Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Tanulási útmutató

Összefoglalás

A fejezet a hazai ombudsmani rendszert mutatja be.

Követelmény

Nincs.

Önállóan megoldható feladatok

  • Nincs.

Az alapvető jogok biztosa

A jogintézmény kialakulása

Az Alaptörvény új rendszerében nincsenek az ombudsman feladatainak ellátását a Magyarországon élő nemzetiségek jogaiért felelős, valamint a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó a helyetteseivel való munkamegosztásban látja el.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A biztos feladata

Az alapvető jogok biztosának Alaptörvényben meghatározott feladata, hogy az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az alapvető jogok biztosának hatásköre

A biztoshoz bárki fordulhat, ha hatóság tevékenysége vagy mulasztása az alapvető jogát sérti vagy annak közvetlen veszélyével jár (a továbbiakban együtt: visszásság), feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket – ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát – már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. További eljárási előfeltétel, hogy a jogerős közigazgatási határozat közlésétől számított egy éven belül lehet beadvánnyal fordulni a biztoshoz, valamint a sérelmezett eljárás 1989. október 23-a után indult. Az Ajbt. értelmében hatóságnak minősülő szervek vizsgálhatóak az ombudsman eljárása során.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A biztos eljárása

Az ombudsman eljárása során független, intézkedését kizárólag az Alaptörvény és a törvények alapján hozza meg. Megkülönböztetett figyelmet fordít az emberi méltósághoz fűződő alapjog, a gyermekek jogainak, a jövő nemzedékek érdekeinek, a nemzetiségek jogainak, a fogyatékossággal élő személyek jogainak, valamint a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogainak védelmére. A beadványt benyújtó személy kilétét az alapvető jogok biztosa csak akkor fedheti fel, ha ennek hiányában a vizsgálat nem lenne lefolytatható. Ha a beadványt benyújtó személy kéri, kilétét az alapvető jogok biztosa nem fedheti fel.

Az alapvető jogok biztosa vizsgálata során a vizsgált hatóságtól az általa lefolytatott eljárással, illetve az eljárás elmulasztásával kapcsolatban adatokat és felvilágosítást kérhet, valamint a keletkezett iratokról másolat készítését kérheti, a vizsgálat lefolytatására kérheti fel a vizsgált hatóság vezetőjét, felügyeleti szervének vezetőjét, vagy az annak lefolytatására a jogszabály által egyébként feljogosított szerv vezetőjét, közmeghallgatáson részt vehet, valamint helyszíni ellenőrzést folytathat.

Az ombudsmani vizsgálat lefolytatása, illetve annak megtervezése érdekében valamennyi érintett szervet (hatóság, felügyeleti szerv stb.), azok vezetője, vagy munkatársa együttműködésre, az Ajbt. szerint hatóságnak nem minősülő szervezet – így pl. a bíróság – vagy személy – ideértve a bírót, bírósági titkárt, bírósági fogalmazót, a tisztviselőt és írnokot is – valamint a vizsgálattal nem érintett hatóság pedig közreműködésre köteles.

Sem az együttműködő, sem pedig közreműködésre kötelezett nem tagadhatja meg a kért felvilágosítás megadását sem a személyes adatok védelmére történő, sem a törvény által védett titoknak és hivatás gyakorlásához kötött titoknak minősülő adat-tartalomra hivatkozással. Az ilyen adatokat a biztos eljárása során az annak lefolytatásához szükséges mértékben kezelheti. Az ombudsman vizsgálata során a vizsgálat lefolytatásához szükséges minősített adatokat megismerheti, arról kivonatot és másolatot készíthet, és a minősített adatot birtokában tarthatja.

