Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Tanulási útmutató

Összefoglalás

A 2012. január 1-én hatályba lépett Alaptörvény megváltoztatta az Alkotmánybíróság hatásköri struktúráját. Megszűnt a bárki által kezdeményezhető utólagos absztrakt normakontroll (az új szabályok szerint csak meghatározott szervek és személyek kezdeményezhetik), viszont az Alkotmánybíróság megkapta a „ valódi” alkotmányjogi panaszt. Így a panaszos amellett, hogy sérelmezheti az alkalmazott jogszabály alkotmányossági vizsgálatát (hasonlóan mint eddig), alkotmányjogi panasz során sérelmezheti a bírói döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés alkotmányellenességét is. Ennek keretében lehet kérni az egyedi döntés alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését. Tehát a súlypont az utólagos absztrakt normakontroll hatáskörről az alkotmányjogi panaszra helyeződik át.

Követelmény

Nincs.

Önállóan megoldható feladatok

  • Nincs.

Az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság hatáskörei

Az Alkotmánybíróság által ellátandó hatáskörök (majdnem teljes) listáját az Alaptörvény foglalja össze. Az Abtv. ezt a listát négy további hatáskörökkel bővíti: az alkotmány absztrakt értelmezésével, a hatásköri összeütközés feloldásával, az Országgyűlés népszavazást elrendelő határozatának vizsgálatával és az alaptörvény-ellenesen működő egyház elismerésének visszavonásával összefüggő véleményezéssel. Az Alaptörvény lehetővé teszi, hogy sarkalatos törvény további feladatot vagy hatáskört állapítson meg az Alkotmánybíróság részére. Az alábbiakban csak az Alaptörvényben foglalt hatásköröket ismertetjük.

Az előzetes normakontroll a norma kihirdetés előtti alkotmányossági vizsgálata (a kihirdetett, de hatályba még nem lépett szabályozás vizsgálata már az utólagos normakontroll körébe tartozik).

Az Alaptörvény 6. cikke szerint 2012. január 1-től az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából az elfogadott, de ki nem hirdetett törvény vizsgálatát a köztársasági elnök, és maga az Országgyűlés is kezdeményezheti. Ez utóbbi esetben az előzetes normakontroll kezdeményezésére vonatkozó szándékot a törvény kezdeményezője, a Kormány, vagy az Országgyűlés elnöke jelentheti be a zárószavazás előtt.

Az Alaptörvény 24. cikk e) pontja értelmében valamely jogszabály Alaptörvénnyel való összhangjának (elvont) vizsgálatát nem kezdeményezheti bárki, csak a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede és az alapvető jogok biztosa. Az ombudsman adott esetben „ közvetítő szerepet” is betölthet az állampolgárok és az Alkotmánybíróság között az Alaptörvénnyel ellentétes jogszabályok vizsgálatának kezdeményezését illetően.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az alkotmányjogi panasz

Az Alaptörvény az alkotmányjogi panaszt teszi meg az Alkotmánybíróság központi hatáskörévé, amelynek több formáját is nevesíti: lehetővé teszi az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát csakúgy, mint a bírói döntések alaptörvény-ellenességének a vizsgálatát. Tehát az új szabályozás szélesítette az alkotmányjogi panasz igénybevételének lehetőségét, az kiterjed immár nemcsak a jogalkotás, hanem a jogalkalmazás alkotmányossági vizsgálatára is, az benyújtható: az alkalmazott jogszabály alkotmányellenessége és a jogszabály alkotmányellenes alkalmazása miatt egyaránt.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Bírói kezdeményezés

A bírói kezdeményezés is az Alaptörvénybe foglalt alkotmánybírósági hatáskör. A bírói kezdeményezés – csakúgy mint a jogszabály vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panasz – konkrét normakontroll. A bírói kezdeményezés azt jelenti, hogy bármelyik bíró indítványozhatja azon jogszabály alkotmányossági vizsgálatát, amelyet az adott ügyben alkalmaznia kell(ene). Ez a bíró önálló döntése, de a fél is kérheti, hogy a bíró fontolja meg az alkotmánybírósághoz fordulást. Ilyenkor a bíró a saját eljárását az Alkotmánybíróság döntéséig felfüggeszti, s csak azután és aszerint folytatja, ahogy az Alkotmánybíróság döntött.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata

