Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Tanulási útmutató

Összefoglalás

Az Alaptörvény 25-28. cikkei vonatkoznak az igazságszolgáltatási tevékenységet ellátó bíróságokra. A bíróságok államszervezeten belüli elhelyezkedését, működésének alapelveit, és legfontosabb feladatait mutatja be a következő lecke.

Követelmény

Nincs.

Önállóan megoldható feladatok

  • Nincs.

A bíróságok

A bírói igazságszolgáltatás fogalma részben magában foglalja a bíró ítélkező tevékenységét, részben pedig jelenti azt a szervezeti rendszert, amelyet bírósági szervezetnek nevezünk. Tágabb értelemben az igazságszolgáltatás fogalmába beletartozik a rendőrség, az ügyészség, a közjegyzők és az Alkotmánybíróság is. Ezek a szervek vagy hozzájárulnak a bírói ítélkező tevékenységhez, vagy bírói felülvizsgálat mellett maguk is végeznek igazságszolgáltatói munkát.

Az Alkotmányhoz hasonlóan az Alaptörvény is bírósági hatáskörként határozza meg a polgári, a büntető és a közigazgatási ügyeket. A közigazgatási ügyek tekintetében az Alaptörvény – az Alkotmányhoz képest - annyiban lépett tovább, hogy a Kúrián egy speciális tanács az Alkotmánybíróságtól átvett hatáskörben eljárva vizsgálja az önkormányzati rendeletek törvény és jogszerűségét.

A bíróság és az ítélkező bíró testesíti meg a bírói hatalmi ágat, amely minden szempontból független a Kormánytól (végrehajtó hatalom) és az Országgyűléstől (törvényhozó hatalom). A bírói hatalom távol esik a politikától, politikailag semleges, ami az Országgyűlésről és a Kormányról nem mondható el, mert négyévente a politikai pártok választásokon mérettetik meg magukat és éles politikai küzdelemben szerzik meg a többséget az Országgyűlésben. Az Országgyűlésben többséget szerző párt alkot kormányt. Mindez nem érinti a bírói hatalmat: a Kúria elnökét a semleges köztársasági elnök jelölése alapján választja meg az Országgyűlés, a bírákat pedig pályázat útján választják ki és az ítélkezésben megnyilvánuló hatalmukat a semleges köztársasági elnök kinevezésével nyerik el.

A bírói hatalom az Alaptörvényben rögzített, alábbi működési elvek figyelembe vételével végzi feladatait: bírói függetlenség, az igazságszolgáltatás monopóliuma, az az igazságszolgáltatás egysége.

A bírói függetlenség azt jelenti, hogy a bíró a jogvita eldöntésekor csak a törvénynek és saját lelkiismeretének van alárendelve. Senki nem befolyásolhatja, és nem utasíthatja arra, hogy milyen döntést hozzon.

Az igazságszolgáltatás monopóliuma azt jelenti, hogy az Alaptörvény szerint csak bíróságok rendelkeznek olyan hatalommal, amellyel eldönthetnek egy vitát és amelyet a rendőrség, illetve az állami végrehajtás keretei között ki is lehet kényszeríteni.

Az igazságszolgáltatás egysége azt jelenti, hogy Magyarországon belül bárki, bárhoz indít pert jogai védelmében, ügyében azonos elvek mentén szervezett bíróság, azonos eljárási rendben lefolytatott perben, azonos tartalommal értelmezett jogszabály alapján dönt a bíróság.

Az Alaptörvény értelmében az egységes bírósági szervezeten belül különbíróságok hozhatók létre, amelyek azonban nem kedvezményezhetnek senkit és semmilyen speciális ügyet. A különbíróságok illeszkednek a bírósági szervezeti rendbe.

2013. január 1-től különbíróságként, de összevontan működnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.