek feladatkörébe tartozik.”

A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik [32. cikk (1) bekezdés f) pont]

Külön nevesíti az Alaptörvény a költségvetés alapján történő önálló gazdálkodást. A helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait.

A feladatok ellátásának forrásait és kiadásait a helyi önkormányzat egységes költségvetési rendelete elkülönítetten tartalmazza. A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető. A helyi önkormányzat költségvetése az államháztartás része. Az önkormányzati alrendszer költségvetése a központi költségvetéstől elkülönül, ahhoz központi költségvetési támogatásokkal kapcsolódik. (Mötv. 111.-116. § )

A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat [32. cikk (1) bekezdés g) pont]

Az Alaptörvény biztosítja vállalkozás folytatásának lehetőségét a helyi önkormányzatok számára, melynek korlátait részletesen az Mötv. tartalmazza. Immár az Alaptörvény rögzíti azt is, hogy a vállalkozási tevékenység nem veszélyeztetheti a kötelező feladatok ellátását. A társulás csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét [90. § (1) bekezdés]. Az önkormányzati vállalatokra, valamint a helyi önkormányzat többségi befolyása alatt álló vállalkozásokra

A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről [32. cikk (1) bekezdés h) pont]

Az önkormányzat döntési jogosultsága e területen széleskörű, dönthet arról, hogy kivet-e helyi adót, az alkalmazott adók fajtáiról, azok konkrét mértékéről, a kedvezményekről és egyes eljárási szabályokról.

Az Alaptörvény jogot ad a helyi önkormányzatok számára, hogy a helyi közszolgáltatások ellátásához szükséges pénzügyi fedezet biztosítására adót vezessen be, azonban e hatáskör nem gyakorolható szabadon, hanem csak törvényi korlátok között, az ott meghatározott körben, mértékben és módon.

A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat [32. cikk (1) bekezdés i) pont]

Ide tartozik pl. a címer, zászló, díszpolgári cím stb. Szabályozásuk rendeleti úton történik, és a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható (Mötv. 42. § ).

A magyar helyi önkormányzatok részt vesznek az Európa Tanács, az Európai Unió Régiók Bizottságában, valamint nemzetközi önkormányzati szövetségek munkájában is (pl. az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsában, önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek révén).

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.