Az Alaptörvényben is rögzített hatáskör a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata. Ebben az esetben arról van szó, hogy valamely belső jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközik, tehát a mérce nem közvetlenül az Alaptörvény, hanem a nemzetközi szerződés.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az Alkotmánybíróság eljárásának egyes kérdései

A fenti eljárások utólagos normakontroll eljárások (egy absztrakt és két konkrét). Az alkotmányellenesség jogkövetkezménye a jogszabály (jogszabályi rendelkezés) megsemmisítése. Főszabály szerint az Alkotmánybíróság határozatának közzétételének napjával (ex nunc) semmisíti meg az alkotmányellenes jogszabályt. Így az alkotmánybírósági határozat kihirdetése az az időpont, amikortól a jogszabály hatályát veszti. Az alkotmányellenes jogszabály megsemmisítésének hatálya kivételesen lehet visszamenőleges (ex tunc) is. Ezzel az eszközzel az Alkotmánybíróság azért él kivételesen, mert a jogszabály visszamenőleges megsemmisítése a már létrejött jogviszonyok indokolatlan megbolygatásával, a jóhiszeműen szerzett jogok sérelmével járhat, ami ellentétes a jogbiztonság követelményével. Szintén kivételesen, de a megsemmisítés szólhat a jövőre nézve (pro futuro) is. Ilyenkor a „ ma” közzétett határozat egy jövőbeni időpontot jelöl meg az alkotmányellenes norma megsemmisítésének határidejéül, azaz az alkotmányellenes szabály még egy ideig hatályban maradhat. Erre akkor kerülhet sor, ha az azonnali megsemmisítés olyan joghézagot teremtene, amely a jogbiztonság súlyos sérelmével jár. A megsemmisítés határidejének meghatározása az Alkotmánybíróság mérlegelésén múlik.

Az utólagos absztrakt normakontroll csak hatályban lévő jogszabály vizsgálatára vonatkozhat, hiszen az alkotmányellenesség jogkövetkezménye a norma megsemmisítése, azaz hatályon kívül helyezése (hatályban nem lévő jogszabályt pedig nem lehet újra hatályon kívül helyezni). A hatályát vesztett jogszabály vizsgálatára mégis van lehetőség (de nem az absztrakt, hanem) a konkrét normakontroll eljárásokban, azaz alkotmányjogi panasz és bírói kezdeményezés esetén. Ilyenkor még van egy olyan ügy, amelyben az adott – vizsgálni kért, de már hatályát vesztett – jogszabályt alkalmazzák. Ha az indítvány megalapozott, akkor az Alkotmánybíróság megállapítja a jogszabály alkotmányellenességét (de értelemszerűen nem semmisít meg), viszont az adott ügyben alkalmazási tilalmat rendelhet el, ha a jogbiztonság vagy az eljárást kezdeményező különösen fontos érdeke indokolja.

Az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll eljárásban, bírói kezdeményezés alapján folytatott egyedi normakontroll eljárásban, alkotmányjogi panasz alapján, vagy nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata során felülvizsgálja a közjogi szervezetszabályozó eszközöknek, valamint jogegységi határozatoknak az Alaptörvénnyel, illetve nemzetközi szerződéssel való összhangját. Az indítványozókra, az eljárásra és a jogkövetkezményekre a jogszabályok felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az Alkotmánybíróság szervezete

Az Alkotmánybíróság legfőbb testületi szerve a teljes ülés, amely az összes tagból áll. A teljes ülés határozatképes, ha azon az alkotmánybírák kétharmada, köztük az elnök vagy az elnökhelyettes jelen van. Az Alkotmánybíróság teljes ülése a döntéseit szavazattöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A döntésekhez az alkotmánybírák különvéleményt és párhuzamos indokolást csatolhatnak.

Az Alkotmánybíróság másik döntéshozó szintje (fóruma) a tanácsok. Az Ügyrend szerint az Alkotmánybíróságon három öttagú állandó tanács működik. Az állandó tanácsok eljárnak minden olyan ügyben, amely nem tartozik a teljes ülés elé.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.