A biztos vizsgálata során beszerzett iratok és tárgyi bizonyítási eszközök azonban nem nyilvánosak.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A jelentés

Az ombudsman minden vizsgálatát jelentéssel fejezi be, amely tartalmazza a feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat és következtetéseket. Tartalmazza mindazon tényeket és adatokat, amelyekre a biztos a vizsgálati eljárás eredményeként tett megállapításait és intézkedéseit alapozza. A jelentésben felvett tényállás része a beadványt benyújtó személy által megjelölt, vagy az ügyből egyébként kiolvasható sérelem, vagy a sérelem veszélyének leírása, illetve más szervektől, valamint a közreműködőtől beszerzett, a szakszerű és objektív megállapítások megalapozásához szükséges adatok ismertetése. (Ennek megfelelően a jelentés a bírósági eljárások során okirati bizonyítékként is megfelelően felhasználható.)

A vizsgálat során feltárják az összefüggést a tényállás, a jogszabályi háttér és az érintett alapvető jog vagy jogok között, és ezen összefüggés alapján a jelentés rögzíti azt is, hogy a vizsgált hatóság vagy szerv alapvető joggal összefüggő intézkedése vagy mulasztása megvalósított-e alapvető jogokkal kapcsolatos visszásságot vagy nem.

A jelentések nyilvánosak, és a Hivatal honlapján digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, díjmentesen hozzáférhetőek.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az ombudsmani intézkedések

Amennyiben a biztos a lefolytatott vizsgálat alapján arra a következtetésre jut, hogy az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásság fennáll, többféle intézkedési mód között választhat.

A leggyakrabban használt eszköz az ajánlás. Ennek alkalmazására akkor kerül sor, ha a biztos a vizsgálat során vagy nem észlelt különösebb orvoslási készséget az érintett szerv részéről, vagy az ügy jellege – pl. a feltárt visszásság súlya, a hasonló visszásságok más szerveknél való előfordulása – folytán indokoltnak mutatkozik a felügyeleti szerv intézkedése. Az ajánlás nem más, mint törvényben szabályozott eljárási rend szerint elbírálandó javaslat a visszásság megszüntetésére nézve. A biztos az ajánlást – az érintett szerv egyidejű tájékoztatása mellett – írásban küldi meg a felügyeleti szervnek, amely az ajánlással kapcsolatos állásfoglalásáról és megtett intézkedéséről az ajánlás kézhezvételétől számított harminc napon belül értesíti a biztost. Ha a felügyeleti szerv az ajánlásban foglaltakkal nem értett egyet, az ombudsman az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül tájékoztathatja a felügyeleti szervet az ajánlás fenntartásáról, módosításáról vagy visszavonásáról. Ezek közül csak a visszavonás jelenti az ügy lezárást. Az ajánlás fenntartása az ügynek a felügyeleti szerv felettes szerve elé terjesztését vonja maga után. Az ajánlás módosítása új ajánlásnak minősül, s az egyetértés hiányában az ügy felsőbb fórum elé kerül. (Ha a vizsgált hatóságnak nincs felügyeleti szerve, az alapvető jogok biztosa a vizsgált hatóság számára tesz ajánlást.)

A leggyorsabb és a legegyszerűbb mód a sérelem orvoslására, ha a biztos az érintett szerv vezetőjénél kezdeményezi a saját hatáskörben történő intézkedést a visszásság megszüntetésére. Erre általában akkor kerülhet sor, ha az ügyre irányadó jogszabályok lehetővé teszik a sérelem saját hatáskörben való orvoslását és az ombudsman eljárása során tapasztalt is az érintett szerv részéről erre irányuló készséget. Az említett intézkedés még csak írásbeli formát sem feltétlenül igényel, történhet „ rövid úton”: a helyszíni eljárás során szóban, telefonon, vagy elektronikus levélben is. A kezdeményezés időpontját, módját és lényegét megfelelően dokumentálni kell.

A feltárt visszásság orvoslása érdekében a biztos a legfőbb ügyész útján kezdeményezheti az ügyész fellépését. Az ügyész a fellépés kezdeményezésével kapcsolatos álláspontjáról, esetleges intézkedéséről hatvan napon belül értesíti az alapvető jogok biztosát. Ha pedig alapvető joggal összefüggő visszásságot nem állapít meg, de jogszabálysértésre utaló körülményt észlel, a beadványt a biztos a legfőbb ügyész útján megküldheti az illetékes ügyésznek.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.